Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-10 / 20. szám

DELMAGYARORSZÁG 1925 junius 10. erkölcsét, meg akarná semmisíteni hagyományai', üldözni az angol nyel­vet, elkobozná a közalapítványokat és a tanuló ifjúságra egy idegen nemzet nyelvének oktatását és történelmét kényszerítené rá? Az angol lélek két­ségtelenül fellázadna ez ellen. Papp Gábor autója. Olvasom, hogy Papp Gábor lefestette a volt német császárt, a hontalan Vil­most. Hát ez is valami? Hiszen pingált a Gábor külömb remekeket is, kétségtele­nül gyorsabban, mint egy portrét. Emlékszem arra az időre, mikor még Ferenczi Frici rendezte Szegeden az ope­retteket, a délutáni kávézásokon véget nem értek a művészi viták. Akármit mon­dott a Gábor, Ferenczi belekötött minden szavába, pedig azok a szavak megfontol­tan és lassan estek. — Nekem beszélhettek, tüzeskedett a sörényét felborzolva, lepingáljátok a me­zőt, a libákat, néha házat is kentek a vászonra, de olyasmire képtelenek vagy­tok, ami az embert megindítja, hogy ugy mondjam, ugrásra készti. Papp Gábor rááldozott tiz percet, hogy Ferenczi felé fordítsa a fejét. — Bolond beszéd. Kicsoda az a bo­lond, aki ugrani akar? Micsoda ugrásról van itt szó? — Na igen, folytatta Ferenczi, teszem azt, mit is említsek? Elgondolkozott, fésülte magát. — Megvan I Ti, úgynevezett művészek, nagyszabású elképzeiestekben teljesen tá­vol jutottatok a valóságtól s képtelenek vagytok például egy automobilt ugy le­festeni, hogy aki látja, azonnal rámondja : nini, egy automobil. Valami lesz, amit csináltok, de nem ami kellene. Gábor megint szentelt öt percet a fej­forgatásra. — Fricikém, elment a te eszed ? Azt mondod, hogy egy automobilt nera tu­dunk? Nevetséges vagy. Am Ferenczi nem tágított máskor sem, vagy volt igaza, vagy se; hajlandó volt inkább akár a saját álláspontját lecá­folni, — hát miért engedett volna most ? — Mondtam, amit mondtam. Örüiök, hogy eszembe jutott az automobil, egy holt tárgy, egy semmi, egy lendülésnél­küüség. (öí perc a fejforgatásra.) — Lendületntiíküliség? Te állat, éppen abba lehet a legtöbb lendületet belevinni. Hiszen akkor is csupa mozgás, amikor áll. — Persze, ha fél évig dolgozol rajta kis pemzlivel, Gábor már ordított. — Kis pemzlivel? Negyedóra alattme­szelővel! Érted? Meszelőve!, 15 perc ... Ferenczi olyan gúnyosat kacagott, hogy a kávéház különböző részéből eszük nél­kül szaladtak oda a szinészek. Azt hitték, jelenésre csengetnek. — Ha nem hiszed, azonnal megmuta­tom. Gyere a műtermembe. — Barátom, tatiesku, én arra nem érek rá, mert a színházban van dolgom, ha­nem gyere te föl a mi festőtermünkbe. — van ott minden? — Amit csak elképzelsz. Vászon, fes­ték, meszelő. Azért az automobilhoz még­sem értesz, akárhogy rágod magad. En mondom neked, első Ferenczi Frigyes. Gábor majd szétszakadt. — Fogadjunk! Mibe fogadjunk? Meg fogod bánni, hogy olyan buta vagy. — Nem bánom, egy kávéba, meg két szivarba. — Gilt. — Holnap reggel. -Jó. Papp Gábor másnap fölment a szín­házi festőterembe, nekigyürkőzött, meg­ragadott egy méteres pemzlit és elkezdte pingálni az automobilt. Ferenczi csak állt a háta mögött és nevette. — Ne röhögj, mert hozzádvágom a festékes dézsát. Azonban a műremek hihetetlen gyor­san elkészült, csupa gyönyörűség, hogy milyen lett. — Na, komédiás, most szólj hozzá. Friczi pedig csak állt lehorgasztott fej­jel, szemmel láthatóan szégyenkezett. — Barátom, lefőztél. — Belátod már, hogy semmit sem ér­tesz a művészeihez? — Hát értek ? — halkította meg a