Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-01 / 36. szám

Ara 2000 ki MAGYARORSZÁG Ueik Ferenc-u. 2. Teltion 13-38. Kiadóhivatal, r H Jegyiroda : Dugonki-tér II. Ttlehm 306. Petatl Sándor-sugárul I. iiim. Taktonaiám I» 14. Szeged, 1925 julius 1, SZERDA ~MfiieM.i árak: E«y himapra helyben au.uu kor, Budapealea «* vidéken 4S.W0 kor. Egyet iUn ára hétköznap a U) kor... vasár- h «nnepnap »Ml koron., L tvtolyam, 3!. Nehéz érzés magyarnak lenni. Brauxtl, junius 25. Aki olvassa, bocsássa meg nekem al i keserűen feltCrő sóhajtást. Benne van minden, ami gyötör bennOnkel a Uaoknik, megpróbá tatátoknak bél ke­•ervea esztendeje öle. Benne van a izegénységdnk, elhagyatolb águnk, véd­telenségűnk. Benne van a körülötiOnk iornyotuló rosszindulat, gjülOlködés, de benne van at Önvád is, hogy miéit •srcengol|uk mi egymáit odahaza, mi­kor olyan azOrnyOiégeten keresek és olyan reiteneteien elhagyatottak vagyunk. Akarva-nemikirva lel ke l törni en­nek a idhi|táinak az ember mellébOl, ha napokon át 01 a tárgyald asztal mel­let, plenáris és bizottiági üléseken a világ minden nációján*k képviselőivel, kivéve s voll szövetségeseket, a néme­teket és érezni kell még tisztán gaz­dasági kétdésekben is azt a politikai abnoizlérá', amely Trianon óta nem osztott el tiljesen. KBiöleg nagy is egyenlőlég. Az akadémia márványtermében iz oiszlgok betOrendje szerint vannak s helyek ki­jelölve. Meghallgatnak igen szépen, nyugodtan mindenkit, de határozatta csak az emelkidhetik, amit s nagyok, a hatalmasok, kivájjképen pedig az amerikaiak akarnak, öt nagyon jól tud­ták, Ismerik az erejflket ét fellépésük­ből II lehet érezni ssáztizmillló ember­nek dobbmását, öntudatát és akarását. Qtzdtgok, izerveiettek ét ctlindslosak. Számban ét tulyban egyaránt dominál­nak w Európában rendezett korleren­cián.Ok mondták meg, hogy mi legyen a gazdasági újjáépítésnek a további útja. Mellettok az angolok, franciák, ola­szok és hosszú torban a kisebb nem­zetek, akik kOzOl egyik sem áll olyan egyedül, mint ml. Az angolok mellett Ónál 0 nemzet cimén szerepelnek a gyar­matok, hogy az angol álláspontot támo­gassák. Az egyik bizottságban s szom­szédom az indokinsi kiküldött, akinek s szerepe a?, hogy csatlakozik a (ran­da állásponthoz. De máiként is alad mindig szövetségesük. Es mi? Néha megnyilatkoznak egyik, vagy másik ol­dalról a rokonszenvnek bizonyos jelei, de rendtzeiint azokat látják tennünk, akik szeretnének az állapotokon változ­tatni, de nincs hozzá erejük. Az osztrá­kok, akik boztánk hasonló helyzetben vannak, óvatosak és visszahozódnak. Viizcnt s lObbi szomszédaink óvatos figyelemmel kitérik minden szavunkat, böngészik át minden sor Írásunkat és egyszerre szövetségeseknek érzik ma­gunkat, mihelyt rólunk van izó. Ha egyikük el Is fogadná, amit Isvssolunk, nyomban visszavonul, ha a má«ik a •aga rétzéröl nem csatlakozik. Ok a szőve légetek,mi pedig egy<düi vagyunk. Nehéz érzés magyarnak lenni Nehéz éizés látni azoknak a nemieteknek képviselőit, akiknek fiai előtt a jövő­nek egészen más lehetőségei nyílnak meg, mint s mieink előtt. Amerikaiak és angolok, akik elölt nyitva áll az egész világ. Esztendőikrek javát nem