Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-28 / 56. szám

is-SSS 1925 julius 28. DELMAGYA R|0 R S Z A G Közreadták Smith főbiztos juniusi jelentését. Budapest, julius 27. Nyilvánosságra adták Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos jelentését, amely ez év junius hónapjáról szót. A főbiztos jelentésének bevezetésében megemlíti, hogy junius folyamán résztvett Genfben a Nemzetek Szövetségének pénzügyi bizottsága, magyar bizottsága és tanácsa ülésein s ezeken beható megbeszélés alá kerültek a Magyarország újjáépítését célzó tervek és kérdések, amelyeket a főbiztos a Genfben létrejött határozatokkal együtt jelentésé ben részletesen ismertet. Magyarország pénzügyi újjáépítése. Az általános kérdéseknél a jelentés megállapítja, hogy junius 30-ávat véget ért a költségvetési év. Eredményéről még nem lehet pontos számadatokat közölni, de az elmúlt költségvetési év tekintélyes felesleggel zárult és ez oly eredmény, amély a legvérmesebb reményeket is meghaladja. A most következő költségvetési évre a magyar kormány Genfben olyan költségvetési tervezetet terjesztett elő, amelynek nyers bevétele "607.1, nyers kiadása 579.6, előirányzott felestege pedig 27.5 millió aranykoronát tenne ki, azonban ez a költségvetési tervezet nem tartalmaz gondos kodást az állami alkalmazottak illetményeinek Genfben jóváhagyott javítására szükséges hitelről, ami több, mint 20 millió aranykoronát fog igénybevenni. Megjegyzendő, hogy ez a költségvetés papirkoronáről szól, amelynek átszámítási szorzószáma 14500. Pontos adatok nem állanak még rendelkezésre, de hozzávetőleges pontossággal már meg lehet állapítani, hogy az elmúlt év folyamán a valóban befolyt nyers bevételek valamivel többet tesznek ki, mint a most kezdődő évre előirányzott nyers bevételek, mig az épp most vége* ért év folyamán felmerült nyers kiadás mintegy 17 millió aranykoronával meghaladja az 1925—26. évre előirányzottat. A pénzügyminiszter a költségvetést lényeges változtatás nélkül junius folyamán terjesztette a nemzetgyűlés elé. Genfben megtárgyalt és sommásan ismertetett költségvetés valamennyi üzem összes hiányait egy összegben egyesítve tartalmazza. Kiemeli a jelentés, hogy Genfben két fontos határozatot hoztak az állami alkalmazottak illetményei és a magyar kormány beruházása ügyében. Elhatározták, hogy februárban mintegy 95.000 állami alkalmazott részére engedélyezett, az alapfizetésük körülbelül 15 százalékát tevő ideiglenes segélyt állandósítják, ami a költségvetésnek évi mintegy 11 millió arany koronás megterhelését jelenti. Ezenkívül a magyar kormány előterjesztésére a tervbevett státusrendezéssel kapcsolatban az illetmények további 5 százalékos emelését eugedélyezték. A magyar kormány Genfben úgynevezett „beruházásokat" felsoroló jegyzéket terjesztett elő, amely 100 millió aranykorona többkiadást igényel. Az állami bevételek alakulást, áliampénzügyi műveletük. Az újjáépítési kölcsön biztositásaképen lekötött bevételekből juniu3 hóban elért összegek áprilishoz képest csökkenést mutatnak, a május havi bevételekkel azonban majdnem egyenlőek. Csökkenés főként a vámbevételeknél van, a dohányjövedék azonban stabil, a cukoradó határozott emelkedést mutat, a sójövedék pedig májushoz képest szintén emelkedett. A juliusra szóló költségvetési előirányzat szerint nyers kiadás lesz 52,019.520 korma, nyers bevétel 42,634 890, hiány 9,385.130 aranykorona. