Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-27 / 34. szám

Ara 2000 korona. DQMAGYARORSZAG , 2. Trlefon 13-B. KlMMWnUt, 1 Mim. T(I(1mÍ^m|W«S1 Szeged, 1925 junius 27, SZOMBAT EMIteMsI Arak: Uj Hónap« helyben «0.100 kor. Budapetten *» vkfcken «JOOO kor. f*yc« tiia ára hMköuup »00 kor. ír- H ünnepnap M« korona. L tvtolya.1, 31. ui» Népítélet. ' A náp№en A Nép m napra kénylekn volt beuÖntetei áldásos konstruktív * unkáját, sntely Anka János fs Wolfl Károly fijánik védelmében metflll ki a sió legszorosabb étklmében. A néptelen A Nép egy Idő óta meglebtlósea sár UtO olvssékösönségnek Orserdetl, bár as ellenforradalom véres ba|oalán 0 kukorékolta a leghangosibban ás a R

flrelmellcntbbfll azokat a Jelszavaamelyeknek ditds'a révén maidnem aikerfllt egésten kompromittálri és teljesen agyonszsnálni ezt a szerencsétlen mrgcsonilkXt orsiágol és agyongyötört népet. A Nép most egy napra kénjlelen volt elnémulni, elcaOndet ülni, ami blroaváta kellemetlen volt ntki, h ízen a látms, aa ordítás, a mások lulkiabilása aa fi életeleme, as 0 egész program|s, amelynek torai kOsOtt nem egjsier a pegrom la ott bujkált szemérmesen, •Int ártatlan pipacs a gyomok kOsOtt. A Nép baaioa szsva Igazán nem Isten ama volt, haaea a demagógiáé, amely válogat a szavakban és ha válókét ugy válogat, mini a lót a vad gat, bét u lorteoen. 1 A Nép el a magyar nép némilotta e< és tiltotta te egy napra, az a magyar aép, amely Józan és ckos, az a magyar nép, amely hamar kiábrándult a Btnárdok éa Aakák nsgjppáju, kevéadohá uyu plfékeléséból, sz a nép, atcely awganta immáron a minden szellem és eró nélkül való kmjongalását A Népne*, melynek alpári humor/, mucsii kedélyt aa (¡L-.'pécil azlnvonala még a mai feaOUOtt kaitaráSz visionjok ko.ott Is föltűnést keheit és gocdolkcdóba ejtette a gyanútlan olvasóka*. Valósággal vigasttiló és biztató je lenség, hogy A Nép ma mír nem keli a népnek, bugy ez a gyűlölködő és vádaakedó orgánum a közönség lámogatáaáoak hiányában, ha csak egy napra is, kénvteien elhallgatni, mert ez a lény azt Jeíenll, begy az igazi ébre déa kezdődik ebben a szerencsélen országban, bogy a lelkek öntudatra eazmélnek, hogy a kuliura vonzása erösebb a barbár indulatok aodránál, hogy van még Judicium MagyarorszáE

n és igazi népitélet, amely vétót 11 az ülés, a stilus, a szellem és műielttég hijján való tollforgalásnak. Mert mit művel hosszú évek óla ez A N/p, amely a magyar sajtó történe lében a legsivárabb fejezet marad, akár megél, akár dugába dől ? Tessék csak kézbe venni éa elolvasni bármelyik számát, tarlatom és forma szempontjából egyaránt éa Üssék arra gondolni mindezek után, hogy Kossutb Lajos és Kemény Zsgmond is magyar pub icisták tollak éa hogy Rákosi Jenő is magyar és mai ptk ícista. És ha A Nép publicisztikáját nézi az embtr, amely uraságoktól régen leveleit kóser viccekkel és béresek öl régen megunt tréfi kjszólásokkal ékes, amely sz v és elme hijján az Ösztönökre és indulatokra appellál, amely argumenlumok helyett dorongokkal dogozik és meggyőzés helyett lebunkózással próbálkozik, akkor önkénytelenül az jut eszünkbe, hogy Verhovay etekhez képesl hérosz vol és Istóciy