Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-10 / 20. szám

1925 junius 10. DELMAGY ARORSZÁG 3 Az angol sajtó tartózkodóan fogadja a Briand—Chamberlain megegyezést London, junius 9. A Chamberlain és Brland között a biztonsági paktum kérdés ben Genfben kötött megállapodásról s?óló hiva'alos francia magyarázattal több lap máris fogla kőzik. A Daily Telegraph iudósitója szerint a jelentés nem tesz célzást a paktum kölcsönös voltára. A brit politika alapja azonban a kölcönösség. Emiiéire mélió még, hogy ölaszoriz'g befolyásáról a paktum nem tesz emiitést. A Daily Grophic vezércikkében azt irja, fcogy a francia külügyminisztérium a jelentést o'y módon tetre közzé, hogy a közvélemény megdöbbent és fggodalommal van elteive. Ezeket az fggodalmakat a Havas közlemény csak megerősítette. Ha ez a szöveg helyes, oly szövetségről van szó, mely Nagybiitanniát arra köteleii, hogy minden haderejét Franciaország védelmének rendelkezésére bocsássa, ha Franciaországot a Rajna túloldaláról megtámadják. A Daily Grophic ugyancsak hangsúlyozza, hogy Chamberlain a paktumról tett három nyilvános nyilatkozatában k le melle, még pedig teljes joggal, a kölcsönösség alapelvét. A Daily Chronicle az irja, hogy igen óvatosnak kell lenni ezzel a paktummal szemben H i Chamberlain abban a helyzetben volna, hogy saját haj'amainak szabad folyást engedhetne, ugy Nagybritanniá' nagyobb mértékben kötelezné le. amim az a közvélemíny helyeslésével találko; hátik. Páris, junius b. (Havas.) A Brúnci és Chamberlain között a biztonsági pik'un kérdőiében kö.ött mejáüapo dásról a Pitit Parislen szt irja, hogy ha Németország elmulasztja ezt az alkalmat, amikor a béke müvéhez csatlakozhatik, ugy szándékai felöl nem lesz többé semmi kétség. Franciaország és Anglii ízámára akkor nem marad más bátra, minthogy a béke biifonságát egy uj formulában keresse. A lap hangsúlyozza a paktum kimrgasló je'entőségét és azt mondla, hegy most Németország szilárd elhatározásáról van szó a Rijnán éi a Sebeidén való saját biztonságának megőrzése tekint .tében és örömének ad kifejszéat, hogy Anglia hozzájáru t ahhor, hogy a döntöbiráskodáti szerződéseket a határkérdésekre és a békts erz?dések egyéb határozmányaira nem lehet alkalmazni )MMHMMMMMMÍMMMMÍMÍIMM Nincsics külügyminiszter a bulgáriai helyzetről Belgrád, junius 9. A szkupstina mai ülése iránt nigy érdeklődés mutatkozol, mert Nincsics külügyminiszter ma válaszolt Marinkovics volt külügyminiszternek arra az interpe'lációjára, hogy milyen ál áscontot fog ai el Jugoszlávi t a legu'óbbi bulgáriai eseményekkel szemben és miért járult hozzá, hogy Bu'gária a békeszerződésben megszabott létszámon felfii növelhesse haderejét. Nincsics külügyminiszter k fejtette, hogy a jugoszláv kormánynak előzttesen tudomása volt Bulgária kéréséről és közösen Romániával és Görögországgal tiltakozott Párisban a n'gykö ve ek tanácsánál, hogy a bolgár kormány a rendkívüli eseményekre va!ó tekintettel 10.000 kttonái állithasson fegyverbe. A nagykövetek tanácsa azonban a bolgár kirá'y ellen, majd a szófiai székesegyházban elkövetett bombamerényletek hstása alatt megengedte Bu'gáiíán k, hogy a hadsereg létszámon felül még 10.000 katonát tarthasson iegyverb:n, noha a jugoszláv kormánynak az volt a véleménye, hogy ez a lé számemelés a belső rend föntar'ása céljából fölösleges. M'g sem akarta a felelősséget magára venni az esetleges későbbi következményekért, mert Bulgáriában a helyzet zűrzavaros volt. Mikor aztán a bolgár kormány azt kérte a nagyköve tek tanácsától, hogy a létszámon felül lévő 10.000 főnyi katonaságot a megjelölt határidőn, vagyis május 31-én lul ís fegyverben tarthassa, ezt a kérését a nagykövetek tanácsa visszautasi'otta