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy- a költségvetési év első negyede az évnek legkedvezőtlenebb szaka, annak is julius a legrosszabb hónapja. A juliusra szóló költségelőirányzat rendkívül súlyos államadóssági terheket tartalmaz; az innsbrucki egyezmény folytán felmerülő fizetések esedékessé válnak. Az újjáépítési terv egyik részeként felvett kényszerkölcsön kamatai minden évben julhuban esedékesek, szükségessé vált továbbá a 4 százalékos és 4 és fél százalékos aranyjáradék kölcsön kamatozása és hátralékainak törlesztése céljaira tekintélyes összegű tartalékokat dotálni. Dacára az ezeken a címeken juliusban felmerülő súlyos terheknek, az állami adósságok szolgálatának céljaira a jövő évi költségvetési előirányzott egész évi szükségletnek nem lenne szabad meghaladnia a 70,786.475 aranykoronát. A szegedi pékek beszüntetik a süteménysütést, ha nem korrigálnak egy sérelmes rendeletet. Visszaadják az iparjogukat? A P*nri|gyi helvzet. A banküzlet helyzete általában a?, előrelátott módon fejlődött. A Nemzeti Bank kamatlábát juliusban újból leszállította, ugy, hogy a mai kamatláb mintegy 33 százalékkal kerül a legmagasabb színvonal alá. Az évszaki fejlődés szabályszerűen haladt s egyáltalában nem lenne sem meglepő, sem aggályos, ha a bank váltótárcája most, midőn az aratás kezdetét vette, duzzadni kezdene. A mezőgazdasági hitellel kapcsolatban a jelentés a következőket mondja: Néhány hónappal ezelőtt égető szüksége merült fel hosszú lejáratú gazdasági hiteleknek, amelyeket lehetetlennek mutatkozott a kellő időben külföldi forrásokból az állam a Nemzeti Bank iránt fennálló adóssága törlesztésére fordítaná, hosszúlejáratú mezőgazdasági hitelek nyújtására fordítsák olyképen, hogy ezek a hitelek a Nemzeti Banknak biztosítékul szolgáljanak és végeredményben fordíttassanak az államnak a bankkal szemben fennálló adóssága törlesztésére. Eddig az időpontig azonban még egy ilyen hitet sem folyósittatott, minthogy az érdekelt tényezők közt még nem sikerült megegyezést létesíteni a hitelek feliételeit illetően. Ez az összeg mezőgazdasági hitelek céljaira — ha ilyenre szükség van — még mindig rendelkezésre áll; ha azonban azt a jelzett célra nem használják, akkor az megszerezni. Felmerült tehát az az eszme, [ államnak a bankkai szemben fennálló hogy a fenti összegek ahelyett, hogy azt | adósságát fogják azzal csökkenteni. Magyarország pénzügyi újjáépítése. Reformok. A kereskedelem. A májusi kereskedelmi forgalom valamivel kedvezőbb, mint áprilisban. A kivitel nagyon megközelítette a behozatalt, ami Magyarországon a tavaszi hónapokban ritka jelenség. A mult év megfelelő időszakával szemben az 1925. év első 5 hónapjában ugy a behozatal, mint a kivitel terén emelkedés mutatkozik. Mégis a behozatal aránylag kisebb, mint a mult év utolsó hónapjaiban volt, mig a kivitel január óta lényegesen emelkedett. A fizetésképtelenség terén április és május hónapok mérlegéhez képest javulás észlelhető, amennyiben juniusban 39 csőd esett és 193 csődönkivüli kényszeregyezség fordult elő. A kiskereskedelmi árak indexe 1924 junius 30 tói 1925 junius 30-ig 14 százalékkal csökkent, míg a nagykereskedelmi áraknak papirkoronákban számított indexénél ugyanezen idő alatt a csökkenés 8 százalékot tett. A postatakarékpénztárnál és a tizenhárom legelőkelőbb budapesti pénzintézetnél együttvéve a takarékbetétek állománya 1924 junius 30 án 3 millió aranykorona, a folyószámlabetéteké pedig 735 millió aranykorona volt. 1925 junius végére a takarékbetétek állománya 715 millió, a folyószámlabetéteké pedig 261 7 millió aranykoronára, tehát tööb, mint a négyszeresére szaporodott. Munkanélküliség. A szociáldemokrata szakszervezetek munkanélküli tagjainak száma a tél folyamán szaporodott és márciusban kulminált; azóta némi csökkenés van. A számuk azonban junius ; 30-án 9 százalékkal nagyobb, mint 1924 julius 31-én és a szakszervezeti tagok száma azóta 6 százalékkal apadt. A szakszervezetek tisztviselői lálíal 1924 december végére készített statisztika szerint a munkás átiagos munkabére aranyban számítva igen kevéssel magasabb, mint amilyen közvetlenül a háború előtt volt. 1923 végén a munkabérek aranyban számítva jóvai alatta voltak a háború előtti szinvonalaknak, mig 1924. év végével az aranyban számított háború előtti munkabérek színvonalát számszerűleg ugyan meghaladták, vásárlóerő tekinteté ben