Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-27 / 34. szám

DELMAQYARORSZAO Rakovszky István a szólás- és sajtószabadságról. Az igazságügyi miniszter nyilatkozott Kádár és Ulain törvényszéki kijelentéseiről. Budapest, junlui 26 A nemzelgyű­éi mai Qlétét 11 érakor nyitotta meg Sellő tszky Béla elaOk. Nip'rend szerint kO etkezlk az in demnltds általános vitájának folytatáss. Kiss Menyhért a »ulyos adókai leszi ssóvá. Az indemnilási isvsshlot nem fogsdjs el. Rakovszky István a kOvelkezó fel­szólaló. Beszédében ereket rrondjs: Szégyenletes dolog, bogy milyen hely­zetben vannak a magyar állampolgá­rok a velünk szemnédos Ronániábsn, vsgy Szerbiében. Olyan üldözött em­ber nincs sehol a világén, mint a ma­gyar. Ssflkség vsn egy erélyes kezQ, határozott fellípísa célluda'os kQiagy­miniezterre, de nem olyanra, aki ma beül a báisonyszékbe, bogy holnap d­sűlyedlen egy bankigazgatói állásba. — Remél, hogy a pénzügyroinisz'er pénzügyi politikáját továbbra is fej'es leni fogja, különösen a forga'mi adó leépi és; terén. A legnagyobb eredmíny mostani beszámolójában kétsé^k vüi az, hogy a szorzószámot 17.000K-ról a való­ságnak megfelelő 14.500 K ra szállította le. Különösen fontos ez a hdzbérek fizetésénél. Di m'r megmozdulnak a fszivü háziurak és deputdcióznak a népjóléti miniszternél. A népjóié i mi­niszter ur a küldőt ségnek k"érőleg vá­laszolt és láthatólag nem helyezkedik ugy nolyan ál álpontra, mint a pénz­ügyminiszter. Rakovszky István: Felhívja a pénz flgyminlsner figyelmét az állami szer­ződések revíziójára. Parlamenti bzott­ságot kell kiküldeni az összes szerző­dések megvizsgálására, különösen az államvasutak szénszerződésével kapcso­latban. Hihetetlenek azok az előnyök, amiket a Magyar Távirati Irodának bizositottak. Takarékoskodni kellene minden vonalon. Pillér E-nil: Fejétől büdösödik a hal. Rakovszky Is vén: Ez a szegény le­rongyolt ország nem birja a fényűzíst, példát felniről kell adni, szerénységgel, takarékossággal, lemondással. Szokásba jOtt az, qogy amikor a nemzetgyűlésen egy szónok a kormányzót említi, az e nik figye mezteti, hogy a kormányzót a vitába vonni nem szabad. , Malaslcs Qéza: Nekünk nem szabad. Rakovszky István : Mély tisztelettel vsn az elnökség iránt, ez helytelen meg­állapítás. Senki', a kormányzót sem szabid itt sértően megemlíteni. Di meg lehet mondsni mindent, azonban min­dent nyomban bizonyitani ii kell. Bizo­nyítani kell azt, amit az ember a par­lamen'i illem határain belül elmondott. Szilágyi Lajos: A háború alatt kriti­zálhattuk a haderegL'parancsnokságot. Rakovszky István: Ha valaki kritikát gyakorol és nincsen igaza, akkor majd meg fogják cáfolni, az igazság csak ugy fog na{>fényre derülni, ha as ellen­tétes vélemények tisztázódhatnak. At­tanulmányoztam európai házszabályokat és a pulamenii szokásokat. A legkon­zervatívabb angol főrendiházban a ki­rály eljárásával kapcsolatban a legéle­sebb krtlikal megjegyzések hangotlak el. IL Vilmos, aki hatalmas uralkodj volt, amikor a minisztérium felelőssége nélkül nyitslkosott, a legélesebb k l'txa tárgyává tette ki magát a német or­szággyűlésen és kényleien volt Canossát járni. Emlékezzünk azonban a chlopii hadpirancsra. A régi képviselőhád naplóban nem egyszer előfordult, bogy kritika tárgyává telték a király egyes nyilatkozatait. Kijelenti, bogy a magyar nemzetgyü éi elnöke a legne­hezebb helyzetben van az összes par­lamenti elnökök között Egyet azonban nem szabad elfelejteni. Azl nevezete­tesen, hogy ideiglenes berendezés kor­szakát éljük, hogy vannak alkotmány­biztosítékok, vannak a közszabadság­nak garanciái és