Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-11 / 21. szám

unius DELMAÜ Y AKORSZAG 3 Két év alatt 7700 fővel apasztják a tisztviselők létszámát. Budapest, junius 10. A Népszövetség fegnap tudvalevően Genfben a tanácsülésen is hozzájárult azokhoz a határozatokhoz, amelyeket a pénzügyi bizottság hozott a magyar szanálásról. A határozatokról tudósítónk rzeket jelenti : Az Agence Telegraphique Universelle értesülése szerint tegnap és tegnapelőlt a Népszövetség napirendjén Magyarország ügye szerepelt és meg kell állapítani, hogy mrst márneucsak a nenzetköa pénzügyi körök, de a poliikusok á talános bizalm i Magyarországgal szemben mindenütt megnyilvánul. Egyértelmű megelégeJéssel vették Genfben tudomásu1, hogy a magyar pínzügyi konszolidáció hat hcnapon b Iül teljes sikerrel járt és a Népszövetség ennek köveik'zésképsn ttljes tejedelmében elfogadta a m gyar kormány javaslatait is megadta a kért harmincmillió aranykorona felszabadítását. A magyar min szterelnök részletes lervet dolgozo't ki arra nézve, hogy a Népszövetség határozata után miképen fogják a pénzügyi konszolidációt fejleszteni. Eszerint a program szerint a kővetkezőket fogják keresztülvinni: 1. Az állami tisztviselők 20 százalékos fizetési pótlékot kapnak. 2 A Népszövetség állal felszabadított hitelből vasúti, ipari és mezőgazdasági célokra fordítanak sürgősen megfelelő összegeket. Ezáltal fgyszersTÍnd a súlyos munkanélkü iség enyhülni fog. 3 A magyar kormány hét éven belül olyan adminisztratív reformot fog kérész ül vinni, amely lehetővé teszt a tisztviselők létszámának csökkentését 7700 fővel. A majyar kormány a felszabadított 30 mii iót fél éven belül fel fo; y\ használni, miuán a hivatalos tárgya ásokon kivül folyt eszmecserék alkalmából biztatást kapo't Bethlen István gróf miniszterelnök arra nézve, hogy a Népszövetség decemberi tárgyalásai alkalmából ismét foglalkozni fog a magyar kérdéssel és akkor amennyiben a magyar kormány annak szükségességét ére né, a népszövets'gi kölcsön maradékából ujabb összegeket fog felszabadítani. Gyújtogatás vagy gondatlanság okozta-e a sátoraljaújhelyi tüzet? Sátoraljaújhely, junius 10. A népjóléti miniszter által lekOldött Bánóczy Kálmán minisz eri tanácsos, továbbá a belügyminiszter által leküldött Koncz Endre osztálytanácsos és Kuhárszky László lüzrendészeli előadó ma déUlőit folytatják a rétzetes tüzvizsgála o'. Egyben a rendőrség erélytsen folyta ja a nyomozást, hogy megállapiisa, vájjon a tüzet okozó petroleumoí rongydarabok a Fürdő utca 5. számú házban való elhelyeiése szándékosan történt-e, vagy gondatlanságból. A nyomozás mai eredményei alapján még nem lehet kétségtelenül megáll pitani, hogy tényleg gyújtogatás okozta a tűzet. Ujabb adatok amellett tzólnak, hogy a petroleumos rongydarab csak gondatlanságból került a Fürdő-utcú ház pedlására és szándékosság nem forog fenn a tüz előidézése körül. A hajlék'alanokat a piarista gimnáziumb n és a polgári iskolában elhelyezték, aionkivül Bernáth Aladár alispán és Orbán Kálmán polgármester falragaszokat függesz'ellek ki a vá'osban <s felhívják a közönséget a károsultik javára való adakozásra. A minisz eri kiküldöttek mos! egyébként a városi hatóságokkal tárgyalnik a megsegi és módjáról. A tűzvész ál al nem sújtott lakosság részér! 