azonban nem. A termés. A termés lényegesen jobbnak Ígérkezik, mint a tavalyi. A búzát, rozsot és árpái junius végén kedvező körülmények között kezdték aratni. A juniusi esőzések a tengerit, cukorrépát és más őszieket illetőleg a kilátásokat megjavították. Az újjáépítési kölcsön számláján a rendelkezésre álló egyenleg 182,652.607 aranykorona. A Jugoszláv fcirá'y koronázása. Belgrád, julius 27. A jugoszláv király megkoronázása a jövő évre marad. A koronázás előtti szertartásokat Belgrádban fogják tartani, ezután pedig a bfcsai kolostorban fogják a kíráíyt megkoronázni. Néhány nap éti súlyos hsre háborgatja a szegedi pékipirosok békéjét, akiknek békessége csak nemrégiben áUott helyre, amikor megegyezés történt a hatósági péküzem megszüntetése illetve visszafejlesztése ügyében. Aleg ujabb harc is hasonló természetű, ezúttal is a pékek kenyeréért folyik. Most azonban, ha sürgősen el nem intézik a harcot provokáló kérdést, a szegedi pékek súlyos lépést helyeztek kilátásba. A legujsbb események részletei a kevetkezők : Ismeretes, hogy egy legutóbbi miniszteri rendelet szabályozta az éjszakai munkát, illetőleg megtiltotta, hogy a pékek már a kora éjszakai órákban hozzákezdjenek a munkához. A rendelet azt is előírja, hogy az Iparhatóság csak kiviteles esetben adhat/a meg az engedélyt az éjszakai munkára, dc ebben az esetben a kenyeret, illetve a sütemények kihordásit csak reggel 7 órakor kezdheti meg ez az üzero, Rogy igy a többi pékek ne szenvedjenek annyira hátrányt ebből. A rendelet megjelenése u!ái történt, alig néhány nappal ezelőtt, hogy az iparhatóság az egyik szegedi pékmesternek engedélyt adott az éjszakai munkára. Már ekkor éles hangok hallatszottak a szegedi pékek körében, a hullámok azonban csak akkor tornyosultak nigyra, amikor az éjjel is dolgozó pék megkezdte munkáját. Ez a mester ugyanis már reggel 6 órakor kezdte széthordani a friss, éjszaka sült kenyerei, mivel az Iparhatóság — ugy látsztk — engedélyiben elfelejtette ki kötni a reggel 7 órai terminust. így folyt azután a munka néhány napig, amikor az összes szegedi pékek, különösen pedig a nagyüzemek azt vették észre, hogy mind kiszorultak a nagyobb szállításból. Az éjjel is dolgozó üzem kapta ugyanis meg szinte sz összes nyilvános helyek száilitásait, igy szinte kizárólag ő szállítja most a friss süteményt a kávéházaknak, intézeteknek, tejcsarnokoknak, mivel az éjjeli munka kapcsán lényegesen korábban, már reggel hatkor ki tudja szállítani a süteményt, mint az összes többi üzem, amely csak reggel kezd • heti meg a munkát. A pékek, miután ez az állapot tudomásukra jutott, erélyes akcióba kezdtek. Fölkerestéka kamarát, a munkaadók szövetségét és intervenciót kértek, hiszen ez az egyedüli jog le'jesen tönkreteszi őket, hangoztattak. A szónokok kijelentették, hogy amennyiben ezt a rendeletet, engedélyt vissza nem vonják, illetve sürgősen nem korrigálják, beszüntetik a süteménysütést és haladéktalanul visszaadják iparjogukat. Küldöttség kereste fel ezután a rendőrséget, ahol azonban kijelentették, hogy a rendőrség csak végrehajtó közeg, csak megkeresésekre, Illetve strikte rendeletre, vogy utasításra intézkedik is ad karhatalmat. Igy a rendőrség csak akkor tehet ebben az ügyben valamit, ha az iparhatóság módosítja engedélyét, hogy a kérdéses pék csak reggel 7 órakor kezdheti meg a kihordás Ebben az esetben természetesen ilye irányban fog intézkedni a rendőrség. Remélhető, hogy a különböző intervenciókra az iparhatóság rövidesen korrigálja antiszociális intézkedését és nem engedi, hogy súlyos válságba kerüjön az egész szegedi pékipar. flázikezeiésbe veszi a város a tiszai halászatot Amióta a városnak minden elérhető jövedelemre szüksége van — ez az idő körülbelül a háború kitörése óta tart, e mikor a váratlan érfékeHotédásofe keresztülhúztak minden reálisnak hite számvetést —, állandóan történnek kísérletek s különböző városi javak