Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-09 / 19. szám

Ára 2000 korona. DELMAGYARORSZÁG Szerkesztőség: Deák Fereoc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér II, Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárut 1. szám. Telefonszám 16 34. Szeged, 1925 junius 9, KEDD Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40/00 kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 200J kor.,, vasár- és ünnepnap 3010 korona. I. évfolyam, 19. szám A megvádolt legitimizmus. A Benicsky-ügy már eddig is nagyon tragikus ügy, pedig va'ószinüleg igen mecsie vagyunk még a végétől. Mind* azáltal nem hiányoznak belőle a derűs momentumok se, csakhogy sajnos, azokon csak a jövendő fog derülni, mert a mi nemzedékünknek se kedve, se ideje hozzá. A jövő történetírójának azonban nagy mulatsága telik majd benne, amikor e napok históriájának összegubancolódott szálait szó fejtegeti. Például mosolyogni fog a kurzus-lapon, amikor rákiabál a kurzus volt belügyminiszterére: ,Ohó, Beniczky kegyelmes ur, hiszen maga Károlyi-főispán is volt, sőt mintha a kimmunistákkal is rgy tálból tetszett volna cseresznyézni I Érdekes, hogy a kurzuslap ezt nem tudta idáig, pedig hiszen igen jól volt informálva Beniczky felöl, akit belűgymínisiter korában Magyarorrzég hajnal csillagának köszöntött. Az se rossr, hogy a máiik keresztény orgánum nem is Benicikyt tartja az igazi b3nö> nek, hanem — Andráisy G,u'át, amiben az a humor, hogy a mult Díszes nagy politikusai közfll éppen csak Andráisy Gyula adta oda a múltját a kereszténypárt veiérségeért. Az sincs minden humor nélkül, mikor a legitimista vezérek egymásután nyilatkoztatják ki, hogy nekik semmi közük a Beniczky magánakciójához, — majd hogy nem azt kérdezik, hogy ki is az a Beniczky ? A legmulatságosabb pedig az, mikor a kormány félhivatalosai az egész ügyet ugy állitják br, mint legitimista rc hámot az ország mai rendje ellen, amelynek semmi egyéb célja nitci, mint a Habsburgok trónraületése egy közjogi felfordulás zivatarában. Eszünk ágában sincs azt firtatni, hogy Beniczky Ödön a maga szakállára h jitotta-e a követ a kútba, vagy mások taszigá"ák a könyökét és semmi sem áll tőlünk távolabb, mint védelmünkbe venni a legitimizmust, akár ártatlan, akár nem, akár vannak ellene direkt bizonyiékok, akár csak a cui prodest? alapján terheli gyanú. Nekünk a legi imizmus a lejjebb esetben is közömbös, mert az államforma kérdését ma nemtirjuk létproblémának, akár legitimisták, akár szab.dkirályváüsztók, akár republikánusok akarják a homlcktérbe állítani. Az emb.riség s k ezer év alalt min* denféle államformát kipróbált már és egyiket se találta egyedül üdvözi önek Voltak nrgyszerü monarchiák és nagyszerű köztársaságok s egyformán pusz* tak el nemzetek ktizt; rsasági és monarchikus államokban. Nép.k boldogsága nem azon fordul meg, hogy legfelségesebb urnák hívják e tz ál amfM, v?gy tiszelt urnák, hanem azon, hogy milyen az államfő, milyen a nép és miljenek az egymáshoz való vonatkozásaik. Jeruzsálemi Endre királyunk hiába adott aranybullát, mégis az ő destruk iv uralkodása volt a tatajárás szállá: csináló ja. Ellenben Mátyás ki ályunk egyáltalán nem vo't alkot* mánykedvelő uralkodó, egészen jól eluralkodott országgyűlés né kül is, mégis aranykorát élte alatta Magyarország. Még a lilágnéi ettől is