1 ma délelőtt már löbb adomány érkezeti Jeniczkey László vár si főjegyző kezéhez, a károsult k számára. A romok eltakarítását még nem kezdték meg. A tűzkár részletes felbec ülése ugyanis még folyik és c;ak ennek meg örténte után, alkalmasint holnapután láttak hozzá teljes erővel az üszkCs romok eihordásához. Ezt a munkát a város fogja végezni a lakosság ré^vételével, azonkvül szükség esetén a katonaság is közreműködik a munkában. A sátoraljaújhelyi rendőrségnek még mindig nem sikerült megállapi'ani, ki helyez'e ei a rongydarabot az e'ős ör kigyulladt ház padlásán és hogy stándékos volt-e a rongydarab meggyújtása. Mind több valószínűség szól amellett, hogy a ház kigyulladssát gondatlanság okozta és a nagy szélvihar, továbbá az oltáshoz szükséges felkészültség hiánya azután a Jókai-u'ci ház tüzéből az egész városra nagy katasztrófát hozott. Sátoraljaújhely, juniui 10. Olyan hir terjedt el, amely szerint a rendőrség biztosan megállapította, hogy gyujtofás történt. Most ku'at|ák a gyujtogatót, akiről csak hiányos személyleitást tudtak adni Eszerint zavart tekintetű, valószínűleg pi: ománi <s, biszlerikás egyén a gyújtogató, akiről azt hiszik, hogy a két percnyire levő ha'áron á szökoit Csehszlovákiába. A rendőrség tak, mig 1882-ben Gyenes Lászlót szerződtették az intézethez, akinek művészi képességei legközelebb állanak Tóih József értékes hagyományaihoz. A régi vidéki szinészek közül is sokan vannak, akik az intriküs szerepekben előnyösen váltak ki. Elsősorban Mátray B. Béla, aki éveken át aratott zajos sikereket a kolozsvári, majd később a pesti Nemzeti Szinházban, amelynek hosszú ideig elismert rendezője is volt. A legrégibb időkből valók még : Kocsis István, Jávorffy Károly, Császár Ferenc, Szakács Antal, Kovács Elemér, Dezső Ödön, Sztupa Andor és Gárdonyi Antal. A hetvenes évektől kezdve pedig: Dezséry Gyula (most a kolozsvári szinház művésze), Réthey Lajos (később a Magyar Szíinház jeles tapia), Dálnoky, Gál Gyula, Ferenczy Gyula, Breznay Géza, Szentessy Ákos, Rétay Gyula, Ferercsi József (később a Népszínház rendezője), Fenyéri Móric, Berky Ferenc, Sághy Zsigmond, Hevessy Gábor, Halmay Imre és Balázsy Sándor. Évtizedeken magam is ezt a hálátlan szerepkört töltettem be az Ország nagyobb szinpadain és sok tragikomikus emlékeim fűződnek hozzá. Szegeden történt, az árviz szomorú esztendőjében, mikor a romokban heverő Jfár;,s régi, rozoga színházában, Aradi ^cro szimgazgatása alatt október elején előadásainkat megkezdtük. A műsoron Hint uj darab szerepelt Várady Ar..<ri eredendő bün" cimü drámája, mely ^ltal vált aktuálissá, hogy H darabban ®*ereplő mérnök az éj lepie alatt átszakítja a védőgátat, hogy saját anyagi érfekéből az árvizet a mások földje felé lr*nyitsa. A jó szegediek ebben lokális vonatkozást láttak saját nagy katasztrófájukra, annál inkább, mert az árviz idején makacsul tartotta magát a hir, hogy valami gonosz kéz Algyőnél a védőgátat titokban átszelte, hogy saját földjének mentesítésére az árvizet Szeged ellen zúdíthassa. Engem ért a szerencsétlenség, hogy Várad! darabjában azt a sötétlelkü mérnököt személyesítsem. A szinház zsuffolásig megtelt és mikor szerepemben a legkritikusabb helyhez, a bün végrehajtásához eljutottam, olyan hangos felháborodás és pisszegés támadt a nézőtéren, hogy a legnagyobb színházi botránytól lehetett tartani, mert a karzaton *ökölre szorított kezek tömege hado nászott a levegőben és gyakori felkiáltások hangzottak: — Agyon köll ütni a gazembört 1 Előadás végén a szinházi öltöző egyetlen kijárójánál pedig olyan hatalmas, bosszút lihegő tömeg verődött össze, hogy kénytelen voltam a rendőrség segélyét igénybe venni és a sötét nézőtéren át bujkálva eljutottam a szinház külső ajtajáig, ahonnan két rendőr kíséretében halálsápadtan, egész testemben remegve vánszorogtam a Szentháromság-utcában lévő lakásomig. Oít azcr.ban ujabb meglepetés várt rát t, mert derék házigazdám, a becsületes Zvér István ozürszabómester — aki •>zt..:ín jelen volt az előadáson — bejárta előttem a kapuajtót és zörgetésemre kikiáltotta az ablakon: — Ilyen gazembernek nem adok tovább kvártélyt... Mehet I... Igy kénytelen voltam rendőri asszisztencia lelett a „Feketesas'szállodába menekülni, ahol gondosan elzárt ajtó mellett virrasztottam át az egész éjszakát. gyanúja szerint a gyújtogató ujhelykörnyéki, vagy Sátoraljaújhelyen lakó egy'n. A nyomozást foly'atják és azt hiszik, hogy szerdán r stére a te les előkerül. A főznél eszméleté! v sz'etfe Olch várt Rezső államrendír. A rendőr még ma sem tért eszméletre. Az orvosok már lemondtak életéről. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) A sátora jaujhelyi tüz eddigi becslés szerint 4—5 milliárd kárt okozott. Azt mondják azonban hogy ö-hatszázmillió korona gyorssegély píllana'nyi'ag segítene 8zckon a szerencsétleneken, a kiknek mindenük a tüz martaléka lett. Zsirkay János megint beteg ... Még élénken emlékezetes a nyilvánosság elölt az a hang, amelyen évekkel ezelőtt Zsirkay János szerkesztése alatt akonstruktív" munkáját lefo'ytatta a szegedi kurzuslap. Ebből az időből nem egy saj'ópör keletkezett és Zsirkay János nem egyszer került a fze» gedi törvényszék elé. öt év multán szerdán ismét egy ilyen sajtópör főlárgyaláaát tüzts ki a szegedi törvényszék WW-lanácia, ?zonban az ügyet nem lehetett letárgyalni, meit szokás szerint — Zsirkay János megint beteg volt. A szegedi kurzuslapbm ugyanis 1920 májusában Zsirkay a szokott hangon cikket irt „Ki hozta forgalomba Újszeged elszakitásának hiriiu címmel, amelyben súlyosan megtámadta és megvádolta dr. Bledl Samut. A cikk ugyanis arról beszél, hogy olyan híreket trrjesitettek, amelyek szerint „Újszeged soha többé nem lesz magyar". Z<irkay ezután egyszerűen azt irja, hogy .Biedl Samu fakereskedő és hitközségi elnök ujszegedi lakos bocsájtotta a magasba ezt a kellemetlen rakétát, mett hiszen minden zsidónak jó hírforrásai vannak a megszállott területen". Zsirkay szerint dr. Biedl még követeket is küldött a szegedi lapokhoz, hogy írják meg, miszerint „Újszeged nem lesz többé magyar". Ezután azt a konzekvenciát vonja le, hogy szerinte Biedl biresztriéseinek volt a következménye az, hogy sokan megijedlek és elad ák minden vagyonukat, mert féltek a szerbektől. Végol kijeMAMMMMMMMMMMMMMMMMAMte MWMAMMMMtMMMMMMMMMMMM A bíróság védelmezi a szólásszabadságot. lenti még, bogy a zsidók ebből is hasznot húznak, ezerszámra vásárolják össze a tojásokat, hogy Szegeden tízezerszeres árat kérjenek érte. \ Dr. Biedl Samu ezután sajtó utján elkövefelt rágalmazás miatt feljelentést tett Zsirkay ellen. A törvényszék még 1922-íren megtiltotta a főtárgyalás!, amelyen Zsirkay kijelentette, bogy ö egy vasúti tisztíiselő információi alapján irta meg a cikket, neki olyan ember mondta, aki saját fülével hallotta. Különben kijelentette, hogy ezért nem is vállalkozik a valódiság bizonyítására. A törvényszék ezu'áti a nyomatékos enyhítő körülmények ftgyelembevíte'ével ötezer korona pénzbüntetésre Ítélte. Zsirkay felebbezésíre a Tábla elé került íz ügy, avely alaki okokból megsemmisítette a törvényszék Ítéletit és az iratokat visszaküldte a törvinyszikre. A törvényszék azonban nem tudta kitűzni sz uj fCtárgyalást, mert Zsirkayt közben Tarpa négyezer választója közül néhány százan képviielövé választották. A mentelmi bizottság pedig csak ez év márciusában adta ki Tarpa követét. A szerdai főtárgyaláson azután Zsirkay helyett csak védője, dr. Szichenyt István jelent meg, aki rgp orvosi bizonyítványt nyújtott be és bejelentette, hogy Zsirkay beteg. A törvényszék elnapolta a főtárgyaiáit, de kötelezte Zsirkayt arra, hogy 15 napon belül hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy tinyleg beteg volt-e a főtárgyalás napján. Budapest, junius 10. Párkány István géplakatos az elmúlt év februárjában a kőbányai Fehir Hajó vendéglőjében tartott izociáldemotrata pártgyülésen beszédet