Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-26 / 55. szám

DBLMAQYARORSZAQ 1925 julltts 26 *z épitkezéaael és tatarozással járó adókedvezmények. Az építkezések előmozdítását célzó 1925. évi XVIIL Irt, amely • julius 14 én megjeleni végrehajtási utasítás sserint a lörvényközzététel napján, vagyis május 24 én lépett életbe, az érdekdtek részéről nem tésaesQlt olyan méltatásban, mint azt a tórvény fontossága megérdemelte volna. Ha a törvény azt a célt, amelyet elmében megjelölt, nem Is éri el, mert az építkezéseket előmozdítani csakis olcsó hitellel, nem pedig törvénnyel, vagy rendeletekkel lehet, mindazonáltal az építtetők és házaikat tataroztató háztulajdonosok részére oly jelentékeny adó és egyéb kedvezményeket nyújt, kogy tartalmát az érdekeltek nagy tömegére! meg kell ismertetni. A törvény az építkezéssel és tatarozással járó kedvezményeket két csoportba osztja. Elsősorban szabad rendelkezést ad az újonnan építtetőknek, azoknak, akik egyéb célt szolgáló épületeiket lakásokká alakítják át, akik a házukban lévő lakások számát megosztás utján szaporítják s végül azoknak, akik a törvény által előirt mértékben saját költségükön, tehát nem a lakflk kOUségén tataroztatják IngatlaM ásod sorban adókedvezményt engedélyei a törvény az újonnan építtető, az átalakítást végeztető s végül a tataroztató háztulajdonosoknak. Az adókedvezmény vagy Ideiglenes adómentesség, vagy adómérséklés alakjában engedélyeztetik. Az adómentesség leghosszabb ideje 30 év. Ily adómentességben elvileg as uj épületek részesülnek, tekintet nélkül arra, ^

azok mint önálló, vagy toldaléképitik jelentkeznek. Bizonyos teltételek mthftt nagyobbszabásu átaaahtüa esetére is e^eddyez 30 évi adómentességet a "Sfe 15 évi adómentesség illeti a lebontott épület helyett épitett uj épOletet, ha annak terjedelme nem haladja meg a lebontott épület terjedelmét. A törvény gondoskodik arról is, hogy a közönséges tatarozást meghaladó átalakítások az átalakítás költségeinek megfelelően adómentességben részesüljenek, még pedig aszerint, hogy az átalakítás költségeiből az átalakított épület vagy épületrész egyes köbméterére aranykoronában mily összeg esik. Aszerint, amint az egy-egy köbméterre eső átalakítási költség 5, 7, 9. 11 és 13 aranykoronát lesz ki, a törvény 6—12 évig terjedő adómentességet engedélyez. Mig a törvény eddig ismertetett részének a gyakorlati fontossága ma kisebb, lévén a nagyobb építkezések és átalakitáaok száma caekély, addig a törvénynek a tatarozó háztulajdonosok számára adómérséklést engedélyező részt általános érdeklődésre tarthat számot, mert nagy számban vannak olyan háztulajdonosok, akik as 1925. évben mir tataroztak, vagy tatarozni fognak. A törvény azoknak a háztulajdonosoknak, akik a folyó évben tataroztak, vagy tatarozni lógnak s a tatarozás költsége eléri a folyó évi házbéralapnak legalább Is 20 százalékát, aáómérséklést engedélyez a következő lortatarozáai költség leiét le kell vonni as 1926. évi házbéradóalapból. Pl. valamely háznak a házbérad falapja 1925-re 1000 aranykorona volt. Ha a tatarozás! költségei kitesznek 400 aranykoronát, ugy az 1926 évi hárbéradóalapból jogában áll a tataroztató háztulajdonosnak 200 aranykoronát, vagyis 14500 as szorzószám mellett 2 900 (XXI koronát levonni Ha a tatarozás költségei 60 százaléktól 100 százalékig terjednek, ugy jogában áll a háztulajdonosnak két részletben az egész tatarozás! költséget az 1926 és 1927. évi házbéradóalapbol levonni. Ugyancsak két részletben vonhatja le a tatarozás! költséget az adóalapból a háztulajdonos, hogyha a tatatozás a 100 százalékot meghaladja. A törvény által biztosított adókedvezménynél ujitás, hegy nemcsak a házbérjövedelmi adóra, hanem ennek városi pótadójára ia kiterjed, ugy. hogy a kedvezmény, amelyet az állam