egészen független az álla forma kérdése. Clemenceau és Poinc ré köz'áriasága reakciósabb volt, mint Metternich széni szövetsége a az angol királyság sokkal közelebb áll a polgári köztársasági ideálhoz, mint «z orosz szovjet respublika. Tehít a mi po gári gondollod sunk szerint nem fontos az államforma kérdése (s abogy mi ismerjük a közhangulatot, ez az általános fölfogés. A •ígitimislák ugyan azt mondják, ho.y sok mi lió légit mis a él ebben a kevés millióju ors ágban és a szabadkiráyválasztók s érint a nemzel szive királyválasztásért eprd. Hát lehet, hogy a Pes i politikusok odaföntről igy látják, de mi még egy lelket se hallottunk arról panaszkodni, hogy ő azért nem ud aludni, mert nincs megoldva a királykérdés. Talán nem szép az emberektől, de azé t mégis ugy vannak vele, hogy a király kérd.s megoldásánál sürgősebbnek tartanák a gazdasági krízisből való kibontakozást, a munkanélküliség megoldását, sőt egy kis jó eiöt is sürgősebbnek tartanának. Ez lehet fásultság, lehet fáradtság, lehet nyers matéria izmus, de így van. És ha máskép volna és ba csakugyan lángolva égne az orsz'gban a 1 irály kérdés, akkor a kormány csak magára vessen, mert a kormány maga voll az, aki könyörtelenül lecsapó t ugyan minden köztársasági propagandára, noha enntk a propagandának a mai v szonyok közt még a lélek'ani gyökerei is hiányoznak, elenben a kormány elnézett és ezzel felbátorl'.olt mind n legitimista propagandát, — kivéve természetesen Budaörsöt... Lehet, hogy a kormány táborában őszintén hi;zik azt, hogy Beniczkyért a legitimizmus felelős. Annál komikusabb megfeledkezni arról, hogy a legi timizmusért pedig a kormány fe'elős 1 Briand követelte IV. Károly elmozdítását. Páris, junius 8. A /ournal Szandrának az olasz kamarában tett azon kijei entéíére, amely célzást tett arra, hogy Briand külügyminiizter támogatta Magyarországon a Habsburgok restaurációs kísérletét, — megjegyzi, hogy B:iand Károly király kísérletét nemcsak nem segítette elő, hanem ő v$lt az, aki azt ellenezte. A második kísérlet mrghiusuiása plllsnatában a kiiántánt hajlandó volt megelégedni az egyszerű lemondással, a nagykövetek ionferenc áján azonban Briand az elmozdítást követelte. Tájékozott törökben — mint a Havas-ügynökség jelenti — ezen információt megerősíti*. Salandra kijelentése Boroviczenyi egyik közleményén alapult, amely teljesen észrevétlen maradt és azért nem tudták megcáfolni. Briand és Chamberlain genfi tanácskozása. Négy egyezménnyel akarja kiegészíteni Franciaország a békeszerződést. — Az egyezmények megsértése háborús ok lenne NémetoMzág ellen. Berlin, jun'ui 8. Briand francia és Chamberlain angol külügy miniszter egy Qenf melletti faluban tanácskoztak. A leggeli lapok genfi jelenléte szerint Briand is Camberlaln eszmecseréje a garancia-kérdésről szélt. Miután a legyzéket esik pénteken nyujiották át Lond.nban, Chamberlainnak nem volt alkalma annak fartalmái Btldwinnal megbeszéld és most a minisztereinek további utasítását várjr. Briand meg van győződve arról, hogy teljes egyetértést siketül elérniök, ugy hogy o már szerdán Párlsba akar utazni, htgy a jegyzéket Berlinbe elküldhesse. Chamberlain péntekig marid Genfben. Scue, wein, a Maiin genfi külön tudósítóba azon a néze'en v.n, hogy Franciaország és Anglia között nincs nézeteltérés a garanc a-kérdésben, ds Franciaország