Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-16 / 24. szám

4 DELMAGYARORSZAG 1925 junius 21. Magyar munkások — Itáliában. Elpattant életek. — „Kenyeret és szivet : munkát és megbecsülést akarunk." — Uj földön, uj életformák. - Mély bánat a magyar munkáss emekben. Hajnalodik. Zuhog az eső. Az ezüstös cseppek verik a száguldó vonat ablaküvegeit, min' a befelé hulló könnyek a sebzett sziveket... Férfi és nőarcok temetkeznek fehér kendőkbe, amikor egy messzi szakaszból féifiénekhang verődik be, amely az ismert masinisztáról szól, aki a gőzöst ezúttal Milanóba igazitja. Megáll a vonat: Murakeresztur. „Ah magyar vég..sóhajtja az érzelmes költőnő. .Országhatár* — mered reám vasúti jegyemről. És már váltják is le itt az árva magyar vasutast... Ipari munkások vándorút ja. Ot hagyom kényelmes helyem : megyek végig az összes osztályokon a magyar ének ulán, De egyszerre csend lesz. Forró némaság üli meg a fülledt, hajnali si fii kébe színesedő szakaszokat, c.upán egy harmadosztályú kocsi folyosójának a szegletében beszélget három csendes magyar fírfi. Töredezve érnek el hozzám a szavak: — És te „könnyen" el tudtál jönni? .. . Fájdalomba csuklóit férfimellből lassan tör fel a sö ét válasz: — Kellett . . . Tovább nem várhattam . . . — És az as'zony ? . . . — Láttad : ö szeesetí pályudvsron I — Mennyi ideig voltál „munka" nélkül? — Fél évig . . . — És a lakásod ? . . . — Három szoba berendezve a Pwdmaniczky-utcában . . . Esztendők küzdelmes álm?, eredménye . . . Majd csek azu'án adjuk el — folytatja őszszeortolva —, ha idekünn biztos lesz az é'et . . . — Mi az Ön foglalkozása? — kérdezi hír elen egy negyedik, hozzájuk nem tartozó idegen ur, aki közben kijött fIlikéjéből és ha lgatta a beszélgetést. • A kérdezett zavarba jön, de olyan nyitt a homloka, oly acélkemény a tekintete, hogy bizonyosan nem a foglalkozása mi itt. Hmem — amint később kiderül — ÍZ u levele szeint tisztviselő,,a valóságban pedig: ipari munkás. (Á Utólag munkások nem kapnak útlevelei, amt én nem hiszek.) — Cipífelsőrészkészitő vagyok . . . speciális munfca . . , — Sokan vannak itthon ebben a szakimban? — Aránylag nem sokan, de elhelyezkedni még sem lehet. Csend. Mintha sóhajtana a második: — Mégis könnyű neked: öt nyelven beszélsz ... De mit fogok én Gradóban kezdeni, egyetlen idegen szó nélkül ?... — Nevet az első: — EJ, ej, hogy a.nők ha;át „bubira" nyírjad: ehhez csak igazán nem kell beszéd, se ilyen, se olyan ... A második kivándorló tehát: női fodrász. Gradóban most „saison" van és nagyon szívesen látják ott a képzett, intelligens magyar munkásokat, mint ál'alában Olaszországban. Előre és több hónapra megkötött szerződéssel mennek ki s igy veszejti el lassanlassan egy szegény orszsg a derék fiait. Az eiső Milanóba tart, egy antito világcipőgyérba van szerződ e'<ve. A harmadia — fáradt arcú, csüggedt tekintetű férfi, aki alig beszél, — hat gyermeket hagy i thon. Ez már nem is az itáliai kenyérfrontra megy. Mintaasztélos. Barceonában kapott munkát. Csapatostul... ... És hallom az ujabb terveket az ujabb eljövökről, akik már sokadmagukkal fognt k jönni és ugy tartanak öoS<e Itália kék ege alatt, mint a fecskék a rajban. Olt már várji őket a napi kenyér, a rendes lakás, a sokáig nélkülözött jobb ruha. Es mégis: valami megriadt, komor és sö!é< fájdalom vinamk ezekben a beteg tüzü magyar munkásszemekben, si.