Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-10 / 20. szám

DELMAGYARORSZÁG 1925 junius 10. erkölcsét, meg akarná semmisíteni hagyományai', üldözni az angol nyelvet, elkobozná a közalapítványokat és a tanuló ifjúságra egy idegen nemzet nyelvének oktatását és történelmét kényszerítené rá? Az angol lélek kétségtelenül fellázadna ez ellen. Papp Gábor autója. Olvasom, hogy Papp Gábor lefestette a volt német császárt, a hontalan Vilmost. Hát ez is valami? Hiszen pingált a Gábor külömb remekeket is, kétségtelenül gyorsabban, mint egy portrét. Emlékszem arra az időre, mikor még Ferenczi Frici rendezte Szegeden az operetteket, a délutáni kávézásokon véget nem értek a művészi viták. Akármit mondott a Gábor, Ferenczi belekötött minden szavába, pedig azok a szavak megfontoltan és lassan estek. — Nekem beszélhettek, tüzeskedett a sörényét felborzolva, lepingáljátok a mezőt, a libákat, néha házat is kentek a vászonra, de olyasmire képtelenek vagytok, ami az embert megindítja, hogy ugy mondjam, ugrásra készti. Papp Gábor rááldozott tiz percet, hogy Ferenczi felé fordítsa a fejét. — Bolond beszéd. Kicsoda az a bolond, aki ugrani akar? Micsoda ugrásról van itt szó? — Na igen, folytatta Ferenczi, teszem azt, mit is említsek? Elgondolkozott, fésülte magát. — Megvan I Ti, úgynevezett művészek, nagyszabású elképzeiestekben teljesen távol jutottatok a valóságtól s képtelenek vagytok például egy automobilt ugy lefesteni, hogy aki látja, azonnal rámondja : nini, egy automobil. Valami lesz, amit csináltok, de nem ami kellene. Gábor megint szentelt öt percet a fejforgatásra. — Fricikém, elment a te eszed ? Azt mondod, hogy egy automobilt nera tudunk? Nevetséges vagy. Am Ferenczi nem tágított máskor sem, vagy volt igaza, vagy se; hajlandó volt inkább akár a saját álláspontját lecáfolni, — hát miért engedett volna most ? — Mondtam, amit mondtam. Örüiök, hogy eszembe jutott az automobil, egy holt tárgy, egy semmi, egy lendülésnélküüség. (öí perc a fejforgatásra.) — Lendületntiíküliség? Te állat, éppen abba lehet a legtöbb lendületet belevinni. Hiszen akkor is csupa mozgás, amikor áll. — Persze, ha fél évig dolgozol rajta kis pemzlivel, Gábor már ordított. — Kis pemzlivel? Negyedóra alattmeszelővel! Érted? Meszelőve!, 15 perc ... Ferenczi olyan gúnyosat kacagott, hogy a kávéház különböző részéből eszük nélkül szaladtak oda a szinészek. Azt hitték, jelenésre csengetnek. — Ha nem hiszed, azonnal megmutatom. Gyere a műtermembe. — Barátom, tatiesku, én arra nem érek rá, mert a színházban van dolgom, hanem gyere te föl a mi festőtermünkbe. — van ott minden? — Amit csak elképzelsz. Vászon, festék, meszelő. Azért az automobilhoz mégsem értesz, akárhogy rágod magad. En mondom neked, első Ferenczi Frigyes. Gábor majd szétszakadt. — Fogadjunk! Mibe fogadjunk? Meg fogod bánni, hogy olyan buta vagy. — Nem bánom, egy kávéba, meg két szivarba. — Gilt. — Holnap reggel. -Jó. Papp Gábor másnap fölment a színházi festőterembe, nekigyürkőzött, megragadott egy méteres pemzlit és elkezdte pingálni az automobilt. Ferenczi csak állt a háta mögött és nevette. — Ne röhögj, mert hozzádvágom a festékes dézsát. Azonban a műremek hihetetlen gyorsan elkészült, csupa gyönyörűség, hogy milyen lett. — Na, komédiás, most szólj hozzá. Friczi pedig csak állt lehorgasztott fejjel, szemmel láthatóan szégyenkezett. — Barátom, lefőztél. — Belátod már, hogy semmit sem értesz a művészeihez? — Hát értek ? — halkította