pazarolják idegen nyelveknek u el­sajátítására, logy megértessék magu­kat, hanem a természetességnek a biz­tonságával svainak meg mindenütt a maguk nyelvén. Franciák, akik sz európai politika irányitóinak érzik ma­gukat-Japánok, akik rejtelmes mosoly­gásukkal egy újjáéledő idegen világ­nak a nagy törekvéseit takarják. Egyi­küknek se probléma, hogy hol helyez­.Jk ei jövő generációjukat. Ott vannak a gyarmatok, a kiaknázásra váró mér­hee len területek, ahol évszázadok munkája kínálkozik a számukra. De még a kisebbeket se nyomja az elhagyatottságnak, a szük kere ek közé szoritottBágnak az érzése, mint ben­nünket. A belgák, a hul'ardusok itt Eurtpa nyugstán teljesen bele vannak k'pccolédva a világ gazdasági és kul­turális ételének a vérkeringésébe. Brüsz­szel Párisnak egy előkelő külvárosa, amelyet csak formális határok válasz­tanak el Frandaország'ól, de élete rgyfitt lüktet a frarcia metropolissal. A marokkói franda katonák hozzátar­tozói számára éppen ugygyOj'enek Bel­giumban, mint Franciaországban és a belga nemzeti ünnepeken otthonos ven­dég gyanánt jelennek meg a franciák. Számokban, vagy mértékekben nem lehet I fejezni, csak érezni lehet azt az eltolódást, amely a mi helyzetünkben végbement, mióia a volt monarchia foszlányokra szakadt. Csak a rövidlátás MMMMNMMMMWMawr •••«* v-4 Az uj jegyzékkel az ¿¡fi .a íehézséget akar okozni a német gépiparnak. Berlin, junius 30. A nagykövetek értekezletének uj jegyiéke a lapok egybe­hangzó kommentárja tzerint lényeges rosszabbeddst jelent a Németország szá­mára eddig érvényben lévő léghajózási határozmányokkal szemben. A jegyzékben foglalt szabilyzat főkép arra irányul, hegy uj nehézségeket okozzon a német­országi polgári repülőgépeknek és a repülő gép- és moloriparnak. »»niiii»»i»»i»iiiiiii»i»»»»»»{ii8»:»»»»ni»n»»i»n»»»i»un: és elvakultság hitetheti el velünk, hogy azek vagyunk, akik voltunk tizenöt eszter dö elölt. Csak a mélységbe ro­hanásnak a szándéka srithatja, fütheti a gyűlölködés szellemét közö lünk, ak k olyan kevesen és olyan elhagyottak vagyunk. Külföldről, idegen világból tekin've vissza a magyar glóbusra, megdöb­bentő elevenléggel rajzolódnak le igazi helyzetűnknek a körvonaléi A kicsiny, napi kérdésektől dtávoiódva, pártokon, csoportokon, vicinális érdekeken felöl kiemelkedik a magyar probléma lájdal icas nagyságában. Az ember mellétől pedig feltör a sóhajtás: Nehéz érzés magyarnak lenni... t. s. IMMMMMMMMMIMMMMIWMII Abd El Krim majdnem az egész fronton offenzívát kezdett. Páris, junius 30. A lapok marokkói jelentése szerint Abd El Krim majdnem az egész 220 kilométernyi fronton offen­zívát kezdett; kü'OnOsen erőien támadta a centrumot, Versann'l. Témáitól nyu galra a Freydenberg- csoport nébány kilométernyire előrenyomult. Keleten a frarciák a tifcsapa'ckat visszaverték. Letartóztatták a Vági-párt hét tagját Budapes[unius 30. Tegnap hajnal­ban a rer.dönég őrizetbe vette Vdgi IHvánt, a „magyar szocialista munkás­párt" elnOkét és pátijának 27 vezető tagját. A rendőiség 50 helyen tartott házkutatást, amely helyeken kommunista­röpiratokat és gyanús pénzkűldeménye­ket talált. Az őrizetbe vettek közül hetet előjeles