vannak a parlamen­tarizmusnak hatalmas érdekei. Nincs sajtószabadság, nincs gyülekezési sza­badság. Jásznagykanszolnok tekintetes ét nemzetes vármegye diktatúrát akar. Ha ez igy van, akkor M elegségünk az utolsó mentsvárhoz, a parlamenti szó­lásszabadsághoz ragaszkodni. Nem le­het egészséges parlamenti élet, ha nincs megértő viszony a pártok között. Igaz, vagy nam igaz? Rakoszky Az Újság betiltásáról be­szél ezután. Kérdem, mié i tiltották be ? Azé<t, mert az Az Újság egy cikket noxott? Deák Ferenc sajótörvénye sze­rint a biriapoknik nem szib.d hizuduL Ktrdíra: amit ai Az Újság hozott, igaz, vogy nem Igai ? Mert ha Igaz, akkor szabad folyást kell ergedni a dolognak, ha piáig nem Igaz. akkor birói uton kell az eljárást Jolyamatba tenni. (E lentmondások a jobboldalon.) Klárik F.renc: lgtn's. a bitóság elé tartozik. RJtovszky István: Ez nem az ellen­vagy a kormánypártnak kell, Az állami szerződések revíziója. hogy as álláspontja legyen, hanem minden becsületes embernek. Ne fe­lejtse el a túloldal azt az elvd, hogy ma nekem, holnap ped'g neked. Nem szabad meglőrénnie annak, hogy egr miniszter száz és száz ember egszisz­tenciáját tegye tönkre minden biröi ité'et nélkül, tisztán közigazgatási uton. Petrovdcz Oyuli: Dj Az Ujsdg rá­galmazott. Zajos felkldlidso'c az ellenzéken: Te­gyék az ügyet a biróság kezébe 1 Nem lehel közigazgatási uton ezt elintézni I Szüntessék skkor meg s biróságot I Rakovszky István: Ha bűnös valaki, akkor birói uton i éljék el és az itélet után minden becsű etes ember igazat ad a kormánynak. Igy soksn szt mondják, hogy Beniczky az igazság mártírja. Utalok srra, hogy Kádár Lehel mit mondott a biróság ellen­őrzése mellett. Emellett csekélység sz, smit Ben'ctky mondott. Frledrich Islvln: Tessék Kádárt le­tartóztatni. Pikier Emil: Ne csak Kádárt, Utalni is Felkiáltások a szocialistáknál-. Miért nem Járnak el velük szemben I Nagy Vince: Ez súlyosabb, mint Beniczky esete. Rakovszky István: Kádár Lehel a következőket mondotta: „Bizonyítani tudnám, hogy mely tényezőktől és kik­től kapott Héjjas Iván felhatalmazást arra, hogy az Alföldön rendet teremt­sen. Bizonyítani tudom, hogy ez a fel­hatalmazás olyan széleskörű volt, ami­nőt még soha magyar ember nem kapott. Feljogosították Héjjas Ivánt arra, hogy szó nélkül bárkit minden különösebb eljárás nélkül főbelövethes­sen, vagy felakaszthasson." (Nagy zaj és felháborodás az ellenzéken.) As elnök ciak Hosszas csenge'és u'án tudja a rendet hdyreállitani. Rakovszky István: Kérdem, ki adta ezt a felhatalmazást. Nincs a világon olyan ember, aki azzal a Joggal lett volaa felruházva, hogy magyar állam­polgárokat és embertársait, mint a nyulakat, kénye-kedve szerint ílvethes­Egy hang a Jobboldalról: És Haynaa ? Rakovszky István: Haynau halálos i életekkel sújtotta azokat, akik erre ki­jelöltettek és akik a magyarság mir­tirjai lettek. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Az elnök hosszasan csenget. Rakovszky Is ván: Lehete len á lapot, hogy itt fölkel a volt sajófőnők és az­zal dicsekszik, bogy a fővezér p ¡ron­csára kidobatta kl a vasúti kocsiból is elégette azokat az újságokat, amelyek előzetesen már a cenzúrán átmentek. A háború alatt nem volt Feldmarschall­leutenant, aki hozzá mert volna nyúlni a cenzúra által már jóváhagyott és szétküldött lapokhoz. Szilágyi Lajos: Ez a tulajdonjog. Másét ellop il I Rakovszky István: I yen fdszól lá­sok, mint a volt sajtófőnöké, abban a rigi parlamentben nem lettek volna lehttsigesek. Zstrkay János: Nem lett volni sza­bad jegen*edni azoknak a lapoknak megjelenésé'. Felkiáltások a szociáldemokratáknál: öreg boisi, maga hallgasson I Ml vaa a Tűzzel?! Rakovszky István: Az már h ladás mindenesdre, hogy sz önök soraiban 1925 junius 27. csak szórványosan vannak olyanok, akik ezt helyeslik. Ki kell jelentenem, hogy az állavfő védelmére kelnék, ha valaki Igaztalanul megtámadná. Végül kijelenti, hogy az indemnitást nem fo­gadja el. (Nogy top} az egész bal­oldaloi.) Ezutln Eogya Jénos emelkedik szó. lásrn. A magyar lülpoli'ikát kívánja mond|i — „«aglalat tárgyává tennl^ {Derültség a baloldalon.) Az olasz orien­tációt sürgeti. A mi utunk — moidji — Londonba is csak Rómán át veiét A jsvisla'ot elfogadji. A nemzet becslllctUg)i tartozásai. Rup'tt Rezső hosszas in polemizál Bogyaval és azl mond|s, hogy meg­gjőződéie szerint inklbb Francia­ország, mint Olaszország szövetségét kell keresni. A most beterjesztett költ­ségvetés az oligarchikus rendszer költ­ségvetése. Az indemniláit nem fogadja el A Jrancía forradalmat a rettenetes adók robbantották kl. Ugy láljs, hogy etiben a köliiétvetésben mintegy kodi­fikálva van a forradalom. Ritér a vi'ézi aratásokra él azt mondj a, hogy az egész ország vitéz volt, kű!ön femjelezni nem lehet egye­seket, mert ez alkalmas arra is, hogy elkeseredés! szűl.ön. Két határozati ja­vasla'ot nyújt be ezu'án. Az egyikben ait kívánja, hogy a palotaőrslg, a koronaőrség, vitamint a kabinetiroda nagyrészének költségeit fordítsik a nem­zet becsűlelügyl tartozásának kifizeté­sére, valamint a nyugdijak rendezésére. Sírra bírálja ezu-.án az egyes tárcik kölisíg vetéseit. — Kéri, utasi sa a nemze'gyü'és a kormányt, hogy vizsgá tassa ki, meny nyíre Igazak Kádár Lehel hírlapírónak a budapesti bűnletőtörvényszék előtt tett uzon állításul, hogy Héj/as lián­nak olyan széleskörű hatásköre vflt, mint amilyet magyar ember még nem kopott. Vizsgáltassa ki továbbá a kor­irány, igaz-e Ulain Ferencnek, Kádár védőjének az a vádaskodást, hogy az államfő Héffas Iván családfánál az iziákl gyilkosság után több látogatást tett és hogy Héjjas Iván az államfőnél több ízben látogatáson Jelent meg és ve'e órák hosszat csaknem barátilag elbeszélgetett. Ha erek a vádak igazak, nyilatkozzék a kormány, az ő tudtával (őrléntek e azok a látogatások és vál­lalja e azokért a Jelelősséget. Harmadik határozati javaslatában nyilatkozatot kér a kormánytól olyjn iránybin, hogy ellenjegyezte az államfőnek ezt a beszédét, ame yben az Urnapi hódoló kű'dötlségnek válaszolt, amelyben ben­ne van az a passzus, hogy ha a haza érdekében szükségesnek látta volna, bünteteti volna. Igaz-e, hogy a válás? bestédet nem hivatalos beszélgeti» előzte meg, am nek sorát a kormányzó o y«n kijelentést tett, hogy rövid időn belül olyan fordulat következhet be, amely mindannyiunkat kielégít. Györki a nyugat magyarországi tisztekről. A köve kező szónok Györki Imre, aki a tanácskozóképesség megállapítását kéri. Mire az elnSk az ül^st 15 pxere fe függeszti. Györki: Az emigránsok hizaengedí. bét és a forradalmi bűnösök amnesi. tiában vaió része iésít sürgeti. Foglal, kőzik a nyugatmagyarország! esetni­nyetkel és azt állítja, hogy egyes tisz­tek ott fosztogattak. Az elnök figyelmezteti, hogy sulyot vádjait ne áltaiánosságbin tegye meg, hanem konkrétizá jt azokat. Györki: tnczédy Ágoston és tárul név alalt ismeretesek a fosz'ogalók i a honvédtörvényszék dőli. Foglalkozl a Somogyi-ügy első nyomozásával ahol véleménye szerint eliuisolás tör­lént. A gvilkosok nézete szerint: Sol­tész és Kováid nevű tisztek voltak. Az indemnilást nem fogadja el. Várnai Diniéi az Az Ujsdg betiltá­sában a sa,l6siabadság megsértéséi látja. Sürgeti, h)gy a kormány adja meg az ergedélyt a lap újból való megjelenésére. Pesthy Pál igazságűgyminiszler ref­lektál Oyörki fe szó atására. Az esküdt* széket illetőleg megá lapítja, hogy ma még niics olyan mérvű konszolidádá és társadalmi béke, bogy az esküdi­széket fel lehetne állítani. Ezidőszerint csak 120 kommunista van börtönben. | A börtönben lévők mindegyike gyil-' kosság és ehhez hasonló egész közOe* • égés bünctelekmény miatt van elítélve. Kádár és Ulain Ügyében meg ndult ai eljárás. 