és a íezerelés tényleg meg is kezdődőt*. A jugoszláv kormány minden lehetőt elkövetett — folytatta Nincaics —, hogy az európai közvéleményt és a Népszövetséget a bulgáriai be'yzet felől pontosan tájékoziassa és a leghatározottabban szembeszállt azokkal a rágalmazó híresztelésekkel, hogy Jugoszláviának része volt a bu'gáriii események felidézésében. Ez nem ment nehezen, mert széles Eurépiban, de az egész világon sem akadt senki, aki hitelt adóst volna i rágalmaknak és azok a bulgár miniszterek, kiknek ezt a gyanúsítást tulajdonították, a leghatározottabban megcáfolták, hogy ilyen rágalmat terjesztettek. A nagykövetek tanácsa kizárólag az zal a rendeltetéssel és föltétellel engedélyezte a bolgár kormánynak a létszámemelést, hogy a nagyobb haderőt csupán a törvénytelen elemek ellen fogja alkalmazni. Hogy vájjon a bolgár kormány erre a fegyveres erőre támaszkodvj a legális ellenzéket is üldözi-e, azt a jugoszláv kjrmány nem tudja megítélni, mert óvakodik attól, hogy Bulgária belügyeibe avatkozzék. Egész Eurfpa rokonszenvvel kiséri Bulgária harcát, de minden orság küzdelmét a közös ellenség, az tehát rem csupán Bulgária és Jugoszlávia ellensége, a kommunizmus ellen és ebben a küzdelemben Bulgária számiihat Jugoszlávia erkölcsi támogatására. Jelezte végül Nincsics, hogy Jugoizávia képviselve van Bulgária népszövetségi katonai ellenőrző bizottságában, tehát meglepetések nem érhe ik. A külügyminiszter beszédét a több ség élénk helyes fssel kisérte. A szegedi kamara tisztességtelen verseny miatt följelentett egy nagy fővárosi cipőkereskedőt. Minden erővel megakadályozzák a „hólabda-rendszert*. Ismeretes az egész nyilvánosság előtt a legutolsó időkben nagyon is lábrakapott rendszer, amelyet egyesek namerikai izünek" mondanak és amelyet mhőlabda-rendszernek" neveztek el. Ez a rendszer nemcsak ho' y tételes törvénybe ütközik és súlyosan megkárosítja a legális kereskedelmet és ipart, de kárára van a nagyközönségnek Is. A nyilvánosság e'őtt ugyanis az a hir terjedt 'I, hogy ennek a rendszernek kapcst -'csón, sőt ingyen juthat tfpöbüz, ruüánor: mig ezzel fzemben a valóság az, hogy súlyosan károsodik & % sember is. A .hólabda-olcsó" cipőt ugyanis nem egy embet fizeti tulmagcsnn az áron fölül, hanem egy egész timeg fizet jóval többet, mtnt a legúl'r keuskedeltmben. Mivel pedig a legutolsó idősben tz'n'e példátlan arányokban ferjtdt el ez a rendszer Szege Jen és a környéki városokba)*, n szegedi kereskedelmi és Iparkamara most már energikus lépéseket tett a tisztességtelen rendszer megrendszabályozására. A tavaszi hónapokban ugyanis különösen Hódmezővásárhelyen terjedt el a hólabda-rendszer, amikor is egy Ketesztessy nevü budapesti cipőkereskedő árasztotta el a tömeget hólabda-utalványokkal. A tisztei ségtelen versenyről szóló törvény alapján a rendőrség azonnal megirditotta a nyomozást, lefoglalta a szelvényeket és tisztáz'a, hogy ki terjeszti a szelvényeket. Ezeket iz adatokat megküldte a szegedi kamarának, amely azonnal feljelentéit tett tz 1913. évi 5. törvénycikkbe ütköző kihagá? miatt nemcsak Keresztessy elten, hanem a szegények ler|es?ttt ellcu is, akiket bünrérzesiéggel vád it meg. A kamara följflentéjéíwn rlSadla, hogy a debrecí lá.'