letartóztatásba helyeztek az ál­lami és társsdalmi rend ellen elköve­tett bOnctelekmények miatt. Ezek: Vág! látván, Kriszti Ját ot. Weisshaus Aladár, Hajdú Henrik, Stelnleln Sándor, Boros­Breun Imre és Grobovszkl Ede. A főkapitányságon ma délben újból kihallgatták a letartóztatott Vági Is vánt. Eléje táriák azokat az adatokat, ame­lyeket a detektívek talál'ak a lakásán. Eszerint vissza akarta állítani a kom­münt s ebből a célból 30 tagú terror­csapat* t szervezett, amely végigszágul­dozott volna a főváros utcáin és revol­verlövésekkel adta volna a lakosságnak tudtul, hegy újból kitirt a proietdrfor­radalom. A lerrorcsepa'ot fegyverrel és kézi­gránátokkal akara felszere ni. Vági beismerte, hogy biitos volt abban, hogy terrc rcsapai jávai és pár tzáz főnyi tá­borával valóra tudja váltani álmait. Vallomáának enníl a részénél harsá­nyan ezt kiáltotta: Az én álmom a kommunizmust A mai viágrendnek ellentége vagyok, mir dbáláiig kitartunk ' a kommunizmus mdlelt. Váiit és társait egydöre nem vísiik át az ügyészség . fogházába, meri a nyomozást ügyükben tovább folytatják. A szociáldemokrata párt nyilatkozata a Vági pártbeliek letartóztatásától. (Budapest! tudósítónk telefon jelentése) A Magjarorsiági Siodáldemokrala párt nyilatkozatot adott k<, amelyten kije­len i a páit, hogy megütközéssel vette tudornál ui, hogy a Magyarországi Szo­cialista Munkáspárt néven tsmert ala­kulat vezető!*, illetve hét togját az államtér dőti ég őrizetbe vette és előze­tes letartóztatásba helyezte. A szociál­demokrata pártnak ts az álléspontla, hogy polUlkal meggyőződéseért senkit sem lehet üldözni A kormány ctak azért nyúlt ehhez es etzkOiböz, mert nem slkerOlt neki az a terve; hogy a siociáktemokrsfa pártot a munkás­H kormány as emigránsok {Budo pesti tudósttinkfelefonjelentése ) A budapesti estilapok a válnzlójogi javaslat 62 § ának olyan állítólagos tervezett módosításáról írnak, atcetynek alapjtn azoknak az emigránsoknak, akik ellen bünügyi szempontból kifogás nem eshetik, megengedik a hazatérést. Így Garammk, Buchirgernek, Lcviszy­nak. A szebinforgó szakasznak mai formájában a tula donképpeni lényege csak az, hogy „u mlnlsz ertoedcs kü­lönösképpen tréitdny'ar dó estiekben a párt állal ért támadás révén meggyön­gUse. A Vági-féle cioportot a kormány és a fajvédő srjtó támogatta, így tehát mindkei len igen kellemetlenül csalód­lak reményükben. Bár a Vági-féle csrport a Népszava ellen élesen (Önte­tett és hitványán rágalmazta a szociál­demokrata párt vezetőségéi, mégis ki­jelenti a szociáldemokrata párt, hogy a kormány eszközét a legélesebben el­Uéll. Azt pedig, hogy a szociáldemo­krata párt a Vági-féle csoport ellen Idjelentést tett tolna, a leghitványabb rágalomnak minödtl nem tervezi hazaengedéeét. kizárási felfüggesztheti' Ennek azon­ban Ven miniszter szerint semmiféle mesizirebató módosítását nem tervezik. Voss József hdyeltes miniszterelnök sz esti Órákban njilatkozott az emig­ráns-üggyel ktpesola ban és a felme rült kombinációkat nyilatkozatában sorra megcáfolja. Elmondotta, hogy a kor­mány 12 emigránsok hazatéréséről sen­kivel sem tárgyalt, már pedig olyan helyet foglal el, hogyha folyték volna