mondott, amelyben az általános politikai helyzettel foglalkozott. Az üftejetes rendőrtisztviselő a beszé det többizben félbeszakította, majd jelentést készített, amelynek alapján a királyi Ügyiszsig izgatás miatt eljárást inditoit Párkány ellen. Párkány a rendőrtiszt je'eitése szerint beszédében a többi között ezeket mondotta: — A mai kormányrendi zer urai végtelen nyomorba taszították a munkásságot. Somogyi és Bacsó gyilkosait szabadon h gr|ák szaladgálni, a munkásság számara pedig internáló táborokat építenek a hatóságok. Olyan terrort fejt ki a mai uralmi rendszer, hogy Kun Bíla idejöhetne tárulni, hogyan kell diktatúrát csinálni. A munkásságaik fel keli készülődnie az elkövetkező forró napokra. Mi tárgyalta ezt az ügyet a Publiktanács. Párkány István atsal védekezett, hogy ö csak a kormány ténykedésén gyakorolt kritikát, beszédével egyáltalán nem akarta a munkásságot izgatni és az elkövetkezendő forró napok alatt a küszöbön álló választási harcot értette. A bíróság tanuként kihallgatta a gyűlésen jelen volt rendőrtisztviselő^, aki elmondotta, hogy a beszéd erősen iigató tartalmú volt. Elnök: A bíróság a szólásszabadságnak teljes mirtikben helyt cd, mig a kormány rovására ts is csak ott lip fel, ahol azt látja, hogy a büntetőtörvinykűnyvbe ütköző lázitásról van szó. Az ö.i felfogása szériát a vádlott kijelentései olyan izgató hatásúak voltak, amelyek a kritika határát túllép ék? A tanú: A vádlott beszéde annyira felizgatta a hallgatóságot, hogy a gyűlést fel sem mertem oszlatni, mert attól tartottam, hogy annak még messzebbmenő következményei lehetnének. A szintén tanukép kihallgatott rendörfelügyelőhelyeltes már nem nagyon emlékezett a történlekre, de ugy tudj*, hogy a vádlott forradalomról is beszélt. Vádlott: Több mint siáz ember voit jelen. Ha én forradalomról beszéltem, akkor ne hónapokra fessék engem elitélni, hír em kötelet kérek. A tanú újból megerősíti, hogy a vádlott azt mondotta, hogy a mai nyomomoruságos helyzetben esik egy ujabb forradalom segi h;t. Elnök: Talán a forró napokat érlelte ön forradalomnak? Gondolja meg jól, hogy itt mit mond, mert egy ember bezárásáról van itt most szó. — Lehe', hogy a hang ugy csapta meg a fülemet — mondja a tanú, aki elbeszéli ezután, hogy a vádlott azt is mondta, hogy az angol munkásoknak sokkal jobb a helyzetük, mint nekünk, de jobb az osztrákoknak is, akik ugyancsak vesztes háborús felek. Lindmayer ügyész: ön már több ilyen gyűlésen volt jelen, tehát meg tudja ítélni, hogy izgató volt e a hang, amit a vádlott használt. — Én már sok gyűlésen voltam, de ez a gyűlés nem volt olyan izgalmas, mint a régiek. Ezu'án Lindmayer ügyész tartotta meg a vádbeszédét, amelyben azt mondja, hogy keserűség fogja el, amikor látja, hogy a munkásság nem tud beleilleszkedni a honmentés munkájába. Ez a szerencsétlen állam ilyen izgatást, amilyent a vádlott elkövetett, nem blr el. Kéri Párkány pédás és szigeru megbűn'etését. Dr. Lukács Béla védő az ügyésszel vitatkozik, mire az elnök figyelmezte'i, hogyha az ügyész talán kissé élesebben beszélt is, ízért a védőnek nem kell politizálni, hanem maradjon neg a jog keretei között. A vidö azt feleli erre, hogy neki meg kell védenie a munkásság vezetőit, akik a demokratikus fejlődés erdekében harcolnak. A vádlott, szerin'e talán sötét képét festette is a nyomorúságos viszonyoknak, de azért nem ez a beszéd tagat, hanem izgatnak maguk a tények. Felmentő ítéletet kér. A bíróság hosszas tanácskozás után felmentette a vádlottat azzal a megokolással, hogy beszidiben csupán a kormány tinykedisit bírálta és az objektív bírálat határait nem lépte tu'. A Színházi Életre a Délmagvarország kiadóhivatalában lehet előfizetni. DuRonics-tér II. Telefon 306.