Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-22 / 51. szám

ÍM JuBus 22. DBLMAQYARORSZAC 3 Izgat-e, uszit-e a szegedi kurzuslap? Dr. Burger Béla sajtóperében a törvényszék alrandalte a leg­azéleeebbkötU bizony itáat. Mindenképen kiváló érdekessé|fl njtépör fő'irjyalását kezdte meg ked­den a szegedi fötvényszék Vlld-tanácss és e főtárgyalás iránt fokotott figye­lem és érdekiOdés nyilvánul! meg a kOeflnság minden rétegéből. Dr. Buf­fer Béla ügyvédjelölt állott a törvény­szék előtt egy > vott Szeged- ben meg­Jelent cikk miitt Dr. Burger egy va­csoráról irt tudóéi tál kspctán azt álli­totta a szegedi kurzuslapról, bogy iz­gató és uszító, valamint hogy a alap képviseli Szegeden ez Igazi destrukciót -Dobay Gyula társadalmi békét Aa elmúlt év októberében a szegedi ügyvédek birátságos Összejövetelt tar­tottak a Bsg ci Rotál féle vendéglő­ben. N éh íny pohárköszöntő után dr. Dabap Gyula, a szegedi kumtilap »6­saerkesatője is szólásra emelkedett és ekkor feltflnést keltő beszédet mondott a tátsadshni béke Jegyében. Kijelen­tette, bogy faira, felekezetre nézve való kű'önbség uilkil együttest» kelt dolgozni a társadalmi ktegyenlttödé­sirt. A vicsora után a történteket dr. Burger Béia, aki ugyancsak résztvett az ügyvédek vacsoráján, betelefonálta az éjszakai órákban a Szeged szer­kesztőségébe. A cikk Dobay beszéde után kiemelte, bogy .az izgatásról is uszításról Ismert szegedi kurzaslap fő szerkesztője' trondotta ezeket a szava­kat és » ... ilyen hangoket nem csak a tekét asztal melleit kellene hangoz­tatni, hanem a poros dobogókon is is annak a lapnak hasábjain, amely a valódi destrukciói képviselt' A cikk mrg jelenére után dr. Dobay Oyul». valamint a szegedi kurzuslap sajtó utján elkövetett becsületsértés és rágalmazás miatt pört indított dr. Bur­ger Béla ellen. .A szegedi kurzuslap sokszer valótlan dolgokat lr." A főtárgyaláson Vdd Károly elnök először békü ésre szólította tel a fe Dr. Dobay: Amennyiben a vádlott bocsánatot kér... Dr. Burger : Dr. Dobaynak haj­landó vagyok elég'éldt adni. öt kfl lönben sem sértettem meg, de a Sze­gedi UJ Nemzedéknek semmtesetm sem! Dr -Dobay: Részlegesen nem lefed ezt elintézni Az élnék: Akkor tárgyalunk.. A vádirat ismertetése után dr. Bur­ger terjesztette elő részletes védekezé­sét és bizonyítási indítványát. Előstőr is vázolta, bogy mi indította arra, bogy a cikket közzé tegye a Szegedben. — Jelen voltam az ügyvédek vacso­ráján, ahol Dobay felszólalása nem volt zavartalan. Közbekiáltások hang­zottak el. amelyeknek az volt az ér­telme, hogy Dobay nem Mindig hirdette a tár­sadalmi békét — A beszéd elhangzása u'án több te­kintdyes szegedi Ogyvéd szólt nekem, bogy ennek a nyilvánosságra keli ke­rülni Meggyőződésem az, hogy a sze­gedi kurzuslop sokszor valótlan dolgo­kat lr. A munkásságról, a zsidóságról mindig általánosít. Ezeken s ferdíté­seken felháborodtam; demokratikus ér­zdmü vagyok. Ezért én is ugy gon­doltam, Dobay beszédének ki kell ke­rülnie a nyilvánosságra, bogy a kurzus­lap ebből levonja a konzekvenciát. Izgatások. — Ohastam az Uj Nemzetükben — folytatja dr. Burger — Kószó János­nak s cikkét jajgat a zsidó volt ev nek a címe. A törvényszék ebben a teremben i'éhe d KószCt izgatás miatt. Hivatkozom itt un a bajszára, amit a lap Lévay Ferenc ellen indított, ami kor egy kiadóbivatali ember Össze­veszett Lévayval. A kurzaslap egymás után