Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-27 / 34. szám

1925 Jnnins 27. DBLMAQYAROR;SZAQ magánvállalat lett a hatósági huzüremból. Háromnálőtvenmlil'óért vette mag az aj tulajdonos, aki negy­venmillió évi bért fix«t. keltőt Kavács Slndor fetíe, a« egyik­ben aa üzem bérbevételire, amdslkbon örökáron való megvételére lett ojánla­tol. Ai alllalokkal bélfön fcglaikozolt i> Oiemigazgatóaág. As Ozemigazgató­sfg flléseln történtekről nem ketülfe nyilvánoiaágra lemni, mert s fsnácia nyilvánosság Uzárásávsl Inléri azüze­mtk soriát, eiért nem került njilrá­noiságra as alánlatok torsi tem. A« Üzemigazgatóság h.lártaata azcnban tanácsi lóvélngyás nélkOl nem balt­ható végre a 'gr a kérdéssel a tanács it fcgtalkoiolt. A tanács as Oiemigai. Az a hos'zu és áldatlan harc, amely a város egyik legszebben kifejleszteti üzeme, a hatésági húsüzem kOrfll tom­bolt, elérkezett végre befejez« akkord­jához: elkeli az üzem. Uj gazdája Kevócs Sándo', az iimert nevfl és kOztiizteletben álló szegedi sertéshiz­laló, akit bosszú évtizedek óta vezérük­nek 'ekin'eitek a szegedi húsiparotok, július elsején veszi át a hatósági üze­met, amelynek cégtáblájáról Így le­kerül az ominozus .hatósági" |eizö és átalakul magánvállalattá, hogy lolvegye a harcot a konkurrencia fron'ján rzok­kai a bl városi hutmérésekkel, ame­lyek legkitsrtóbban küzdettek a ható­sági husszék mrgszüntetéseér'. Ez a küzdelem most végre győzelemmel vég­ződik, a haósági húsüzemet a bolt el­adásával megszünteti a város, de az érdekeltek nem nagyon Örvendeznek a diadalnak, mert a ha ósági üzem he­lyett egy erős kézben levó magár,üzem komoly versenyével kell számolalok ez­alán. A magánüzem versenye pedig rendszerint komolyabb, veszedelmesebb és könyörtelenebb, mint a hatóságé... lameretes, hogy amikor megjelent a kormánynak az a rendelete, amely a hatósági húsüzem fokozatos visszafej­lesztésére és a hatósági kenyétüiem azonnali beszüntetéiére kötelezte a vá­ros hatóságát, a tanács a közgyűlés felhatalmszása alapján megkisérelte, hogy a hatósági húsüzemet olyan szö­vetkezetié alakitia át, amelyben a hús­iparotoknak megfelelő érdekeltsége le­gyen. Es a kísérlet azonban a husipa­rosok elzárkózása miatt megUlusull s Így a tanács — ugyancsak a közgyű­lés előzetes felhatalmazás s ilapján — közzétette az üzemek eltdáii, illetve bérbeadás! hirdetményé'. A hatósági butűzemre két ajánlat érkezett, mind­gitóság |sv»slala altpiánKovács Sán­dornak az izem megvételbe vásottozó oiánlatát fogadta eL A bérleti a|árlrt bin ugyanis Kovács Sándor kevés béi. alán ott, a házbéren kivül mtadO«« 20001 ranykoronaévi béri, ami30.000.000 papírkorona bérnek felelne meg. A megvéte l ajánlatot már kedvezőbbnek lilál'a a tanács. Az üzem fölszerelé­seért kétszázmillió koronát ofánloti tel Kovács Sándor, az üzletért negyvenmü­lló évi bért és kötelezettségei vállalt arra is, hogy as Özem átvéte'ekor napi­áron átveszi az árukészletet, amelynek értéke százötvenmillió korona körül mozog. At üzem átadáu jullui elsején válik esedékessé. Az eladás — aajnos — nem sike­rült olyan jól, mint ahogyan a város­házán gondolták, aminek az a magya­rázata, hogy a nagy pénztelenség mialt komoly éroeklődö nem jelentkezett a hirdetményre Kovács Sándoron kivü>. Kovács Slndor keiében átéri |ó helyen lesz valóssinüleg aa üzem, amelynek eladása flzemveze ójének és megterem­tőjének, Scultéty Sándor főszámvevő­nek okozza mégis ciak a legnagyobb azomorutágof. Julius 9-éig a Belvárosi Banknak meg kell kezdeni a fizetéseket. Jelentettük néhány nappal ezelőtt, boiey lassan tisztátódk az Osizeomlott BeJvátosi Bank ügye, mert a Pénzin­tézeti KOzpont fölszóli ására a bank igazgatósága nagyobb Összegeket helye­zett letétbe a P. K.