Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-07 / 18. szám

r Ara 3000 ki Magyarország Deák Ferenc-u. 2. Trtrlun 13-33. Kiidúhivatal. ¡Mc«Bü»OflTvUi H ¡«»»iroda: D»fuolc-t«r II. Ttlík» JUB. riVuMila PrKlli Sándor-MicAnil I. nán. Teletonuár 18 34. Szeged, 1925 junius 7, VASÁRNAP ElAflteMsI írak: Kjy híinapn hrlyhrn «V 00 kor. Budi pe, ten H vidéken «W0 kor. FKy« win Ira hítkclinip 2I0J kor., vai»r- e» ünnepnap :«u> korún«. | evlolyam, !•. iiim. A Fehértó. A Fehértó a mattjokkal, az erekkel, a tumárokkal, a morotvákkal egiüit van vagy négyeser hold s a vlros időtlen idők óta ugy küzködik ezzel az óriás pocsolyával, mint valami mitotó|iai szörnyeteggel. Persze nem sok eredménnyel, mert amit kilenc esztendő alatt elszedeget tőle a kuliurának, azt a viz a tizedikben egy esfs lavasion visszaveszi és magába nyeli minden kulturáatól. A tűzhely romjai fölött ilyenkor kecskebékák varlyognak és lópilca ágyaz meg magának a búzavetések helyén. Egy-ké« esztendő múlva aztán akkorára zaugorodik ez a torz tenger, hogy egy jóravaló abtossial belebet terileni, de aztán megint jón egy vizes periódus, néhány izáz ember megint földönfutó lesz és néhány ezer hold kiillnö termőföld megint ugaron tmrad. Egy korcs Isnyai Neptunus ugyan« I a játékot produkálja itt kicsiben, amit Vuikanus csinál nagyban az Ein'ban, meg a Vezuvban. S ugy látnik, ez a játék évezredek óla tart és tokkal előbb kezdődött, mint mikor Árpád mrgyarjai először megszállták az Alföld lovdió mezőit. Kevesen tudnak rí la, hogy a Fehértó kOrfll, s!t a a Fehértó szigetein a háború a'att egy tobb évezredes primitív kultura kőeszközeit és cterép Otedékeil hozták aapvilágra a városi muzeum ásatásai Furcsa vdd.'en volt, bogy a régtazek ásója ép;en akkor vallatta a rég domlott és széimállolt kul urák felől az (brocsaraf, mikor az nem éppen eredSBé^rtekn kísérleteket let ama, hogy környékének mai kulturá|átis letemesse békanyálas vizével és szennyes iszipjával. Szittyós parlagok és összedőlt tanya házak muatták akkor a hátárt, ameddig kilegdgelétt a nagy ló, ame y százezer hőidről gyOjli magába Pestapgye vad vizdi. A háború alatt voll ez a nagy vizes periódus, amik:r a Fehér ó kornyékének derék, munkás népe ugy retegeit a nagy fertőtől, min ha még most is benne lakna a régi mcsevi ág sárkánya, amely ha megéhezik, dőj"néa hajadonlányokra <átja a száját Akkor történt, S

y Somogyi Szilveszter polgármealera háborús polgármesterek tömérdek gondja közt legtöbb gondot adott a Fehértó, amelynek az ideiglenes rendbe szedését is adtán tartolta országos érdeknek. Nem is tdleti volna hozzá egvtb, csak a tó leveze'ő csaternájának a kikotrása. A szegedi polgármesternek minden jussa megvolt hozzá, hogy ka'ooai erői kérjen, aőt köveidjen az államkormányiol erre a pftrhetes nonkári. A ko mány csak tanácsot adott: katona nincs, tessék munkaerőt rekvirálni. Akkor, smikor minden épkézláb ember katona volt s aki nem volt az, annak megvo'l a maga szigorú frontja a boltjában, az irodájában, a mezején, a földjén. Embert, lovat, kukoricát, zabot, szénát, mindent elszed lek lőlOnk s mikor orizágos munkához nagyon szerény segitséget kértünk aktor fapénzzd fizet ek ki bennünket. De ugyanabban a hónapban a gömöri főapán kedveéri eierOiszáz katonát