Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)
1925-07-01 / 36. szám
DBLMAOYARORSZAQ 1925 jnllua 1. Magyarország katonai ellenőrzését Öntetik meg. Budapest, junius 30 Chamberlain ango' koiagymíniszier rgy lnterpelládó k»pcsán nlyin kilelentest lett, amely Magyarországra nézte letn|tö. A ninitzter szerint itt még szó sem lehet nálunk a katanai ellenő'zés megszüntetéséről, ell-nben Ausztriábsn ez már rövidesen megtörténik. E< a kijelentés v a genfi OiszejOvetel után, amikor is éppen Chamberlain döntölte elaktsántánttal szem ben, hagy a magyar költségvetésben nyama sincsen a ittkes fegyverkezésre valld té'elnek, va ésárgil szonban ér he etlen és érdekes volna tudni, hogy mi történt azóta? A nevezetes kijelentésről a következő tudósítás érkezett: Lendon, junius 30 Chamberlain külügyminiszter az aliéházban egy boni intézett interpellációra válaszolva kijelentette, hogy tekintettel az osztrák kormány nyilvánva'ó jóakaratára, mérlegelés tárgyává lehet tenni a szövetségesközl ellenőrzés nemsokára való visszavonását. Ezután még hozzáfűzte Chamberlain, sajnálja, bogy Msgyírország tnsonló előrehaladást a trianoni szerződés ka'onai klsuiulájinak keresztülvitelénél nem lehetett elérni, ami főleg a magfar hatóságok hiányos közreműködésére verethető vissza. Ezidőszerint még nem lehet megUélnt meddig kell ott fentartanl a szövetségesek ellenőrzését. Az ellenőrzés megszüntetésének időpin ja mindenesetre magának a magyar kormánynak jöv5 magatartásától függ. I^yilliuiauu Ml»* IIU.VHII vgj UUUI ._Lin-|n--|-n"T-ni"n-|ri-ri1-| Megkezdték Lédererné bűnügyének tárgyalását. Lédererné szt a mesét találta ki, hogy Kodelkát öt tiazt ölte meg. Budapest, junius 30. Ma délelőtt egynegyed 10 óra után Ot perccel kezdték meg Léderer Qusztávné ellen a gyilkosság bűnpörének tárgyalását. Az iiétkező bíróság elnOkr, Denk Ti radír törvényszéki tsnácselnOk először Léderer Qusztávné és Léderer Sándor személyi adatait állipitja meg Bejelenti az e'nök, hogy Léderer Gusztávot déli 12 órára idézte meg kihallgatásra, mint tanul. Ai elnök ezután fölolvassa a vád határozatot, melynek alapján Lédererné! egyrenübeli csalás bűntettében, egyrendbeli gyilkosságban mint felbujtót és egyrendbeli lopásban, mint a ka toaal bíráskodás oiá tartozó tettesnek tlrsát helyezi vád alá. Léderer Sándort bünpürtolás dién helyezi vád alá a vádira'. A tényállás ismertetése után Léderer Qusztávné kívánságára német nyelven olvastatják fel a vádiratot. Elnök aiu'án megkérdezi Léderernét, hogy meg* értett-e a vádat és bűnösnek érzi-e magái. L'dererné németül válaszolva kllelenti, bogy bűnösnek érzi magát annyiban, hogy bár a gyilkosságot megakadályozhatta volna, ezt nem tette. Lédererné elnondjv, bogy 4 év óta iámerte Kodelkát, aki résivényrásárlátrs adott ptnzt. Vásároltak it részvényeket, melyeket bizonyos idő múlva el akart adni. Koddka azonban ebben megakadályozta. Közben leesett a réizvéoyek ára és a százmillióért vásárolt részvények csak huszonhétmilliót érlek. Kodelka ekkor el akart stémolni. Egyszer oly inkor jött, amikor ő éppen mosott. Kérdezte tőle, hogy miért véget ilyen durva munkát. Máskor felhozta, hogy milyen rotsz, kényelmetlen éle'et él, Ektor 6 azt válaszolta neki, hogy nt mondj in ilye', mert férje, ha ett megtudj», képes érte agyonlőni. A gyikori látogatások során isaételien olyan kijelentéseket tett, bogy váljon el az urától, ő elveszi feleségül. O azonbin ezt mindig visszautaaitotta. Ennek ellenére Kodelka valahányszor el,Olt hozzájuk, mindig