-nál, hogy a szaná­lási munkálatokat megindíthassa. Most aztán rövidesen — a beit vők szem­pontjából — teljesen tisztáiódik a hely­zet és lehetséges, hogy a kisemberek rövidesen hozzájuthatnak pénzeikhez. Mint ismeretes, ugyanis a hite ezök egy része nem elégedett meg a bűn­vádi feljelentéssel, vagy a várakozási álláip3nttal, hanem csodmegnyitásl ké­relmet Mézelt a töivínyszékhez. A bank ellen kért csöd ügyét a törvényszék nem intézhette el, mivel a P. K. akkor még nem készült el jelenlésével. Erre ezután a bíróság a csódmegnyitás ügyiben hat­van napi terminust adott. Ez a terminus pedig julius 9-én jár le. Illetékes kOrök abból a lényből, hogy az igazgatóság már nagyobb Összegei heiyeiett el a P. K.-nál, valamin', hogy julius 9 én lejár a terminus, azt követ­keztetik, hogy a bznk még Julius 9-tke elölt meg togja kezdeni a betétesek kielégítésit. Azzal érvelnek ugyanis, ha a kiűzetéseket nem kezdi meg a bank, a törvényszék 9 én megnyitja való szinüleg a csődöt, ami pedig aulyos konzekvenciákkal járna az igazgató ságra nézve. így most már minden­képen tisztul s helyzet, a kisemberek végre hozzájutnak pénzükhöz, mert mo<M az látszik, hogy az Igazgatóság áldozatkészségére a P. K. kezébe veszi az össleomlott bank szanálását. Ismét segélyt kér a színigazgató a várostól. Pénteken délután gyér érdeklódéa mellett éa tárgytalan tárgysorozattal ü'ést tartott a azinOgyi bizottság, ebben a szezonban immár utoljára. Letárgyalni való лет igen volt, dr. Gaál Endre kullurtanácsnok mégis összehívta, mint minden hónap u olsó péntek napján. A oizolteági tagok egyrésze meg ii je­lent él igy az élnek irégis kitalált va­lant napirendet. Az üés megnyitása elán bejelenlelte, hogy kéidéat intézett a színházi városokhoz, felvilágosiláit kéne ártól, hol miijén mértékű vátosi lámogitat kap a izinbáz. A körlevélre néh«ny várca már megkü dle válaszát. « yárca tmuának átirata szeiinl az „itani izinháa igazgatóját felmentel­Ks a vgalmi adó fizetésének kOtele­s-tisí;;e alól, ezenkívül a 7úros ragért i 4 i* A1 ««í'eiis költs ví valamint a szlíházi gépé.. ,ei|e» ft*. téséi is. Ez a ttmcgalái körüli elül 270 milliónak f;!el meZ. Ul ,u — Ennél ml sokkal többet с j-v — baaizo'.t a bizottság -yv. Kecskevét értékes dlszle »mv M j j­dijiaíanui engedte át s^inháza h»szní. »Ш az íjaifalOrak. ElJliata i füt^t, 7 a világítást, aa épület fenntartási és lOzblztosilási költségeit ii. — Ennél Is többet adtuak — mondls ki a szincgyi bizottság. Miskolc vezet a iámogatáa terén. El­engedte a vigalmi adót, elvállalta a fűtést, a világítást és mivel megállapí­tották, ho*y s rossz színházi konjunk­túrák következtében Sebestyén Károly iziaigazga'ó hituizmiliió koronái dc­Hciltcl került szembe, a város ebből háromszázmillió koronát magára vállalt éa azt rendkívüli segély cimen kiutalta a direktornak. Felírt ezeakivOl a kor­mányhoz évi 30 millió állami szubven­ciót és a három százalékos foijalui adó elengedéséi kérve a sz nhíz szántára. — EnayU már nem adott Szeged — ¿llapi.cüák meg a bizottság tagul. D'. Gaál Endre e;utáa Hódmező­váiárbely átiratát ¡«mellette. A iiom­stéd azt szeretné, hl a JövOb:n s sze­g<dt színház igazgatóié«, akinek Hód­•nizörásárhely a nyári állomási, egy o.,*n vrg>ei bizottság választaná, aueiy­ben mindkét város képviselői heyet tálalnának éi es a bizottság állapítaná ®eg a