menÜkk fel, bogy legyen neki ki vei ki•ágálni a bankja erdőit. De bét mi mit Szeged egy gOmöri főispánhoz képest ? Szeged csak egy erkölcsi testűid s a főispán nem volt ugyan egy testületben az erkölccsel, de kortete 1' ™ini» «elnöknek és tujrul-végrül atyjafia is. A polgármester akkor el voll rá »rinta, bogy a kirá yhoz apellál, de »«rcresér; arra már nem került a sor. A viz meggondolta nngál és vissza kuzédott, ami pedig megmaradt b lóié, abból a város egy szerencrés otíe tel balt savat csinált. Ez a hozziértés el becsületes kézzel vezde t vál alkoss negytzerüen bevált, nemcsak tömegélelmeiés, hanem üzlet szett pontjából Is s sz azóta d'elt néhány esztendő alait a várót löbb hasznot látott a Fehér lóból, mint addig ezer esilendő alatt. Azonban ernek a halászsti üzemnek most már vége. A vizes esztendők peri'duss, ugy látszik, letelt s valőezlnüleg nem is jön vissza hamarosan. Hiteles följegyzétek ugyan nincsenek róla, de a bnyaiak trpaszfalata szerint körülbelül huszonöt-harminc esztendőnként van ugy, hogy a vizek égbőlfoldbői előbújnak, azlán egy darabig legelednek, majd összébb összébb zsugorodnak és végül teljesen eltűnnek. Most abba a periódusba értünk, mikor a vizek ugy eltűntek, hogy annyi sár sincs, amiből -z égi madár fétzkét megreparálhatná, porzik a Fehértó, legföljebb a chamomilla virágát szedik s a aziket töprik raj a a fehérnépek. A veszteiég, ami Szegedet helyi len gere elapadásával éri, kétféle szempontból is jelentős. A közönségnek nincs belőle olcsó hsla és s város kasszájának ninct belőle jöveddme. Nagyon érthető, ha a várót polgármestere most éppen ugy módot keres a viz visszahoiásár», mint ahogy mindent eiko e eit annak idején a viztől való szabadulásra. A változó méretű Fertőnek álatidó tóvá való létdéremár sek igtekezel toriént ezelőtt is, bőségest n voltak tudományos viztgáiódások és megállapítások s tetveket is készítettek, amelyek szerint e nagy birtoknak is nevesbelő kopár föld fe erésze balaató gyanánt volna haaználható, felerészérek pedig a földművelés vehetné hisznál. Pénzkérdés az egesz, de a mai viszonyok kOzt ermésze'esen ez a legnagyobb kérdés. Vájjon nem lehetne-e mcst ezt a kérdést föladni az államnak, talán több eredménnyel, mint amikor a vizlől akartunk szabaduln'. Nemcsak Szeged érdeke, hanem a kis országé is, hogy a Fehértóval végre elbánjon az ember és a maga kezében szelidi'se. Elmultak azok az idők és tohs többet vissza nem lérnek, mikor több volt a föld, mint az ember. Se föld, se viz többet veszendőte nem mehet s óriás területek termé ét többé a 'advizek sieszélyéiől függővé lenni nem lehet. Ezt bizonyára bdátja a kormány is, de ennek fejében tőlünk annak a belátását kéri, hogy neti ilyesmire nincs Í

iénze. Csakhojy minduntalan azt létük bogy mindenre van pénz, amire akarják, bogy legyen. Minden azon fotdul meg, hogy — ki a protektor a itt ű kőzik ki a még mindig protekciós városnak gúnyolt Szeged régi baja: az, hogy nekünk nincs protektorank. Kormányok jonntk, kormányok mennek s abban mind megegye)nek, hogy „hja, Szeged gazdag város, segítsen msgánl" Régi befolyásos jóakaróink elhaltok, akik akkor is tudtak ériünk szót szóin*, mikor egy egy ku uc közgyűlési határozattal rossz fát letlünk a tűzre. Most Szeged