hozott valamit, sokszor pínzt is. Lédererné terjengősen mond|a el a kOzte és Koddka kőzOtt lejtlszódott jeleneteket, ujit aionban nem mond. A Szilveszter-éjizakai eietre vonatkozóm, amelyről fírje azt vallotta, bogy Kodelkának álmában vágták fel a csukló/át, azt vallja, hogy Kcdelta részegen érkezett hozzájuk és csuklója már at volt vágva. Ók azt hitték, hogy valahol részegen verekedett. Karácsony táján Kodelka Ötvenmilliót kért Léderéttől, amire Léderer azt mondta, hogy zongorát akar vásárolni és ezért nem áll renddkezétére a pénz. Kodelka felajánlotta, bogy eladja zongoráját éi meg is állapodtak, hogy január Ondiként átveszik. Egyik eate azután, amikor Kodelkával együtt volt, Kodelka meg akarta csókolni, mire fi pofonütötte. Vízkeresztkor is feljMt hozzájuk Kodelka. Férje hidegen fogadta ét kezet tea foio't vele. Tizenegy óra körül 0 szólította fel Kodeisát, hogy men|en haza, de ő nem akart hazamenni Mikor kéiőbb ő a konjhiban tartózkodott, puffanást hal ott a szobából, mire bement, de addigra bent csend volt ét mindent rendien talált. Kodelka ekkor éljél náluk it aludt ét csak másnap reggel ment d. Lédererné u] vallomása szerint Ot tiazt ölte meg Kodelkát. Elaök szünetet rendel el. Szünet u'án Lédererné folytatja : Koddka díldőll visszajö t és az aulaion hagyott pénzt megolvasta. 70 milliót olvasott össze. Délután L'rjem hazajött Csepelről. Az éjszakai eseményekről, Kodelka meggyilkolásáról az asszony teljesen uj és hihetetlen dolgokat mond. Ait állítja, hogy Kodé ka az 0 lakásukra öt tisztet rendelt, hogy velük husszállitásról tárgyaljon. Kodelka ét az ura az ebédlőben tartózkodtak a lisztekkel. Egyszer a férje kijOlt és egy lavór vizet kért tőle. Érte 6 bement a szobába és látta, hogy Kodelka a sezlonon fekszik és a feje csupa vér. Azt mogyardzza, hegy nem Léderer, hanem a tisztek ölték meg Kodelkát, mert szemtelen volt velük szemben. A lisztek azóta már leszereltek. Neki jó helyen levelei vannak, amivel ezeket bizonyítani tudja. — Ezután azt mondja Lédererné, h gy amikor Koddka bolttestét meglátva megrémült, férje rátámadt, hogy mégis csak a szeretője volt. Amikor 0 azt mondotta, hegy jelentést kell tenni az etetről a rendörségnek, oz ura revolverrel rálőtt. A tűztek ráugrottak és ennek köszönhető, hety a golyó az asztalba futódéit. A tisztek ezután elmentek azzal, hogy majd kcc íval jönnek vissza és elviszik a többi dolgot. Elnök : Mik ezek a löbbi do'gok ? Léderercé: A hulla többi részel és a bundák. Elnök: Figyelmezteti a vádlottat, hogy értelmeUenségd beszél. Mi történt Kodelkával ? Vádlett: Láttam, hogy két ruhadarabba van bekötve és a feje külön van. A vádiolt eőadása zűrzavaros. Vallomását azzd folytatja, hogy a férje nagyon izgatott lett, amikor látta, hogy a lisztek nem jönnek vissza. Ekkor hordárt hívott és az egyik koffert a hordárral küldte Id Csepelre. Azután azt mondta neki, hogy vigye a másik koffert is Csepelre, a vért pedig mossa fd. Ezután a csepdi események elmondására tér át. Azt mondja, hogy férje másnap kioktatta, hogy *zt vallja, hogy féltékenységből ölte meg Kodelkát. Elnök: Látta-e az említet liszteket máskor is? Vádlott: Igen. Az elnök: A királyi törvényszik megállapítja hogy a vádlott mai vallom sáhan a tényállással és eddigi vallomásával teljesen ellentétes megvilágításba helyezi a történteket. Bár a vádlott tizenhat alkalommal tett vallom<st, ezek részleteikben mindig eltértek. De ilyen védekezést, mint amilyent ma adott aló, még sohasem mondott Elnök: Miért beszél mindig máskép és miért áll elő ilyen hihetetlen mt sível? Lédererné: A férjemet akartam menteni. Megkért, hogy ezeket ne mondjam el, mert ha ez kiderül, majd azt mondják, hogy a Prónay-tisztek csinálták. Ezután az elnök felolvassa Léderernének a rendőrség előtt január 10-én tdt vallomását, amelyben bdsmeri, hogy Karácsony óta folyton igyekezett a férjét rábeszéln1, ölje meg Koáelkit, hogy ilymédon a pénzéhet jutsanak. A beismerést Lédererné tagod ja. Tagadja férjének azt a va lomását is, hogy Kodé kát már egy izben daltatták és a csuklóját borotvával elvágták, mert kísérletezni akartak, hogy elf .lyik-e a vére. Vádlott: Férjem Ilyesmire sohasem lett volna képes O lágysilvl, jó és tiszte:s'ges ember. Elnök ? Ha a férje llven fő ember, miért akart mindjárt első vallomásában mindent migára tolni 7 Vádlott: A férjem azt akarja megakadályozni, hogy előbb szabaduljak, mint ő, talán azt hitte, bogy néhány év múlva kiszabadulok. Elaök: De hogyha akkora a szerelem, hogyan mondhatja s férje, bogy mindent ön csinált ? Vádlott: Azt akarja, hogy ugyanolyan büntetést kapjak, mint ő. Léderer Sándor vallomása. Most Léderer Sándort, sz astzony sógorát haliga jlk ki. akit bűnrészességgel vádolnak. Fenntarijt a hadbíróságon lett azt a vailomasát, hogy ő ciak Csepelről hazajövd, abova a Kodelka szétdarabolt testét vitték kofferben — értesült a gyilkosságról a sógornőjétől. Az asszonyt 0 kis*rte Csepe're. Vallomása közben állandóan hangosan sir és ezért Denk tanácselnök a következőket mondja neki: — Elhiszem, hogy van oka önnek a sirdsra, de hogy tudja megmagyarázni, hogy miután megtudta ezt a szörnyű bűntényt, volt kedve elmenni sógornőjével a kávéházba kávézni és képes volt pénzt kérni tőle. Léderer Sándor: Én nem tudtam, hogy innen vsló a pénz, mert sógornőm azt mondo'ta, hogy Koddkánál mindössze valami párszázezer koronát találtak. Léderer Gusztáv megtagadta a vallomást Ezután áttértek a tanuk kihallgatására. Elsőnek Léderer Gusztávot szólítja be az elnök. A halálraítélt Léderert erős csendőri fedezet melleit hoz'ák a bíróság elé. Amikor be'ép a tárgyaifiierembe, vidám arccal áll a biró előtt és mielőtt az elnök szólitotta vo'na, a következőkel mondja: — Kérem tiszteli torvényszék méltóztassék meghallgatni engeme'. Elnök: Előbb ön hallgasson meg engem. Figyelmeztetem, hogy megtagadhatja vallomását, miután feleségéről van szó. Ekkor Léderer szinétzi pózzal dOrgő hangon a köve'kezöket mondja: — A bűnügyre vonatkozólag egy szót sem vagyok hajlandó vallani. Mint megtért keresztény msgyar ember kijelentem, hogy a feleségem védelmét most elvállalom. Hivatkozom a szentírásra, amely kimondja, bogy az aszszony férjének alattvalója. A feletégem a bibliai törvények szerint az én alattvalóm s ezennel megparancsolom neki, hogy a bűnügyre vonatkozólag egy szót se merjen szólni. A szentírás szerint az én feleségem csak szolgálati uton rajtam keresztül nyüatkozhatik. Ezután az ügyész kijelentette, hogy eláll Léderernek ianukérdt kihallgatásától. A védő hozzájárul a kihallgatás mdlőzésiher, de mellőzni kéri a korábbi vallomás felolvaaástt is. A bíróság rOvid tanácskozás u'án kihirdeti, hogy mellőzi Léderer kihallgatását, valamint vallomásának felolvasását Is. Ai ügyész semmiségi panaszt jelent be. At elaök a tárgyalás folytatását szerdán reggdre halasztóíts. Léderer, mikor d vezették, kezével többször a szájára ütött, figyelmeztetésül az asszonynak, hogy ne valljon. Aválasztójogi javaslat vitája. Budapest, junius 30. A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt tizenegy órakor nyitotta meg Huszár Károly aldnOk. Az indeanltási javaslatot hirmadszori olvasásban aiedea hozzászólás nélkül elfogadták. Következett napirend szerint a gazdasági bizottság jelentése a nemzetgyűlés 1925—1926. évi kOI'stgvetéséről, amelyet Urbanics Kálmán előadó helyett Fráter Pál ismertetett. A nemzetgyűlés költségvetésében előirányzott összeg 1925—26. évre 40 milliárd, tehát 8 milliárddal több, mint az előző évben. A felsóház büdzséié. Fráter Pál: A tehöhtz 1925—26, éti költségvetésére átalányösszegben 5,100.000 koronát irányzott e!0 a bizottság. Ptkler Emil: Kár s pénzért 1 Fráter Pál: A nemzetgyűlés kiidássival kapcsol síban a személyt járandóságok 1 milliárd 600 millió korona többletet mutatnak. Hegymegi Kiss Pál bírálta a jelentést, melyet ezulán a többség elfogadott. Majd a nemzetgyűlés áttért a választójogi javaslat folytatólagos tárgyalására. Vázsonyl Vilmos a 16 ik szikastnil módosítást ajánl, melyet Rakovszky Iván belOgimintatér felszólalásira elveinek a oz eredeti szöveget tartják meg. A 17—26. ssskaszt változatlanul megszavazzák. A 27. szakasznál Vázsonyl Vilmos módosítást ajánl. Rakovszky belügyminiszter az indítvány második lésset elf g'dja. A 28 szakisznál Vázsonyl Vilmos isdilványotz*, bogy egy-egy válsszlási ciklusban legslábo kétszer írják össze a választókat. Rakovszky belügyminiszter ett a költiégek miatt el'enti. A 33. szakasznál Vázsonyl Vilmos az eddig felállított kereteket a négy elemi e végzésének magállapitásárs vonatkotólag szűknek tartji és azok bővítését kiranja. Javasolja továbbá, hogy ne ctak a vitéziégi érmesek ktp|antk választói joget, hanem azok is, akiknek Károly-csapatkeresztjük van. Szabó Inre. Petrovácz Qyula, Várnai Diniéi és Farkas Tibor felszóliliaa u án Rakovszky Iván dfogadja Vázsonyl módosítását A Ház s szvkssst Vázsonyi Vumos módosításával fogidjaef. Ezután Szeder Ferenc indítványát s hadviseltek szavazati jogi ügyében dvetik. Meskó Zoltán (Rakovszky Iván bdűgyminiszter felé): Hol volt a háborúban ? Rakovszky Iván belügyminiszter: Én ott voltam a fronton. Meskó Zoltán: Nem találkoztunk. (Derültség) A 39. szakaszhoz Rolhenstein M9r jelenlkezdt szólásra, aki azonban beszéde megkezdése előtt a tanácskozásképesség megállapítását kérte. Mivel a Ház nem tanácskozóképes, az elnök az ülést 15 percre felfüggesztette. Szünet u'án az 59T szakaszig mindent elfogad a Ház. A 60. § hoz, amely a választási gyűlések megtartásának engedélyezésére vonitkoxik, Hegymegi Kiss Pál, Rupert Rezső, Farkas István, Szabó Imre, Matasits Qtza és Esztergályos Jinos tdtek módosító Indítványokat. A napirend körül. Az elnök napirendi indítványt tesz, mdy szerint a legközdebbi ülés holnap legyen és azon a válaaztójogi javadat tárgyaláaa szerepeljen. Hegymegi Kiss Pál jivssol|a, hogy a holnapi ülésen az állami beruházásokról, a tisztviselői fizetésrendezésről és az adóügyi Intézkedésekről szóló Javaslatot tárgyalják. A Ház at e nök napirendi inditványs mellett dönt Ezután Györki Imre személyes kérdésre válaszolva s honvédelmi miniszternek szombiton elmondott beszédére kijdenti, bogy s legfelsőbb hocvédlOrvényszék ma tárgyalta a Prónayűgyet a Sonogyi—Bicsó-űgyben pedig az 0 tudomása szerint Tahy vezette a nyomozást. Az ülés negyed 7 óra utln ért véget Németh Mária a bérii nagyopera világhírű énekmttvtsznöje Jullu. 9-An, szerdán, a Filharmonikus zenekar közreműködésivel hangvet»enyt ad. Jegyek Maraionia (Belvárosi Mozi) pénztáránál