ísbirőiág hasonló ügyben már i.oz .. í. Jetet, amikor a hólabda-rendszer kezdeményezőjet százmillió koronára ítélte el, a legális kereskedelem és ipar védelmében. Ezzel a lécéssel egyidejűen megtették a szükséges lépéstkel a postaigazgatóságnál is, mert a hólabda szelvények terjesztése postai tilalom alá Is esik. A bódteEŐvásárhelyi járásbíróság nemrégibin tüzle ki először ebben az ügyben a tárgyalást, amikor is azonban formai okok miatt még nem lehetett megtartani az érdemleges tárgyalást. A legközelebbi napokban azonb.n már sor kerül a tárgyalásra, amelyen már tz ítéletet is meg fogiák hozni. A izeg-di kamarát a lárásbiróság előtt dr. Vészi Arthur képviseli. Ezzel az üggyel kapcsolatosan a szegedi kamarának elhatározott terve, hogy az egész vonalon megakadályozza ezt a tisztességtelen versenyt és ahol fölüti fejét a hólabda-rendszer, azonnal megteszi a följelentést. Nyugdijat kér végkielégítés helyett a legtöbb hadirokkant. Budapest, juniu3 9. Jelentettük, hogy a hadirokkantak uj igénymegállapítására vonatkozóan a népjóléti mniszler uj rendeletet adott ki. A rendelet értelmében minden hrdigondozol'nak május 15 e és junius 15 e közötti időben kell jelentkeznie, hogy rokkantellátási igényeit mindenkorra megállapítsák. Azok, akik junius 15 éig nem jelentkeznek, rokkantéIIátási igényüket végérvényesen elvesztik. Érdeklődtünk arra vonatkozóan, hogy a hadigondozottak milyen arányban jelentkeznek és a következő felvilágosítást kaptuk: Magvarországban összesen 74 644 hadirokkant, 77 411 hadiözvegy és 116 826 hadiárva van. Az uj rendelet tehát bizonyos értelemben ennek a közel 300 000 hidigondozottnak jövője felett intézkedik. A rendelet ugyanis a hadigondozottak akaratától és beleegyezésétől teszi jüggővé, hogy végkielégítést akarnak- e, avagy pedig továbbra is a hadigondozottak nyugdijának a folyósítását kérik e ? Az igenymegállapi'ás anyagára vonatkozóan semmi biztosat mondani nem lehet, mert azt C3ak junius 15-én dolgozzák fel. Annyi azonban már is megállapítható, hogy a hadigondozottak legnagyobb része végkielégítés helyett a hadigondozottaknak kijáró nyugdíj mellett foglalt állást. És ez érthető is. A rendelet értelmében az, aki végkielégítést kért, végkielégítés címén három évi illetményét kapja. Ez azonban, tekintve az illetmény jelentéktelen összegét, végeredményben alig tesz ki 800000 koronát. Ezzel az összeggel a mai viszonyok mellett nem lehet semmit se kezdeni. Igaz ugyan, hogy a havi illetmény, amelyet julius elsejétől 100 százalékkal emelnek, szintén nevetségesen alacsony összeg és még mindig a legyőzött államok hadigondozottal illetményének legalacsonyabb nívóját jelenti. De mégis fix összeg, amelyet a hadirokkant hónapról hónapra kap s amely bármily kicsiny, mindenkor jól jön s még mindig többet ér, mint a végkielégítés. A Hadröá ezért minden rendelkezésére álló eszközzel azon volt, hogy a hadigondozottak végkielégítés helyett a nyugdijat kérjék. Hir szerint a Hadröá naK ez a mozgalma nem is volt hiába s ahová a csak a szava elért, a hadigondozottak mindenhol a nyugdijat kérték. Sátoraljaújhelyen ötven házat sújtott a tüz. A pusztulást egy gyújtogató okozta. Sátoraljaújhely, junius 9. A tegnapi tüzveszedel m ötven házat rongált meg. Negyven család teljesen hajléktalanná vált. Bernit Aladár alispán és Orbán Kálmán polgárm ster még az esti órákban intézkedtek, hogy a hajléktalan családokat a városban ideiglenesen tető alá juitassák. A családok legnagyobb részét a sátoraljaújhelyi piarista glm názlum rendházában és a tantermekben helyezték el. A tantermek ugyanis a rövidesen kezdődő nyári vakáció miatt felszabadulnak és igy alkalmasak arra, hogy ideiglenesen hajlékot nyújtsanak a tűzvész károsultjainak. Ezenf lül intézkedtek a városi és megyei ha'óságok, az alispán és a po'gármester az iránt is, Irgy a szerencsétlenek anyagi támogatásh z jussán k. Bernát Aladár alifpán u asití slra még tegnap késő este ttvenmillió kor. gyorssegitséget osztottak ki a károsultak között, azonfelül már ma reggel nyilvános gyűjtést indi'ottak a városban, hogy legalább a legszegényebb károsultaknak a helyzetén enyhítsenek. Az iskolákat és középületeket teljes számban rendelkezésűkre