hangját Feret.czi. — Akkor fizetsz. — Szívesen, sőt ha megengeded, meg­toldom egy kis déli sörözéssel. Délben, déluláo, este, állandóan vissz­hangzott Gábor ajikán a diadalszó. — Ugye, hogy nem értesz hozzá? Le­főztelek, komédiás. ... Ezzel vége volna a történetnek, azonban van egy kis folytatása is. Más­nap uj dsrabot mutatott be a szinház, az egyik felvonásnak autós díszlete volt s a közönség meghatottan dicsérte Al­mássyt, híg* miiyen pazarul átdoz a da­rab kiállítására. Az törlént ugyanis, hogy a színházi festőbet mind elvitték katonának, Ferenczy pedig kétségbe volt esve, hogy mi lesz a díszlettel, mert anélkül nincs meg a hatás. v Hát ezért kellett Papp Gábor felinge­relése. Próbálták is bosszantani, hegy igy beugrott. — Szamárság, felelte, az a fő, hogy diadalmaskodtam a Fricin. Belátta, hogy nem ért a művészethez. A többi mellé­kes. Én ne tudnék autót pingálni 1 Én... ? Nevetséges. Tébolydába hajszolták a csíkszeredai magyar párt titkárát Kolozsvár, junius 9. A csíkszeredai szenálorválasztás a magyar párt jelölt jének váratlan bukásával végződött és akkoriban a magyarság azzal vádolta meg a választás vezetőit, hogy éj­szakának idején i meretlen egyének behatol ak a választási helyiségekbe és ott az urnákat kicserélték s a kormány­párti jelölt csak ezekkel a becsempé­szett szavazatokkal ju'ott többséghez. A feljelentésre megindult a vizsgálat, amelynek most váratlan és tragikus epilógusa van. A magyarság panaszával szemben a kormá ypá-t részéről azzal a fantasz­tikus váddal álltak elő, hogy dr. Imre Gábor, a csíkszeredai msgyar párt ti ­kára volt az, aki éjnek idején behatolt a választási helyiségekbe és ö volt az, aki az urnákat kicserélte. A képleien vád terjesz ői, akik bűnvádi följelentést Is tettek dr. Imre Gábor ellen, azt állítot­ták, hogy a páríti k-r például a tölgyesi választási helyiségben éjszakának ide­jén eröszakot is alkalmazott, hogy az urnákat ellopja és más urnákat lopjon helyükbe Erre a bűnvádi följelentésre dr. Imre Gábrtr ellen meg is indítot­ták a bűnvádi eljárás*, amely hhetet­len hajszává fajult. A párttitkárt mind­untalan megidézték és folytonos ki hallgatásokkal gyötörték. Amikor el­mondotta, hogy a valóság ellenkezően az, hogy ft, aki a magyar párt urna őre volt Tölgyesen, brutális inzullusok közben távoli !o ták el a választási helyiségből, ezt senklsem akarta neki elhinni és ciodálatosképen a tanuk sorát állították elő, akik azt vallót ák, hogy dr. Imre alkalmazott erőszakot a hivatalos közegekkel szemben. Ezek a vádak és a fo'ytonos kihallgatások már kezdetben megtámadták Imre idegzetét és lassankint valósággal őrületbe ker­gették. A hajsza teljesen megrokkan­totta, ugy hogy végül is be kelleti őt szállítani a kolozsvári elmegyógyinté zetbe. Dr. Imre Gábor tragikus esete a magyarság körében mindenütt részvé­et kel'. A szegedi vendéglősök harca — a sörért. A legutolsó időben Szegeden e;yre szélesebb körök előti tárgyalják azt a kirívó esetet, hogy Szegeden mintegy harminc százalikkal drágább a sör, mint a fővárosban, valamint egyes vl­diki városokban. A vendéglősök ezért a helyzetért a sörgyárosokat és a sör­raktárosokat teszik felelősié. Legutóbb azután már tarthatatlannak találták a helyzetet és a szegedi sör ügyében tegnap szakosztályi gyűlés! iartottak. Az izgatott hangulalu gyűlésen elő­adták, hogy legújabban egyes sörgyá­rak egy hordóban 25 liter sör helyett csak huszonegy liter sört adnak éB igy Szegeden egy hordóból 83 pohár sör helyett csak 70—72 