négyszer irta meg ugyanazt Lé­vayrót, ez nem más, mint bajsza, iletve uszítás. — Dobay ennek a lapnak főszer­kesztője. Ugy véltem, bogy beszédé­nek csak aakor lesz jelentősége, ha az megjelenik a nyilvánosság dőtt és hs igy Dobay befolyásával eltünteti az iilfttrlmstgrkrl a lapbót — Ha teszem fd Bdihizár Dezső mondott volna beszédet vagy Pap Róbert a társadalmi békéről, akkor ennek nem lett volna külbn jelentő aégbDe ba az Uj Nemzedék főszer­— mert a főszerkesztői »11 ás egyenlő a kormányfManácsosi hirdeti azt, ez igen is jelentői dslog. Ennek hatass keUett volna, bogy le­gyen a kurzuslap közönsége előtt is. A kurzuslap éa Héjjaa Iván. <— Gyakorlatból tudom — folytatta —, bogy az Uj Nemzetük pártfogolta Héffas Ivánt is társatt. Hangzatot be tflkkel hirddte nevüket és szónoklatai­kd, pedig kOiztudomásu, hogy Ucsodi Héjjá» Ivás. Eiéri írtam, bogy nem oüg társadalmi békét hirdetni a fehér rnfrr,mA'. de o lapban ts kelL — Számos politjknacal és kezdeti lényttővel be si éltem Szeged kOaálta­potairól és ezek mind a egállrpitották, kantja a kékét, az a Szegedi UJ — Azt akartam, hogy mag az izga'ások ebben a lapban, — ezért állok most itt a bíróság dőtt. Dr. Burger ezután rátért a valódiság ^ttMyi/dsúJioAk d^rtrti — Részletes bizonyítást leszek bé­ka dótrjesztenL Ha a tekinte es ki •áki in mi lam • |k — S-- — J . • _ r »•ji lorvenytrcK eirenae t a oizoop­lést, akkor nincs több szavam. A btzo­uyttékak fognak helyettem beszélni. — Tutajdonképen nem kdldt volna Mrátlannm a bíróság elé, mert én betelefonáltam a történteket. De Me akartam kerti ni, bogy tisztán lásson núadenki a kurzuslap ügyében. Ezután előterjeszti, bogy négy okból is ehenddendó a biionyitás. Közérdek abban van, hogy egy lap ne izgasson és ne uszitson. El k:D rendelni a bi­zonyi'ást, mert bűnvádi eljárás van fo­lyamatban az Uj Nemzedék ellen. 0gyek­nek e számait jelenti bt amelyekben már elitéi e a bíróság izgatásért s lap munka­társai*. Lapokat sorol fel, ahol a kar­?n*inp személyek elleni hajszát indí­tott. El ken rendelni s bizonyítást azért is, mert már jogerős ttéletek vannak a lap ellen. Ezuán rátért arra, bogy mit jelent destrukció ? Destrukció az a romboló munka, ha a lapban olyan közlemények jelennek meg, amelyek gyűlöletet kelte­nek, valótlanul színeznek. ízléstelenek, lerombolják az objektív kritikát és vitz­szaélnek a sajtószabadsággal — Kéri beszeretni Hegyesy István, a lap volt munkatársa sajtópOsének ira­tait, amdybSl kitűnik, bogy azért keltett a fiatalembernek valótlanságét a levegő. irai, top'** »'«P aaeneaztcjét a bíróság már tárkor eJ­ttűte izgatásért és rágalmazásért ami­kor még a lapnál sem volt. — Amikor pedig ezt ribkA e Szeged e vádlottak padjára att enfant ter­állításaiért a kurzualap felelős azerkaazteja hagy valótlant álfitatt, a "" " kárt éa azamal iratot kér amdyekbő: kitűnik, bogy a lap hajszát indított egy kórházi orvos aüL ellen azért, mert zsidó. A cikk az or­vod meggyalázta és az balok már ed­dig is teljesen tisztázták az orvost Ta­nukat kér kihsllgatni, hogy a kormány be akarta szűntetni 1922-ben a lapot és ez csak azért nrn kCvetkezett oe, mert bizonyos befolyások érvényeslltek. Részletesen kitér a Lévay elleni híj­szára, amikor a lap október 19-én, 25-én, november 9-én, november vé­gén négyszer irta meg, bogy e'járás van Lévay dlen. A boszorkánykonyha. — Most rátérek tekintetes