Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-16 / 48. szám

2 DBLMAQYARORSZAQ 1928 iulitu 16. Párisban véres verekedések voltak a nemzeti Qnnepen. Pátls, julius 15. A tegnapi nemzeti ünnep folyamán lét helyen vérei inci­densekre kertit a sor. A katonai parádé alatt három lérfi a hadsereg zásslajá­nak megpillantásakor, pfuj kiállásokat Hallatott a katonaság ellen, mire azon­nal körülfogták éa súlyosan bántalmaz­ták őket. Már-már megUnctelésükre ke­rtit a sor, amikor a rendőrségnek si­került őket veszedelmes helyzetükből kiszabadítsa!. A másik iaddens a munkásnegyed­ben történt. A rendőriég ott három ittas embert letartóztatott, mire mintegy háromazáz főnyi tömeg nekitámadt a rendőrségnek és ki akirta sssbaditani az elfogottakat. Mindkét oldalról lövé­sek dördültek el. Valóságos tűzharc fe|­lődött ki a tüntetők és a rendőrség között. Több rendőr és a tömegből hat ember súlyosan megsebesült. ii»iiiiiiiiiiiiiiiiniiii»»»M»»»infftft»«mmmmui»»»»»»»Bm: A város mult évi gazdálkodása. A városi számvevőség elkészült a null évi zársiámadásssl és ast Scul­téty Sándor főszámvevő szerdán beter­lesziette a lanácsboz ktárgya'ás végett. A zárszámadás rendkívül érdekes ada­tokat tartalmaz a város mult évi gsz­dálkodásáról. A f¿számvevő összefoglal! jelentése szerint a rendes bevétel 62 850,357,651 K 07 fillér, az elő­irányzaton kitü'i bevétel 17 503.386.296 K 02 fillér volt. 1924. évi hitel- éa pénzláti műveletek 50230,906.014 K 68 fillér. 1924 évi öisies bevételek 130584 649.961 K 77 fillér. 1924. évi rendes kiadások 47 360,759.151 K 84 fillér. 1924. évi előirányzaton kívüli kiadások 27.749.062972 K 50 fillér. 1924. évi hitel- éa pénzért műveletek 54.885,123,153 K 29 tülér. — 1924. évi összes kiadások 129.994.945277 K 63 fillér. Az 1924. év végén plaziári maradvány 589.704,684 K 14 fülét. Bjdeiti a fószámvevő, hogy az 1924­ben Összesen 213 592 aranykorona, vagyis 3,631 064000 papirkotona pót­hitel vétetett igénybe, amely mindenkor a befolyó többletjövedelemben talált fedezetet A pénztár állandóan fizető­képes volt és a város piaztára Összes fizetési kOte'ezettségdt mindenkor és mindenben pontosan teljesítette. Ezután a vagyonmérleg adatait ismer­teti a főszámvevő: Tiszta vagyon 1923. év végén papir­koronában 1.271 304 051.589 korona 14 fillér, 1924 év végén paplrkoroná­ban 1,491.824.736903 korona 02 fillér, mutatkozik vjgyonszaporodás 220520.685313 korona 88 tlUér, tiszta vagyon 1923. év végén aranykoroná­ban 74.782.591 korona 26 fillér. 1924. évvégén aranykoronában 87.754 396 ko;ona 28 fillér. Mutatkozik vagyonsza­porodás 12971.805 korona 02 fillér. A 220.520.685 313 korona 88 fillér vagyonnövekedés a köve kező télelek egybevetése u'án jelentkezik: A vagyon szaporodott papírkoronában az épületek és építményeknél 233 000 704 260 ko­rona, cselekvő tőkéknél 1.584.037.767 korona 32 fillér, cselekvő hátralékoknál 37.994 647.279 korona 83 fii ér, kész­pénznél 379 456.314 korona 96 fillér, összesen 272958 845.622 K 11 fillér. >1 vagyon apadl földeknél 200.127.400 korona, építményeknél és lerek, ültet­vén) ek, közutak, Iá mpáknál 6.419.293.500 korona, anyagok és termeszményeknél 80.536900 korona, bútorok, sterek és eszközöknél 38.381.807.800 korona. a szenvedő tőkék szaporodtak 1.322.610.011 korona 94 fillér, a szenvedő hátralékok azaporodtak 5833 784.696 korona 29 fillér, összesen 52.438 160.308 korona 23 fillér, a növekedés tehát 220.520685 313 korona 88 fillér. A polgármester a zárszámadás letár­gyalását — értesülésünk szerint — rövidesen összehivja a pénzügyi bizott­ságot és a tanács a nyári szünet után a zárszámadást a közgyűlés elé ter­jeszti. A hitelellátás adminisztrációja. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ma déleólt Mayer János miniszternél értekezlet volt, amelyen Bud János pénzügyminiszter és Wimmersteln köz­élelmezési á lamtitkár veti riszt Az ér­tekezletnek egyetlen tárgya a hltelelll­tás idminitztrációjának ktrdése volt Véglegesen azonban nem foglaltak ál­lást, mert döntés dóit meg akarják hallgatói az egyes üzemek és érdek­képvisde ek vezetőit. Beregi Oszkár Amerikába készül. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Beregi Oszkár Amerikábin több elő­adásra szerződést kötött és az eddigi tervek szerint augusztus 21-én már Newyorkba is érkezik, ahol az otl élő magyarok nagy ünneplésben fogiák részesíteni. Beregi társulatába a négy nói és hat férfi tag van. akik mind­annyian vele mennek. Elsó szereplése sieplember 13-án lesz, még pedig Föl­desnek Kuruzsló cimfl darabjában, má­sodik előadása Newyorkban szeptember 20-án, majd ottóber 18-án lesz, miga közbeeső dátumokon a magyarlakta városokban fog szerepeint Tanácskozás az agrárkövetelések teljesítéséről Két óra Újban megérkezett Bud pfa*. } Ogyminisztcr is, aki szabadságát szaki, totta meg azért, hogy ezen a tanács, kozáson részt vehessen. Ugyancsak gazdisági Irrméstelü kér. déseket tárgyalt mi délelőtt Vass Ij. zsef helyettes miniszterelnök Wjlk» Lajos kereskedelemügyi miniszterrel, aki a jövő héten kezdi meg a subad­ságát. helyettesítéséről Vass miciszter­elnök fog gondoskodni. A román kormány „Intézkedni" fog a magyar kisebbség külföldi panaszai ellen. Budapest, julius 15. Ma délelőtt a földmivelésügyi minlsz'ériumban nagy­ielentöségü tanácskozások kezdőd ek, amelyen Mayer Jánor földmivelésügyi miniszter elnökölt. Ezen bizalmas jel­legű tsnácskozáson szóbakerüli az ogrdrkövetelések teljesítése Is olyan in­tézkedésekkel kapcsolatosan, amelyek az egéiz gazdasági életre, viizont a piac áralakulására is nagy kihatás­sal lesz. Bukarest, julius 15. A Rador-flge­nökség félhivatalos közlést adott ki, amely a következőkről szól: Pe retcu Centen, Románia svájci kö­vete a Nemietek Szövetsége előtt el­hangzott magyar kissebbségi panaszok miatt előterjesztést lelt a kormánynak a Románia presztízsét károsan érintő külföldi p opaganda megakadályozására. A Romániát sértő panaszok alkalma­sak arra, hogy az országot a külföld előtt kedvezőtlen azinben tűntessék let A kormány ezért sürgős törvényjavas­latot fog a kamara első flléie elé ter­jeszteni az állami érdekek hathatós vé­delméről, ame'yet magyar kisebbségek legutóbbi külföldi panaszaival fog meg­Indokolni. Bolsevizmus Kinábans . julius 15. A Morningptsl washingtoni Jelenlése szerint az Egye­sűit Államok erélyes lépést tettek a kinii kormánynál, melyet fig vei mez­iettek arra, hogy ka az idegeneket nem fogja Jobban oltalmazni és a szerződé­seket nem fogja tiszteletben tartani, akkor minden hatalom, mely eddig ba­rátsággal viselteted Iránta, el fog tőle fordulni A lap értesülése szerint Amerikánsk ezt a váratlan lépését az okozta, hogy a kínai kormány nyillan tág teret en­ged a bolsevls'a propagandának. A kínai kormány nyillan kijelentette, hogy elhatározott száeáéko az Idegenekkel Гkötöd szerződéseket érv íny telesnek London, ju ius 15. A Daily Herold cimfl szocialista lap közli azt a Jegyző­könyvet, amelyet annak idejtn a rend­őrparancsnok adott ki, hogy lőjenek a I tömegre. Ez a jegyzőkönyv — a Isp sze-1 rint — annak bizonyítéka, hogy a rendőrfőnök az oka a kínai zavargá­soknak. A magánalkalmazottak Jogviszonyainak rendezése. Budapest, |uUus 15. Egy év ml ez­előtt szövegezte meg fezsovks János helyettes államtitkár, a kereskedelmi minisztérium törvényelőkészítő osztá­lyának vezetője a m agánal kaim r olts k Jogviszonyainak rendezésétől szóló tör­vénytervezetet, amely