ó láng és felcsapó vész, amely a távoli srivekel is fájdalomba borija. Itthon pedig csak f gynak, mindegyre fogynak a barna, n gyerejü munkáskezek, uj háborút mennek kezdeni az éle.tel: az éléért, hogy kenyeret és szivei adjanak az itthoniaknak is és men'sék önmaguknak, elvérzet', elsik kadt éleinkből: amit a világveszedelem meghagyott... Csapatok indulnak harcba kard és it. tőr nélkül é* mégis kezűiben van a haláltiztos fegyver. Neve: becsület és munka I Vásárhelyi Júlia. - ifc. num rsu iu ib iu na A Délmagyarország támogatja a munkásságot, a munkásság támogassa a Délmagyarországot. Rossz gazdasági év várható. A Délmagyarország kiváló szaktekintélyeket szólaltatott meg arról, hogy jó termés esetén milyen változás várhat ó az ország általánoi gazdasági helyzetében. Sajnos, azóta a kérdés más alakot öltött. A mai állapot szerint inkább arra nézve kell nyilatkoznunk, hogy általános rossz termés esetén az ujabb gazdasági évig milyen megpróbáltatást kell átszenvednie az ország lakosságának, elsősorban a gazdatáraadalomnak. Alig néhány éve mindenki cuk föld után áhítozott, még az ahhoz vajmi keveset értő, úgynevezett középosztály is. A tavaly nyári rossz búzatermés ebből ugyan sokat kiábrándított, azonban a ?alóban gazdatársadalom bizakodva tekintett az idei gazdasági esztendő eredménye elé. Noha a tél úgyszólván ló nélkül mult el, reméltük, hogy a szomjas földet majd a tavasz fogja tcegáztstni. Fájdalom, ez is mostohán bánt velünk. A száraz tél eddig is éreztette hálását a jószág árának sűlyesztésévei, mig a tavasz gyér csapadéka nagyban növelte ezt. A jószágnak békebeli árszínvonalát tekintve nem annyira a jószág ára esett, mint mlsább a buza tartotta meg a békebeli színvonal főié emelkedett magas árát, holott tudvalevő dolog, hogy ha csekély a búzakészlet és magas az ára, ^ülönOsen most, amikor a gazdasági élelbrn uralkodó sierephez jutott, mert sok tekintetben értékmérő gyanánt szerepel, viszonylag alacsony jószágárak mellett a gazdatársadalom nem birja Ozemköltiégét sem fedezni. Ezt aztán igen megérzi az ipar, meg a kereskedelem. Ha figyelembe vesszük az elmúlt héten szárnyra kelt országos gazdasági tudósítást, amely szerint csak Csanád- és Békésvármegyében remélhető közepes búzatermés, könnyen elképzelhetjük, hogy mennyire rossz esztendő vár ránk. A fö d és a jószág ára továbbra is lefelé száll, a gazdák adóssága pedig egyre nö. Költeni nem udnak s az ipar és a kereskedelem tovább pang. Megcsappan mindenütt a kerese*, viszont a kenyér és a liszt drágulni fog, hacsak a kormány nem korlátozza a buza és a liszt kivitelét. Kevés adó folyik be, az államháztartásban hiány mu'atkozik. Ezt, ha a végrehajlók igénybevéelével tűnte ik el, megbénít jak a termelést a jlvö gazdasági évre is. Tehát rossz esztendő várható. Ezen csak ugy lehetne a kormánynak enyhíteni, ha a gazdák hosszú lejáratú kölcsönhöz juthatnának. Hol azonban az a temérdek pénz, amennyire ma a gazdatárssdalomnak szüksége van. Erre már csak a kormány adhat felelelet. Ha nincs pénz, teremteni kellene. Kérdés azonban, hogy lehel-e? Csanádpalota, junius 13. H. /. Gyöngyösön is nagy tiiz pusztított. flusz ház egett le. Gyöngyös, jun us 15. Gyöngyös városában ma déíu án bárom óra tájban a Csendőrközben kigyullrdl e?y ház. A nagy szélviharban percek alatt 6—7 ház lángbabotult. A gyöngyösi tűzoltóság dr. Erlich Mihály parancsnok vezetésével azonnal kivonult a helyszínre és két óra alatt sikerült is a tüzet lokalizálnia. Ai önkéntes