hattyulovsg ... Mi mindig hivei vol'u k, mi mindig szószólói vol'unk, mi a síját testűn kön keresztül is védelmezői r llunk a tdjes, a tökéletes síjtószabidságoak ÍL,, . uUl! íirgtie' arn»k csak örülni lehet de ha a detagógia nép nélkül marad, ha az üres és éretlen nkoltozásra lesújtó némaság a visszhang, az annak a jele, hogy kezd magához térni és magára lelni aa a magyar közszelem, az a történeini fniudat, arrelynek legrzebb emlékei mátcius idusához és a kostuthi demokráciához fülödnek elválhatatlanui és mindörökre. A reakció sőtél fellege elho.7 áfyosit halja mostanság e dicsőséges és boldogságos emlékek azúrját, de csak ideig-óráig. A nép, az igazi nép, a becsületes, Józan, komoly és értelmes, gmaMMMMMMMMsaMaMMMa dolgozó és kflzkOdő magyar nép Kélni í g és a reakció sírjára rá fogja Imi minden időkre: Élt dicstelenül. Elmúlt vIsszahozhatatlanuL Bűnvádi eljárást indítottak dr. Ulain Ferenc ellen a Kádár-pörben tett nyilatkozatai miatt. (Budapesti tudósítónk telt fon jelenlése) Kddór Lehel hirlapiró ismere'es pőrében, amelyben ót tegnep rágalmazásért pénzbüntetésre Ítélték, tudvalévően azt állította Héjjss Iván cselekedeteiről, hogy a .»végeztetéseket" felhatalmazásra in'ézfet e. Nyíltabb célzásokkal beazéit védője, dr. Ulain Ferenc. Szóvá (ették a beszédeket egyes poli ikusok és lapok; felvetették a kérdést, bogy miért vonták felettiségre Beniakyt s miért nem ütköznek meg Kádár Lehel és Ulsin állításain, akik Héjjtssal kapcsolatban a kormányzó személyét sért fen érintő kijelentéseket tellek. Ma szóba kerfl't az Agy a parlamen ben és a parlamenti ülés után Pesthy Pál igezságOgymioiszter nyila kozott róla. Ki jelentelte nyilatkozstában, hogy ebben az rgyben az ügyéül jelentés alapján, amttyet a váchatóság a tegnapi topon tett, azonnal megindította a nyomozást kormán)zíséités elmén. Az ügyészség — moodo la Pestby Pál — ma már el ia készítette iz indítványt és ő a maga réazéről az irányban ia megtet'e a szükséges lépéseket, bogy a nemzetgyűlés függessze fel Ulain Ferenc mentelmi jogát. Kádár Lehel ellen — fejezte be az igazságOgytniniszter — nem Indult eljárás, mert kijelentéséből nem állopithati meg, hogy célzásai kire vonatkoznak. Héjjás cáfolata. Budopest, Junius 26. HéJ|aa Iván a következő niUaikosst közlését kéri: A lapoktól értesültem Kádár Lehel 0gyének »tárgyalásán történtekről. BárBtiy szertlettel, bálával és kOsaOceitel vettem 1a Kádár Lehel barátom védelmé', amellyel eller forradalmi szereplésemet igazolta, ki kell Jelentenem, bogy nem oyilstkosiam roha senki előti arról, bogy ikkor b'n kaptam-e parancsokat. vagy sem. Telteiméit vállalom a felelősséget. Vasa miniszter cáfolata Rupert beszédére. {Budapesti tudós Hót k tele fon jelentése.) Rupert Rezső mai parlamenti beszédében többek között foglalkozott a kormányzó ál ilólagos urnapi beszédévei Rupert felszólalásával kapcsolatban a nemzelgyűlé« ülése u'án Vess József miniszer nyilatkozott és a következőket mondotta: — Megáll' pitáat nyer*, hogy a kormányzó a Rupert által említett beszé dét nem mondotta el Megkérdezte ezután munkatársunk a népjóléti minisztert, hogy az urnapi küldőt ségfogadás alkalmával