törvény­szék, mondta tovább, az Uj Nemzedék boszorkánykonyhájára. Hogy kddkeztek az egyes közlemények a szerkesztőség­ben. A munkatárs bevitt egy hírt a redakcióba és a szerkesztő Irta bele a cikkbe a legsúlyosabb kitételeket, pedig nem Is ismerte a tényállást. Ezt számos főtárgyalás igazolta itt ebben a terem­uen. Hegyesy, Tumbász, Marincs, Lu­kács volt munkatársakkal igazolni kí­vánom azt, hogy a klsrinezés s lapnál nyílt pa­rancs volt Rátér ezután szókra a cikkekre, ame­lyek szerinte nem mások bűncselekmé­nyek feldicsérésénél. Ilyen cikk jelent mrg az erzsébetvárosi bombamerénylet idején is. Végül Dobay löszerkesztösé­géröl beszélt — Tiiztdem, becsülöm Dobay Gyu­lát, mondotta, de nem helyes e n, bogy nem gyakorol befolyás lapjára. Dobay különben már ebben a teremben Is de­zavuálta lapját. Ilyen lapot mindig utolér a dezavuálás. A Nép-tí ii de­zavuálta Benárd főszerkesztő. I «1 — Nem esküdtszék előtt állok mos', nem akarok hangulatot kelteni. Tessék drenddnl tekintetes törvényszék a bi­zonyítást, akkor nyugodt vagyok és egy szót sem szó'ok tovább. Ha nem lehet annyit elmondási egy lapró', mint amennyit én mondtam a cikkben, akkor nincs sajtószabadság, akkor szívesen megyek be abba a házba, amelyei sza­badságvesztő helynek neveznek, fejezte be mas'élórás beszédét dr. Bargtr. Dcbayt nem érti sz elnök. Dr. Dobay Gyuls állott fd ezután. Kijelenti, bogy hozzájárulna a bizonyí­táshoz, de ne a akarja, bogy nimbuszt kovácioljon ebből az Önből a vádlott, étért nem Járni hozzá a bizonyításhoz. DI mégis egy pontra, a destrukcióra kéri és megengedi s bizonyítást. Sze­rinte azonban itt nincs közérdek, amit az is bizonyít hogy az ügyészség nem vállalta s vádat A különböző itdetek­hez pedig ennek az egynek semmi köze sincs. Eleik: Kétszer is hallottam a fő­magánvádló úrtól, hogy igen, nem: de nem értem az egészet. Ezért most kér­dezem, hogy hozzájárul-e a bizonyítás kiegészítéséhez, igen, vagy nem? Dobay: Nem engedem meg a bizo­nyítást, csak egy pontra, bogy destruk­tiv-e a Szegedi Uj Nemzedék. A bíróság «után tanácskozásra vo­nult vissza. Hosssaa tárgyalás után sz elnök kihirdette, bogy a valóditág bizonyítását elrendeli arra vanatkazólag, hogy izgat-e. uazit-e a Szegedi Uj Nemzedék, Beszerzi s biréság a kért bűnügyi iratokat és felolvassa a becsatolt új­ságokat. A tanuk kihal'gatását azonban mellőzi, mert az iratokbői minden ki­tűnik. Közérdeket abban lát lentiforogni, bogy a vádbeit kifejezések valódiságuk esetén alkalmatok a tártadalod béke megbonlásáro. Az elnik ezután felhivja dr. Dobiyl, hogy eUenbizooyiMkdt nyolc napos belül terjessze be. Dobay ezután semmi­ségi okot akar bementeni, de az elnök kii .1. _ I • I i Ii^mIii ,1 M megmagyarzzza, nogy a lefolytatott bi­zonyításból a bíróság vonja majd le a a destrukcióra. A főtár­gyaiád ezad elnapolták az Iratok be­A szerzői jog nemzetközi kongresszusának eredményei. Páris, július 21. Párisban 27 állam részvételévé! a szerzői jogkérdések zetközi kongresszusa von, amelyen a gyar kormányt dr. Magyart Zoltán mi­niszteri ószlá v tanácsos képviselte. A tár­gyalások megállapodásait most közölték a magyar könyvkiadók egyesületével, amelynek részérói Raruchburg Viktor ve­zérigazgató igy foglalta öasze a párisi kongresszus megállapodásait. 