Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)
1925-07-22 / 51. szám
mén nagy ellenállásra talál. A migyír kormány, bogy külkereskedelmi méilegének passzivitását csökkentse, mégis korlátosó intézkedéseket hozott, amelyeket az 1923. év folyamán még csak fokoztak. Eiek is intézkedések az an tol importot is érintették, mégis hála a budapesti angol kOvetséf előterjesztésének, 1924 elején sikerült az sngol textláru behozatala számára bizonyos ha»i kontingenst biztosítani. A Nemzeti Bank 1924. érben történt mega'apitása, továbbá más pénzintézetek is lényegesen hozzájáruuak az általános gazdasági helyzei könnyebbé tételéhez. SMMMSMMMMWRMSMMII Jánosdeák hadnagy a hadbíróság előtt. Badopest, julius 21. A különböző katonai bűncselek ményekkel vádolt Jáaasdeák Márton hadnagy, Jámbor Ernő tiszt helyette», Ktnetz látván törzsőrmester és Kerschbaumayer Péter őrmester bűnügyének tárgyaláiál ma reggel kile:c óraikor kezdte meg a katonai törvényszék. A tanúkihallgatások torán Belntaer Ernő erndes és Plntir Jenő ezredes elmondják, bogy Jinosdeák hsdntgy alattuk szolgált és megbiztak benne. Anorin leveleket kaplak, de nem gyanúsították. Wibtrt Káró y Írásszakértő véleményét ismertetik aiu'án, aki elö:dja, hogy Jánosdeák irása is a névtelen levelek írása egyezik. A tárgyiláivezetö ezután Berkeáenyl Kálmán ciendörónrester vallomását ismerteti. Az őrmester Jinosdeák alatt szolgált, feitQnt neki, hogy a hadnagy folyton névtelen leveleket kap és ezekről azt mondja, hogy tatád levelek. Mikor aiu'án megmondta neki, hogy előadását nem tartja valósstaflcek, a névtelen levelek megszűntek. Nyegrán János rendőr vallomásátólvssaik fel ezuin, aki szerint Jánosdeák többek közt parancsot adott, hogy Vácott minden zsidónál tartson házkutatást. Nyegrán a parancs teljesítéséi megtagadta azzal, hogy csak akkor leljestli, ha irásos parsnesot kap erre. Jánosdeák azonban nem volt hajlandó ezt Írásban adni jánosdeák erre a vallomásra is megjegyzi, bogy elejétől végig tendenciózus. Minthogy a mai tárgyalásra kitűzött anyag ezzel kfmtrűit, Révffy őrnagyhadbíró bezárja a tárgyalást és annak folytatását holnap délelőtt kilenc órára tűzte ki. I Egy leány 5 vén bolond a .Vén kecske és a (A* mesfle I péntektől a Belvárosiban. i ZORO és HURU min. Aranyásók és péntektől a X I Hölgyek figyelmébe! ejtetem kaaaaatlkat intéaataaeat, hol azöMÓIcs, anyajegy, szeplő, máilolt és pattanásaitól gyorson és végérvényesén megszabadul. A legfinomabb íoelrtt cikkek mérv-kelt áron kaphatók. - BltODER АСЛАНЕ, Zrlayl acea Ц- sao Értesítés I Tisztelettel értesítem a t. kartárs urakat, hogy tte.flt acea tl. alám ala.f ércnyomó és- sajtolólétesitettem. Elvállalok tUtrtiaU tOlcsért, _ •asw. m*rlaiMaiért és minden • szakmába vigö dolgoK készítéséi sis Kiváló tisztelettel QpQnfeld Ernő. PELMAQYARORSZAQ 1925 jnlins IX Száz munkásgyermek egészségét segít uisszaadni, aki hozzájárul az ujszegedi nyaralta/ás költségeihez. Rongyos küleejü házak a szépülő városban. Akik megszokták az elmúlt tlz esztendő gazdasági semmittevését, most csodálkozva látják, hogy a városban itt ts. ott is kOrdlállványozzAk az Otött-kopott házakat, lekaparják homlokzatukról az elrongyolódott falkurkolaiot, hogy aztán uj vakolattal, uj festéssel lássak el. Ezek az uj köntösbe öltöztetett házak szinte bántóan virítanak ki a többiek, a rongyosak, a piszkosak tömkelegéből, bántóan, mert megzavarják azt az összhangot, amelyhez tiz év alatt már hozzászokott mindenki és bántóan, mert bántó vágyakozást keltenek az iránt, hogy bárcsak minden háztulajdonos rendbehozatná már dísztelen külseia épületét. A háztulajdonosok irtózása a tatarozástól eddig érthető és megbocsáiható volt, hiszen még néhány esztendővel ezelőtt leromlott koronában kapták meg azt a lakbért, amelyet a háború előtt aranykoronában kaptak, tehát