Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-15 / 47. szám

DBLMAQYARORSZAO 1926 julius 15. Augusztus elsejétől felemelik a hadirokkantak illetményeit. Badopest, juliui 14. A hivatalos lip közli a kormány rendeletét a hadirokkantak, hadiözvegyek, a hidiárvák, a felmenő ágbeli rokonok és a szülőtlen testvérek részére megállapított iilitnények felemeléséről. A rendelet bárom kategóriába o«lj« a rokk ntakat. Az első A) osztályba a legénységi állományú hadirokkantak tartoznak. Ezek rokkantjáradékát augusztus elsejétől kezdve a következőképen állapították m f. A legalább 25 százalikos rokk int továbbr* is annyi járadékot kap, miat eddig, vagyis évi 144000 koronát. Ai 50 százalikos rokkantak évi 432.000 koronás járadékát ivt 720.000 koronára, vagyis havi 60.000 koronára emeltik fel. A 75 százalikos rokkantak eddig ivt 1.260.000 koronát kaptak. Ezentúl 2,400.000 korona, vagyis havi 200.000 korona lesz a járadikuk. A 100 százalikos rokkantak járadikdt emeltik fel a legnagyobb mirtikben. Ezek augusztus elsejétől havonkint 500000 koronát, vagyis ivt 6,000000 koronát kapnak az eddgi 2,880000 korona helyeit. A második B) oaztáiybi azok a h dirokfcantek iarto nak, akik a polgári iletben szakkipzettsiget igénylő foglalkozást űztek, vagy p:dig inállő mezőgazdák, iparosok, kereskedők voltak, úgyszintén azok, akik altiszti fokozatot értek el. Ezek közül az 50 százalikos rokkantak járadikdt ivt 640.000 koronáról 1.080 000 koronára, vagyis havi 90.000 koronára emelték fel. A 75 százalékos rokkant évenként 3,600000 koronát, vagyis havi 300.000 koronát kap az eddigi J.890.000 korona helyett, mig a 100 szdzalikos rokkant eddigi 4,320,000 koronás ivi járadikdt augusztus elsejitől ivi 9,000.000 koronára, vagyis havonkét tl 750.000 koronára emeltik fel. A harmadik C) kategóriába azokat a hadirokkantakat osztották be, akik A katonai szolgálatban rangosztályba sorozott havidijasok, havidíjas-jelöltek, vagy egyives önkéntesek voltak. A 25 százalékos rokkantak évi 288.00 koronás járadéka ebben a kategóriában a rendelet szerint ideiglenete* megmaradt. Az 50 szdzalikos rokkantak az eddigi 864000 korona helyett ivi 1,440000 koronát, vagyis havi 120.000 K kapnak. A 75 százalékos rokkantak 2,520.000 koronás járadékát é'i 4.800.000 koronára, vagyis havi 400,000 koronára emeltik Jel. A 100 százalikos rokkant ivi 12,000.000 koronát, vagyis havi egymillió koronát kap az eddigi 5,760.000 korona helyett. A rendelet szerint augusztus elsejétől a hadiözvegyek jdradika ts maga sabb lesz az eddiginil. Az első kategóriába tartozó hadiözvegyek évi 288 000 koronás özvegyi járadékát 480000 koronára, vgyis havi 40000 koronára emelték fel. A második kategóriába tartozók özvegyei részére az eddigi 432000 koiona évi járadékot 840 000 koroiára, vagyis hvvi 70.000 koronára, a harmadik kaleióriába tartozók özvegyei részére pedig 1 080,000 koronára, wgyis bavi 90.000 koronára emilék fel az eddigi 576 000 koronás járadékot. A hadirokkantak neveiisi pótlékra Igénnyel biró gyermekei részire a hadirokkantnak járó járadék egytizedrészit, az atyátlan hadlárvák riszére pedig minden egyes gyermek után az özvegyi jdradik egyötödrészét fizetik. A nevelési pótlék legkisebb összege minden egyes gyermek után évi 72.000 korona. A teljes árvák az eddigi