szeri;dési feltételeket is. — Ebbe nem mehetünk bele — mondta Gaál Endre. — Ml már leid­lünk valami közeledést, át is fr'unk de a szomszéd nem reflektált rá. Vá­laszoljon előbb első átiratunkra. Jobb, ha minden város szabadon egyezkedik Andor Zsiga bejelentette ezzel kip­ciolatban, bog; Vásárhe'y azt szeretné, bs a vásárhelyi szezon detküfét is Sze­ged vállalná magára hálából azért, mert V/sírhely nyári állomást td Sie­grd stinházánsk. Azt is kivánja, hogy Andor Z<iga teljes társulatával íren­jen ál Vásárhelyre, pedig Vásárhely ilyen nagy társulatot nem bit el. KöaOlie mé^ a szinigargató, hogy Péter-Pál napján zárul a szezon. Ez­utál Uferlnl társulata játszik bél ni­poi át. VVlmmer Fülöp ;zólalt fel végOL El mondott», hogy a szír ház'síiét anyagi válsággal lüid, a szirének tiienhat> diki gázsijukat tem kapták m'g meg Ajánlatos lenne, hs a város ismét mrg­• Itlö lö'csönt, vsiy előleget folyteá­tina s szír igazgatónak, hogy a nyár nehéziégeket izzil álhidalbatss, mer küöiben botrány tél kell tartani. — A tanács mereven elzárkózik — jegyezte meg reménytelenül Gsál Endre. — Hatvanmillió korona kellene — mondta Anáor Zsiga. A azfnogji bizottság ezután ehilá­rozti, hogy uombaton sorra járja a tanács lapj'lt, különösen az ellenzéki érzelmüeket, akik netn hajlandók a stinház további segélyiz'sére. Qaál Endre pedig a szombati kis anácsQlé­ten trrjfST'í e:ő java síitát. Egyéb tárgy nen lévén, u elnök a ülést bezárta. aMMMMMMIWMMWMMMMMMM fiitfelekezet elleni izgatásmlattelitélték a szegedi kurzuslap három munkatársát Az ittlét indokolása szerint a zsidóság nem faj: hanem felekezat, mert a törvényhozás a bevett felekezetek közé sorolta; de különben faj, nemzetiség ellen is tilos izgatni A nyilvánosság napról-napra látja, hogy azoknak az újságoknak a munká­sai, am-ly a hazafiság leple alatt állán dóan gyűlöletet hirde'nek éa amelyek csökönyösen küzdenek mirden szociá­lis haiedás ellen, egymás után kerül­nek a bíróságok elé hol Izgatás miatt, hol bűncselekmények fetdksérése mi itt. Pén'eken délelőtt hitfelekezetek ellent izgatás büntette mialt a szegrdi úgy­nevezett fajvédő orgánum három em­bere állott a sz>gedt törvényszék előtt és most a szegedi tO:vényszék pecsé­tel e meg itéle ével azt a munká*, ame­lyet ezek a lapok végeznek és amelyet a hazafiság Jelszava alatt „honmenUs­nek" mondanak. A Szegedi Uj Nemzedék cimü kur­zuslapban az elmúlt év októberében egymás után két cikk je'ent meg. At egyiknek uNem akarunk többi zrtdól Iáiul", a másiknak pedig Jajgat a zsidó" volt a címe. A cikkek féktelen hangén mondják el, hogy Magyaror­szág minden bajának a zsidóság az oka, amely nem akar Nagy-Magyaror­szágot, amely papírbakkancsot szállított, amely csalt és amely csak ártalmára van a magyarságnak. Ezért elég veit a türelemből, .nem akarunk többé zsidót látni", majd üt egyszer a vég harso­nája. Etek a gondolatok a vezérmoti­vuuai a cikkeknek, de olyan kilételek is vannak bennük, amelyekei — sze­rintünk — magyar újság hasábjai nem birnak el. Az ügyészség háború Idején elköve­ted hitfelekezelek ellent Izgatás büntette mialt indította meg az eljárást, amely­nek során kiderült, hogy a cikkek tu­lajdonképeni szerzője Koszó J nos Sán­dor a'sotanyai gazda, akit a vitézt szék csak nemrégiben fosztott meg a vitézi címtől, a vitézséggel üssze nem egyet­tetbe ő életmód miatl. Kószó kü'die be a cikkeket a kurzuslapnak, ahol aitán két fiatalember, Bogyai Kálmán és Wtt­ttg Rezső stiláris módosításokat eszkö­zöllek az onografiai és értelmi hibákat tartalmazó