1Pesthy Pál: A Somogyi-ügyben meg­állapítja, hogy Beniczky lezáratisa a jogerőt büntetés kitől éie végeit tör­téni. Az idevonatkozó lörriny idézésé­vel bizonyitl«, fco^y Beniczky a vallo­mís körié >érel s Blk-be ütköző tiltott közlés büncs lek nényél körette el. Kü­lönben a biróság elő t folyamatba lévő ügyről nem nyüa'kozhitür. Kád Ír Lehel és Ulala Ferenc ügyében szintén meg­indította az ügyész az eljárást. Az ügyészség ebbe i az ügyben megteszi kötelességét. Rublnek István előadó a mentelmi Egyre véresebb a Nyolcvan kinai diákot megölt a London, Ju-iiua 26. Kantonból jel«- I tik, hogy a legnagyobb mértékben fo- j lylk az Izgatás oz Idegenek e'len. A ntpizÓDOkos ad hirdetik, hogy Ksn­t >n mintáiéra a többi nagyvárosban is kivonulásra keli kényszeríteni az ide­geneket. Nagy tűn e ís;k voltak a teg­napelőtti birokban megölt nyolcvan kínai diák leseléiénél. A vérfürdőt ti okozts, bogy egy IflntetCcsoport megrohanni készült sz egyit külföldi kolóniát, mire a hadlhojók gépfegyver­tűzi zudult a támadókra. A sebeiültek számát többszázra teszik. A hidihajók a kikötő közelében cir­kálnak, hogy megakadályozzák a kül­földi negyed Jdgyujlósdl. Résm ke'I lenniök azért Is, mert ai ország belse­jéből folyton izáliingóznsk ai Idegenek a kikötőváros felé és tartani lehel etlól, hogy K-nlonban ezskd is meg­támadj ik. London, julius 26. A Reu'er-irods jelen'i Hongkongbó', hogy ott egy lö­völdözés alkalmára!, jóllehet abbatt ciupán kinaisk vetlek riszt, harminc kínait megöl ek és helfend meglebe­gtetlek. . . _ . , PJrls, juilui 26. A francia kormány tmgbizla p:kinji dip'o náci ti képriie­lőjtt, bogy s legerélyete^b Ültakozását bizottság JMentését terjeszti be. Java­solja, hogy Propper Slndorl a nemzet­gyűlés rgyik legutóbbi ütés ín tanúsí­tott magatartási miatt egy ülésnapról zá ják ki. A H iz a bi lottiág Javaslatát elfogadja. E-.ulán az elnök napirendi Javaslatot tesz, mely szerint a His legközelebbi ülését holnap délelöll ti a óra tor tsrljt és folytatja az indemnitás tárgyalásit As indítvány él ss interpeliádéi köayvek felolvasása és a jegyzőkoap h leleslié e uáa negyednél órakor as ülés véget érL kínai forrongása külföldi hadihajók fegyvertilz*. jelentse be Paspuler francia kereskedő meggyilkolása miatt, aki a kalonai tün­tetések átiozata lett. Egyelőre a fran­cia kormány más lépést Kína ellen nea fog tenni. Níhiny nap óta azontúl Franciaország és Anglia között nem* hivatalos bizalmas tárgyalás JolyU, amely közös akció felvitelét célozza. Moszkva, lunius 26. S:ovjeloroszor* siág konzuli tiltakozását jelentette b» a kínai kormánynál, mert a msndzrs* riai hitáráliomáion a kinti hatócigok lefogtak egy orosz állampolgári, akt Mandtaurián át Ussurijitkbi akad utazni. Muideából az az intézkedk ment a határállomásokra, hjg/mindJ orosz állsmpo'gárt, aki Mandziuriibt akar menni, f:l kell tartóztatni akk<* is, ha rendel útlevéllel rendelkezik, amely beu azási eagedéi yel vin el­látva. MMMWMIMMÍMMMVWWMMMISS Férfi is női esőernyők rendkívül olcsó árakon legszebb kivitelben Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. d . li j

Next

/
Thumbnails
Contents