évi 230.400 korona helyett 480.000 koronát kapnak. A havidíjasok, havidijasjelölfek és egyéves önkéntesek árváinak járadékát évi 840 000 koronára, vagyis havi 70.000 koronára emelték fel. Azok a felmenő ágbeli rokonok és szülőtlen tes'.vérek, akik elvesztették a háború alatt eltartójukat, ha a hősi halált balt fcoizátartozóik az első és második kategó.iába tartoztak, évi 240 000 koronát kapnak az eddigi 115 200 korona he'ye t, a harmadik kaleióriába tartozó hősi balált haltak és eltűntek járadéka hozxátartozói pedig szemilyenként 480 000 korona iesz az eddigi 216.000 korona helyett. Az ápolási pótlék az uj járadékok megállapításától kezdve csak a rokkantjáradék feléig ttrjedhe*. A csehek védővámot terveznek™ a magyar buza ellen. Budapest, julius 14. A hivatalos jelentések, amelyek szerint az idei termés mennyisége meghilidja azt a mérőket, arreyie a hozzáértők számítottak, gazdasági sörökben aggodalmakat keltetlek abból a szempontból, hogy a magyar búzatermés többlete nebeteti le;z a külföldön elhelyezhető. A termésfölösleg kü földi elhelyezéséről Mayer János földművelésügyi miniszter a kö* vetk zöket mondta: — A magyar buzafölösleg külföldi elhelyezéséről éppen most folynak a tárgyalások Ausitriában és Csehországban. Megbízottatok odakünn vannak Bécsben és Prágában, ahol minél kedvezőbb megegyezést próbálnak létesíteni. Csehországba eddig vámmentesen azál i ottuk a gabonát, most a csehek azonban védővámokat akarnak felállítani a magyar búzával szemben. A cseh agráriusok ugyanis a magyar export-búzától fé tik jövedelmeiket és ezért rohamot intéztek a cseh kormány ellen, amely most, ugy látszik, eleget akar tenni a cseh nagybirtokosok követeléseinek. Mi természetesen a most folyó tárgyalásokon bizonyos retorzióval élünk, amennyiben aoban az esetben, ha a CBehek az eddig vámmen tesen szálllto't magyar búzára vámoké vetnének ki, ml válaszképen a tőlük exportált is eddig vimmentesen beengedett cikkekre fogunk vámokat kiszabni. — Románia a búzaexport szempontjából nem jöhet figyelembe, mert Románián *k elég saját termésű búzája áll rendelkezésre. Különben is Romániávil még nincs kereskedelmi szerződésünk, ennek megkötésére még csak tárgyalások sincsenek folyamatban. Ausztriával most tárgyalunk a buraexportról s természetesen más cikkek exportálás fról is. Éppen holnap van Bécsben egy fontos ül is erről a kérdésről. — A magyar buzafölösleg exportjáról a külföldön folyó tárgyalások nizetem szerint egy hónapon belül, tehát leekisőbb augusztus közepilg befejeződnek. Augusztus véjén tehát megindulhat a buzikirilel. MMMMMMMMMWMMMMMMM Huízonölerer bányamunkát sztrájkol Angliában. Londonból jelenik: A délwalesi antracitmüvek binyászai sztrájkba léptek. A sztrájkolók száma mintegy huszonötezer. A munkáspírt szerint ez az esemény sietetni fogja a döntést a bányatu'ajdonosok és munkásaik harcábsn. Ifjúsági könyvek gazdag választika a Délmagyarország kölcsönkönyvtárában, Dugonics tér 11. sz. Te e f o n 306. Chamberlain tárgyalt a szovjetkövettel. London, julius 14. Tegnap este találkozott Chamberlain külügyminiszter Rakovszki szovjetkövettel, bogy megtárgyalják azokat az ellentéteket, amelyek az utóbbi időben az angol-orosz háború árnyékát vete ték a vi'ágra. A tárgyalás a külügy minisztériumban folxt le és