joggal senki sem kívánhatta tölQk házuk tatarozását, azt pedig még kevésbé, hogy az esztétikai kívánságokat is elégilsék ki. Most azonban, amikor tekintélyes munkanélküli jövedelmet biztosit számukra a lakbérjövedelem, amelynek további növekedését törvényes rendelet garamit ja, joggal merül lel az a kivánság. hogy végre kezájék meg elhanyagolt külsejű és belsejtt házaik rendbehozását. A szó teljes értelmében belesajdul az ember szive, ha azt látja, hogy a város szivében vakolatnálküli, vagy vakolatot hullató paloták éktelenkednek és hogy vannak egész városrészek, ahol egyetlen rend behozott ház sem válik ki az elkorhadt épülettömkelegből. A legkülönösebb, a legérthetetlenebb az, hogy éppen a legnagyobb, a legtöbb jövedelmet hajtó bérpaloták a legelhanyagottabbak, aminek más, mint önző fukarság, nem lehet az oks. A város hatósága szinte bűnös nemtörődömséggel kezelt ezt a fontos kérdést. Amikor érdeklődtünk az orvoslás módjai iránt, azt a felvilágosítást kaptuk, hogy nincs olyan szabályrendelet, amellyel a háztulajdonosokat házaik esztétikai rendbehozására lehetne kényszeríteni. Az építési szabályrendelet csak azt mondja ki, hogy a külső tatarozás szín- és tervrajzai a háztulajdonosoknak előzetesen be kell mutatníok, hogy a város hatósága megakadályozhasson minden izléstoenséget, vagy stilustalanságot. Van szabályrendelet arra is, hogy a vakolathullató házak vakolatának lekaparására kötelezheti a város a háztulajdonosokat, de arra már ninct, hogy ezeket a lekopasztott házakat, amelyeknek iala csupasz tégtatömegként hat, újra be lehetne vakoltatni a háziurakkal. Ezért disztelenkedett éveken keresztül s város centrumában a legnagyobb bérházak egyike. A tanács a háború előtti időkben tanácsi határozatokkal pótolta a hiányzó szabályrendeletet, egyes kiiivó esetekben határozatilag kötelezte a háztulajdonosokat a tatarozásra. Ugy véljük, hogy elérkezett az Ideje, amikor a tanács Ismét élhet ezzel a Jogával, mert hiába áldoz súlyos milliárdokat az utak, utcák, terek rendezésére, ha a rendezett városrészeket továbbra is eléktelenítik s rongyos kűlselQ házak. Ezt pedig, hogy az idő tényleg elérkezett, mi sem bizonyltja jobban, mint az. hogy számos háztulajdonos önként, tanácsi felszólítás nélkül már rendbehozatta házát. Mindenki fizessen elő a Délmagyarországra! isiim intervju ш polgármesterrel. A polgármester Íróasztala feltűnően megváltozott: máról holnapra eltűntek róla a levélgarmadák, az akfakazlak ét az ujsághtlmazok. Irómippáji, amely ezelőtt majdnem keltérepedi a duzzsdáitól, most laposan timul sz asztal lapjára. A márvány-tinlalarló, amelytől két kiismerhetetlen beitis rémisztgeti at instanciázókat — nemrégen a tanács lep'e meg vele a polgármestert — tisztán, szabályosan terpeszkedik az asztal kösepén, a szorgalmas polgármesteri huszár a legkisebb tlnlapctfyet is lemosogatta róla. — Talán szabidságra készBI polgármester ur ? — kérdeztük az íróasztal megváltozásának étzlelése után. — Ujy bizony — mondotta a polgármester boldogan —, augusztus elsején itthsgyom a várost éi elölt nem igen látnak. Esért tam jóelőre te as asztalt, de hogyaddig ismét felhalmozódnak rajta 1 ^szabadság gondolata vii dozá hangulatba ringatta a tért és ennek köszőnhe^ök,- bogy kér— détdnkte derűs at Magyar Páter nyílt levele. — Olvasta-e p*gát mester ur Magyar Péter ауШ levelét — kérdeztük elsősorban. — Nem olvastam én. Mii ir beaae? Biztos a tanyai vasútiéi elmélkedik. — Többek között azzal vádolj t mag ozegea veres polgármesterei, nogy/<•*vezette a tanyai gazdákat а vasai hozzájárulás körűi, amennyiben azt mondotta, hogy a hozzl|árulás egyszer és mindenkon lesz. — Ezt soha senkinek sem mondottam. Mindig 25 éves ho^-ájárulátról beszéltem és a közgyűlés is ilyen értelmű hstározitot hozoti. A vasúti hnzájirulásnak az a kgtoatossbb