meg a hangját Feret.czi. — Akkor fizetsz. — Szívesen, sőt ha megengeded, megtoldom egy kis déli sörözéssel. Délben, déluláo, este, állandóan visszhangzott Gábor ajikán a diadalszó. — Ugye, hogy nem értesz hozzá? Lefőztelek, komédiás. ... Ezzel vége volna a történetnek, azonban van egy kis folytatása is. Másnap uj dsrabot mutatott be a szinház, az egyik felvonásnak autós díszlete volt s a közönség meghatottan dicsérte Almássyt, híg* miiyen pazarul átdoz a darab kiállítására. Az törlént ugyanis, hogy a színházi festőbet mind elvitték katonának, Ferenczy pedig kétségbe volt esve, hogy mi lesz a díszlettel, mert anélkül nincs meg a hatás. v Hát ezért kellett Papp Gábor felingerelése. Próbálták is bosszantani, hegy igy beugrott. — Szamárság, felelte, az a fő, hogy diadalmaskodtam a Fricin. Belátta, hogy nem ért a művészethez. A többi mellékes. Én ne tudnék autót pingálni 1 Én... ? Nevetséges. Tébolydába hajszolták a csíkszeredai magyar párt titkárát Kolozsvár, junius 9. A csíkszeredai szenálorválasztás a magyar párt jelölt jének váratlan bukásával végződött és akkoriban a magyarság azzal vádolta meg a választás vezetőit, hogy éjszakának idején i meretlen egyének behatol ak a választási helyiségekbe és ott az urnákat kicserélték s a kormánypárti jelölt csak ezekkel a becsempészett szavazatokkal ju'ott többséghez. A feljelentésre megindult a vizsgálat, amelynek most váratlan és tragikus epilógusa van. A magyarság panaszával szemben a kormá ypá-t részéről azzal a fantasztikus váddal álltak elő, hogy dr. Imre Gábor, a csíkszeredai msgyar párt ti kára volt az, aki éjnek idején behatolt a választási helyiségekbe és ö volt az, aki az urnákat kicserélte. A képleien vád terjesz ői, akik bűnvádi följelentést Is tettek dr. Imre Gábor ellen, azt állították, hogy a páríti k-r például a tölgyesi választási helyiségben éjszakának idején eröszakot is alkalmazott, hogy az urnákat ellopja és más urnákat lopjon helyükbe Erre a bűnvádi följelentésre dr. Imre Gábrtr ellen meg is indították a bűnvádi eljárás*, amely hhetetlen hajszává fajult. A párttitkárt minduntalan megidézték és folytonos ki hallgatásokkal gyötörték. Amikor elmondotta, hogy a valóság ellenkezően az, hogy ft, aki a magyar párt urna őre volt Tölgyesen, brutális inzullusok közben távoli !o ták el a választási helyiségből, ezt senklsem akarta neki elhinni és ciodálatosképen a tanuk sorát állították elő, akik azt vallót ák, hogy dr. Imre alkalmazott erőszakot a hivatalos közegekkel szemben. Ezek a vádak és a fo'ytonos kihallgatások már kezdetben megtámadták Imre idegzetét és lassankint valósággal őrületbe kergették. A hajsza teljesen megrokkantotta, ugy hogy végül is be kelleti őt szállítani a kolozsvári elmegyógyinté zetbe. Dr. Imre Gábor tragikus esete a magyarság körében mindenütt részvéet kel'. A szegedi vendéglősök harca — a sörért. A legutolsó időben Szegeden e;yre szélesebb körök előti tárgyalják azt a kirívó esetet, hogy Szegeden mintegy harminc százalikkal drágább a sör, mint a fővárosban, valamint egyes vldiki városokban. A vendéglősök ezért a helyzetért a sörgyárosokat és a sörraktárosokat teszik felelősié. Legutóbb azután már tarthatatlannak találták a helyzetet és a szegedi sör ügyében tegnap szakosztályi gyűlés! iartottak. Az izgatott hangulalu gyűlésen előadták, hogy legújabban egyes sörgyárak egy hordóban 25 liter sör helyett csak huszonegy liter sört adnak éB igy Szegeden egy hordóból 83 pohár sör