nyújt, elérheti a tatarozás! költség 32 százalékát. A törvény végrehajtási utasítása számos részletező rendelkezést tartalmaz, amelyeknek (elsorolása meghalad iá a jelen cikk keneteit, caupán arra kívánjuk felhívni az érdekellek ügyeimét, hogy akik a tatarozást mir befelezték, azt fjlyó hó 31 ig tartoznak a város tanácsánál bejelenteni, máskülönben az adókedvezménytől elesnek. Aki pedig ezután óhajt tataroz tatni, az a tatatozás megkezdésekor, valamint a tatarozás befejezésekor tartozik a város tanácsánál a kezdés és befejezés időpontját a kezében lévő nyugtákkal felszerelve bejelenteni. A bejelentések elmulasztása az adókedvezmény elvesztését vonja ntaga után. Dr. Slnger István, a Háztulajdonosok Egyesületének Ügyésze. A Radiccaal kötött egyezményről • vitáznak a azkupatinában. Belgrád, lullus 25. A azku patina ülésének első szónoka Trlfunovld vallásügyi miniszter volt, aki védelnébe vette a Ridici-pártlal kötött megegyezést. Hadzst Kadlcs bosnyák muzulmán kifélén tette, hogy bizonyos fellételek mellett hallandó a megegye sóst h ilyetelni, Trumblcs konstatálja, hojy as uj megegyezés nem a horvát éi a szerb nemzet közt |ö!t léire, hanem ctak egyszerű pírt paktum. A Radlcs-pirl szerinte árulást kOvetett el és visszaélt a nemzet bizalmával. Ezután a többség magáévá lette i kormány-deklarációt ét kimondta, bogy s bétlöi ülésen áttérnek a napirendre, s költségvetési provlzórlun tárgy alá>ára. »»H»»»»»»Hi»»HHH»»»t»HH»Mnt»»»M»»n»»»m»»n»mm ítélet a „pornográf" képek ügyében. Iványl-GrQnwald és Prlhoda két nittvét elkobozta a rendőrség. A műkereskedőt egymillió koronára büntették. Ha a tatarozás költségei az 1925. évi házbéradóalap 20 százalékát elérik, de 60 százalékát meg nem haladják, ugy a Budapest, július 25. Jelentettük, bogy e Fraenkel-féle D jrottya uccu mOkereskedés kirakatából as V. kerületi rendőrség elkobozta Ívdnyt-Orünvalá. Csók, Vaszary és Prlhoda jeles magyar festőművészek képeit, azon a cimett, hogy azok szeméremsérlők, már pedig sz 1897-ben kiadott minisiteri renddel tilljs szeméremsértö ábrázolatoknak nyil • vinoa helyen való kilételét A kép* sz V.kerületi rendőrségre kerültek. Frsettkd Ernő igazgató ellen pedig megindították a kihágást eljárást. Ebben a nagy port fdvert ügyben ma délelőtt 10 órára tűzte ki a tárgyalást Róna Zoltán rendőrkapitány. A tárgyaláson Freenkd Ernő ügyvédjével, dr. Bedő Mórral |elent meg. A tárgyalás megnyitáss előtt Róna rendőrkapitány bemutatja a megjelenteknek a .bűnjeleket*. Ami után megkezdődik a tárgyalás. — ön azzal van vádolva, — fordul a rendőrkapitány Fraenkd igazgató felé — bogy üzletének kirakatában levő szeméremsértö képeket a hatóság Ismételt figyelmeztetésére sem távolította el, Fraenkel igazgató: Igaz, h}gy felszólítottak a szánéremeérlö képek eltávolítására. Miután azonban 20 évss mu't áll mögöttem és én vsgyok egyedül hivatva arra, bogy megítéljem, vájjon képeim szenéremsérlők-e vagy em és miu'án a műtétjük neve! kizárják a szeméremsértést, további miután hivstslos végsésl nem ksptam, crak felszólítást, a képeket nem távolítottam el. Róna rendőrkapitány jegyzőkönyvbe diktálja aa igazgató vallomását, amelyhez még a körellezöket lozf hiszi a terheli: — Tény ss, hogy másodszori halósági figyelmeztetés-után »ellen ki Csók Istvánnak . Zsuzsánna menekülése * cimü képét, stnely véleményem szerint színén nem sseméremsirlő. A képst előiő napon kaptam Csók litvántól. — Mit kiván még dőadni ? — Semmit. Dr. Bedő Mór, a műkereskedő v#őügyvédje tart|s meg ezután vidőbessédd. Kéri Frsenkd Ernő felmentését éppen a vonatkozó belügyminiszteri rendelkezés alapján. Az 1897-ben kiadott renddel sierint, aki szemé easériö nyomtat fényi, képes ábrázolatot, »»gy tárgyat uccu kirakatban, vagy más nyilvános helyen kiáll t és a rendőrnstóság felhívására