a rajnai szerződést nem ismerheti el, ha nem lesz további szerződésekkel kiegészítve. Ezek a megállópodások választott bírósági szerződések, amelyek a nagyhatalmaknak jogot adnak arra, hogy a szerződések megsértése esetén, ha tz szükségesnek látszik, közbeléphessenek. Négy választott bírósági szerződésről volna szó. A két elsőt formálisan Németország javasolná és ped'g Németország— Fianciaország és Be'gium között. A másik két szerződés Németország és Lengyelország és Lengyelország—Cs. hország között, — a francia kormány nézete szerint — a szerződis kiegészítése éppen olyan fontos, mint a két első. A mi szándékunk — ir> a Maiin — ezeket a vílaszlott bírósági szerződéseket garantáni, de ezeknek a Franciaország által garantált szerződéseknek megsértése indokolná tenni a fegyveres támadást, még a semlfges Rajna vidéken keresztül is. Angolország a fegyveres támadásban részivtnnr, ha ezeket a szerződésekt t a határállamok Is garantálnák, azotiban Anglia mint olyan, Ilyen szerződésekei nem köt. Perttnax, nagy íelen'ősé.et lát abban, hogy a brit vezérkar teljes mértékben és állandóan a R'jn:-vid<k katonamentesítésén dolgozik. Ha a porosz kabinet válasza ebben a pontban nemleges volna, ez a giranciasierzódés ö.ök időkre a legnigyobb szélhámosság volna. Genf, junius 8. Briand Chamberlainnel a keleti határkérdéssel kapcsolatban a bizosiíási kérdést is megbeszélte. Chamberlain, aki az angol álláspontot képviselte, rámutatott ana, hogy a domín'umok kívánságait is figyelembe kell venn». Briand támogatta a biztosítékokat elvi és tárgyi okokból és ez iz utóbbi Chamberlaint a nézve is bízenyos hatást tett. Kételkednek azonban abban, hogy slkerül-e Chamberlalnnak sóját kormányánál nagyobb engedményeket elérnie. Genfi bir sze int Briand és Chamberlain megállapodtak abban, hogy Németországnak szeptemberien be kell lépnie a Népszövetségbe, miután a szövetségesek azon az állásponton vannak, hogy a kölni megszállás nem fogható fel szankció gyanánt. Páris, junius 8. (Havas.) A szövetlégközi eller őrző tizot's'g jelentét éi kedden hozzák nyilvánosságra. Páris, junius 8. A szövetségesek pénteken átnj ujott jegyzékéről a Temps ait irj», hogy senki sem állithalja, aki a jegyzéket elolvasta, hogy a szövetségesek Németotszág jelentéktelen mulasztásaiban keresnek támaszt a Rajnividék megszállásának fenntartására. A jegyzék irról az őszinte szándékról h sz tanúságot, hogy a leszerelési kérdés lielégitő éa becsületes elintézését elérjék. A szövetségesek szigorúan a varieilleii szerződés al.'pjin maradnak és a legnagyobb békülékenységnek adják bizonyságát, bár ők Németország tényleges leszerelését kívánják. A népszövetségi tanács ülésezése véget ért. Genf, junius 8. Jól értesdII argol forrásból megerősitik szon tegnap es e ó a elterjedt hirtket, amelyek szerint kilátás vin arra, h gy e hét folyamán megegyezés jön létre Frarcaország és Anglia közölt a Néme'országgal kö'enflő biztonsági paktum tekintetébm. Már szerdára, vagy csütörtökre hivetaíos közlemér yt várnak ezen megegyezésről. Genj, [u.iius 8. (Wollf.) A Nemzetek Szövetségének Ttnicsi ma délelő'.t rövid zirt ülést lartott, amelyen t Ifogadták az Qlésszak napirendjét, eiután délelőtt 11 őrs 30 perckor megnyi t a tanács 34. nyilvános ülésszika, amelyen az államokat ugyanazon személyek képv seltékr, akit az