Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-01 / 36. szám

DBLMAOYARORSZAQ 1925 jnllua 1. Magyarország katonai ellenőrzését Öntetik meg. Budapest, junius 30 Chamberlain ango' koiagymíniszier rgy lnterpelládó k»pcsán nlyin kilelentest lett, amely Magyarországra nézte letn|tö. A ni­nitzter szerint itt még szó sem lehet nálunk a katanai ellenő'zés megszün­tetéséről, ell-nben Ausztriábsn ez már rövidesen megtörténik. E< a kijelentés v a genfi OiszejOvetel után, amikor is éppen Chamberlain döntölte elaktsán­tánttal szem ben, hagy a magyar költségvetésben nyama sincsen a itt­kes fegyverkezésre valld té'elnek, va ésárgil szonban ér he etlen és ér­dekes volna tudni, hogy mi történt azóta? A nevezetes kijelentésről a kö­vetkező tudósítás érkezett: Lendon, junius 30 Chamberlain kül­ügyminiszter az aliéházban egy boni intézett interpellációra válaszolva ki­jelentette, hogy tekintettel az osztrák kormány nyilvánva'ó jóakaratára, mér­legelés tárgyává lehet tenni a szövet­ségesközl ellenőrzés nemsokára való visszavonását. Ezután még hozzáfűzte Chamberlain, sajnálja, bogy Msgyír­ország tnsonló előrehaladást a trianoni szerződés ka'onai klsuiulájinak keresz­tülvitelénél nem lehetett elérni, ami főleg a magfar hatóságok hiányos közremű­ködésére verethető vissza. Ezidőszerint még nem lehet megUélnt meddig kell ott fentartanl a szövetségesek ellenőr­zését. Az ellenőrzés megszüntetésének időpin ja mindenesetre magának a ma­gyar kormánynak jöv5 magatartásától függ. I^yilliuiauu Ml»* IIU.VHII vgj UUUI ._Lin-|n--|-n"T-ni"n-|ri-ri1-| Megkezdték Lédererné bűnügyének tárgyalását. Lédererné szt a mesét találta ki, hogy Kodelkát öt tiazt ölte meg. Budapest, junius 30. Ma délelőtt egynegyed 10 óra után Ot perccel kezd­ték meg Léderer Qusztávné ellen a gyilkosság bűnpörének tárgyalását. Az iiétkező bíróság elnOkr, Denk Ti radír törvényszéki tsnácselnOk először Léde­rer Qusztávné és Léderer Sándor sze­mélyi adatait állipitja meg Bejelenti az e'nök, hogy Léderer Gusztávot déli 12 órára idézte meg kihallgatásra, mint tanul. Ai elnök ezután fölolvassa a vád határozatot, melynek alapján Léde­rerné! egyrenübeli csalás bűntettében, egyrendbeli gyilkosságban mint felbuj­tót és egyrendbeli lopásban, mint a ka toaal bíráskodás oiá tartozó tettesnek tlrsát helyezi vád alá. Léderer Sándort bünpürtolás dién helyezi vád alá a vádira'. A tényállás ismertetése után Léderer Qusztávné kívánságára német nyelven olvastatják fel a vádiratot. Elnök ai­u'án megkérdezi Léderernét, hogy meg* értett-e a vádat és bűnösnek érzi-e ma­gái. L'dererné németül válaszolva kl­lelenti, bogy bűnösnek érzi magát annyiban, hogy bár a gyilkosságot meg­akadályozhatta volna, ezt nem tette. Lédererné elnondjv, bogy 4 év óta iá­merte Kodelkát, aki résivényrásárlátrs adott ptnzt. Vásároltak it részvényeket, melyeket bizonyos idő múlva el akart adni. Koddka azonban ebben megaka­dályozta. Közben leesett a réizvéoyek ára és a százmillióért vásárolt részvé­nyek csak huszonhétmilliót érlek. Ko­delka ekkor el akart stémolni. Egyszer oly inkor jött, amikor ő éppen mosott. Kérdezte tőle, hogy miért véget ilyen durva munkát. Máskor felhozta, hogy milyen rotsz, kényelmetlen éle'et él, Ektor 6 azt válaszolta neki, hogy nt mondj in ilye', mert férje, ha ett meg­tudj», képes érte agyonlőni. A gyikori látogatások során isaételien olyan ki­jelentéseket tett, bogy váljon el az urá­tól, ő elveszi feleségül. O azonbin ezt mindig visszautaaitotta. Ennek ellenére Kodelka valahányszor el,Olt hozzájuk, mindig hozott