iljen tárgyalátok, neki azokról felté len tudomást kelleit volna szereznie A régebben kisdolt és az emigránsokra vonatkozó rendelet óta ujabb Intézke­dés nem történi. A helyzet ma is iz, hogyha valaki vissza akar térni az emig­ránsok közül Magyarországba, a kül­ügyi képviseletek jdenlésd alapján minisztertanács határoz, hogy vtsz­szatérhet, vagy sem. Az edd'gi gy korlat szerint, ht va'aki ellen bűn­vádi feljelentés van f Jyamatban s a vádlott vjssza óhajt térni az országba, a minisztertanács azon esetben, ha a vádlctt a vizsgálat befejezéséig nem lehet kéros befolyással az országra, visszatérését megengedi ugy, hogy a v'zsgálat lefolytatásáig szabadlábon lehet. Ismételten hangsúlyozta a ml­niszterdnOkhelyettes, hogy az ed­digi gyakorlat megváltoztatásáról senkivel sem fo'ynak tárgyalások és hogy ezek a h re* valószínűleg on­nan erednek, hogy a választójogi ör­vényjavaslat 62. szakaszában valame­lyes módosítást határozott el a kor­mány. Ez a módosítás azonban aem a Házba való visszatéréil, hanem Inkább a politikai életbe való visszatéréit sza­bályozza. Pcidl Oiu'a a szociáldemokrata párt nevében ebben ai ügyben kijelentette, hogy ez a beígért módosítás csupán rossz tréfa, semmi niás. A szcciá'de­rrokrata pirt ái'ásponlja sz, hogy nem módosítani keli, hanem as egész sza­ka» zt el kell törölni, mert senkit sem lehet kizárni a politikai életbíl csak azért, mert kényleien volt egy ideig külföldön tartózkodni. Ennél még csak egy roiszabb van: ha a miniszterta­nács testi fflggfivé, ürgy a politikai éleibe visszatéih:!, vagy rem. A szerb-bolgár konfliktus. Szófia, junius 30. A szerb-bolgár konfliktust még nem rendezték. Erre mutat az ii, hogy a szerb-bolgár vas­úti konferenciái, amelynek Pirolban kellett volna Otszeüln e, későbbi idő­pontra halasztották el. A konferencia céllá egyébként az, hogy megállapítson egy szerb-bolgár haürállomátt. Szovjet-Oroszorsi ág ia szervez észak sarki expedíciót. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Értesülésünk szerint Szovjet-Oroszország szintén északsarki expedldót szervez. Az expedidót elsősorban a Szovjet­Oroszországhoz tartozó északsarki vi­dékekre akarják kiküldeni. A tervekd Nansen és egy Bruhns nevű némd mérnök dolgozták ki A kinai kormány katonai készenlétet rendelt «1 Anglia ellen. London, junius 3a A legtöbb érdek­lődés Kínában arra a körülményre irányul, hogy a külföldi hatalmak meg­óvták egységűket Mindazonáltal as egész országban mindinkább terjed a mozgalom és pedig főleg angolellenes iránnybsn. Forgalomban lévő hirefc szerint s pekingi kormány a birodalom valamennyi katonai parancinokához bi­zalmas körievekt intézett, netyben sqa utasítja (ket, ^ « «apaloW MaOa ango ellenes támadásra seszemetoen tartsák. > As egész tartományból az idegen asszonyokat és gyermekeket Hong­kongba összpontosították. Kantonban hosszú ostromra készültek fel és aa idegeneket megfddö étdmiszerkészie­tekkel látták el A mohamedán vallású kínaiak el­határozták, hogy; delegátusokat külde­nek Indiába ét az angol védnökség Riatt áló többi területekre, hogy a lak sságot Anglia, mint közös el'enseg ellen bujiogaseák.

Next

/
Thumbnails
Contents