Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-14 / 23. szám

1925 juniusH. DEIMAG Y ARÖ R SZ A G A szegedi ügyvédi kamara juliusban vándorgyűlést tart Orosházán. Sok panasz hangzóit el az u'óbbi időben az ügyvédek közölt, hogy a háború és a háború utáni közállapotok nagyoi meglazították azt a régente erős kapcsolatot, amely valanrker olyan fensőségessé tette a kortársak egymásközti viszonyát, A háboruszülte elhidegülés sok fölösleges és elkerülhető félreértésre, súrlódásra adott alkalmai és ezt a széttagozédást fokozta még az a körülmény is, hogy az idegen megszállás mia t nagyoa sok ügyvéd volt kénytelen megválni otthonától. Ezek a jelenségek a szegedi ügyvédi kamara területén is észleihe'őkké váltak, külörösen akkor, amitor a kamarához kerültek azok a meg nem száüt területek is, amelyek azelőtt az aradi ügyvédi kamarához tartoztak. A szetedi kamara elhunyt népszerű elnöke, Rein;ger Jakab, nem sokkal halála előtt felvetette azt az eszmét, hogy a kamara állítsa vissza tagjai kö zött azt a r"gi kartársl viszonyt, amely a háború elön olyan barátságos jellegű tol* és lehetővé tette a legkényesebb természetű kamarai ügyek barátságos alapon való elintézéséi. Reiniger Jakab tervét vára'lanul bekövetkezett balala miatt már nem valósíthatta meg, de uóda, dr. Szili Gyula szintén programjába iktatta ezt a terve. Ennek volt a következménye az a szépen sikerült ügyvédi estély, amelyet a télen rendezett a kamara, amelyen azonban kizárólag a szegedi ügyvédek vettek részt. A kamara nagy terüetén lakó ügyvédek már régebben keresik az alkalmat, hogy felvegyék az érintkezést szegedi kollégáiknál. Megtörténik ugyanis nagyon sokszor, hogy ugyanannak a kamarának két tagja a tárgyaláson látja egymást elöstör és az érintkezésük sem tart tovább a hivatalo érintkezés idejénél. A szegedi ügyvédi kamara néhány lelkes t'gja most mozgalmat indi ott azzal a céllal, hogy megteremtse a kamara tagj'i között a szorosabb kap qsolatot. Tervük az, hogy évente legalább egyszer Urisanak az ügyvédek olyan összejövetelt, (melyen a kamara minden tagja megjelenhet és kérelmeik, pantsztik, kifogásaik e'öadásával és megtárgya'ásávat már társadalmi uton is segíthessenek sz űjyvédek kedvező nek nem nevezhető gazdasági helyzetén. Dr. Széli G,ula elnök a jövő hé ten — értesülésünk szerint — értekezletet hiv össze ebben az ügyben. Ezen az értekezlelen ismerteti nyolc szegedi ügyvéd, nevezetesen Falcione Kálmán, Hajnal István, Komis Béla, Lugosi Dómé, Rósa Pál, Sőreghy Mityás, Széchenyi István és Zboray Jenő közös indiványát, amelynek lényege a következő: Az ügyvédi kamara évenként legalább egy«zer a kamara területének valamelyik nagyobb ügyvédi gócpontjában tartson vándorgyűlés', amelyen az ügyvédek társadalmi és anyagi helyzetét vitassa meg. Igy a társadalmi érintkezésre is lesz idő és alkalom. Az első kamarai vándorgyűlés összehivásái julius negyedikére tervezik az indítványozók, még pedig Orosházára. Az in ditvány szerint a Kereskedelmi minisztert is keresse meg a kamara a kedvez nén^es vasúti jegyek kiadása érdekében. Az ügyvédek körében melegen érdeklődnek az inditvány iránt és valószínűnek tartják, hogy a többi kamarák is hamarosan követik a szegedi kamara példáját. Séta a város építkezései körül. Országszerte észlelhetők azok a régen várt jelenségek, amelyek azt ígérik, hogy egyszer valahára mégis csak megkezdődik az építkezés és azt bizonyítják, hogy végre komoly formában foglalkoztatja az illetékes köröket az építkezés megindításának problémája. Majd tizenegy évi meddöseg után sok pótolni való akad és tág tér nyílik az építkezések számára m'nden vonalon. Szeged — talán teljes joggal — két év ó a dicsekszik azzal, hogy az országban itt van jelentékenyebb építkezés, igaz ujjyan, hogy magánépitkezés* röl Szegeden éppen ugy nem lehet beszé n>, mint násutt, de legalább a város építtet. Ha rom évvel ezelőtt rendkivüi erőfeszítések után megkezdte a fogadalmi templom továbbép tését, tavaly egy háromemeletes bérházat építtetett, az idén pedig két uj bérpalota építését fejezi be. A fogadalmi templom. A fogadalmi templom építésé ek idei programjában a két torony felépítése szerepel. A tornyok rohamosan emelkednek, nemsokára elérik a kupola magasságát és — ha valami váratlan akadá y meg nem akasztja a munkát — a tornyokra már az össze! felkerülnek a keresztek. A fogadalmi tempóm építéséhez tartozik tulajdonképen a fogadalmi templom kö nyékének rsdezése is. Feltöltötték és most 8szfa tozzák a Somogyi-u'cát és aszfaltozzák a Templomteret. A városrendezési programban e.ek a munkzk kerüllek az első helyre. Jelenleg a templom bizottság és a mérnöki bivaial azon tanakodik, hogy miképen teljesi hetné a város dr. Oiattfelder Gyula megyéspüspök kiváüs. gát. A megyéspüspök ugyanis azt az iiuo- ! kelt óhaj ásat közölte a várost 1, hogy a fogadalmi templom följárójanak regi tereit mödusiísa, még pedig u^y, hogy a templom bej iratához kocsifeljáró vezessen. A püspök kivát. ágát minden Valószincseg szerint teljesi i is a város. A templumép tés jövö évi programiának főpontja a homlokzat kiképzésé 'esz. Foerk Ernő, az épiés irányitója hiár készíti a részletterveket. A teljes Programot csak az öíszei állítja majd °ssze a bizottság. Vakolják a bérpalotákat. A Templom-téri és a Gyerfyámosufeai bérpaloták durva épitési munkálatait már befejezték és mindkét épüle tet most vakolok. Az asztalos, lakatos, gáz , villany- és vizvezelékszerelö munkálatokat a megtartott versenytárgyalások alapján már kiadták. Az uj lakások lakói november elsejére foltétlenül beköltözhetnek. A lakásoknak — tatán mondanunk sem kell — kivétel nélkül került gazdája, pedig a bérek hihetetlenül magasak. Arra azonban nem mernénk megesküdni, hogy azok kanták volna lakast, akik a leg4fó£'yobb lakásínségben szenvednek. A horribilis bérek nagyon lerontották a város építkezésé nek szociális értékét. A tanyai vasút — mozdulatlan. Szomorúan terpeszkedik a város hizán a tanyai vasút tragédiája. KOtülbelQl harminc éve beszélnek értől az elsőrendű szükségletről, de a sok beszédben elposványosodott maga a terv. Legutóbb valami hirtelen felbuzdulás napirendre rántotta ismét a kérdést. A közgyűlés lelkesedve határozta el, hogy most már, ha törik, ha szakad, megépíti a vasutat. Anyagot is vett hozzá kétmilliárd koronáért, kOzel husz kilométernyi sinanyagot, az árát ki is fizette, az anysg meg is érkezett és szépen elraktározták a huspénztár vágóhídi telepére. Etulán mély csend borult a tanyai v»sutr#. Ninci pénz a munka megindításához. Az a te;v, hogy a vaiuit évi részletekbea építse meg a város, abszurdum, mert hiszen a költségvetés beruházási terheket nem bír el, ha el is birna valamit, abból nagyon apró részleteket lehetne építeni a 60 kilométeres vaiutból és az építés kónynyen eltarthatna Oiven esztendeig is. Egyetlen negoldás, a külföldi koicsCn lenne. De a külföldi kölcsön körül is olyan bizonytalan hangulat uralkodik, bogy t tanyai vasút még sokéig mozdulatlan alom maradhat tőin. A vuut nem épül, de «z országutakon javíttat vaumicskói a város. Néhány héttc' ezt! )lt megkezdték az AlsókOipont felé vfető otuzágul javítását. A 17 ktlcn iler«s utizrkaszból nat kilométert ÜL: rendbe is hoztak. Ezek azok a nevezetesebb munkálatok, amelyeknek a város a financirozója. Félős