Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-25 / 32. szám

DELMAG II í ban leli az Ur fölkent szolgája, most meghalt. Utolsó kíván ága az volt, hogy szegedi földben pihenjen, ezért a te­metési szertartás után hazahozták a görögkeleti temetőbe, amelyben a régi Szegednek sok híres, értékes közéleti férfia, szenátora, főkapitánya, nagyke­reskedője nyugszik. A (emelési aktust Gyorgyevils István szegedi szerb plébános végezte, aki Sevi'y utódja. Azelőtt Csepelszigeten volt pap, ifjú és egyetemet végzett, modern férfiú, akivel rendkívül meg­vannak elégedve a hívei. Ne »csak a szegediek, hanem a környékbeliek is. A nagy paphiány folylán ugyanis ö az egész vidék egyetlen papja, ö jár ki istentiszteletre Szentivánra, Szőregre, a két vegyesajku Muba, továbbá most már az egészen szerb lakosú Deszkre is. Ez a magyarázata, hogy o'yan rit­kán látni az utóbbi esztcndíkben szerb papol Szegeden, ahol a régi évekb.n sürün megfordultak, iít szerezve be minden szükségletüket. Akik az elsza­kított területen vannak, azok nem jö­hetnek különösebb ok nélkül, az itt­maradtak 75— 80 százaléka átment a régi hazába, jobb javad lomb1, a sze­minárium pedig üns. Niixs utánpótlás, öreg tanítókra került a sor, úgyannyira, hogy minden magyarországi szerb p'é­bános 4—5 község paróliájának dol­gát látja el. Gyilkosság és gyújtogatás. Budapest, junius 24. A háború utáni években Poroszló községben, mikor a frontról hazaiért két jóbarát Német Ger­gely és Csata Imre, a faluban arról kezd­tek suttogni, hogy Német Gergelynek Csala Imréné született Dózsa Julcsával viszonya van, Csala Imrét pedig Német Gergelynéhez fűzik gyengéd szálak, a két férj azonban nem tud arról, hogy köl­csönösen megcsalják egymást. Csala is, Német is nagyon féltékenyen őrizte fele­ségét és mikor a szállingózó hirek a két férj fülébe jutottak, a köztük fennálló baráti viszony ellenségeskedéssé vált. Egy izben, mikor a két asszony nem volt otthon, Német Gergely meglátogatta Csala Imrét. Beszélgetésükből mihamar szóváltás leit. Csala nekiesettnek Német­nek, fojtogatni kezdte, a földre teperte és dulakodás közben leharapta az ujját. Német ekkor felkapta a földön heverő baltát, rávágott Csala fejére. Csala az ütésbe belehalt. 1922 ben az egri tör­vényszék jogos önvédelem címén felmen­tette Német Gergelyt, a Tábla viszont M évi börtönre Ítélte, majd 1923 ban a Kúria megsemmisítette a Tábla ítéletét, a tör­vényszék felmentő álláspontját tette ma­gáévá és Német Gergelyt, aki akkor már le volt tartóztatva, szabadlábra helyezte. Történt azután, hogy Poroszlón kigyul­ladt Csala Imréné háza. Az oltasban résztvett az egész falu, köztük Német Gergely is és a tüzet sikerült eloltani. Körülbelül két hónap múlva ismét kigyul­ladt a ház és a lakosság fáradozása elle­nére le is égett. Csaláné ekkor gyujtoga­tásért feljelentette Német Gergelyt. Az egri törvényszék tíz évi börtönre Ítélte. Felebbezés folytán a Tábla Kállay tanácsa elé került az ügy, amely még november­ben tanúkihallgatásokat rendelt el arra vonatkozóan, hogy nem Csaláné gyuj tolta e fel saját maga a házat? Az egri törvényszéken kihallgatták Oroszi János földmivest és feleségét, akik szemben laknak Csalánéval. Vallomásukban a leg­határozottabban kijelentették, hogy látták, mikor Csala Imréné gyújtót dugott háza fedelébe. Ez a vallomás megérkezett a Táblához. Közvetlenül azután, hogy az Oioszi-há­zaspár Egerben ezt a vallomást megtette — igy adja elő ma Német Gergely a táblai tárgyaláson — csendörök jelentek meg Orosziék házában és a községhá­zára vitték őket. A jegyző előtt jegyző­könyvet vettek fel, hogy Orosziék vallo­mása sem felel meg a valóságnak. Német Gergely jogi képviselői, dr. Koll­mann Dezső és dr. Altorjay Sándor