a kű'döttség tat jftiv I való beszé getés során nem-e te't olyan kijelentéseket a kormányzó, amelyekkel Rupert beszédében foglalkozott. Erre a kérdésünkre Vau József azt feelte: Megismétlem, hogy ilyen beszédei megállapításom szerint a kormányi ó ur nem mondott. A 14.500-aa szorzószám Budapest, junius 26. A minisztertanács után, amely délután két órakor ért Vge', a minisztere nököl helyettesítő Vass Józtef népjóléti miniszter a kővetkezőket mondotta egy birlapirónak: — A triniszteran'cs folyó ügyekkel foglalkozott. A betuházási (stzeg minisztériumokként való szélcsztásának kérdése egyelőre még nem került napirendre. Ezzel a kérdéssel valószínűleg a jövő heti minisztertanács foglalkozik. Arról a hirről, amely szerint a rem zeigyülés nyári szűreiének liztositáta cél iából a választójog! tárgyalásának folytatása esetleg iz őszre marad, a kővetkezőket mondta a minisz er: — A kormány törekvése minden körülmény« k közöli az, hogy a választójogi javaslat még a nyári szünet kezdete elölt tető alá kerűiOn. Ismere'es, hogy szorzószám leszállításáról ellentétes hirek terjedtek eL Ebben a kérdésben a mimszlertlnökbelyeilcs a következő kijelentéseket telte: — Éppen most kérdeztem meg Bed János pénsOiyninisiter urat, boty mi a helyzet a szorzószám ügyében. A pénzOiyminiszler kijelentette nekem, hogy az irdemnltdsl törvényjavaslat elfogedása után a 14500-as szorzószám lép életbe, vagyis a 17-000 res szorzó számot leszáüUják 14.500-ra és pedig a gazdasági élet minden vonatkozásában. A szorzószám leszállítása tehát — fejezte be nyilatkozatát a miniszter* elnökhelyettes — nem cssk sz adókra, h«nem a házbérre is vonnkosik. A győzelmes görög katonai forradalom. Budapest, junius 26. A lapok részleleten beszámolnak arról, hogy Athénben és Szalonikibcn katonai foi ladalom tört ki, a köztársasági katonai párt Pangalosz táberrok vezetésivel megbuktatta a kormányt és átvette a hatalmat Aténben és az egész országban. Hogy ment végbe a forradalom. A pátiti Exhange Telegraph athéni tudósítója a görögi rszági eietrényekt öl a következő rész eleket közli: Szerdán este tisztekből álló csoport benyomult a miniszterelnökség épületébe és közölte, hogy a hadsereg képtelennek tartja a kormányt az ország védelmére és ügyeinek intézésére, miért is visszalépését követeli. A iririszterelnck lilttkozott a védak ellen és a kü'dölWg követelését visszaüti s;tolfa. Néhány órával később híre jött, hogy a szalonikil helyőrség, majd a többi vidéki városok helyőrségei föllázadtak a kormány ellen. Az attiéni helyőrség e hirekre reggel öt órakor megszállta a posta-, távírda és távbeszélő hivatalokat. A föpcs.a kö.űl egy kis ellenállási kellelt a c> apaioknak legyőzni, de néhány vaklövés elégséges volt arra, bogy ulat nyisstn. Njomb n a post 1 intézmények megszállása u án a fölkelők a kormány teljes elszigetelését hajtották végre. Tiz órakor Pangalosz tábornok, a kormányellenes csapatok vezére, a miniszterelnökhöz délután négy írakor lé,áró ultimátumot intézett, azzal a hozzáfűzéssel, hoyy ht a kermány a követeié nek ne ¡> lesz eleget, akkora vérontás kikerülhetetlen. A triniszterelnok a parlament vezé eivel