feszült várakozás előzte meg oroiz és angol részről egyaránt. A megbeszélés lefolyásáról orosz részről nem hoztak részleteket nyilvánosságra. Ehelyett általában .kielégítőnek" nevezik az eredményt. Ezzel szemben angol részről egyáltalában nem titkolóznak és félhivatalosan azt írják, hogy Jó lesz, ha Moszkvában nem bízzák el magukat túlságosan azért, mert a brit kormány nem fenyegetőzött egyelőre a dip'omaciai viszony megszakításával. Chamberlain éppen elég világosan megm -gyarázta Rakovszkinak, hogy micsoda nyugtalanságot kelt Angliában az angolellenes propaganda, amelyet a szovjet Ázsiában folytat. A brit külügyminiszter nem hagyott kétséget a szovjet megbízottjában afelől, hogy az esetben, ha a szovjet folytatja ezt az aknamunkát, r em maradhat jó viszonyban Angliával. MMMWMIMMMMAMAWMMMMMM Rádióállomásra a nemzeti kisebbségek Romániában nem kapnak engedélyt. Bukarest, julus 14. A hivatalos lapban megjelent a rádiótörvény, amely kihirdetésével é'etbe is lép. A törvény a kisebbségi állampolgárokkal szemben sérelmes, mert a 4. szakasz, amely arról intézkedik, hogy kik kaptatnak engedélyt rádió-lelefonállomás felállítására, a következőket mondjs: .Engedélyt kaphatnak a községek és az állam által elismert kulturális intézetek nyilvínos előadások tirlására, továbbá a nagykorú és állandó lakással biró román állampolgárok saját használatukra, azonban az Idegen nemzettsigüek csak a belügyminisztérium megbízottjának külön vilemlnyetise mellett." Az erdéyi nemzeti kis:bbségek lapjai egyöntetűen tiltakoznak az e len, hogy az állampolgárok közt meg* különböz etéseket tesznek. CloHn tarokbérház a Tisza Lajos-körut mellett 200 CldUU millióért. Nagy sarokbérház nagykörutnál kilenc nagylakással, üzletekkel i5u millióért. 100 kat. holdat rekete szántóföld holdankint 1U millióért. 44 holdat tanyái birtok 650 millióért 3 évi lefizetéssel. Sok kisebb nagyobb SS? Mézeméi ESSUSS £ Az öreg korcsmáros. — Adatok Az öreg Szeged-hez. — Irta: Cserzy Mihály. (2) Tölcséry, Szakáll és Botbola abban állapodtak meg, hogy „kost vass kost", kerüljön bármibe, kocsin mennek haza. Da hol vegyenek kocsit este 9 óra után, mikor Szatymazon ilyenkor minden józan magyar az igazak álmát alussza ? Akad ugyan olykor a távoli feketeségben egy parányi fény, amint kiszűrődik valamely tanyaház ablakán a lámpa világossága, de ez olyan, mint nyári estén fii között a szentjánosbogár, mire odaér a megszorult ember, a fény eltűnik. Azután meg vagy vállalkozik a pihenni akaró ember az alacsony házban, vagy nem, különösen ha italos vendégeket kell fuvarozni a messzi útra. Hát abban állapodtak meg, hogy bemennek Báló Pistához, a vendéglőshöz. Az polgármestere úgyis ennek a szépséges vidéknek, hátha még rekvirálni is tud részükre fogatot. Biló Pista kedvtelve eregette nagy tajtékpipájából a bodor dohányfüstöt és a saiok asztalnál egy zsöllér kinézésű paraszt fogyasztgatta a félliteres üvegbői a borocskát. Hangos „jóestével" nyitott be a három „külföldön" járó ember a korcsmába és igen alázatos arccal hozták nyilvánosságra a bajukat. Báló a homlokára tolta föl a szemöldökét, mindazonáltal igen kedvesen mosol vgott. — Én nem tudok, uraim — szólt részvétteljes hangon —, 'iszen ilyenkor minden kocsit-lovat tartó gazda ellátta már a lovait, az nem hozza