pohárral lehet ki­mérni. Ez a jelenség nem ciak meg­drágít a söit, hanem az adózásnál is jelentékeny összegű eltérés mulatkozik. Az adóhivatal tudomása szerint ugyanis 85 pohá<ral lehet kimérni egy hordóból éB igy minden további nélkül ezen az alapon szedi be az adói, nem véve figyelembe az», hogy legújabban mintegy négy literrel kevesebbet tartal­maz egy-egy hordó. Igy azulán ez is egyik oka annak, hogy mig Budapes­ten 3 is fiiezer koronáirt mirlk a sört, addig Szegeden ugyanazirt ötezer koronát kell fizetni. A vendéglősök gyűlésén szóbahoz­ták azt is, hogy a fővárosban a ven­déglőtök a 3 és félezer koronás sör­nél 50—60 száialékos haszonnal tud­nak dolgozni, Szegeden pedig az ötezer koronás árnál meg kell eligedni 35 szizalikkal akkor, amikor a tiszta rezsi többet tesi ki ennél. Végül is a szakosztály e'hitározta, hogy sürgősen felírnak a miniszterhez, amelybsn arra kérik, hogy szigorúin ellenőrizze a kiszolgáltatott mennyit é­»et, szüntesse meg rendelettel a mai helytelen helyzetet, valamint tegyen megfelelő lépéseket a sör-adó igazsá­gos kivetése érdekében is. A szegedi vendéglősök szerint csak ilyen rend­szabályokkal lehet elérni ait, hogy Sze­geden ne legyen teljes harminc száza­tikkal drágább a sö', mint a fővárosban. Amennyiben a szegedi vendéglősök rövidesen nem kapnának választ fe ira­tukra, ugy a tervek szerint rövidesen küldöttségileg mennek a miniszter eli. Befejeződött a pör a Szemere-örökség felett. A heivenötmillíardos vagyont egy kiakoru Örökli. Budapest, junius 9. A Kúria Wester­mayer-tanácsa ma tárgyalta a Siemere­vé^rendeUt ügyé', amely már annyit foglalkoztatta a közvéleményt. Szemere Miklós, a közismert isfállólulajdonos éB sporteecenás 1908 április másodikán végrendeletet készített, amelyben min­den ingó és ingatlan vagyonát unoka­tesivirinek, Szemere Gáspárnak kis­fiára hagyta. Ezt a vég»erd;letet Sze­rnere Mklós síjátkezüleg irta meg és irta ala és aiu áci elvitte Rohrer Géza dr. királyi fcÖjjegyiőbCz, ho^y őrizze meg. Szemere Miklós 1919 augusilus 19 én meghalt. A Scemete csílád perrel támadta meg a végrendeletet és ez a per első fokon sík írrel is járt, mert a budapesti tör vény szik alaki okokból a vigrendeletet irvinyielennek nyilvá­nította. A törvényszék ítélete szerint Robrer közjegyzőnek kél tanú Jelealéib:n kel­le't volna átadni a végrendeletet, hogy érvényes legyen. Ai Cgi mjjy port vert fel, mert nagyon sok végrendelet ké­szűlf már hisenlő ahkiságo't rr.ellett, mint a Szemeréé. A budapesti királyi tábla azonban irvinyesnek mondotta ki a vigrendeletet. A vÉgrendelktzéiről azóló törvény egyáltalában nem hivat­kozik a krziegyzCi iörvényre és az tb­b n foglalt előírásokra. A végrendeleti törvény érieUében eg> sajitkezüleg irt és aláír. VwVre delet érvényei magán­vágrndeletlé válik, ha FZÍ a végren­deuező átadja egy közjegyzőnek az.al a ki jelen é s,el, t?ogy az átadó t írás az ő végrend le ét tartalmam. Tanúira nincs szükség. A táblai ítélet részletesen foglalko­zik a végrendeletet megtámadó örökö­sök többi érveivel is. Igy a rokonok hivatkoznak arra, hogy 1918 juüusá ban Szemere Miklós a Sacher-srálló­ban Szemere Béla, Szemere Márlon, Bognár László rokonai és természe:es leánya, Siding Klára jelenlétében ki­jelentette, hogy pesti végrendeletit mi­helyt csak teheti, visszavonja, meri az egész családról kíván gondoskodni. Ez azonban nem történhetett meg, mert egy darabig a kommunizmus akadá­lyozta az örökhagyót a végrendelet visszavonásában, mikorra pedig ez az akadály elmúlt, Szemere meghalt. A Tába kimondotta, hogy ez a beszél­getés, ha megtörtént is, nem tekint­he!