céi|s, hogy ne járjon ugy a viroi, mini ahogy a ctorvai úttal járt, amelyhez a ssűkséges földet tiz évvel ezelőtt sajátította ki Lázár Qyörgy, de a váltság árát, löbb mint hétszázmillió koronát, váratlanul nekünk kell most megfizetnünk. Annak az alsótanyai gazdának, aki elengedi a vasút számára kisa|átitctt földek váltságdíj«, egyszer és mindenkorra elengedjük a hozzájárulást. As pedig, bogy mivel vádolt meg Magyar Péter, nem nagyon érdeket, lopással, rablással, gyilkossággal, tudom, agy asm vádolt. a kisebb vádakat pedig d kell viselnie a köztisztviselőnek, h miniszterelnököt sokkal sulyossbb vádakkal illetik néhs a politikai életben, mégsem esik ki a világ ksrsks. Nagy bsj lenne abból, ha srinása apió- - - - м!.«.^,,.«*... .U.m.11 csép:o vaasssoaasra eiegteien a taiysi etosaak a agy síkra Ast gondoltuk, itat is tartje annyira érte, mint a — A EfrHr*1' as ott es egyetemrőt от nő. Ezután megkérdeztek a tett, hogy a kfllK hogy ÍM. — Megy moM a maga, rendes utján. — Hit s gázgyár Ugye? — Et meg áll s maga rendes helyéi, j Várjuk a gázgyár kezdeményezését. A közgyűlés határosats után ugyanis ér. telítettük, hogy a kezdeményező lápén s gázgyártól várjuk. Azóta aem történi semmi. I Tizenegy évi orosz fogság után. Kérdeztünk volns még egyet-mást a polgármestertől, de nylH az ajtó is Ferenc, a hussár egy torzonborz emberkét nógatott be rajta. — Tizenegy év után most Jött haza orosz haáltogságbii — jelentette. [ A po'girmestert ez a jelentés valósággal fel villanyosa. Ezer kérdéit Intézett a megtért magyarból, aki elmondotta, bogy Sadal Józsefnek hivják, 1914 szeptember 4-én fogták el as oroszok Oaliciábin. Kievbe vitték, maid 1915 ben Szibériába, ahol as ArléctíQubernje-ben lévő mIlonhoz rendelték ki munkára. A bolsetiimui alatt megölte s malom népbiztosát, ez írt öl évi kényszermunkát a ítélték, dt Lenin haláls után б is részesült az álUllnos amnesitiában, büntetéséi két él tó évre ssállitotlák le. Junius 27-én indították Moszkvából útnak Magyarország felt háromszázhúsz fogolytársával együtt. At most határon mindenét elvetlik. A lengyel hatiron a lengyel halóiigok űnn *péa zenés fogadtatásban tészesitették a magyar határon pedig letartóztattók. Hé> napig volt a pestvidéki törvényszék foglya — bolsevizmus vidjival —, mlg végre liszliz'a magit és kiusbsdult Szegedre jött, nővéréhez, aki nem ismer e meg, hiszen 1919 ben hivatalosan holttá nyllváadottdk. A tizenegy évi orosz fojság alatt elfelejtett magyarul, de most már tud valahogy, csak keresnie kell minden szót. Elmondotta még, hogy egyetlen fillér nélkül áU, kö'csönkért ruhában van, szeretne va'ami segélyt éi munkát kapni. A polgáriteiter azonnal intézkedett, hogy a mérnökség helyezze el a kövezéii munkálatoknál, egy hónapra sióié utalványt adott neki a népkonyhára és 50000 korona gyorssegélyt utalt ki számára. Kinn az előszobában töri magyarsággal megkérdezte a tizenegy évi fogság utla visszatért magyar, bogy a kapott ötvenezer korona cyorssegélyből vehet-e magának egy Inget? Nagyon elszomorodott, amikor meghsllotta, hogy nem Igen. ммммммймммааааймкммм Alkalmi birhlzvitelek! koraion ét kornyékén t»kk l|«a uéf m.dsrn kérkásák nagyon olcsón eladók TSkk prla. taayéabl".k.kV5l kai holdas, 50 nagy holdas 44, ДЪ 9 holdsisak naiyon шя i orizifo. irodában is&ú^Z Mézer »^MaJü Egy leány 3 • .Vén kecske Ы péntektől a Varrógép•% Kerékpárok, * Gyermekkocsik Megnyílt I rmekruh ucc. IS, •a legolcsóbb ráaa. Muokaadok |6tállá«a i fizetési feltétalak. мш^н Araim ofcaóaágáiól Mindenkinél olcsóbb! Sifaa. Váasae. zefír, ufa és fivfl agfvet, velaraienaindennnemü röffis és rflvidárú ABONYI KÁLMIAN gyári lerakatában faketesaa ucca is-, №tfá acea sarok. Tekintse meg a kirakatokat és а raktárt véldkényszer nétkiil. Egy próbavásárlás uián meggyőződik, hogy Mindenkinél olesóbbl