tüzoliólestületen kívül egy cserkészcsapat is résztvett a nagy személyes bátorságot igénylő oltási munkában és a katonaság, valamint a csendőrség is készenlétben állott, összesen körülbelül husz ház égett le, a kár körülbelül kétmilliárd korona. Dilulán félhat órára a készenlét már bevonult. A tűzesettel kapcsolatban megállapították, hogy a gyöngyösi tűzoltóság szerelvényei nem voltak teljesen kielégitőek, a (ömlők szakadoiottak voltak, miután a városi képvisílőteslület az önkéntes tűzoltótestület költségeire körűibe ül három héttel ezelőtt tartott közgyűlésén a kívánt pénzösszeget csak részben szavazta meg. A katonatanács egykori elnökének leányszöktetési pöre. Csernyákot szöktetésért hat hónapi szigorú fogságra ítélték. Bécs, junius 15. A bécii böntetötörvénys ék egyik tanácsa előtt állt vád'ottként ma Csernyák Imre volt százados, a katonatanács egykori elnöke, ak t leányszöktetéssel, lopással és hamis tanuzásra való csábítással v.'dol az ügyészség. Csernyák Imié ugyanis tavaly decemberben megszöktette Laehne Hugó volt magyar államtitkár első feleségének 16 éves leányát, Laehne Magdát, akit a biróság a házastársak elválása alkalmával az apának ítélt. Csernyák először Prágába, majd H.mburgba vitte a gyermeket, akit egy bizalmi etbrrének gondjaira biz/a Amerikába szállított ki. Hamburgban* azonban a bécsi rendőrség megkeresés're letartóztatták és kiadtik az osztrák igazsígszclgállatásnak. A tárgyalás bevezetésiben Csernyák Imre elnondja, hogy jelenleg a newyorki Edison-társ;ság turbinaosztályának mérnöke. Mikor az elnőt bebiionyitja, hogy tudnia kellelt a törvénysíés ama határozsiáról, a neiy Laehne Magdát az apának i él e, Csernyák azZRI védekezik, hogy érzelmi kényszer alatt cselekedett, mert az anya nem láthatta gyermekét. Több ízben politikai térre akarja terelni a vallomást, ezt azonban az elnök erélyesen leinti. — Laehre M.gds mostNtwyorkban van — mondotta vallomásában Csernyák — ts iskolába jír. Aryaglssempontok az anyát a szüntetésben nem vezitték, hiszen r>?jy any.gi áldozatokat hozott, fcojy visszakapja gyermekéi. Eiu án a tanúvallomásokra került asor. Az első tanú Laehr.e Hugó voll. Az elnök kéid sére előadta, hogy tisztán gyermeke iránt érzett szeretetből és önzetlenül neveltette leányát, akit a válás himocdisakor a törvényszék neki ítélt. Többféle kolostorban helyez'e el és a leggondosabb nevelésben részesítette. Csernyák Imre neve — mondotta Laehne Hugó — nagyon rosszhangzdsu név Magyarországon. Csernyák itt közbekiálíott: De csak politikailag! Laehne Hugó igy folytatta: Megengedtem, h:gy leányom levelezzen anyjával, mikor azonban 'öbbssör meg akarta szöktetni a gyermeket, ezt az engedelmet visszavontam. Nem akarlam, hogy leányom nevét Csernyákkal együtt emlegessék. Az elnök megkérdezte a tabutól, hogy rossz helyen gondolja-e leányát az anyjánál, mire Laehne Hug6 azt válaszolia, hogy véleménye szerint a gyermek nem volna jó helyen anyjánál. Ezzel Laehne Hugó kihallgatása be is fejeződölt, majd az elnök iratokat olvastatott fel, többek között a kolos'orok elöljáróinak bizonyítványait, Amelyekből az derül ki, hogy Laehne Hugó, mint apa megfelelt kötelességének. A perbeszédek u'án Csernyákot siőktétéi büntette miatt hat hlnapi szigorú fogházra ítélték. Az ügyész az e ítélt letartóztatását kérte, mert a magyar kormány a T sza-g} iikos'á^brn va'ó részvé cl mla'l Muftiét kírlc. A védő szeriot a kérele n már elavult. Ezt