ő a végrendelet visszavonásának, m rt annak ugyanoiyan határozott for­mák között és ugyanolyan ké'ségbe­vonha atlan módoi kell megtörténnie, mint magának a végrendelet alko ásá­nak. Azt pedig maguk a rokonok sem át i'ják, hogy e négy tanú elő t Sze­mere valaha is kijelentette volna, hogy végrendeletét ezennel visszavonja. A rokonok arra is hivatkozik, hgy a vígrendelet nem nevezi meg hata­rozotan az örököst, csak Szemere Gáspár fiáról szól. Már pedig Szemere Gáspárnak István fián kivül van még egy rlsi'i fia Is. A Tábla ezzel szem­ben mcgálbpi'ji, hogy Szemere Gás­párnak ez a mísk fia hat n?ppal a égre idelel megírása után szüléiéit, tehát róla nem lehet szó. A méhmag­* alnak csak egyenes ági öröklésben vannak jogai. A rokonok azért is kérik a végren­delet érvénytelenítését, mert az örökös Szemere István nem optált a magyar állampolgárságra is ezirt ma cseh­szlovák állampolgár, tehát érdemtelen a hazsfiasságáról hir.s örökhagyó után örökölni. A Tábla ezzel szemben meg­állapította, hogy Szemere István az op­tálási határidő lejárta előtt még nem töltöte be tizennyolcadik életévét, te­hát ha akart volna, sem op álha'ott volna. Különben is a törvénybeiktatott trianoni szerződés ér elmében az optá­lás elmulasztását nem lehet semmlfile joghátránnyal sújtani. A rokonok bizonyítékai között sze­repel egy érdekes levél is. amelyet Szemere Márlon i t Bodnár Péternéhez és amely érdekesen világitji meg a c?alái viszonyát az elhunyt Szemere Miklóshoz. A levélíró keservesen pa­naszkodik: „Sajno?, szegény Miklós halála nem hozott senmit a család restaurálására. Minden 'örekvísünk megtört Miklós végtelen makacsságán." A család szegénysíge i való panaszok után ez kövekezik: „Szegély Miklós, hat hét el elíb:) halt meg. mint akart és mint kellett volna." Ezután elbe­széli a levél, hogy Szem ere Miklós több izben megígérte, hogy gondosko­dik a családr l is. És víg:l igy feje­ződik be: „Szétszóródtunk eddi* is, de most aztán ugy leszünt, hogy az Uri«<en háój'.val sem lehet összeszedni a Szemere-családot. Mert ökrö lehet gyeplő nélkül hajtani, de lovat nem." A előadói ismertetés után dr. Szekir Mihály mondotta el a végrendeletet meg'ámadó roko ok érveit. Utána az örökö3 Szemere István nevében dr. Vág László ügyvéd védelmezte a vég­rendelet érvényességét is oz 50—75 milliárdra becsült örökséget. Két órai tanácskozás után a Kúria végül is helybenhagyta a Tábla ítéletét s kimondotta, hogy a Szemere-végren­delet alakiságai megfeellek az érvé­nyes m gánvégrendelet kellékeinek. Ezzel t z óriási Szemere-vagyon vég­leg Szemere Istvánnak, a végrendeleti örökösnek jutott. Barbara la Marr nagy attrakciója A nőstény sátán péntektől a Belvárosiban. Házalj főidet, földbérletet, üzletet,lakást,pénz­kölcsönt mindenkor a J legelőnyösebben közvetít glJB ryrp országos iroda, Bástya­••• KiCiEin utca IP Kiiltiirnalntánát utca 19, Kultúrpalotánál. 136 Férfs és női divatcikkek gazdag raktára 486 Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. csinálja utánunk is árusítsa szintén a naponta frissen köpült kilóját 79.000koronáért mint ahogy az kapható a Központi Tejcsarnok r.-t. fiókjaiban 330 Mindenki tudja, hogy Weiszfeiler Mórnál a legjobb minőségű harisnyák, zsebkendők,cigaretta hüvelyek, papíráruk és dohányzó cikkek a legolcsóbb árban kaphatók. SZEGED, Tisza Lajos körút, Püspökbazár épület. im

Next

/
Thumbnails
Contents