1. A szerzői |og nemzetközi védelmén alapuló berni egyezmény összes meg­állapodásai tekintetében rá akarják birni a 27 államot, hogy az eddigi, különösen a fordítói jog terén tenntllő dtéréseket tüntessék d és a benu egyezmény szö­vegét, amely jelenleg sok tekintetben egyenlőtlen, az Összes léaatvevő államok­ban teljesen egyenlővé tegyék. 2. Egységesíteni akarják az Osamálla­mokban a szerzői jog védeted Idejét, még pedig ugy, hogy a nálunk Is érvényben levő (a szerző halála utáni 50 ér) ha­táridő legyen mindenütt érvényes. 3. Az úgynevezett köteles példányok hegirtgáltataw tekintetében TT*-**" min­den áfiamot rá akarnak bírni megletető am^nfasp törvényes intézkedésekre, hogy az emberi­szellemi ktn^v^nrk megőrzi 3c egyformán biztosítva legyen. 4. A szerzői jog védelmét ki akarják terjeszteni a rádió utján való közzé­tételre Is. 5l Intézkedéseket akarnak életbeléptetni arra nézve, hogy a tudományos és egyéb fclfcdeaéteh prioritása biztosítható le­gyen. 6. A művészeknek bizonyos előnyöket kívánnak biztosítani müveik nyilvános ár­vertsen való dadám esetén. 7. Az épMŐ>, plakát- és érem művészet, valamim Iparművészeti termékeknek u, szerzői Jogi védelmet kivin nyújtani. 8. A iéoyképmO vészét re nézve a fény­"iflirrr* miadsak sokszorosítása tejé­ben is Mranyos tlsztetetdijat akartuk be­húzni, amely közvetlenül, vagy közvetve a későbbi ttfiben is az Metó fényképé­szeti szerzőnek kiszolgáltathaló legyen. 10. Fd akarják ssóütani az amerikai Egyesült A lamokal, Törökországot, Jug> •tártát és Egyiptomot a berni egyez­ményhez való csatlakozásra, i mm i sa ii as ii ii ii Hivatalos angol vizsgálat eredménye Magyarország közgazdasági állapotáról. London, jutius 21. Az angol külke­reskedelmi (erdőségeknek megvizsgá­lására a Ramsay-Moc Donald kor­mány annak idején bizottságot nevezett kV amelynek feladatául tttzle ki, bon behatóan vegye vizsgálat alá hivatom javaslatok alapján mindazokat az or­szágokat, amelyek Aoglia cikkeinek el­adásaira piacul szolgálhatna. A bizott­ság. smely Balfour Arthur etnOkletévd kezdette meg munkáját és amelynek megbízását a mostani kormány is nrag­erősítette, jelen ésének dső részét 700 oldalas könyv alakjába terjesztene elő. Magyarországgal e könyv hosszabb fe­jezettet foglalkozik, metyben megálla­pítja, hogv Magyarországot a trianoni békeszerződés ugyanabban az arányban kisebbítette meg, mintha Anglia a mai Írország nagyságára zsugorodna össze. A régi Magyarország nescaak uját 20 milliónyi lakosát Iára d, hanem Anaz­triáról ii gondoskodva volt. A mostani 8 milliónyi lakosságú Magyarország még kifejezettebben agrárállam, mint a régi volt A mezőgazdaság a magyar hlMketeikadriem legfontosabb tényezője, bár kissé még régi divatú, főként a tőkehiány nuatt, amdy megnehezíti a műtrágya és a mezőgazdasági gépek igénybevételéi. A széntermelés, kivéve a kőszenet, csaknem fedezi s belföld szénszflkségletét A biumer nélküli szenei Pécs környékén bányámák és az ottani bányaiéitpek szénlermésjt jóvátételre fordítják. Magyarország külkereskedelmi poli­tikája kifejezd'ei professzionista jellegű és vaMsziiűleg a Jívűben is ilye» ma­rad. Az ország egyetlen nagy célja a maga szükségletének kitermelése. Ma­gyarország azonban e; ráráilam és gyár­tpata igen kevéssé vom kifejlődve és igy az üzleti tevékenység nagyrésze s be­hozott áruk 'ovábbedására szorítkozik. Ebből a célból csapd- Budapesten 15 000 igyaik H. Ml M.. a bzhezaiai korlátozásán IrJnyul. -..érlet ttyec/or-

Next

/
Thumbnails
Contents