azonnal d nem távolítja, kihigást követ el és 100 forintig terjedő pénzbüntetésre Kélhető. — Est a rendelelet a millenluni kiállítást követő években hozták — mondja azfi flgyvéd —, amikor a fővárost nyerészkedési célból csakugysn elárassto'lák pornográf nyoutalványokkal és képekkel. Egész különös talá'kozisa a toranak és a művészeti megítélésnek, bogy 1925-ben, tehit harminc évvel a rendelet kisdiss után eljárás indult meg Magyarország művészi kitűnőségeinek képii miatt egy előkelő műkereekedö ellen. A beldgyminiazierl rendelet első kritériuma, hogy a képek tényleg aseméremsértök legyenek, meri ht nem ások, skkor közszemlére leh:t kitenni őket. Sokksl többre becsülöm e msgyar bíróságot, sex hogy szón vitatkozzam, vájjon ezek e kép:k sieméremsértők-e, vagy sem. Nem lulom elképzelni, hogy a rendőrhatóság szakértők meghallgatására szorulna ebben az ügyben. A bíróiig a miga esztétikai él mOvéizi illése él a szépről és pornográfiától alkotott fogalmai szerint minden szakértő bevonása nélkül meg tudja állapítani azt, hegy Vaszary, Csók István, Prlhoda és Ivdnyí Grünwild szeméremsértők-e. A védő még ókori példázstokksl bizonyítgatja, hogy as ókorban is milyen nagy becsben tarlót iák a művés teket él azok alkotásait. Róna rendőrkipl* tány ezu'án a tárgyaiéit berekeszti és kijelenti, hogy as Ítéletet egy negyedóra mulvi hirdeti kL Tizenegy óra után hirdette ki Róna rendőrkapitány ai Ítéletet, amely szerint Fratnkel Ern5l az 1897-iki törvény szerinti rendeld alip|án kihágás miatt egymillió korona pénzbüntetésre ttéUe, azonkívül elrendelte Ivdnyí Grünwald egyik női csoportképének és Prlhoda Gyula meztelen nőt ábrázoló képének elkobzását Csók, Vaszary és Prlhoda többi képit a bíróság kiadta i teiheltaek. Megismétlik a francia-spanyol békeajánlatot. Pdris, juliut 25. Tizedik nspjs már, hogy az alcuhemasi öbölben átnyújtottak Abd el Krím megbízottjának a francia-spanyol békeföltételeket, 6 azonban eddig még m'ndig nem válaszolt reájuk. Az ö békef31 téleleit, amelyek egy angol kapitány révén jutottak a külföldi lapokhoz, itt csupán Btapogatizó trükknek• tartják. Valószínűleg meglsmétLk a francia-spanyol békeajánlatot, még pedig abból a célból, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy Abd el Krlni csakugyan birtokába jut azoknak és ha azután is hsllgslni fog, következik majd csak a nyomatékos katonai válasz. Petain tábornagy és Primo di Rivera ma találkoznak Tetuanban. Ugy mondják, bogy a marokkói különböző tárS

elások csupán a francia spanyol na hslárvonalánik m »állapítására vonatkoznak. Költő kerestetik. Irta: Móra Ferenc. Lehet annak két három esztendeje hogy levelel kaptam Tarnay Alajostól, a finom és nemes zeneköllőtöl, aki különben a Zeneakadémia nepszerü professzora. (Nem minden finom és nemes zeneköltő népszerű professzor. Szegény Kacsó h Pongrác például a legrettegettebb inkvizítorok közül való volt Elvből szigoruskodott, még akkor is, ha a szive Ideszaladt könnyel, vagy nevetéssel. Egyszer ebből nagyon megható történet Is lett Valamelyik tanítványát rajtakapta szegény Gráci, hogy egész óra alatt valamivel babrál a pad alatt Egypárszor rákopogott, aztán idegesen rákiáltott: - Mivel játszik maga ott? Rögtön hozza idei A bűnös odakesregeit a katedrához és lehajtott lejjel nyújtotta át a zsebóráját. — Est Igazgattam. Nem az órát, hanem az óra födelének a belső lapjába igazgatta bde valami wgasztószerrd a Kacaóh Pongrác képét, airtt valami ujsigból vágott kt Gráci becaattaniotta as órát és komoran adta viasza a bűnösnek. - Az Iskola nem arra való, hogy itt »E>»«»ársá«okk.l lopjuk a napot Tahdyére, -édes fiamtj Tehát levelet kaptam a zeneköltőtől, arrakért, engedjem meg, hogy megzenéslthesse egy versemet, amelyikéi* óta zsong a telkében és most már kl akar szabadulni belőle. Kassán