helyett csak 70—72 pohárral lehet kimérni. Ez a jelenség nem ciak megdrágít a söit, hanem az adózásnál is jelentékeny összegű eltérés mulatkozik. Az adóhivatal tudomása szerint ugyanis 85 pohá<ral lehet kimérni egy hordóból éB igy minden további nélkül ezen az alapon szedi be az adói, nem véve figyelembe az», hogy legújabban mintegy négy literrel kevesebbet tartalmaz egy-egy hordó. Igy azulán ez is egyik oka annak, hogy mig Budapesten 3 is fiiezer koronáirt mirlk a sört, addig Szegeden ugyanazirt ötezer koronát kell fizetni. A vendéglősök gyűlésén szóbahozták azt is, hogy a fővárosban a vendéglőtök a 3 és félezer koronás sörnél 50—60 száialékos haszonnal tudnak dolgozni, Szegeden pedig az ötezer koronás árnál meg kell eligedni 35 szizalikkal akkor, amikor a tiszta rezsi többet tesi ki ennél. Végül is a szakosztály e'hitározta, hogy sürgősen felírnak a miniszterhez, amelybsn arra kérik, hogy szigorúin ellenőrizze a kiszolgáltatott mennyit é»et, szüntesse meg rendelettel a mai helytelen helyzetet, valamint tegyen megfelelő lépéseket a sör-adó igazságos kivetése érdekében is. A szegedi vendéglősök szerint csak ilyen rendszabályokkal lehet elérni ait, hogy Szegeden ne legyen teljes harminc százatikkal drágább a sö', mint a fővárosban. Amennyiben a szegedi vendéglősök rövidesen nem kapnának választ fe iratukra, ugy a tervek szerint rövidesen küldöttségileg mennek a miniszter eli. Befejeződött a pör a Szemere-örökség felett. A heivenötmillíardos vagyont egy kiakoru Örökli. Budapest, junius 9. A Kúria Westermayer-tanácsa ma tárgyalta a Siemerevé^rendeUt ügyé', amely már annyit foglalkoztatta a közvéleményt. Szemere Miklós, a közismert isfállólulajdonos éB sporteecenás 1908 április másodikán végrendeletet készített, amelyben minden ingó és ingatlan vagyonát unokatesivirinek, Szemere Gáspárnak kisfiára hagyta. Ezt a vég»erd;letet Szernere Mklós síjátkezüleg irta meg és irta ala és aiu áci elvitte Rohrer Géza dr. királyi fcÖjjegyiőbCz, ho^y őrizze meg. Szemere Miklós 1919 augusilus 19 én meghalt. A Scemete csílád perrel támadta meg a végrendeletet és ez a per első fokon sík írrel is járt, mert a budapesti tör vény szik alaki okokból a vigrendeletet irvinyielennek nyilvánította. A törvényszék ítélete szerint Robrer közjegyzőnek kél tanú Jelealéib:n kelle't volna átadni a végrendeletet, hogy érvényes legyen. Ai Cgi mjjy port vert fel, mert nagyon sok végrendelet készűlf már hisenlő ahkiságo't rr.ellett, mint a Szemeréé. A budapesti királyi tábla azonban irvinyesnek mondotta ki a vigrendeletet. A vÉgrendelktzéiről azóló törvény egyáltalában nem hivatkozik a krziegyzCi iörvényre és az tbb n foglalt előírásokra. A végrendeleti törvény érieUében eg> sajitkezüleg irt és aláír. VwVre delet érvényei magánvágrndeletlé válik, ha FZÍ a végrendeuező átadja egy közjegyzőnek az.al a ki jelen é s,el, t?ogy az átadó t írás az ő végrend le ét tartalmam. Tanúira nincs szükség. A táblai ítélet részletesen foglalkozik a végrendeletet megtámadó örökösök többi érveivel is. Igy a rokonok hivatkoznak arra, hogy 1918 juüusá ban Szemere Miklós a Sacher-srállóban Szemere Béla, Szemere Márlon, Bognár László rokonai és természe:es leánya, Siding Klára jelenlétében kijelentette, hogy pesti végrendeletit mihelyt csak teheti, visszavonja, meri az egész családról kíván gondoskodni. Ez azonban nem történhetett meg, mert egy darabig a kommunizmus akadályozta az örökhagyót a végrendelet visszavonásában, mikorra pedig ez az akadály elmúlt, Szemere meghalt. A Tába kimondotta, hogy ez a beszélgetés, ha megtörtént is, nem tekinthe!