aióta as ankétek egész során ment keres ilfll. A törvény­javaslat még mindig nem késsOlt el, mert az érdekeltlégek véleményezési csak nemrégiben hatóit be a kereske­delmi minisztériumba. Walko Lajos ke* reskedelmi miniszter ugyanis szüksé­gesnek tartotta, hogy valamennyi érde­keltség véleményét nyilvánítsa a magán­alkalmazottak Jogviszonyai tekintetében. Közel száz érdekeltség foglalkozott tehát a javaslat tervezetével és igy ezeknek a véleményezéseknek a feldol­gozása és áttanulmányozása még hosz­szu ideig tart. Jezsovict Ján* beydtes államtitkár most egyedet! Ossse az adatokat, mielőtt azonban a jivaslifol véjegeten megszővegeiné, még egy ankétet fog összehívni. Est az értekez­letet valószínű, már a jövő héten meg­tartja, ugy, hogy augasztwf >t meg lehet mafd szövegezni a törvényjavas­latot, amelyet Walko Lajos kereske­delmi miniszter októberben a nemzet­gyűlés elé terjeszt. Ezt s |avaslatot a migántiiztrisdOk és msgáailkalaraottak körében, de a különböző vállalatok la már régóta sürgetik, amt ugy a felmo3dási idő, mint a végkielégítés, munkiidO éa más kérdésben teljes a Jogbizonytalan­ság. As egfea munkabíróiágok eKtat­ként A lapítják mag a kölcsöaöj lógó­kat, ami természete len sok augáa(o|i pírt eredményez. Az öreg korcsmáros. — Adatok Az Ircg Szeged hez. — Irta: Cseni Mihály. (1) Gyufaszállal történt a szavazás. Fejes és fejetlen gyufával. Nosza, még aznap este .óra után" megtörtént a hivatalos eljárás Kiss Pálosinál, hogy megrendeljék húsz ember részére a vacsorá'. Hal­paprikás, turós-csusza, fdliter bor. Kopo­nyánkint nyolcvan krajcár. A vacsora i.dye: a azaletni, az Idej:: szombat este. Jóval nyolc óra előtt már szállingóztak a vendégek, mintha csak a tinóm illat, az Ínycsiklandoz ó paprikás szag vonzotta volna őket. Elsőnek Kovács lözstf tűz­oltó-parancsnok érkezeit be. uiána nem­sokára Kovács Oktáv jelentelte be komor hangon a jóestét. Majd Molnár Tóni nyújtogatta be hjsszu, vékony nyakát. Negyediknek pedig Farkas G/ula pihe­gett be tekintélyes pocakjával Mind a négy .dalos* hatalmas termetű ember volt. Termetüknél azonban még hatalma­sabb volt az étvágyuk. Példának okáért Molnár Tóni logadásból képes volt be­kebelezni egy ropogósra sült választási malacot. Kovács Oztáv sem erőltette meg magát, ha egy túd szalámit kellett meg­érnie. Aminthogy erre példa is volt egyszer a dorozsmai fürdőben. Egy öamerőaével, Seln Antal szabómeslerreílalálkozott, aki eztdőtájt kint nvarall a híres szikes tó partján. Dílelőtt volt, gondolta Slein: megkínálom ezt a jó embert délelőtti uzsonnával. lilébe tett egy egész tud sza­NmH, lehetett két kiló, mellé pedig Igen szép zöldpaprikákat. Vagy ötöt, hatot. Kovács 0.<táv kiveszi a penecitusát, hozzá­fog falatozni. Ha nem nézte volna az ember, hon milyen arányosan fogy, mi­ként a hold, Stein „pát-si"-nak az arcán fölfedethette volna azt. Stein Antal egyre idegesebb lett, ugy, hogy nem restelte már azt sem megjegyezni, hogy .hála Istennek ji étvággyal rendelkezik a tekin­tetes Kovács ur'. Meg azután: .a csalá­dom uzsonnára ezt szokta élvezni". Ko­vács Oxiáv elegendőnek vélle a tréfát, igen ájtatosan beesetten tette a halbicskát és ennyit válaszolt: — Jó szalámi, mondhatom kitűnő sza­lámi! Stein pedig búsan letelte rá: — Ugy látom, önnek is ízlett Palcsi bácsi, mikor a négy Jóétvágya vendég leüli a azaletni alá. kiket Szege­den általánosan „kis öhetü'-nek neveztek, fölbuzdult benne a lelkiismeretes ven­déglős és zavartan intervjuvolta meg őket: — Mind a husz vendég Ilyen jóétvágyu lesz urak? A „kis-öhetüek" kacagással letellek. — Mert akkor szalajtok a halpiacra, txdlg két ember részére egy kiló halat főzettem öcsém 1 • A'talános szokás volt az