igazán nagyon jól visdi magát, nagy érdeme <et szerzett, — hol vannak a jóba rátái, akik honoráltatnák ezeket az érdemeket ? A svéd kormány védelmezi erdélyi magyarságot. Stockholm, junius 6. A Svéd Távirati Iroda jelenti, hogy a svéd kormány az angol és braziial kormányokkal egyetértően azt kérte, hegy a Nemzetek Szövetségének legközelebbi tanácsülésén tűzzék napirendre a román agrártörvény alkalmazását kűlOnöe tekintettel a magyar kisebbségre. . A svéd kormánynak ez a lépése azt jelenti, hogy a svédek kívánják, hogy a román agrártörvény alkalmazásában a magyar kisebbségi birtokosak ellen elkövetett erőszako koddsok a Nemzetek Szövetségének tadomdsdra jussanak és a többi állam képviaelőinek alkalom adaiaék am, hogy a kérdésben állási fogla hassanak. Radios meghédolt és kegyelmet kér. Belgrád, innius 6. A Novosli tzerint Radlcs éa a radikáliaok közötti tárgyalások dőlt Ridicsot a börtörb<> táját kérelmére s a kormány tudtával meglátogatta ejy jaeisrangu állami hivatalnok, aki eőli Radici sajUktzflleg levelet irt, melyben elismerte a monarchiát, a dinasztiát, valamint a vldovdani alkotmányt éa kije'entette, hoty etzel meg van elégedve és nem követeli a revíziót. Majd eddigi müköimtiimtm»ii»iiii»»»t»»»in»n»»m»»»»tmntnn»nmnmmm dé.ét mtgbinva, ünnepélyesen köte'ezte magái, bogy Orökte felhagy álltm- éa monarchize lenes munkájával. Végül kérte, hogy eme nyilatkozatából vonják le a konzehienc'át. A Nowsti azerint ez utóbbi kérelme a megkegyelmezésre vonatkozik. A levelet I'.sics május 28 án adta át a királynak. Ezután indultak meg a tárgyalások a kormány és a Radicspírt közöl'. A Beniczky-ügy miatt az interpelláció jogát veszélyben látja az ellenzék Budapest, junius 6. A Beniczkyügjet az denzék már ismétel entzóvátette a HJz elölt, de eddig az ellenzéknek még esik az volt módjában, hogy ntpirendi indítványt kapcsán betzé jen az 0|yröl. A legu'őbbi inferpe ládós napon, szerdán még nem lehetett interpellálni, mert az uj házszabályok értelmében az interpellációt Irgkétőbb az interpellációt megelőző ülésen leli benyújtani. A Háznak pedig szetdát megdöiö Oléte csak a mull héten, Beniczky vallomása előtt volt. Az dlenzék ugy számi'otf, hogy a Ház szóm bitón Is ölést tart éa ekkor Interpcl'álbal a Ben ciky-ügjről. Az ellenzék azonban ctdódott számításában, mert a Ház ma, szombaton nem tartott ülést. Egyetek sz ellenzők részéről ezt céiludatos dolognak tartják és ugy vélik, bogy a tibbségi+drt megakadályozza az ellenzéket Interpellációja elmondásában. A többaégi párt rétiéről viszont rámutittak, hogy a mult héten éppen as ellenzék hivatkoiott kimetü'tiégére és kívánta, bogy a Ház szombaton ne tar!son ülést. A lObbtég tehát cuk a Ház határozatához maradi következetes. Moit sem tartott a Ház üléit s-oxbaton. Ilyen körülmények között a legközelebbi interpellációs nap a jövő szerdán lesz. Tekintetid azonban arra, hogy csütörtökön. Űrnapján, a Ház ismét nem tart ülést, az ellenzik attól tart, hogy szerdán sem lesz módjában interpellációkat előlerjeszteni, mert a többség ugy fog határozni, hogy szerdán se legyen ülés. Erre nézve azonban Zsllvay Tibor, a Ház blelnöke kijelentette, hogy ilyen intézkedés még nem történt. Az ellenzdknek tégi kívánsága, hogy az interpolációs napok nc