bizonyítani kívánják, hogy Orosziék val­lomását erőszak alkalmazásával vonatták vissza, amint annak idején az egri tör­vényszék előtt Német arra hivatkozott, hogy a gyujtogatást beismerő vallomást veréssel csikaiták ki belőle. Dr. Altorjay annak idején hatósági orvosi látleletet vétetett fel Németről és a látlelet meg­állapitj , hogy Német testén veréstől eredő sérülések nyomai látszottak. A mai táblai tárgyaláson Német jogi képviselői kérték a bizonyilás elrende lését arra vonatkozóan, hogv a községi jegyzővel a föld-ügy miait Német harag­ban van. A Tábla hosszas tanácskozás után helyt 2dott a bizonyítási kérelemnek és mintegy harminc tanú kihallgatását rendelte el. A különös családi pör tehát mirden részletében tisztázódni fog. „Nem sikkasztottam, a jég verte szét az árumat." Egy hónapi börtönre ítéltek a Holtzer-cég utazóját. Goldberger János utazó, a Holtzer és Társa cég bizományosa állott szer­dán délelőtt sikkasztás vádjával a sze­gedi törvényszék előtt. A vád szerint Goldberger a tavasszal mintegy 40 millió korona érlékü árut kapott a cég­től azzil, hegy azt a makói vásáron eladja. A bizományos át is ment a ma­kói vásárri, ahol a! árun túladva, ke­reket oldott és Romániába szökött át. A hazai összeköttetéseket azonban Goldberger odaát nem tudta pótolni és többször áírándult a határon, mig egyszer a körözőlevél alapján a ma­gyar halóságok le nem fogták. Az ügy igy került főtárgyalásra a szegedi törvényszék elé, amikor is ki­tűnt, hogy Goldberger hasonló bűn­cselekmények miatt már hat izben volt büntetve és igy a sikkasztás szakmá­jában teljesen jártss. A főtárgyaláson Goldberger olyan védekeiéssel állott elő, bogy nem csak biráit döbbentette meg, hanem védő­ügyvédjének arcáról is mosolyt csali le. Azzal védekezett, hégy a makói vá­sárén rövidáru péttékáját annyira szét­verte a jég, hégy megbízójától való félelmében a szétvert árut ijedtében a Marésba hányta s elbujdosott Romá­niába, hogy megvezekeljen bűneiért. Az átlátszóan naiv védekezést a bi­róság természetesen nem fogadta el és Goldberger! sikkasztás bűntettében bű­nösnek mondva ki, egy bavi törtönre itélte. Ai Ítélet jögerős. ^•iiHiliiiCil996IflÍi8§Íliill919!99991§iltllÍlfIll911 i ttliIlCIICIllC9llÍ111911IlllfIiCI1911fIIiÍfClÍf! MUNKÁSOKNAK TISZTVISELŐKNEK SS 12.000, MINDENKI MÁSNAK 1S.OOO KORONA A HAVIDÍJ A fg DÉLMAGYARORSZÁG | KÖtCSÖNKÖNYVTÁRÁBAN liüiiiiiiimiiiiiiüiiiiiiiiiiiiu Egy késszurásokkal megölt leánygyermek hulláját fogták ki Tápé fölött a Tiszából. Hé főn délután 4 órakor a tépii csendőrség ői értesi ést kapott a sze­gedi törvényszék vizsgálóbirája, hogy a tápéi komp fölött a szegedi csőnaká­zók egy jól táplált, erős növésben levő 10—12 hónopos leánygyermek hulláját fégtdk ki a vizből. A kis hullán hárém mély szurt seb látható, amely körül­ményből gyilkésságra következtetnek. A vizsgálóbró akadályoztatása fo'y­tán Rádai Miklós törvényszéki biró száll! ki a helyszínre. Az orvosi vizsgálat megállapitéila, hogy a leánygyermek hullája alig né­hány órája kerülhetett a vízbe s akit előbb hárém késszurással megöltek s azután vetették bele a Tiszába. A szú­rások szcnnali halált okozók voltak. A szúrások közül egy a sziv fölölt, egy a balkaron látszott, egy a vállperecet érte, mélyen bevágódva, nemes szerveket érve. Az azonnal megindult vizsgálat elő­ször a hu la fölffdezöit hallgatta ki. A csón»kázók elmondo.ták, hogy a folyó­nak a község felőli oldalán haladva, a viz felszínén messziről emberi hullát sejtelő tömeget pillantottak meg. Oda­evezve, elrémülve látták, hogy a hulla egy jól kifejlődött, ruhátlan kis leány­gye meké. A hullát beemelték csóna­kukba s a partra szállva, a borzalmas leletet azonnal átadták a csendőrségnek. A gyermekgyilkosság