bocsátották a hajléktalanoknak. Magán'k az oltásnak munkáját a nagy szélvihaion kívül megnehezítette a tűzoltóság hiányos felszerelése. A tüzet nem fecskendővel oltották, hanem tömlővel és a szerkocsival dolgoztak a he'yszinén. Mire a fecskendők megérkeitek, tulajdonképen már nem volt rájuk szükség, mert megfeszített munkával már sikerült a tüzet lokalizálni. A tüzvizsgálat megállapította, ho;y épületekben hozzávetőleges számítás szerint két és félmilliárd kárt, az ingóságokban pedig kerek számban egymilliárd korona kárt okozott a tegnapi tűzvész. A egnagyobb károsullak: Farkas Andor nyugalmazott polgármester 400 millió, Blaskovics Mária 180 millió. Kazetták János 200 millió, Gálos né és társa 150 m llió. Ezenkívül még nbb ká osult szerepel a listán 20—30 milliós összegekkel. Az egész kársak, a-nely kerek számban három és fél milliárd koron*, mintegy negyedrésze térül meg biztosítás utján. A htfyszini szem'e alapjín megállapították, hogy 29 telken elterülő ötven lakóházat sújtott a tüz. Huszonöt ház teljesen leégett, a többinek csak a teteje égett le. A tüzveszedelem terjednének egyik oka a zsúfolt építkezés, amit az a rendezer mutat a legjobban, hogy egy-egy nagyobb telekre több lakóháza' építettek. Nagy nehéiség az is, hogy közvetlenül a város mellett húzódik el a cseh határ éa a város több háza már cseh területen van. A Ronyva patak igy valósággal ketté s e'i a várost, megakadályozza a te jeszkedést, tulziufoltsigot teremt és leh tetle-né tette azt, hogy a nagy városok közül kűlcnben a legközelebb fekvő Kassa tűzoltósága siethe ett volna a veszedelemben levő Sitoraljaujhsly segítségére. Sátoraljaújhely, junius 9. A rendőri vizsgálat ma pon:osan megállapította, hogy a tüz a Fürdő utca 3. számú házban keletkezett, amely Varga József nyugalmazott gyári munkás tulajdona. A romok között a rendőrség egy petroleumos rongyot talált, mellyel egy ismeretlen tettes a házat felgyújtotta, igy rettenetes tűzveszély okozójává lett. A rendőrség széleskörű nyomozást indított a gyújtogató kézrekeri'ésére. A gyújtogatás utján kitört lütet már idejekorán sikerüli volna lokalitálni és a több milliárdos katasz'rófát el lehetett volna kerülni, ha Sátoraljaújhelynek megfelelő felkészültségű és medern felszerelésű tűzoltóság állott volna a rendelkezésére. A város hatóságai most már a legnyomatékosabban sürgetik, hogy a belügyminiszter legu óbbi rendelkezése alapján emeljék teljesen medern nívóra a vidéki tűzöl óságot és adják meg nekik az anyagi eszközöket is ahhoz, hogy a tegnapihoz hasonló szerencsétlenségekkel szembeszálltassanak. „Erdély balkanizálása". London, junius 9. A legnagyobb angol protestána lap .Erdély balkanizálása" cl tea közli J. Hay Colllgan lelkész cikkét, ati az angol presbitériánus egyház tanulmányi bizottságával Keletre utazott és hazatérőben néhány napig Erdélyben tartózkodott. A cikk bevezetésében ismerteti Erdély természeti szépségeit, de megjegyzi, hogy a román kormány Erdélyt történelmi hagyományaitól meg akarja fosztani és teljesen el akarja románositani, vagy jobban mondva, btlkanizálni. Az uj földreform és az uj közoktatásügyi politika már teljes erővel életbe lépett. A földreform alapján bizonyos szemílyeknek vagy testületeknek nem szabod 32 i,óidnál több földdel rendelkezaiök. A közokta'ásügyi reform a le*sz'gorubb rendszabályokat tartalmazza, amelyek minden iskolára rákényszerítik 4 román nyelv és történelem tanítását. Ereknek az uj intézkedéseknek az az intenciójuk, hogy a L kosságot elrománositsák és a református lelkészeket, lakojságjt és 4 középiskolákat Erdélyből rgyareiüen eltüntessék a fö d szinfröl. ,, . Mit határozna Anjlia egyháza, na egy hatalom alá akarná ásni Anglia