olvasta annak idején, valami szép asszony kézírásában, aki kimásolta valamelyik újságból és annyira megkapta, hogy nem tud szabadulni tőle. Pedig szeretne már túlesni rajta, most már kicsordultban van, csak éppen az én szerzői engedelmem kdi hozzá. Idáig a dolog rendben Is lett volna. A költő dalának a zene a szárnya és Tarnay mestertői megzenédttdni kűlönöseu nagy tisztesség. Adtam volna is én as engedelmet két kézzel, — csak az volt a baj, hogy a mester a megzenésítendő szöveget is tndlékdlt Ugy kezdődött, hogy Valahol a Szajnaparton találtak Hát ezt a vend akárki Irta. költő volt de az a költő nem én voltam. Nem is emlékszem rá, hogy hallottam, vagy olvastam volna valaha, mert akkor nem felejtettem volna d. Meg is Írtam a mesternek, hogy énnálam rossz hdyen kereskedik. Olyan tiszta, finom, bájos ez a vers, mint egy szép kis gyerek, akivel az ember ugy van, hogy nem bánná, ha ő volna az apja, de hát vállalni még se váltaihatja, mikor nem az. En versben se saoktam a Szajnapartra járni s sz én múzsám bizony nem hagyogatna el finom selyemkendőt, csak olyan parasztos kanavászt, de ad is nagyon meggondolná, mert a költőnek leiesége is van, aki borzasztó szigorúan számon tartja a zsebkendőket. (Ámbár elvesdeni még mindig Jobb őket, mint bdlnlázni. Mert az dvesztéd az Ismeretlen tettesekre lehet fogni, de a betlnUzáaért személyesen felelős az állítólagos családfő.) Azóta persze rég elfelejtdtcm az egész ügyet, sőt, hála Istennek, a versírásról Is sikerűit végérvényesen leszoknom Annál nagyobb volt a meglepetésem, mikor pár napja bekopogtat hozzám egy abbélejü elegáns márki és azt mondja, hogy ó Tarnay Alajos. — Hozta Isten, meder. Hát minek köszönhetjűk kánikulában ed a szerencsét? Hiszen ilyenkor már nem szólnak a fülemülék. A meder előhúz a zsebéből egy késiratot, leteszi elém as asztalra. — Vállalja-e már? Megnézem: hát még mindig a Szajnaparton talált sdyemkendó. — Dehogy vállalom. — Gondoltam, hátha csak megfeleltette, de azóta eszébe jutott és ráismert az édes gyerekért — Nem, nem vagyok én olyan sokgyerekü ember, hogy ne tudnám őket számon tartani. Aztán meg mindent dfelejthd az ember, de a versét nem, a K

óza, az más. Annak fönt van a györe, mint a fenyőfának. A vers olyan, mint az akác, mélyen gyökereddk. Hanem azért most még jobban aajnálom, mint eddig, hogy nem én hagytam el a sdyemkendőt a Szajnaparton. Az éjszaka alkalmam volt a Tarnay mester uj szerzeményeiben gyönyörködd Kemény Géza gazdasági lötanácsoe ur vendégszerető házában. Fejedelmi gyönyörűség volt, mintha minden magyar fülemüle ot csattogott volna és minden magyar búzamező ott ingatta volna pipitérjét, pipac át és csűhűlló-virágát Akik ott voltunk, megint egésznek éreztük nagy Magyarországot — Hanem azért a legszebb még hátra van, — tette a vállamra a búcsúzásnál a mester a kezét - Ha megkerülne agazannak a sdyemkendős vermei... Hej, micsoda muzsika lesz abból 1 Hát tessék jelentkezni, tisztelt költőtársadalomi Ebből csak dicsőség lesz.de bai nem lesz. Nem olyan szöveg ez, rakat a Falu Tamás Halott erdő je, amelyhez sdntén Tarnay mester cainált valami szivbemarkoló rekviemes muzsikát Bdedidereg az ember, mikor a költő felkiált, hogy minden halott fdevélhez egy külön P«P*>'|on » a hervadt halottról külön prédikáljon. . .TJ:?8, Loiin - dörrent bde egy lel vidéki nemes ur, akinek a török világból maradt kúriáján Tarnay mester melódiái szálltak az avarra leketedö éjsakába. - Nem akarom többet hdlani a Halott erdő-l — De hát ml történt? - döbbent meg a művész. — Az, hegy az egyházközségi dűljáróság, amely áll a papból, kántorból, narangozóból, tizennégymillió korona egyhád adót vetett kl rám 1 Most mir gondold el, ml lenne abból, ha minden falevélre egy pap jutnál Egy falevél nem maradna az egész dominiumból I