ő a végrendelet visszavonásának, m rt annak ugyanoiyan határozott formák között és ugyanolyan ké'ségbevonha atlan módoi kell megtörténnie, mint magának a végrendelet alko ásának. Azt pedig maguk a rokonok sem át i'ják, hogy e négy tanú elő t Szemere valaha is kijelentette volna, hogy végrendeletét ezennel visszavonja. A rokonok arra is hivatkozik, hgy a vígrendelet nem nevezi meg hatarozotan az örököst, csak Szemere Gáspár fiáról szól. Már pedig Szemere Gáspárnak István fián kivül van még egy rlsi'i fia Is. A Tábla ezzel szemben mcgálbpi'ji, hogy Szemere Gáspárnak ez a mísk fia hat n?ppal a égre idelel megírása után szüléiéit, tehát róla nem lehet szó. A méhmag* alnak csak egyenes ági öröklésben vannak jogai. A rokonok azért is kérik a végrendelet érvénytelenítését, mert az örökös Szemere István nem optált a magyar állampolgárságra is ezirt ma csehszlovák állampolgár, tehát érdemtelen a hazsfiasságáról hir.s örökhagyó után örökölni. A Tábla ezzel szemben megállapította, hogy Szemere István az optálási határidő lejárta előtt még nem töltöte be tizennyolcadik életévét, tehát ha akart volna, sem op álha'ott volna. Különben is a törvénybeiktatott trianoni szerződés ér elmében az optálás elmulasztását nem lehet semmlfile joghátránnyal sújtani. A rokonok bizonyítékai között szerepel egy érdekes levél is. amelyet Szemere Márlon i t Bodnár Péternéhez és amely érdekesen világitji meg a c?alái viszonyát az elhunyt Szemere Miklóshoz. A levélíró keservesen panaszkodik: „Sajno?, szegény Miklós halála nem hozott senmit a család restaurálására. Minden 'örekvísünk megtört Miklós végtelen makacsságán." A család szegénysíge i való panaszok után ez kövekezik: „Szegély Miklós, hat hét el elíb:) halt meg. mint akart és mint kellett volna." Ezután elbeszéli a levél, hogy Szem ere Miklós több izben megígérte, hogy gondoskodik a családr l is. És víg:l igy fejeződik be: „Szétszóródtunk eddi* is, de most aztán ugy leszünt, hogy az Uri«<en háój'.val sem lehet összeszedni a Szemere-családot. Mert ökrö lehet gyeplő nélkül hajtani, de lovat nem." A előadói ismertetés után dr. Szekir Mihály mondotta el a végrendeletet meg'ámadó roko ok érveit. Utána az örökö3 Szemere István nevében dr. Vág László ügyvéd védelmezte a végrendelet érvényességét is oz 50—75 milliárdra becsült örökséget. Két órai tanácskozás után a Kúria végül is helybenhagyta a Tábla ítéletét s kimondotta, hogy a Szemere-végrendelet alakiságai megfeellek az érvényes m gánvégrendelet kellékeinek. Ezzel t z óriási Szemere-vagyon végleg Szemere Istvánnak, a végrendeleti örökösnek jutott. Barbara la Marr nagy attrakciója A nőstény sátán péntektől a Belvárosiban. Házalj főidet, földbérletet, üzletet,lakást,pénzkölcsönt mindenkor a J legelőnyösebben közvetít glJB ryrp országos iroda, Bástya••• KiCiEin utca IP Kiiltiirnalntánát utca 19, Kultúrpalotánál. 136 Férfs és női divatcikkek gazdag raktára 486 Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. csinálja utánunk is árusítsa szintén a naponta frissen köpült kilóját 79.000koronáért mint ahogy az kapható a Központi Tejcsarnok r.-t. fiókjaiban 330 Mindenki tudja, hogy Weiszfeiler Mórnál a legjobb minőségű harisnyák, zsebkendők,cigaretta hüvelyek, papíráruk és dohányzó cikkek a legolcsóbb árban kaphatók. SZEGED, Tisza Lajos körút, Püspökbazár épület. im