ki félvilágért se az istállóból őket. A paraszt csöndesen odaszólt: — Mi kö'lene az uraknak, ha vóna? , — Üres kocsi meg ló — derengett az arca Tólcsérynek s amig mosolyra csü csörödött ajakkal felelt a nyugalommal pipázó emberhez, az szolgálatrakészen emelkedett föl a helyéről. — Kocsi meg ló? — Az — magyarázza Szakáll —, adok akár két forintot is annak, aki bevisz a városba. — Lehet vak ló isi — nyújtottaádámcsutkás nyakát Borbola, laposakat pislantván a reményt fölcsillantó paraszt felé: — Hát én vállalkozok rá — felelte az ember. — Ugy, ugy bácsikám — unszolta Sza káli Lijos — Egy kikötés me'lettl... emelte föl mutatóujját a kéklajbis vendég. Ha kap kend kocsit, lovat, ugy e? — vélekedett Borbola. — Nem azt, hanem lámpást. — Azt adok én — szólt rá Báló Pista. Nem tellett bele negyedóra sem, a korcsma előtt állt rossz parasztkocsi elé fogva egy sovány, inaszakadt, szürke ló. Jó időben még az állatseregletes se vette volna meg kiéhezett családtagjai részére. A három kirándulónál se volt boldogabb ember Szatymazon ebben a szelíd esti órában. A paraszt meggyújtotta a lámpást, a kocsi rudjára akasztotta és fölkecmergett a szalmával töltött zsákülésre. A három ember is föl vánszorgott a kocsira és az alcserényen helyezkedett el. Alig ériek tul a vasúti töltésen, a két tenorista hozzáfogott a hangversenyzés hez. Szóval rendben ment az éjjeli utazás, a paraszt is meg volt elégedve a kellemes (bár boiizü) hanggal, a lovacska is vigan csapkodta kotyogós patkóját a müuthoz, csak Borbola Miska volt elégedetlen. A műsorban akadt föl. Nem tetszett neki a dal szövege, amit Tölcséry Jóska és Szakáll Lajos fujt. Egyre azt dohogta: — Nem ezt, nem ezt 1 — Hanetn? — Azt hogy: Az csezmámnak nincsen kérge, Kirágta jaz pocok-férge, üe én tötetök, de én tötetök Mer' én csizmadia-legényt szeretök .. . Kiss Palcsi vendéglője elölt törődötten szálltak le az éjjeli vándorok. Különösen Tölcséry és Szakáll, akik pocakos, elhízott emberek voltak. Mig Borbola, a zörgős-csontu, sovány alak, virgoncságát amennyire bírta, megőrizte és a rud végéhez ment, ahol élénken fölkacagott: — Most már tudom, hogy miért kellett a lámpás... Hiszen vak ez a 1<\ öregl... Talán be se tudott volna húzni bennünket, ha nem világit előtte a lámpa. A paraszt nem válaszolt, zsebre tette a két forintot és elhajtott. Palcsi bácsi ijedtében szinte meggörbült, mikor meglátta a három ingó „,örzsvendíg"-et, kikbe félig-meddig beleíoj'otta a szót az ital. Borbola Miska tudott még valamit, folytonos csuklás közben mondani. — Palcsi bác3i a sláftrunkért jöttünk. — No, öcsém — felelte mélán Kiss Pál —, hát igy is töhet!... Röstellöm ... Máma nincs sláftrunk, ebadta némötje, majd holnap isszátok meg. Bort nem is adott egy pohárkával sem. Ám azért, mint jó üzletember, tudomást vévén a szatymazi bor jóságáról, hamarosan bevezette vendéglőjébe a — buckáit. Az úgynevezett uri dalárda egy alkalommal néhány „zuwacksot" kapott. Uj tagokat, jóhangu tenoristákat és egy mély bassust. (No hála Istennek, akadt hát mégis Kovács Olttávnak is párja.) A dalárdáknál tudvalevőleg az volt a mindenkori szabály, hogy minden uj tag fölavattassék. El alkalomból is nekigyürkőzlek a dalosok és méltó lakoma keretében óhajtották beiktatni a zuwacksokat. A menü összeállításánál