valamit, sokszor pínzt is. Lédererné terjengősen mond|a el a kOzte és Koddka kőzOtt lejtlszódott jeleneteket, ujit aionban nem mond. A Szilveszter-éjizakai eietre vonatko­zóm, amelyről fírje azt vallotta, bogy Kodelkának álmában vágták fel a csuk­ló/át, azt vallja, hogy Kcdelta része­gen érkezett hozzájuk és csuklója már at volt vágva. Ók azt hitték, hogy va­lahol részegen verekedett. Karácsony táján Kodelka Ötvenmilliót kért Léde­réttől, amire Léderer azt mondta, hogy zongorát akar vásárolni és ezért nem áll renddkezétére a pénz. Kodelka fel­ajánlotta, bogy eladja zongoráját éi meg is állapodtak, hogy január Ondi­ként átveszik. Egyik eate azután, ami­kor Kodelkával együtt volt, Kodelka meg akarta csókolni, mire fi pofon­ütötte. Vízkeresztkor is feljMt hozzájuk Kodelka. Férje hidegen fogadta ét ke­zet tea foio't vele. Tizenegy óra kö­rül 0 szólította fel Kodeisát, hogy men|en haza, de ő nem akart haza­menni Mikor kéiőbb ő a konjhiban tartózkodott, puffanást hal ott a szo­bából, mire bement, de addigra bent csend volt ét mindent rendien talált. Kodelka ekkor éljél náluk it aludt ét csak másnap reggel ment d. Lédererné u] vallomása szerint Ot tiazt ölte meg Kodelkát. Elaök szünetet rendel el. Szünet u'án Lédererné folytatja : Koddka díldőll visszajö t és az aulaion hagyott pénzt megolvasta. 70 milliót olvasott össze. Délután L'rjem hazajött Csepelről. Az éjszakai eseményekről, Kodelka meggyilkolásáról az asszony teljesen uj és hihetetlen dolgokat mond. Ait állítja, hogy Kodé ka az 0 lakásukra öt tisztet rendelt, hogy velük husszállitásról tár­gyaljon. Kodelka ét az ura az ebédlő­ben tartózkodtak a lisztekkel. Egyszer a férje kijOlt és egy lavór vizet kért tőle. Érte 6 bement a szobába és látta, hogy Kodelka a sezlonon fekszik és a feje csupa vér. Azt mogyardzza, hegy nem Léderer, hanem a tisztek ölték meg Kodelkát, mert szemtelen volt velük szemben. A lisztek azóta már leszerel­tek. Neki jó helyen levelei vannak, amivel ezeket bizonyítani tudja. — Ezután azt mondja Lédererné, h gy amikor Koddka bolttestét meglátva meg­rémült, férje rátámadt, hogy mégis csak a szeretője volt. Amikor 0 azt mondotta, hegy jelentést kell tenni az etetről a rendörségnek, oz ura revolverrel rálőtt. A tűztek ráugrottak és ennek köszön­hető, hety a golyó az asztalba futó­déit. A tisztek ezután elmentek azzal, hogy majd kcc íval jönnek vissza és elviszik a többi dolgot. Elnök : Mik ezek a löbbi do'gok ? Léderercé: A hulla többi részel és a bundák. Elnök: Figyelmezteti a vádlottat, hogy értelmeUenségd beszél. Mi történt Ko­delkával ? Vádlett: Láttam, hogy két ruhada­rabba van bekötve és a feje külön van. A vádiolt eőadása zűrzavaros. Val­lomását azzd folytatja, hogy a férje nagyon izgatott lett, amikor látta, hogy a lisztek nem jönnek vissza. Ekkor hordárt hívott és az egyik koffert a hordárral küldte Id Csepelre. Azután azt mondta neki, hogy vigye a másik kof­fert is Csepelre, a vért pedig mossa fd. Ezután a csepdi események elmon­dására tér át. Azt mondja, hogy férje másnap kioktatta, hogy *zt vallja, hogy féltékenységből ölte meg Kodelkát. Elnök: Látta-e az említet liszteket máskor is? Vádlott: Igen. Az elnök: A királyi törvényszik megállapítja hogy a vádlott mai vallom sáhan a tényállással és ed­digi vallomásával teljesen ellentétes megvilágításba helyezi a történte­ket. Bár a vádlott tizenhat alkalom­mal tett vallom<st, ezek részleteik­ben mindig eltértek. De ilyen véde­kezést, mint amilyent ma adott aló, még sohasem mondott Elnök: Miért beszél mindig máskép és