elirult ül'sszakon. Az általános érdeklődés n»m a tanács munkájára, Irnrm kizárólag a Briard— Chamberlain tanácskozására irányú1. A tanács rCvid egymásutánban különböző jelentéseket fogadott e>. A konstantinápolyi görög kisebbségek és a kelettráciai görög kisebbségei kérdését a kövekező üésizakra hala«ztották. A Conmenio pátr árkának Konstantinápolyból való kiutasítása folytán támadt görög—török i cidens tárgyalását végkép mellőzték. Végül tudomásul vették az 1924. aug. 30 án Bécsben létre|ött németlengyel konvenció megkötését. A magyar tisztviselői fizetésekre és beruházásokra engedményeket tett a Népszövetség pénzügyi tanácsa. Genf, junius 8. A Nemzetek Szövetségének pénzügyi bizottsága a magyar kormány képviselőinek meghallgatása után befejezte több napi tanácskozásait és közölte a magyar d.legációvtl véghatároza át. Eszerint n*gy örömmel és elismeréssel ve ték lud >má ul a szaná'ás előrehaladását és örömmel ál apitják meg, hogy a február tan előreláthatott helyzethez kép.st jelentékeny javulás muta'kozik. Erre való tekintettel tudomásul vették az 1925-26. évi költségvetést, amely már magában foglalja a pénzügyminiszter részéről tervezett adómérsékléseket Is. Nagyon figyelemreméltónak és kedvezönei Ulnta a bizottság hogy nem egészen 6 hónappal a szanálási akció megkezdése után a költségvetés egyensúlya he'yreáUt. űrömmel állapítja meg a bnottság a stabilizálásra vonatkozólag, mely a fonts eriini alapján tör én*, hogy mivel a font elérte az aranyparitás*, ennélfogva a matyar korona he'yzete véglegesen egészséges relációba kerül*. Tudomásul veték az állámháztartásban eddig elért megtakarításokat, de felhívták a magyar kormány figyelmét a közigazgatás és a bírói eljátús egyszerűsítésének fontosságára, meit ez hivatva van az állami igazgatásban állandó helyzetet teremteni. A bizottság hozzájárult n magyar kormánynak ahhoz a javaslatához, amely a tisztviselő Illetmények emelésére vonalkozik. Hozzájárult továbbá ahhoz, hogy a folyó költségvetési év bevételi többle'ein kivül hasznos beruházásokra a főbiztossal való megállapodás utái a népszövetségi kölcsönből 30 millió aranykorona jordtttassék. Egyszersmind kilátásba helyezte, hogy a viszonyok kedvező a'akulás esetén decemberben a kölcsönzöl további összegek feloldását megfontolás tárgyává teszi. Háromnapi kizárásra ítélte a mentelmi bizottság Fai ki a Istvánt. Budapes'röl jelentik: A mente'mi bizottság ma délelőtt f-áy Gyula elnöklésével ülést tartott, amelyen Farkas István nemze'gyülési képviseli men'elmi ügjét tárgyal a. Farkas Isván, mint ismeretes, a nemretgyülés p'enuma, egy, az államfőt séttö kijelentésért u'asitoita a mentelmi bizottság elé, amelyet Beniczky va lom-sából idézett. Azt javaso'ja, hogy Farkas Istvánt három ülésnapra zárják ki a nemze gj ülésből. A többség ezt hoszszabb vita után elfogadta. A honvédség főparancsnoka a nemzetgyűlés elnökénél. Budapestről jelentik: A parlament foljosóján nagy feltűnést keltelt, hogy megjelent a Házfa m Nagy Pál, aki Scitovszky házelnököt kereste és vele hosszabb beszélgelést folytatott. Ezzel kapcsolatban az a h r terjedt el, hogy a Beniczky-ügyről tárgya tik. Munkatársunk felkereste a házelnököt, aki azonban kijelente te, hogy a Beniczky-ügyi öl szó sem vol', Nagy Pál csupln a junius 21-én ártandó vité i ünnepségre hívta meg a Házat.