hire természete­sen percek aiatt elterjedt a községben. A Tisza fflzeíes partjára valóságos bú­csújárás indult meg. Mindenki látni akarta a hullát, ugy hogy a csendőr­ség csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudta fentarlani a rendet. A gyilkosság híré­vel megindultak a kombínác ók és gya­nusilgatások. Minden leánygyermekes szülőt gyanúba fogtak a községben s staféták futottak ki az egyes gyanúsabb házakba, azonban minden eredmény nélkül. Az esti órákban már a község lakossága egyöntetűen vallotta, hégy a leánygyermek hullája nem Tápéról ke­rült ki és igy a gyilkos sem olt kere­sendő. A csendőrség nyomozó munká­ját természetesen nagyban megkönnyí­tette a lakosság buzgó puhatolódzása s hogy a nyomozó hitóság eddig ered­ményt nem érhetett el, annak oka az, hogy a gyilkos szü'ök Tápéra jöttek ki, hogy vízbe dobják gyermeküket. A csendőrség az eredménytelen tá­péi nyomozás után a környékbeli ta­nyákat kutaitaáts hasonlóképen végig­nyomozták a liszamenli községeket anél­kül, hogy a gyilkos nyomára bukkan­tak volna. Ujabb föltevések szerint — ha a csend­őri nyomozás Tápén eredménytelen marad, — a megölt leánygyermeknek szü­lei a Somogyi telepen, vagy magában a városban lakhatnak s igy majd a rendőrségre hárul az a feladat, hogy a még hétfőn megkezdett nyémozás ered­ménnyel végződjön. A késszurásokkal megölt leánygyer­mek-hullát különben az egyetem bonc­tani intézetébe szál itották be, a halál okának pontos megállapítása végett. Szakvélemények a borról, meg a szólok állásáról. Azt mondja Borszakértő barátunk, pá­ratlanul lelkesedve: — Olyan bortermés lesz az idén, ami­lyenre hosszú idők óta nem emlékszem. Pedig ezt mindig evidenciában tartom. A szőlők nagyszerűek, a most képződő für­tök tömöttek, az egykilós reményű kö­zöttük számtalan. Az időjárás megfelel a követelményeknek, nem is igen lehet baj, legföljebb ha az eső után hirtelen tikkadt meleg következik. De rekordtermés Ígér­kezik abban az esetben is, ha a mostani szőlőknek csak a harmadrésze marad meg. Annyi lesz a bor, hogy csizma szárba is öntik. — Akkor olcsóbb is lesz, véleményez zük. — Ugy van, 3-4000 koronás uj bor­árakat várunk, ehhez jön a 2400 korona állami adó, a 600 korona körüli fuvar, — a vendéglőben is 6 - 7000 koronáért lehet majd kapni. Ez az, amiben kételkedni merészelünk, ám Borszakértő barátunk -folytatja : — Figyeljék csak meg a lapok hirde­téseit, hogy gyűrik le az árakat. Napról­napra lefelé szállanak a licitációban, tizenegyezerért már prima minőséget kapni. Éppen a nagy terméstől való fé­lelmében menekül mindenki a készletétől. A fajborn;-k (muskotály, veltelini, olasz rizling) nügyban, termelőnél 8000 korona literje, az egyszerűbbé hétezer. Egyaránt nagy a huszenhármas és a huszonnégyes készlet, bár minőségre az utóbbi a jobb. Az igaz, hogy kevés is termett belőle. De nem isznak az emberek, nincs pén­zük. A pangó iparral van ez is össze­köttetésben. Normális időkben az egész héten át szorgalmasan dolgozó iparos megengedhette magának a vasárnapi szó­rakozást. Az ő soraikból került ki a leg­jobb fogyasztóközönség. Ma nincs kere­set, elmarad a szórakozás is. Vendéglők, korcsmák épp ezért nem szereznek be nagyobb készletet. — Hozzon előbb megfelelő fogyasztót is, felelik az ajánlatokra. Nagy baj az a körülmény is, hogy azt a készletet, ami felett most rendelkeznek, 15-16 ezer koronáért vásárolták. Az ősszel 13000 koronáért adták a termelők az egyszer-megfejtett uj bort, már pedig azt még háromszor meg kell fejteni. Ezek ar. árak, amihez az amortizáción kívül adó és költség is járul, egyre tart­hatatlanabbak lesznek, muszáj velük le felé szállani és kész a veszteség. — Sohase volt Szegeden annyi jó bor, mint mostanában. A