különösen nagy érdeklődés mutatkozott. A hely iránt nem volt semmi kétség. Az őstanya: Kiss Palcsinak a kerthelyisége jöhetett csak szóba, mivelhogy ez volt a legalkalmasabb nyitott hely. ahol nyáridőben kényelmesen, akár ingujjra vetkőzve, háborítatlanul ellakomázhatott akár teljes számban is a dalárda. A „kerthelyiség* szük udvarból lett kiszakítva. Nyiló leanderfák jelezték, hogy meddig tart a kert és széles ereszet mutatta, hogy hol kezdődik a mennybolt. Ez az ereszet is vadszőlővei volt befu tatva. Két hétig tartott, mig megállapodtak "a működő tagok, hogy halból főzessenek e paprikást, vagy marhahúsból. Mert mind a kettő jó éá alkalmas eledel és mind a kettőt olyan kiváló ízletesen készítették el Palcsi bácsiék konyháján, hogy aki nem restelte, még az ujjait is megnyalhatta utána. Általában Kiss Pál vendéglője hires volt a konyhájáról is. A nagyasszony, Palcsi bácsi felesége, aki fejedelmi gondossággal és szigorral irányította a konyhaművészetnek eme tiszta és minden részében csillogó birc dalmát, istenadta tehetséggel volt fölruházva a főzésben, amit az is bizonyított, hogy protekcióv?! juthatott valaki Palcsi bácsinál az abonotnához. Délben valóságos búcsújárás volt a konyha előtt. Asszonyok, leányok jött"11: az ételhordó edényekkel és virgoncan, mosolyogva távoztak, hogy lám, ők már kikerültek a sorból, ami valóságos „falat* képezett. Épp' ugy, mint háború éveiben a liszt és burgonya beváltásánál. Csakhogy itt rendszer volt. És rend. Senkinek sem volt szabad a másik elé furakodni Mindegyiknek meg kellett v*rni, amig őreá keiitl a sor. Ha as-Jtán unalomüzésb31 megeredtek a fecsegő, pletykázó nyel' vek, Palcsi bácsi ráncbaszedett homlokkal, hangosan közibük csördített: — Csönd!.. Mí lesz itt, vásári? Hasonlóképen gaudiummal fogadták » vendéglő belei szobájába kerülő ételeke' is a vendégek. Palcsi bácsi halálos komolysággal tette le az asztalra a foghagy' más rostélyost (ami olyan volt, mint i piros rózsa) és várt egy-két pillanatig * hatásra. Ha ez nyomban nem jelentkezet'' ő intervjuvolta meg a „pasast": — No öcsém, mit néz ki ebb5i a ro$" télyosból ? — Azt, hogy jó, ki lehetne állítani. — Azért mondom... Erre már nemcsak 8 szája, hanem a szeme is kinyilik az embere*Az uri dalárda paprikáshal welle1 döntött. (Folytatjuk' 1925 ju Ví feles Budope Valérián- p a tanuk öriet Lajc nőjének i Rudolf Laj nagyon jA és hogy V nagyon )< villanyszer teiz vallon amikor löt rövid idő még azt A huszi vezérigazg arról, hogy arról, hog) Minnicl kijelenti, agyroncsol halálos vo Kosztka el tért át. A alkatú eg többször ei ború alatt tünetei ris Az elnö szakértő, h ber. A lö\ történtek, < sik füle m A S Szdntay lánya elme Sággal ker napján Ko haza. Kérd tára, majc akart teleft Langer énekelt és A tanú: ahogy a miatt kintj Langer < felesége te — Igen, kereste öt — Amikc ur, aki a hatta a cse figyelmeztet Az ügyis félt a nigy — A na| Unu — mi meltetle. Eg asszonyom, ban, mig a maradtam, hogy meoje akar beszéli A védő k lány, hogy nem látott-1 hetetlen, hot Zsiga bács peaig nem i Az ügyis: biróság elre Krau a következő Az elnök Kosztka és A tana: — Nem \ — Egysn fást közöltül A nevetőn déseire bii Több izben gen tett vall — Nagyo *an magána nök. — Mo hogy ki ne — Senki •en a leány. Elnök: A Boér Tifc 8ógora a kö