miért áll elő ilyen hihetetlen mt sível? Lédererné: A férjemet akartam men­teni. Megkért, hogy ezeket ne mondjam el, mert ha ez kiderül, majd azt mond­ják, hogy a Prónay-tisztek csinálták. Ezután az elnök felolvassa Léderer­nének a rendőrség előtt január 10-én tdt vallomását, amelyben bdsmeri, hogy Karácsony óta folyton igyekezett a férjét rábeszéln1, ölje meg Koáelkit, hogy ilymédon a pénzéhet jutsanak. A beismerést Lédererné tagod ja. Tagadja férjének azt a va lomását is, hogy Kodé kát már egy izben d­altatták és a csuklóját borotvával el­vágták, mert kísérletezni akartak, hogy elf .lyik-e a vére. Vádlott: Férjem Ilyesmire sohasem lett volna képes O lágysilvl, jó és tiszte:s'ges ember. Elnök ? Ha a férje llven fő ember, miért akart mindjárt első vallomásában mindent migára tolni 7 Vádlott: A férjem azt akarja meg­akadályozni, hogy előbb szabaduljak, mint ő, talán azt hitte, bogy néhány év múlva kiszabadulok. Elaök: De hogyha akkora a szere­lem, hogyan mondhatja s férje, bogy mindent ön csinált ? Vádlott: Azt akarja, hogy ugyan­olyan büntetést kapjak, mint ő. Léderer Sándor vallomása. Most Léderer Sándort, sz astzony sógorát haliga jlk ki. akit bűnrészes­séggel vádolnak. Fenntarijt a hadbíró­ságon lett azt a vailomasát, hogy ő ciak Csepelről hazajövd, abova a Ko­delka szétdarabolt testét vitték koffer­ben — értesült a gyilkosságról a só­gornőjétől. Az asszonyt 0 kis*rte Cse­pe're. Vallomása közben állandóan hangosan sir és ezért Denk tanácsel­nök a következőket mondja neki: — Elhiszem, hogy van oka önnek a sirdsra, de hogy tudja megmagyarázni, hogy miután megtudta ezt a szörnyű bűntényt, volt kedve elmenni sógornő­jével a kávéházba kávézni és képes volt pénzt kérni tőle. Léderer Sándor: Én nem tudtam, hogy innen vsló a pénz, mert sógor­nőm azt mondo'ta, hogy Koddkánál mindössze valami párszázezer koronát találtak. Léderer Gusztáv megtagadta a vallomást Ezután áttértek a tanuk kihallgatá­sára. Elsőnek Léderer Gusztávot szó­lítja be az elnök. A halálraítélt Léderert erős csendőri fedezet melleit hoz'ák a bíróság elé. Amikor be'ép a tárgyaifi­ierembe, vidám arccal áll a biró előtt és mielőtt az elnök szólitotta vo'na, a következőkel mondja: — Kérem tiszteli torvényszék méltóz­tassék meghallgatni engeme'. Elnök: Előbb ön hallgasson meg engem. Figyelmeztetem, hogy meg­tagadhatja vallomását, miután felesé­géről van szó. Ekkor Léderer szinétzi pózzal dOrgő hangon a köve'kezöket mondja: — A bűnügyre vonatkozólag egy szót sem vagyok hajlandó vallani. Mint megtért keresztény msgyar ember ki­jelentem, hogy a feleségem védelmét most elvállalom. Hivatkozom a szent­írásra, amely kimondja, bogy az asz­szony férjének alattvalója. A feletégem a bibliai törvények szerint az én alatt­valóm s ezennel megparancsolom neki, hogy a bűnügyre vonatkozólag egy szót se merjen szólni. A szentírás sze­rint az én feleségem csak szolgálati uton rajtam keresztül nyüatkozhatik. Ezután az ügyész kijelentette, hogy eláll Léderernek ianukérdt kihallgatá­sától. A védő hozzájárul a kihallgatás md­lőzésiher, de mellőzni kéri a korábbi vallomás felolvaaástt is. A bíróság rOvid tanácskozás u'án ki­hirdeti, hogy mellőzi Léderer kihallga­tását, valamint vallomásának felolvasá­sát Is. Ai ügyész semmiségi panaszt jelent be. At elaök a tárgyalás folytatását szer­dán reggdre halasztóíts. Léderer, mikor d vezették, kezével többször a szájára ütött, figyelmezte­tésül az asszonynak, hogy ne valljon. Aválasztójogi javaslat vitája. Budapest, junius 30. A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt tizenegy órakor nyi­totta meg Huszár Károly aldnOk. Az indeanltási javaslatot hirmadszori olvasásban aiedea hozzászólás nélkül elfogadták. Következett napirend szerint a gaz­dasági bizottság jelentése a nemzet­gyűlés 1925—1926. évi kOI'stgvetéséről, amelyet Urbanics Kálmán előadó helyett Fráter Pál ismertetett. A nemzetgyűlés költségvetésében elő­irányzott összeg 1925—26. évre 40 milliárd, tehát 8 milliárddal több, mint az előző évben. A felsóház büdzséié. Fráter Pál: A tehöhtz 1925—26, éti költségvetésére átalányösszegben 5,100.000 koronát irányzott e!0 a bi­zottság. Ptkler Emil: Kár s pénzért 1 Fráter Pál: A nemzetgyűlés kiidá­ssival kapcsol síban a személyt járan­dóságok 1 milliárd 600 millió korona többletet mutatnak. Hegymegi Kiss Pál bírálta a jelen­tést, melyet ezulán a többség elfogadott. Majd a nemzetgyűlés áttért a választójogi javaslat folytatólagos tárgyalására. Vázsonyl Vilmos a 16 ik szikastnil módosítást ajánl, melyet Rakovszky Iván belOgimintatér felszólalásira el­veinek a oz eredeti szöveget tartják meg. A 17—26. ssskaszt változatlanul meg­szavazzák. A 27. szakasznál Vázsonyl Vilmos módosítást ajánl. Rakovszky belügyminiszter az indít­vány második lésset elf g'dja. A 28 szakisznál Vázsonyl Vilmos isdilványotz*, bogy egy-egy válsszlási ciklusban legslábo kétszer írják össze a választókat. Rakovszky belügyminiszter ett a költiégek miatt el'enti. A 33. szakasznál Vázsonyl Vilmos az eddig felállított kereteket a négy elemi e végzésének magállapitásárs vo­natkotólag szűknek tartji és azok bőví­tését kiranja. Javasolja továbbá, hogy ne ctak a vitéziégi érmesek ktp|antk választói joget, hanem azok is, akiknek Károly-csapatkeresztjük van. Szabó Inre. Petrovácz Qyula, Várnai Diniéi és Farkas Tibor felszóliliaa u án Rakovszky Iván dfogadja Vázsonyl módosítását A Ház s szvkssst Vá­zsonyi Vumos módosításával fogidjaef. Ezután Szeder Ferenc indítványát s hadviseltek szavazati jogi ügyében d­vetik. Meskó Zoltán (Rakovszky Iván bd­űgyminiszter felé): Hol volt a hábo­rúban ? Rakovszky Iván belügyminiszter: Én ott voltam a fronton. Meskó Zoltán: Nem találkoztunk. (Derültség) A 39. szakaszhoz Rolhenstein M9r jelenlkezdt szólásra, aki azonban be­széde megkezdése előtt a tanácskozás­képesség megállapítását kérte. Mivel a Ház nem tanácskozóképes, az elnök az ülést 15 percre felfüggesztette. Szünet u'án az 59T szakaszig min­dent elfogad a Ház. A 60. § hoz, amely a választási gyű­lések megtartásának engedélyezésére vonitkoxik, Hegymegi Kiss Pál, Rupert Rezső, Farkas István, Szabó Imre, Ma­tasits Qtza és Esztergályos Jinos td­tek módosító Indítványokat. A napirend körül. Az elnök napirendi indítványt tesz, mdy szerint a legközdebbi ülés holnap legyen és azon a válaaztójogi javadat tárgyaláaa szerepeljen. Hegymegi Kiss Pál jivssol|a, hogy a holnapi ülésen az állami beruházások­ról, a tisztviselői fizetésrendezésről és az adóügyi Intézkedésekről szóló Javas­latot tárgyalják. A Ház at e nök napirendi inditványs mellett dönt Ezután Györki Imre személyes kér­désre válaszolva s honvédelmi minisz­ternek szombiton elmondott beszédére kijdenti, bogy s legfelsőbb hocvéd­lOrvényszék ma tárgyalta a Prónay­űgyet a Sonogyi—Bicsó-űgyben pedig az 0 tudomása szerint Tahy vezette a nyomozást. Az ülés negyed 7 óra utln ért véget Németh Mária a bérii nagyopera világhírű énekmttvtsznöje Jullu. 9-An, szerdán, a Filharmonikus zenekar közre­működésivel hangvet»enyt ad. Jegyek Maraionia (Belvárosi Mozi) pénztáránál

Next

/
Thumbnails
Contents