konkurrencia teszi ezt, mindenki a javát szedi elő, hogy csalogassa a vendéget. Hát voltak a ré­gebbi időkben is hires helyek, ahová ha­mar odaszokott a közönség (amely való­sággal szájról szájra adja az ilyen tudni­valói), de most nem muszáj messzire menni a jó borért. Mindenütt azt mérik. — Vendég nélkül, persze. — Sajnos. Olyan ritka manap a részeg ember, hogy feltűnést kelt és megcsodál­ják. Na, még ugy elseje körül lehet velük találkozni, de tizedikére elfogynak. Akit szomjúság bánt, megelégszik egy pohár sörrel, vagy két decit iszik szódával, de a hires fogyasztók pihenőre tértek. Talán az ősszel előkerülnék megint. Egy kissé tulszaladtak az árak az értelem kere­tein s joggal hagyta abba a közönség a borivást úgynevezett jobb helyeken. Hihe­tetlen, hogy mit mertek elkérni butéliás palackba rakott közönséges lőréért. Igazi borivó egyébként se szereti a kávéházat, legföljebb ha megszivta magát s hazafelé tartó bizonytalan utján betéved oda. Búcsúzáskor — két Szentjános-áldás között — tanácsot is adott szakértőnk. — Mérni a bort csak Maligandh-fokkal szabad, az a föltétlenül biztos. Az igaz, hogy millión fölül van az ára. A Wagner­mérő lejárta magát, azonkívül is megbíz­hatatlan. Mutatnak például nemrég nekem egy ilyen mérést, mondják, hogy kilenc fok. — Pontos? — Pontos. — Ide azzal a borral, felelem. Aztán a kabátom alatt a hónom alá dugom, ott fölmelegítem néhány percig. — Most mérjék meg. Rakják bele a Wagnert, hát már tíz fok. Ennyit ér az egész, a bor hőmérsékletétől függ szerinte a foktartalma. — Szóval csak Maligandh, hangzott elénk az utolsó szó, megtetézve azzal a ótanáccsal, hogy kellő időben gondos­codjunk hordóról, olyan nagy lesz a termés. Megígértük, hogy minden igyekezetünk­kel rajia leszünk. Azaz nem is mi leszünk rajta, hanem lecsaljuk a hordóról a szél­sőséges politikusokat. Ajánljuk a terme­lőknek, hogy ők is ott keressék a készletet. Prónay Pál és Nagy Pál tábornok pöre a Táblán. Budapest, junius 24. 1924 február 10-én Prónay Pál nyilt levelet intézett vitéz Nagy Pához, a honvédség fő­parancsnokához. A nyilt levélben róla és a honvédség tisztikaráról hivatali gyakorlásukra vonatkozóan olyan té­nyeket állított, melyeket Nagy Pál magára nézve sértőknek talált. Fel­hatalmazásra hivatalból üldözendő rd­ealmazás cimén indult eljárás Prónay Pál ellen. Elsőfokon bűnösnek is mon­dották ki rágalmazás vétségében és ezért hazafias érdemeire való különös tekintette! egy mii ió korona fő-és 500.000 korona mellékbün'e ésre ítélték. Feleb­bezés folytán szerdán került az ügy az ítélőtábla Degré tanácsa elí, amely szintén zárt tárgyaláson tárgyalta az ügyet. A zárt tárgyalás több szünettel és megszakítással féltíztől félkeltőig tartalt. Félkettőkor hirdette ki Degré tanácselnök a biróság ítéletét, amely szerint Prónay Pált a tisztikar meg­sértésének vádja alól felmenti. A Nagy Pállal szemben elkövetett rágalmazás­ban bűnösnek mondja ki a Tábla Prónayt és ezért egymilió korona fő­és 500.000 koroia mellékbüntetésre ítéli. Az ítélet indokolását Digré ta­nácselnök zárt tárgyaláson birde'te ki. Glória Swanson parádés alakítása a Montmarírei farkasok péntekiéi a Belv6ro«lban Házat, fOldet, földbérletet. Üzletet, lakált, pénzkOlcsttnt minden* kor a legelőnyösebben köz­vetit M É Z E R országos iroda, BAstya­utca 19, Kultúrpalotánál. 1138 női harisnyák legnagyobb választékban 48 c Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. NÉMETH és KELSCH villanyerőre berendezett Tenns mm is imsalii jarlBleW mBEfcezflte iiael Elváltat mindenféle fehérneműt, ruhát, függönyt, gallér és kézelő-mosást, vasalást. 410 Telep: Római-körut 18. szám. Telefon: 11-50. Gyűjtőhely: Püspök- és Mérey-utca sarok.

Next

/
Thumbnails
Contents