szerdán és szomtaton legye ok, mert szombaton a legtöbb esetben nincs ülés és igy az ellenzék a legfontosabb jogától esik cl. Az interpellácós napok megállapítására nézve a Ház minden egyes ülésszak elején határoz. A mostani ülésszak elején ugy határoztak, bogy szerda és szombat az interpelládóa nap, amint ez hagyományos szokás, de nincs akadálya annak, hogy a következő ülésszak dején például keddet és pénteket válasszák a többség hozzájárulásával inlerpeilációa napokul. A belügyminiszter a fepbetlltéeréf. Bcdopest, junius 6. Vass József mintzt «elnökhelyettes — mint ismeretes — tegnap nem fogadia • újságírókból, kiadókból éa képv: bői álló küldOttaéget, amely a b Az Újság érdekében akart ná>* veniálni. A minitzterelnök . kijelentelte Rassay Károlynak, hogy lap betiltása — resstortkérdét, a belügyminiszter hatáskörébe tartozik, kerease fel öt a küldöttség. Rakovszky Iván belügyminiszter ma kijelen e te, hogy az Az Újság be'iltesira vonatkozó rendsle'ét nem vonja vissza. MII mond Apponyl? Apponyi Albert a Beniczky-üggyd kapcsolatosan ma kijelentette, hogy a Beniczky-ügynek se ami köze sincs a I gitimizmushoz. Beniczky lépését egyénileg tdte, előzőleg senkivel sem tárgyait. — Ez e kijelentésem azonban — mondotta Apfonyi — nem jeenti azt, mintha á lésfoglalásim Beniczky dlen irányulna, csak azt jelenti, bogy az ügynek nincs semmi ötszefUggéte a egitimizmus ügyével. A vádlanáca a jövő héten ¿önt Beniczky vizsgálati fogaaga fölött. A budapeati bünletőlOrvényszék vádtanácta ma foglalkozott azzal a felfolyamodással, amelyet az Az Újság pünkösdi számának eJkobzáia miait .elemeitek be dr. Ágat Bda felelős szerkesztő, dr. Hlrsch Alfréd felelős kisdó és dr. Bródy László nyomdeigaigató. A vádianács ülésén dr. Almássy Deziö tanácselnök elrOkOlt A vádtanács zárt ülésben foglalkozott a benyújtott felfolyamodással és a tdek felszólalása u án meghozta határozatát, amely sz ríni a bejelentett felfolyamodást elutasította azzcl a megokolással, hogy a vizsgálóbíró törvényes alapon rendelte el az elkobzást, mert a vonatkozó lappéldánytan sajtó utján elkövetett kormányzósértést, ugyancsak sajtó utján elkövetett tiltott közlés vétségét és hivatalt titok eláruldsdnak vétségét követték el. A Beniciky-ügyben a királyi ű,yésiség egyébként ma ujabb indítványt terjeszteti a vizsgálóbíró dé. Ebben a vádhitóság Beniczky Ödön ellen kormányzósértés, tiltott közlét vétsége és hivatali titok eláruldsának vétsége cimén a vizsgálat és vizsgálóit fogság elrendelését Indítványozza. Ismeretes, hogy napokkd ezelőtt a vádhaóság Beniczky Ödön előzetes letartóztatására terjeszett dő indítványt és azt a vizsgálóbíró el is rendelte. Ben:czky Ödön és védői felfolyamodlisal dtek és azt kérték, hogy ennek elin ézése előtt megfdeJŐ határidőt kapjanak a felfolyaoodéa megindokolására. Ez kitolta a másodfokon való elintézést és igy a véd« tanács ctak a jövő héten fcglalkoshatik az ügynek ezzel a részével. A kirá'yi ügyészség éppen ezért most kénytelen volt viisgálati indítványt és a v zsgálati fogság elrendelésére vonatkozó kérelmet döferjeszteni, mert a bűnvádi perrendtartás 568. § a paranciolólag előírja, hogy a vádló a nyomtatvány lefoglalásától számi'ott nyo'c nap alatt köteles vúsgála I indi'ványt előterjeszteni.