azonban, hogy a föld bérjövedelem c^kkenfse következtében jövőre nagy visszaesés mulatkozik majd ezen a téren. Péter és Pálkor nagyarányú tanoncmunkakiállitást rendeznek a szegedi ipartestületben. Hosszú hetek óta lázasan készül az egész szegedi iparosság arra a nagyje'enlőségü kiállításra, amelyet az ipartestület rendez a szegedi iparostanoncok és s-gédek részére. A kiálláson a legkiválóbb tanonc- és tegédirunkákst állítják ki, hogy ezrei is igazolják nemesik a magyar ip?r fejlettségét, de ta Iegutol ó időkben étért hatalmas fejlődést. Az illetékes körök tisztában voltak * kiáll tás jelentőségével és roiident elkövettek, hogy a társadalon is eseménynek láfsa ezt a kiállítást. A (ervek szerint a Unonc- és segédmunka-kiállítás Péter és Pál napján nyílik meg az ipartestület székházában. A kiilli'ás a jeienttezte* már eddig is az összes szegedi szakmák képviselői és a jelek szerint a legkiválóbb fiatal iparosok fogják bemutatni tudásuk és munkájuk iegl&vát. A jelentkezők száma már most tul van a százhúszon, igy nemcsak kvalitásban lesz tlaőrangu a kiállítás, hanem mennyiségben is. A kiállításra már eddig bejelentették, hogy a legkiválóbb eredményt elért A vitézi szék megvonta a vitézi cimet Kószó dánostól. Vitéz Kószó cikket irt a szegedi kurzuilapban. tanoncnak, illetve segédnek értékes dijat fog adni a kereskedelmi minisztérium, a város hatósága, a kereskedelmi is Iparkamara, az Ipartestület, valamint még számos testület és eiyesület. Péter és Pálkor be fognak jönni a kiállításra az összes környéki és a szegedi körzetbe tartozó testületek kiküldöttjei is. Ez a kiállítás csak megnyitója egy nagvobb akciónak, ugyatis a közel jövőben az egész kerület számára fognak hasonló természetű kiállítást rendezni, amely szinte a verseny jellegével fog bit ni. A környéki iparosok igy a Péter Pál-napi strgedi kiállítást alaposan áttanulmányozzák, azután pedig hozzákezdenek a munkához, hogy esetleg már az ősszel megrendezendő nagyobbarányu kláiitáson már teljes erő /el és jelentős anyaggal vegyék fel a verrenyt Szeged fiatal iparosaival. A kiállítás iránt egyébként nexcsak a szikkörökben, hanem a nyilvánosság köreiben is élénk érdek ődís uyilvánut meg. Ismeretes a nyilvánosság előtt, hogy a szegedi kurzuslap hasábjain állandó témaként szerepet* a felekezeti kérdés. Erről nem mindig a niggadt tárgyilagosság és a komoly mérlegelés hangján szokott tárgyalni, hanem fölveszi a Lebner Istvánok és a Kádár Lehelek tenorját, amelyről már nem egyszer mondott ítélettel véleményt a magyar bíróság. Hónapokkal ezelőtt uj munkatársat kapót a kurzusl p vitéz Kószó János Sándor személyében, ati ugyancsak a kurzuslapok megszokott hangján rontott ceki a zsidókérdésnek. Most azután erre a hangra nemcsak a magyar Igazságszolgáltatás, hanem egy előkelő erköai és katonai testület is megadta megbélyegző válaszát. Kószó János Sándor altótanyai gazda 3173. szám alatt 1923-ban nyerte el a vitézi cimet, mivel taosszu harctéri szolgalata a'att megszerez'e az Összes legénységi ki«ü ateiés'. Nemsokára azután megindu t az ZÜ^'bogy'/fázTvifézi telket irVápJon. Közben azonban vitéz Kószó ugy találta, hogy a zsidókérdéstől is el kell mondani véleményét és több cikke jelent meg a szegedi iuzuslapban. A cikkek megjelenéie u'án az ügyészség azonnal megindította a bűnvádi eljárást vitéz Kószó ellen, mivel Izgatást látott fentforognt cikkében. A vizsgálat után az ügyészség izgatás cimen vádiratot is adott ki vitéz Kószó ellen. A törvényszék csak junim végéi mond ítéletet Kószó fölött, a vitézt szék azonban ttiletit már előbb meghozta. Most érkezett le ugyanis a vitézi szék leirata