meg fogják vizsgálni. Tévedés a házban. A fői fiu, akiről történetünk szól, nem nevezhető alkoholistának, mert ő mértékkel issza a bort. A mérték három deci. És végtére is mi történnék a termelőkkel, meg a korcsmárosokkal, ha absztinenciát fogadna az emberiség ? A férfiú leginkább otthon szeret elkvaterkázni, de néha forró a hajlék s olyankor ellátogat a sarki korcsmába. Ilyen kirándulást szervezett a napokban is, de nem a rendes helyére ment, hanem egy másik sarokra. Természete ugyanis a valamirevaló korcsmának, hogy sarkon épül, ami több utca központjává avatja. Londonban is, hej, van számos utca és minden utcán van sarok. Hamarosan nem ludjuk, hogy bormérések húzódnak e 'meg bennük. Itta barátunk a homok levét, amig egyszer csak megelégelte. Ez ugyan csodálni való, de mégis elkövetkezik az emberi életben. Végtére tud arra példát a történelem, hogy a leghatalmasabb hordó is megtelik egyszer. — Most hazamegyek, mondta a férfiú. — Nem hiszem én azt, véleményezte a társaság. — Isten úgyse nem mék más korcsmába. Egyenesen hazamegyek. Az egyenes szó lényegéről sokat lehetne csevegni, hányféleképen értendő az? — Ám haladjunk sorjába. Kilép a férfiú az ajión és körűitekint. — Ott van, hát persze hogy olt van a házunk. Eljut odáig, megnyomja a csengőt, kijön a házmester, 6 be akar menni. — Hová tetszik ? — tartja az vissza. — Bolond beszéd, hit haza. — Ne tessék tréfálni, az ur nem lakik itt. — Ilyet ne mondjon nekem, félre az útból. A házmesler becsapta az orra előtt az ajtót, amire izgalmas percek következtek. Előbb a csengő berregett a fQlsiketitésig, aztán következett a kapu döngetése. Éjszaka meglehetősen furcsa mulatság ez, pláne, ha indulatos kiszólások kisérik. — Kaput, kaput! Fölébredtek a házbei iek, egymásután fejek jelentek meg az ablakokban s párbeszédek rögtönöztettek. — Mit lármázik? — Haza akarok menni. • — Hát menjen csendben. — Nem enged be a házmester. — Csengessen a maga kapuján. — Hát ez az, én itt lakom! — Rendőr, rendőr! Épp azon a tájékon szokott posztolni, hamar előkerült és ráismert emberünkre. — Mi baj, tekintetes ur? — Ez a házmester nem akar beengedni, azt akarja velem elhitetni, hogy nem lakom itt. — Persze, hpgy nem lakik. — Maga is ellenem van ? Én be akarok menni. Csak ismerem a házat 1 Nézze az emeleteket. — Majd én hazakísérem a tekintetes urat, jöjjön velem. Össze tetszett téveszteni. — Ahogy kilépek a vendéglőből, ott van mindjárt... — Melyik korcsmában tetszett lenni? — Ebben el A jóindulatu, nyugodt rendőr egyszerre megértette a tévedést. Barátunk rendszerint az ösztönére szokta magát bízni s ez az ösztön tudja, hogy a korcsmaajtóból merre kell fordulni, hány lépést kell tennie, hogy hazajusson. Igen ám, de a férfiú ezúttal más korcsmában volt s az ösztön megfeledkezett erről. Csak azt tudta, hogy jobbra.,, harminc lépés... öt lépcső... Ment hát jobbra, harminc lépést, öt lépcsőn s mivel egy hasonló nagy ház elé jutott, oda akart bejutni. A rendőr megértette a helyzetet s helyreigazította a férfiút, aki most, napok multával is dühös a házmesterre. Hogy melyikre ? A sajátjára. Makacsul hiszi ugyanis még mindig, hogy otthon volt kellemetlen jelenete MedgyaszayKőváry müvíszt' rsulatának vendégjátéka VS. 22, 23- An aVIQSZINPADON. Hatóságilag engedélyezett VÉGELADÁS. Illatszer és toilettecikkek. Rendkívül olcsó áron. 40—60% árengedmény. Ciak rövid Idwlg I „Vénusz" illatszertár Kelamcii'iilcn 7. mhlJT