és haszonvételi jogok háztkeze'ésével. Számos hasznothajtő üzemet létesített a háború óta a város és az üzemek legtöbbjét a szociális szükségszerűség parancsára létesítette. Igy állították fel a hatósági hus- és kenyérüzemet, amelyek fölött néhány héttel ezelőtt húzta meg az ipsrosok szimpátiáját kereső kormány a halálharangot; igy támadt a bodomi kertgazdaság is. Ezeknek az üzemeknek elsősorban az volt a céljuk, hogy a város fogyasztóközönségét a lehetőség szerint megvédelmezzék atul* merész árdrágítások kel esetlenségeitől. Volt idő, amikor a fogyasztók valóban érezték a három városi özem ármér séklő hatását, a hatósági husszék meg* fékezte a husáru mértéktelen drágulását, a kenyérüzem a kenyérpiacot rendszibályoita meg, a bodomi kertgazdaság bőséges termése pedig a zöldségpiac árait tartotta féken, A szükségszerűség keltette életre a város fehérlói hatászafát is, amely a Rudolf-téri halárusok gyorsütemű meggazdagodása elé vont gátat. EaneS; a rövid ideig prosperáló városi üzemnek a működésére emlékszik tissza legszívesebben a város fogyasztó közönsége. A városháxa és a bérház közötti árusiló bódékban, amelyekből ma már csak egy kis sarokrész maradt meg, hogy helyiséget adjon egy hadirokkant trafikjának és hogy emléke legyen a sorbaállás háborús időknek— feéí koronáért mérték ki a hal kilóját akkor* amikora hus ára tiz, a Rudolf-téri halé psdig busz-huszonöt korona volt. Szegeden általában kedveli mindent a fiaíst, de annyi halevő soha nem volt a városban, mint a kétkoronás fedéríói hal idejében. Zúgolódtak is város ellen a tiszai fisérek és ugyanazokat az érveket sorakoztatták fel a város határozata etfen, mint most a bm- és pékipirosok a város hus- és péfeűzeme ellen, csak* hog" a físérek érveit akkor nesti hallgstis meg senki és a fehértói haláfzsí talán ma is vígan prosperálna, ha egy száraz nyár ki nem izigslasztja alÉla a vízzel együtt a halállományt i?. Most — mint ismeretes — ismét fölmerült a városházán a fehértói halásza terve, de most komoly, állandó űzem alapításáról vin szó, nem pedig a Bizonytalan lehetőségek ötletszerű kihasználásáról. A városnak az a terve, hogy a Fehér-tőből megfelelő csatornázással és beruházásokkal állandó jellegű halastavat létesít — haltenyésztéssei egybekötne. A tervek nagy része készen van már, a köllaégveíés is, csak a szükséges pénz hiányzik még. Lehet, hogy a külföldi kölcsön keretében oldja meg ezt a kérdést is a város. Most természetesen nem az a cél, hogy a fagyasstők (ízedárért jussanak halhoz, hanem inkább az, hogy a város a halászat jövedelméből pótolja azt a jövedelmet, amely a húsüzem és pékűzsm megszűntetése következtében elveszett, esetleg, hogy uj, nagyobb jövedelemforráshoz jusson. Ugyanez a meggondolás vezette a városi üzemek központi igazgatóságát, illetve a város tanácsát, amikor elhatározta, hogy s tiszai halászatot is házikezelésbe veszi. A tiszai halászat jogának jelenlegi bérlőjével kötött szerződés ebben az évben lejár. A tanács elhatározta, hogy a bérletet nem ujitja meg, hanem a hizíkezelésrs rendezkedik be, mert azt reméli, hogy igy s halászati jog jövedelme megsokszorozódik. KísiemeUék már az uj városi Szem vezetőjét is, Erdélyi Lajos irodaigazgató személyében, aki közismert és elismert madsrászatí, vadászati és halászati szaktekintély. A terv az, hogy a jogbérlő kikspcsűlisávai a város közvetlenül s fivérekkel állapodik meg, akik munkájukért a fogott dal bizonyos százalékának megfelelő készpénzmegtéritést kapnak és minden tiszai halat a Páros árusít el. Halássati i*zeme most is van a városnak, de nagyon sxük keretek között működik. A Holt-Tisza és néhány állóvíz sdja hmziá csak a halanyagot. Ht tehát básíKÉzeléEhe kerül a Tisza és megvalósul a fehértói halászat is, akkor a város less az ország legnagyobb halásza. A,Délmagyarország' telefonszámai: Szerkesztőség 13—33. Kiadóhivatal és jegyiroda. 306. Nyomda 16—34.