cikkben. Ezért azután az ügyészség mindhármuk ellen vádat emelt. Vild Károly elnök Kószó személyi ada'aíl vetzi föl először. Kószó meg mindig vUéznek mondja mrgát, de közben kiderül, h >gy lopás miatt két­hóaapi böitönre ítélték. Előídla, hogy a cikkeket ö küldte be a lap ak, ó megvan győződve azoknak igazáról. dogyat Kálmán azzal védekeze l, hogy ó c;upán felelős szerkes/iöjének utasí ásait követte. — Ha a szerkesztő törvénybe Ml­kőző utasítást ad önnek, ön akkor is kivett azt? - kérdezte az elnCk. — Ei nem láttam ezekben a cik­kekben olyat, válaszolja Bolyai, a zsidók ellen izgatott volna. Külön; en !La^0Ir,ak h',u,!)'a voltam t lapnál. Enyiiterá akartam a cikk te­norját. Ma A-ihá yt, a kurzusl p felelős szerkesztőiéi hallgatják ki ezután, aki kijeleneiie, hogy izgatást ne ti lá ot a cikkekben. VfitUg Rezső a harmadik vád ott a Jajgat a zsktu" cirü cikket dolgozta át, mert Bogyai már azt nem aktrta. Te1 leien Kószó szel emében adta közzé a cikket. Szerinte nem volt oyan Iz­gatás a zsidók elen ebben a cikkben, amit ne lehetett volna leadni. Kü'ön­ben is egészen kezdő volt akkor, odá­zd ák re i, ö átdolgozta. & 49 Horánszky ügyészségi alelnök kezdte meg ekkor vádbeszédé! és ekkor lép be a terembe Szász Iván főügyész, aki végighallgatja most már az egész tár­gyalást. — Ezeknek a cikkeknek egész tar­fal na — mondla Horánszky alelnök —, izgat a ziidó felekezet tllen. Nemcsak a legmagasabb állami tényezőktől, de mindenkitől azt látja az ország, hagy gyűlölet helyeit a szeretet, az együtt­működés Jegyében kell dolgozni. A vádlott.k p:dg épp az ellenkezőjét követték el. habár megeng den, hogy ők is a legszentebb célt tnzték ki ma­guk elé. Mindenkinek együtt kell dol­gozni a nagy célért és az eszköz nem szentesitI a célt. — Ezek a cikkek minden baj okául a zsidókat lünte'i fel. Azt mondják ezek a cikkek, Irgy a zsidók mindent Hsiipotyoznak, hrjgy nem akirnsk Nigy­Magyarországot. Tessék tekintetes tör­vényszék elfogulatlanul elbírálni ezt: ilyen cikkek nem szolgálják a konszo­lidációt. Egyenesen htirond|ék mindiárt a címben, h'gy nem akarnak többi zsldit látni. — Ilyeneket nem lehet mondani. A törvénynek büntetni kell as ilyet még akkor is, ha sokan igy gondolkoznak. Eruán azzal foglalkozik, hogy a zsidóság Jaj- e, vagy felekezet. A Kúria kircondta legutóbb, hogy a zsid.ság felekezet. Ezért megáll a vád, meg­felelő büntetést kér. Olyanokat nuk, hogy a két fiatal vádlottnál nem jöhet figyelembe a bOntettlen előélet. Ezután! dr. Szichenyt Islván, Kószó védője állott fel.; — Félve szól.lok meg, ke dle. Ha­sonló ügyben Ilyen súlyos vddbeszédet még nem mondottak eL Félve uólalok lel, mert enntk a pörnek minden vétője ki fog menni a nyilvánosaág elé és akkor többet fog es ártani, mint ártott, hi ártnii ez a kis cikk. — Meg tudom érteni Kószó lelkiál­lapotát, amikor megírta ezt a cikket Sokkal súlyosabbakat irtak Pesten A Nép és a Szózat, az üg)észség még sem emelt váda*. Ezu'án aiokksl a §yü ésekkel foglal­kozik, amelyekel a szocialisták tartottak a háború e'lrn. S:erin e jogot lelhábo­rod-.s iámidt Kószóban emiatt, aki vé­p<£szenved e a háború minden szeri­vedísé'. Kószának joga volt írni, ami­kor azt látta, hogy az ő minden bajá­nak a zsidó cz oka. Az ö (¿Ipáról le­szik dt a baVk-ncs ésőís tudta, hogy a isiMk föl t enteilék maguta a ha­bo>u xlatt. Ezt figyelembe kell venni. Ilyen k?rülm£nyek közölt nem leltei izgatás. K<j- lenti, hogy annak eilen^e. hogy Ma esíe ÁNYOS LACI muzsikál és énekel az EMKE-kávéházbaa-

Next

/
Thumbnails
Contents