öreg Szeged életében, hogy naponkint eljártak vala­melyik borméresbe az emberek s ott vagy eldiskurálgattak, vagy eltréfálkoztak, vagy horribile diclu dkáriyá^attak. Ml volt ez a csöndes elkárlyázg»' . íhhoz képest, ami némely nagyobb üzletben valóságos szenvedélyből folyt, néha ebédulántól másnap reggelig egyfolytában. Ezek az úgynevezett „nagyobb" üzletek Kávéház fölírást viseltek, amihez az adta meg a jogot, hogy volt a korcsma szoba közepén rgy rozzant, elnjű'l posztóju billiárd, melyen nappal serdü'ö diákok, éjszaká­kon pedig hajnaltváló .éjjeli baglyok" lökdöstek repedt dákóval a lecsorbult golvókat Az ilyen korcsmázó emberek olyan pontosan beérkeztek a megszokott meny­nyiségű Haluk mellé, mint a hivatalnok a kalamus és tintatartó mellé. Megitta Id ki a maga porcióját és ekkorra körülbdöl be is alkonyodott. A korcsmáros meg­gyújtotta a gerendáról lelógó petróleum­lámpást, as ablakokon a függönyt össze­húzta és várta, hogy fizessenek a ven­dégek. Kontóra nem igen ittak akkoriban az emberek. Legföljebb gyári munkások, malombeli zaákolók, fatelepi tökevágók, fOrészelők és zsindely készítők, akiktói a munkavezetők szombaton este levonták a hét f jlyatnán elfogyasztott bor árát (ami néha tekintélyes összegre rúgott) és ki­fizették a korcsmárosnak, hogy a becsület csorbái ne szenvedjen. Es hogy a jövő hJtre biztosítva legyen a hitel. Már most az a kérdés marad megoldatlanul, hon miért nem Ivott hitelbe a polgárság. A kisiparosok, kisgazdák, uccasarki boltosok. Azért-e, hogy az volt a jó szokásuk a bormérőknek, hogy nagy otromba belükkel följegyezték az adós nevét a festett ajtóra, vagy a falon függő táblára, utána rajzol­ván a név után az összeget is, vagy azért, mert a kis korcsmában nem volt „főút"? Kiss Palcslnak is sok törzsvendége volt, akik évszámra hűek maradtak őhozzá és az üzletéhez. Etek is pootosan beállítot­tak a szokott időben az .emeleti" szo­bába, nyáron az udvarba és hasonló­képpen eltöltötték az időt vacsoraideig. Éltkor kezet fogtak Palcsi bácsival és „le­Ocaémezve" egymást, ellépkedtek lassú tempóban, amint ez öreg urakhoz és szín­józan emberekhez illik. Maga Paicsi bácsi is megtartotta est a nyárspolgári aa szóra­kozást, hűségesen rajzolgatván a Us fekete táblára a bumediikat tartlizás köz­ben. Persze ezek a nyugodtvérü, józan­életet élő urak már valamennyien elvonul­tak, ha igaz: .deszkát árulni" valamelyik temetőbe. Csak as emlékük ét Csak as alakjuk árnya toppan olykor a multak avarját bolygató ember dé és látja a kora est lassan tömörülő homályábin a zaandár­termettt Pázmán János mészárosmestert, aki állandóan .kandesz* szd (parádi viz) itta az ízletes hegyi bort és szívesen d­kibicelt vastag karimájú szemüvegén ke­tesztül, oda oda dörögvén, ha valaki d­hibázta a húzást: - Bibordói.. Hát Igy kell játszani?.. Akárcsak Csacslsovics Ádámot látnám kártyázni Azután Fournlr Károly bácsi angol llegmáju hentesmester fanyar mosolyát látja a krónikás, továbbá svábos kiejtését hallja, mellyel dseppegte a szavakat A másik asztalnál Windt József, a híres ácsmester komolykodik. Mellette Kalmár Pista, az ipartestület keményszavu elnöke malmoz az ujjaival a szomszédja, Szabó Miska szabóiparos társaságában, akit azzal különböztettek meg a löbbi Szabó nevezetű emberektől, hogy elnevezték .dupla" Szabónak Valójában dupla ia volt, mert jó! táplált alakjából kél kecske (szabó­iparos) is kitellett volns a régi értelemben vett szabót értve, akikről akkor még az a frivol tréfa Járta, hogy vaulót hordanak a zsebükben, nehogy elfújja őket a azél. Az idők változnak, mondja a közmondás és valóban igy Igaz. A szabók ma pocakot eresztenek. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents