Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-16 / 24. szám

1926 junius 14. DELMAGYARORSZAG 18 A szatymazi határincidens közigazgatási bizottság előtt, A közigazgatási bizoítság hétfőn dél­után tartotta meg juniusi ülését, amely­nek tárgysorozatán a hivatalvezetők sab­lonos jelentésein kivül csak egyetlen érde­kesebb Ugy szerepelt, amely már hónapok őta foglalkoztatta az il'etékes hatóságo kat: egy szatymazi határvillongás. Az ülési négy órakor nyitotta meg dr. Somogyi Szilveszter polgármester. Üdvözölte Oraveci Viktor műszaki fő­tanácsost, az államépi észe'i hivatal uj vezetőjét, aki először jelent meg a köz­igazgatási bizottság ülésén. Dr. Pdvó Ferenc aljegyző a polgár mes'er havi jelentését olvasta fel. Köz­ben megérkezett dr. Aigner Károly fő­ispán, felváltotta a polgármesteri az elnöki székben. Fodor Jenő adóügyi tanácsnok beje­lentette, hogy a szegedi szalámigyáro­sok megfelebbezték azt a tan'esi hatá­rozatot, amely megtagadta a szalámi­gyárak által kimért fej-láb fogyasztási adójának elengedését. A tanácsnok kérte a felebbezés e:utasítását. Dr. Pap Ró­bert felszólalásában rámutatott arra, hogy a fej-láb a szegényebb néposz­tály huseledele, a fogyasz'ási adó el­engedésével tehát a gyárak olcsóbban mérhetnek ki. Fodor Jenő ezzel szem­ben arra hivatkozott, hogy a fej-láb alig 10—12 százalékkal olcsóbb a hús­nál, az adó elengedését igy nem tartja indokoltnak. A kérdésbet m?g a pol­gármester is felszólalt, tömés ete-en a felebbeiés elutasítását Javasolta. A bi­bo tság el is utis totta a felebbezést és a tanács határozatát hagyta jóvá. Ezután került sor a szatymazi ha­tárvillongás elintézésére. Hegedűs Anial tb. tanácsnok adta elő a körülményes ügyet megleheős körülményességgel, amennyiben eltérve az előadók rendes szokásától, óvatosságból nem egy, ha­nem két javaslatot telt, két teljesen ellenkező javaslatot. A bizottság egyi­ket — természetesen el is fogadta. Az eset egyébként a következő: Molnár József tb. főszámrevőnek Szaty­mazon csinos szőlője van. Közvetlen szomszédja dr. Sőreghy Mátyás ügy­véd. A szomszédokat évtizedes jó barát­ság fűzte egymáshoz egészen addip, amig — kitört köztük a határvillongás. A dolog ugy történt, hogy Sőreghy Mátyás ez év tavaszán megkeid te az uj nyaralójának építését szatymazi stö­löjében egy méternyire a Molnár-féle szőlő határvonalától. Amikor megala­poztatta villáját, nem gondolt arra, nogy nagy közigazgatási veszedel rek­nek veti meg alapját. A város épi'é­szeii szabályrendelete ugyanis kimondja, hogy a külterületeken a hütár- és ut­vonalakon belül hat méterrel lehet csak építkezni. Ennek a rendelkezésnek a mezőgazdasági érdekek védelme a cílja A házak árnyékáén ugyanis elsatynyul a növényzet, különösen a szőlőt teszi tönkre az árnyék. Stfát siölőjét min­denki tönkreteheti, de másét már nem. Sőreghy Mátyás akkor kért építési engedély', amikor a kőművesek már a falakat rakták. Molnár József az építési szabtlyrendelet alapján tiltakozott az építési engedély megadása ellen. A ta­nács az engedélyi meg is tagadta és ba'ározitával kötelez'e Sőreghy Mátyást a félig kési épület lebontására. Sőreghy Mátyás nem nyugodott meg a tanács határozatában. Előbb a szatymazi gazda­kör utján a közgyűlésen kísérelte meg az ominózus szaDályrendelet megfelelő módosítását. A szatymaai gazdakör for­mális ind tványt terjesztett a juniuBÍ közgyűlés elé. Indítványozta a szabály­rendelet kérdéses par grafusának törlését. A közgyűlésen meglenetős vita támadt az indivány körül, de a Mo nár—Ső­reghy határ ncídewőí egyetlen szó sem hangzott cl, hobár mindenki iudta, hogy milyen háttere van az indítvány­nak Az indítványt nem fo*adták el eredeü szövegezésében, hanem ugy, hogy abból Sőreghy Mályásnsk semíi haszna nem volt. A közgyűlís ki­mond a, hogy a halméteres zónától el­tekint, de csak az uimenti építkezések­nél. A siabalyrendeletnek azt az intéz­kedését, amely a határvonalakra vonat­kozik, é<in etlenül hagy a a közgyűlés. Dr. Sőreghy Mátyás a tanács hatá­Fonszámai ! roiaá-, amely a féiig kész épület le­ronszamai Utasára kötelezte, megfelebbezte a közigazgatási bizottsághoz. Hegedűs Antal tb. tanácsnok azzal a javaslattal terjesztette elő a felebbezést, hogy az* a bizottság utasítsa el és a tanács ha­tározatát h gyja jóvá. — Ha ezt a javaslatomat nem fo­gadná el a bizottság, méltóztatna talán ugy halároi nt — fűzte hozzá Hegedűs Antal, — hogy helyt ad a felebbezés­nek és méltányosságból megadja Ső­reghy Mátyásnak az építkezési enge­délyt, mert a félig kész villa lebontásá­val hihetetlenül nagy kár érné. A kérdés hosszú vitát provokál*. Dr. Bárkányi Emil árvaszéki elnök, dr. Pap Róbert ügyvéd, dr. Wolf Ferenc ». főorvos, dr. Turéczy Mihály fő­ügyész felszólalása után dr. Aigner Károly szólt a kérdéshez. Arra hivat­kozott, hogy Szatymaznak nyaralótelep jellege van, a városnak tehát érdeke és kötelessége, hogy elősegítse a szay­mazi nyaralók építésé*. Sőreghy Máyás óhiszemüen járt el. Nem tudott az épit­cezési szabályrendelet kérdéses paragra­fusáról. A méltányosság tehát azt paran­csolja, hogy moslaz egyszer 'egyena ható­ság kivételt és ne bon'assa le a meg­kezdett épületet. Majd elrendelte a sza­vazást. Az előadó első javaslata mellett csak Turóczy Mihály és Várhelyi József pápai prelá us szavaztak, a bizottság többi tatjai a főispán, illetve az elő­adó második javaslatát fogadták el. Sőreghy Máyás tehát felrakathatja a tetői szatymazi vi Iájára — ha Molnár József a köiigazga ási bizottság hatá rozatát meg nem felebbezi a harmadik fórumhoz, a belügyminiszterhíz. A hivatalvezetők havi jelen'ésének ismertetése és elfog d^sa u'án az ülést berekesztette a főispin. Prágában sürgetik a magyar-cseh kereskedelmi szerződést. Budapest, junius 15. Egy hét óta foly­nak ismét a magyar-cseh kereskedelmi tárgyalások, ez alkalommal Prágában. A tárgyalások hosszú szünetelését az okozta, hogy a cseh kormány hónapokon keresztül nem tudott megegyezni az agrárvámok kérdésében. Most, hogy az agrárvámokat végre megállapították és az erre vonatkozó rendetet megjelent, a tárgyalások újból megindultak és a cseh közvélemény ugyancsak sürgeti, hogy most végre létrejöjjön a magyar-cseh kereskedelmi szerződés. Valamennyi cseh lap állandóan hosszú cikkekben foglalkozik ezzel a kérdéssel. A Narodny Listy ben Kramarz vezér­cikkben foglalkozik az agrárvámok kér­désével és a rendelet kibocsájtásának azért tulajdonít különösebb nagy fontos­ságot, mert azt reméli, hogy most végre tényleg megkötik a cseh deleg'átusok a kereskedelmi szerződést Magyarországgal. A Narodny Politika a szociáldemokrata párthoz apellái, hogy az agrárvámok miatt ne borítsa fel a kondíciót és azt irja, hogy az agrárvámokat Benes sür­gette, mert erre a külfölddel kötendő kereskedelmi szerződések tárgyalásainál van szükség. Végeredményben az összes cseh érde­keltségek azt sürgetik, hogy végre kössék meg a kereskedelmi szerződést Magyar­országgal amely Csehország gazdasági életére döntő fontosságú. Angliából kiutasítják a külföldi kommunistákat London, junius 15. A belügyi államtitkár beizédet mondott a kommunista kisebbségnek arról a kísérletéről, bogy a szakszerveze i mozgalomban a vezetést magához ragadja és kijelentette, hogy meg van győződve arról, hogy a kisebb­ségi mozgalmat Moszkvából pénzelik. Az angol kommunisták hetenkint küldenek jelentéseket moszkvai pénzelóik cimérr. A külföldi kommunistákat, amennyiben Angliában találtatnak, azonnal ki fogják utasítani. Báró Gerliczy Félix súlyos afférja a Nemzeti Kaszinóban. Budapest, junius 15. A Nemzeti Kaszinó exkluziv köreit krendkivül ényes üpy fog­lalkoztatja néhány hét óta. Gróf Cziráky László ugyanis, aki a Dunántul leggaz­dagabb mágnásai közé tartozik, „kire­kesztést" indítványt tett a Nemzeti Ka­szinó egy másik tagja, báró Gerliczy Félix ellen, egy 40,000.000 koronás kártyadijferencia miatt. A rendkívül ér­dekes affér előzményei a következők: Báró Gerliczy Félix néhány hónappal ezelőtt gróf Cziráky Lászlóval együtt résztvett egy chemin de fer pártiban, amelyben végűi is hatszáznegyvenmillió koronát vesztett gróf Czirákynál. Hatszáz­milliót a veszteségből rögtön kifizetett, negyvenmillióra pedig állítólag hosz­szabb haladékot kapott. Ugy látszik azonban, hogy gróf Cziráky megfeled­kezett a fizetési terminus dátumáról, mert néhány héttel ezelőtt fölszólította báró Gerliczyt, hogy a negyvenmillió tételt is fizesse meg, de báró Gerliczy azonban arra f függőben marad. való hivatkozással, hogy a fizetési ter­minus még nem járt le, megtagadta a fizetést, amire gróf Cziráky azonnal be­adta ellene a Kaszinó választmányához a „kirekesztési indítványtBáró Ger­liczy, amikor gróf Cziráky beadványáról értesült, azonnal kifizette a negyven­milliót. A Kaszinó választmánya junius első napjaiban tartott ülésén tárgyalta gróf Cziráky indítványát és kétharmad szótöbbséggel ugy határozott, hogy az affért a felek magánügyeinek tekinti és azzal többé nem foglalkozik. A választmányi határozat után báró Gerliczy Félix báró Láng Mihály és Almássy László utján provokáltatta Czi­ráky grófot, aki viszont gróf Csekonics Gyula és gróf Wenckheim Pál személyé­ben nevezte meg segédeit. Az ügy gyors elintézését azonban egyelőre különböző komplikációk késleltetik, ugy hogy ez az elintézés előrelethatólag hosszába ideig 13-33. 306. 16-34. Szabályozzák a MÁV tisztviselőinek előléptetését Budapestről jelentik: Az államvas­utak vezetősége már megtette az elő­készületeket a MAV uj szolgálati sza­bályzatának megalkotására. A MÁV most tudvalevően önál ó kereskedelmi üzem és igy nagyobb autonómiája van, mint azelőu. A MÁV uj ügyrendje nem­régiben már é etbelépett, most azután a szolgálati szabályzat revízióját is elő• készítik. A revíziónak az a célja, hogy a régi szabályzatot átalakítsák a mos­tani viszonyoknak megfelelően és ki­domborítsák benne ez államvasutak­nak önálló gazdasági ü:em jellegé'. A szabályzat intezkedcselict tartal­maz majd a próbáld"), a kinevezés és a vfgUgesltfs kérdéséről. Az áiamvas­utak alkalmazottai körében merültek fel különböző kívánságok arra vonatkozóan, hogy milyen módon oldják meg azo­kat a kérdéseket. Nevezetesen felmerült az a kívánság, hogy a kinevezést hosz­szabb próbaszolgálathoz kössék, a vég­legesítéshez pedig még hosszabb szol­gálatot követeljenek meg. Felvetették azt a tervet in, hogy az alsóbb kategó• riákban kizáróan csak ideiglenesen al­kalmazottak legyenek. A szabályzat revíziójával kspesolatos kérdés az üzemi ju'aléknak, az úgyne­vezett renumerációnak a végleges ren­dezése az államvasutaknál. Jtt az a kí­vánság merült fel, hogy a renumerá­cióknál bizonyos arányosítást hajtsanak végre a kübnböző fizetési osztályok között és elsősorban a végzett munkát vegyék f gyelembe az alsóbb katogóriák­ban is. Ezenkívül rendezik még a soroikivüli előléptetéseket, a működési pótlékot és a más címen kapott pótlé­kokat, továbbá a címek és kitüntetések ügyét is. Az elökísiületek jel nleg olyan áté­ri umb;n vadnak, hogy remélhetően a MÁV uj szolgálati szabályzata és illet­ménysrabályza a rövidesen e'készű1. Illetékes helyen annál is inkább siet­nek az uj szabályzat elkészítésével, mert a MÁV jellege megváltozott azóta, amióta önálló váll* aIá alakult át és a már életbeléptetett uj ügyrenden kívül az uj szolgálati szabályzatra Is feltél­lenül szükség van, hopv sz átszervezés az egész vonalon megtörténhessék. Világkiállítás Amerikában. Filadelphla, junius 15. Az amerikai Egyesült-Államok 1926-ban világkiállí­tást rendeznek Filadelphiábin. Eszel kapcsolitosan ai Amerikában élő ma­gyarság mozgalmat inditott, hogv a kiállításon a magyarság is képviselve legyen. A kiállítás magyar része szá­mára sikerűt! a kiállítás egyik legszebb pontját biztosítani. A lengyel sajtó német—lengyel gazdasági háborútól tart. Varsó, junius 15. A Kurír Polski a Németorsrággal szemben fenyegető gaz­dasági háborúról irva kifejti, hogy ez a gazdasági harc Lengyelország szá­mára kellemetlen lesz, de még kedvezőt­lenebb hatása lesz Németországra, amely mint ipari állam, kivitel számára uj el­helyezési piacot kell, hovy keressen, annál is inkább, minthogy a Dawes­terv végrehajtása ez;n a kiviteli politi­kán alapul. A Rjecs Pospolltlka hang­su yozz», hogy Németország eddig az egész lengyel behozatalnak 46 százalé­kát látta el. Lengyelország most már a szükséges cikkeket Franciaországból, Angliából, Svájcból, Csehországból és Ausztriából fogja beiozatni. Az erdélyi bolgárok. Szófia, junius 15. A bolgár tudományos akadémia junius havi gyűlésén Miletics egyetemi tanár terjedelmes tanulmányt ol­vasott fel az Erdélyben élő bolgárok ere­detéről és nyelvérő1. Ezeket a bolgárokat V. István magyar király a Bulgáriával 1266 ban vívott háború folyamán hadi­foglyokként hozta magával a tirnovói ke­rületből. A csoport a XVlll. században már teljesen elveszítette ősi nyelvét és jelenleg valamennyi románul beszél, a késő utódok azonban ennek ellenére is még ma is bolgároknak tartják magukat és ősi bolgár nyelven éneklik az Isten­tiszteletek alatt egyházi énekeiket, jól lehet, azokat már nem értik. Miletics ez­után összehasonlította a Cserged falubeli egyházi énekek nyelvét az északbulgáriai lakosság nyelvével és a két nyelvjárás között kimutatta az azonosságot. Miletics tanár történelmi és nyelvi bizonyítékai megdöntik Miklocsicsnak azt a vélemé­nyér, amely szerint a Cserged falubeli szlávok a dáciai szlávok leszármazottjai. Megölték Pancso Mihajlov volt macedón bandavezért. Szófia, junius 15. Pancso Mihajlovo', a hires pocsánsi vajdát, aki annak idején 5000 komitácsi élén elfogla'ta Kűszdende városát, feinap este egy revolverlövéssel megölték. Bizonyos idő óta eltávolodott a macedón forradalmi izervezettől, sőt ellentétben is állt vele. A hires vajda az u'óbbi időben csa­ládjával együtt rendes polgári életet élt Szófiában és távoltar;otta magit a maced:n mozgalomtól. Azt hiszik, hogy a gyilkosság siemélyi boss u müve, vagy pedig a macedonok közötti nézet­eltérések következménye. A tett indo­kait mindaddig bajos megállapítani, amíg a vizsgálóbírói nyomozás fel nem deríti. Két gyanús személyt letartóz­tattak. ^ Csehszlovákiában elszakad az állam az egyháztól. Prága, junius 15. A klerikális Lidove Listy köili, hogy a közoktatásügyi kor­mány elkészítette az egyház és állam teljes különválasztásáról szóló törvény­javaslatot, amely bizonyára kullurhábo­rut f g felidézni radikál s rendelkezé­seivel. A javaslat egyik legfontosabb intézkedése, hogy az egyházak minden állami és községi javadalmazása és tá­mogatása megszűnik, az oktatás telje­sen az állam hatáskörébe mtgy át, a tanítás elveszti felekezeti jellegéi, a tan­tárgyak közül kihagyják a vallásokta­tást s annak helyébe lép az etika és a polgári kötelességek tani'ása. A feleke­zetek ezentúl nem tarthatnak fenn isko­lákat és az egyetemeken megszűnik a teológia fakultás, az egyházi tudomá­nyokat pedig a főiskolákon világi tan­székeken fogják művelni. A tö. vény ja­vaslat behozza a kötelező polgári há­zasságot, az egyes felekezetek vagyonát államosítja és kimondj », hogy bizonyos körülmények között a katolikus templo­mokat más vallásfelekezetek is hálál­hatják. Az ar,yakönyvvezetéit teljesen kiveszi a javaslat a lelkészkedő papság kezéből és behozza az állami any ikönyv­vezetést.

Next

/
Thumbnails
Contents