tanácskozásba g»Olt össze, mely tizenegy órakor, felismerve a katonai forradalom győzelmét, benyújtotta lemondását az el ökhöz. Az elnök a lemondást nyomban elfogadta. Kicsoda Pangalosz tábornok? Pangalosz, a görög forradalom vezére ezideig te jesen ura a helyzetnek. Pangalosz as 1922. év elején kilOrt forradalomban Piasitrasz ezredes legjobb munkatáras volt, majd 1924 tavaszán a katonai diktatúra szükségességét hirdette. Pangalosz akkoriban nem látta elérkezettnek aa időt a dolgok teljea kiél etilét/re és a diktatúra kiűzésére, asóta azonban Hadzsl Klriaklsz tengernaggyal együtt rendszeres tervet dolgozott kl arra, hogy alkalmas pitlnnatban a hatalmat magához ragadja. Pangalosz különösen a tisztikar alsóbb létegeire támaszkodik. Számos titkos őszszejövetelen hirdette azokat az elveke*, amelyeket képviselő korában hangoatatott (a amelyek miatt egy időre vlsssavooulni kényszerüli. Pangalosz különben tomdalmi repuV likán*. Az uj asiniszterelnék. A hínból jeleni k: Papanasztaziosr, as uj BiniszleielcOk. iiáliványt bocsátolt ki, amely megállapítja a ka'onai forradalom győzelmét. Az egéas országból OdvOzlik a miniszterelnököt a forradalom vér nélkül tivivotl győz Imébez. A ka onai mozgalom oka a tisztek elégedetlensége, akik a Mihalokokpu oszkormányntk azt vetették a szenére, hogy a hadsereg szervezését és az ország termelő etőimk kifejlesztését elhány agolta. Szerintük a kormány a külpolitikában is as egész vona'on csak sere ségeket tudott felmutatni. Pangalcaz kiáltványa. Pangalosz tábornok kiáltványt intézett a néphez, amelyet ő irt alá, mint a forradalom értelmi a:ertő|e és vezére. Ast hirdeti a kiáltványban, hogy a hadsereg és a tengerészet helyesli a mozgalmat éa a nép többsége meg fog ártól győződni, hogy az újrend becsületes lesz, meghozza az egyenlőséget, véget vet az államvagyoa elpocsékoiásának, n közpénzek sikkasztásának, újjászervezi a hadsereget és emberi elhelyezkedést biztosit a görög menekülteknek. Altalános felfogd*, hogy Panealosz diktátor akar lenni és manóhoz WVVHV ivMIVV W VIWKlirW« fogja ragedni a köztársasági elnök hatalmát. Megint visaiaeaatt a francia frank. Párts, junius 26. A frank jegyzése Zürichben tegnap 24.02-ről 23.70 re ment vissza. Az árfolyamesés Párisban mindenfelé fokozott nyugtalanságot keit. Calllaux tervei. Párts, junius 26. CalUaux pinzflgyi terveiről politikai kerökben tartózkodóan ngihtkoznak. Ugy ludják, hogy négy tervet érje szett elő, amelyek moratóriumra, a bankjegyek kibccsátásának legmagasabb h.tárára, rövidlejáratú kölcsön e, a kincstári utalványoknak aranykölcsönre va:ó konvertálására és végűi négy hatmilliárdnyi uj bar kjegy kibocsátására vonatkoznak. A pénzügyminiszter eszerint ál alá:os, a francia pénzügyeknek egész vonalára kiterjedő újjászervezését tervezi. A pénzű ymini szleri reform kőzve len célja, bogy btztosttsa a fizetésemelések Jolyóiliását, a rrarokiól kiadásokat és elsősorban a miategy 18 millió jranknyl kincstári utalvány visszofizetését. Továbbá az a célja Csiliauxnak, h.gy a francia bank Július 15 én lejáró konvene ójit íregujisa. Ebben az űg,ben m*r legközelebb lörvényjavasla ol lerj szt elő.