Szegedre, amely arról számol be, bogy a vltizi szik Kószó János Sándortól megvonta a vltizi elmei, azt többé nem használhatja s nem élhet a vi ézí j gokkal sem. A végzés indokul csak azt hozza fel, hogy Kószó János Sándor nem ilt a vitézekhez méltó életet. Kószó igy többé nem Írhatja neve elé a .vitéz" jelzőt, nem hordhatja a vitézi jelvényt és mert olyan cikket irta kurzuslapbin, amely ázf ügyészség izgatás cfnfén einfeír vádat, nem reflektálhat a vitézi teekre sem. Etu án pedig a törvényszék fogja ismét meghozni ítéletét Kószó János és a szegedi kurzusiap „hazifias" hangjáró'. Elitélték a zugzálogházast. Annak idején többízben foglalkozol! a Szeged azzal a lehetetlen helyzetlel, amely az iparengedély nélkül müködö zugzálogházak körül uralkodik. Az utóbbi idők konjunktúrái ugyanit nem igen kedveztek a békebeli értelemben vett zálogházaknak, Sreged egyébként, a háború előtt sem volt túlságosan ]ó terep a zálogházak számára. Hiányzott ebből a városból az a könnyelműség, amely más, nagyobb városokban automatikusan kitermelte a pénzintézetnek ezt a kevésbé szalonképes fajtáját. Az az egy-két zálogház, amely fészket rakott Szegeden, nem igen tudott zöldágra vergődni és ez az oka annak, bojy a legelső kínálkozó alkalommal úgyszólván kivétel nélkül valamennyi íptrformát változtatott: egyik binkká alakult, hogy aztán összeroppanjon, a másik még vedlés kOzben megsemmisült. Ujabban lenne már terep Szegeden ii a ztiogházak számára, nrr! hát nsgyon elszaporodott a pillanatnyi pénzzavarokkal kürködő emberek száma, de a körülmények másképen parancsolnak. A helyzet az, bojy zálogház nyitásra engedéyt a kormáoy ad. Ez az engedély, amelynek hihetetlent)! nagy kétzpinz ára is van, kötelezvény is egyúttal: Arra kötelezi a xálogházasokat, hogy a kézizálogkölctönök után a hivatalos kamatnál nagyobb kamatot nem követelhetnek. A jelenlegi hitelviszonyok mellett ez a kötölt marsruta nagyon rossz üzletté silányilji a zálogházakat. Ez ni oka annak, hogy Szegeden tulajdonképeni zálogház nincsen, ami azonban nem ielenti azt, bogy a kézizáiogkölcsön fogalma ismeretlen lenne. Csak más ntvel adnak a gyereknek. Ex az elkeretztelés pedig, ha ügyesen leplezi az uj név a lényeget, nagyszerű üzletkötésekre nyújt lehetősége'. A változott pénzügyi éi gazdasági konjunktúrák különböző rendű, rangú ét című ügynökségeket termeltek ki Szegeden is éppen ugy, mint az onzág bármely másik városában. Ezek az ügynökségek szabályszerű iparengedélyek alapján megbatározott keretek között működnek, de akad közöttük egynéhány, amely szűknek találja a (örvényes kereteket és olyan területekre is elkalandozik, ahol könnyen Összeütközésbe kerül a törvényekkel és törvényes rendelkezésekkel. Néhány hónappal ezelőtt a hatóságok b zalmas jellegű feljelentések alapján megállapították, hogy több szegedi ügynökség titokban zálogkölcsönök folyósításával is foglalkozik, még p'dlg olyan ravasz formában, hogy a visszaélés csak nagyon nehezen állapítható meg. A legravaszibb forma az volt, ho;y a záloglevelet egyszerű adás-vételi l"»é lel, vagy megállapodással pótolták. Valaki arról értesítette a kérdéses ügynökséget ezzel a levéllel, hogy eladta neki egyik-másik ingóságát, ruiát, ékszert, vagy butorí, de bizonyos ideig fönntartotta magának a jogot ai eladott holmi meghatározóit ár.irt való vUtzavásárláeári. Ha a megjelölt terminusig nem élt a vit«»aváaárlá* jogával, az ingóságok tulajdonjogát végérvényesen elveszítette. Ez a forma nigyon sima, nagyon korrekt. Alkalmazó mégis elkövettek egy sulyoi hibét, a ueiy vesztüket okozta. Ai adásvételi leveleket — a kényelem kedreírt — sokszorosították ét ezek a A.