Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-24 / 31. szám

1925 №ttt 24. DBLM АО Y ARORSZAOI i­rí Az apósgyilkos Frohreich Ernőt négy évi fegyházra ítélték. Terhelt családból való, idegbeteg és nem teljesen beszámítható. t Л ,5 У tt 1 ú 1­51 Sopr99, jut lut 23. A tegnap déluán tiialmas jelenetek u'in a Frohreich­por mai, rráicdik lőtáriyaláii napját a tegnapinál b nagyabb érdeklődés előzte meg. Poalotan kilenc érakor re­utiék be a tárgyalóterembe a teljeten öetaelörl ét roskaiig Frthrelth Ernőt­Utána nyomban bevonult a birótág. PealeUnyi taoácidnOk megnyitotta a № tárgyalást. Sándor László védő kért tióL Te­kintetül a vádlott tegnapi bgatott álla­potára ét azokra a borzalmat jelene­lekre, amelyek a tárgyalóteremben ét azon kitrQl lejátszódtak, indítványt kivá­lók eKMerJesiteni, mert ha ez igy foly­tatódik, megrendíti az embernek a nor­mális Bugyor Igazságszolgáltatásba vetett tátit. As eMki Figyelmestelem a védő ural, hogy ne boiakodjon tló ilyen dolgokkal. A tárgyalás e'őtt úgyis meg fogom vistgálta'ni Frofcreicb egétziégi állapotát. A védd kény szerzubbonyt kór a vádlottra. Sándor László védő újból szólásra emelkedik. En nem a tárgyalás elhalasz­tását akartam indítványozni, hanem arra kérem a bíróságot, hogy alkalmazzon a vádlottra kényszerzubbonyt. Elnök: Kérem aa orvosszakérlő urat, nyilatkozzék, hogy Frohreich birja-e tovább is a tárgyalás izgalmát. SchOÜer orvosszakértő nincs jelen, mire az elnOk a tárgyalás folytatását felfüggeszti. Hosszú szflnet után 10 órakor nyitja meg az einók újból a Frohreich Qgy »tárgya­lását. EtőszOr Schöffer orvosszakértő ter­jeszti elő jelentését. — Frohreich egészségi állapotát nem tartom olyan veszedelmesnek, hogy emiatt a tárgyalás folytatásától el kellene állni. Pentelényl elnök most Frohreichhez lor­dul, aki meglehetős izgatottan ül helyén: — Nyilatkozzék Frohreich. Elég erősnek érzi magát, nogy a tárgyaláson résztvegyen ? Frohreich: Próbáljuk meg, elnOk uri A meggyilkolt szobalánya. - Ezután folytatják a tanuk kihallgatását. Schweizer Llna, Egyedi Artúr szobalánya a mai nap első taruja. 0 tulajdonképen a nagy pör elsO koronatanúja és igy val­lomása elé nagy izgalommal tekintenek as érdeklődök. — Amikor Frohreich vasárnap este megérkezett, hozzám jött és arra kért, ne szóljak az öreg Egyedinek, hogy 6 megérkezett. Helffln reggel bemenlem Egyedi Artúr szobájába. Az Oregur, amikor meglátott engem, kiugrott az agyból és idindultan kérdezte tőlem: .Kijártnálam benn az éjjel?" Nem tudom — feleltem neki —, nem láttam senkit. — Amikor kimentem, a folyosón talál­koztam Frohreichhel, — folytatja vallo­mását a szobalány. — Az öreg ur meg­bolondult ! — mondtam neki. Ugy látszik hallucinál, mert azt kérdezte tőlem, hogy ki járt nála az éijeL Frohreich erre igy válaszolt: Lesz o még ma bolondabb is, mert megbolonditom... Frohreich meg­kérdezte tőlem, hogy mikor megyek be az öreg ur szobájába. — Azt mondta e2után, nem szükséges, hogy az öreg minden csöngetésére be­menjek a szobájába. Elmondja a szobalány, hogy a gyil­FrohreiCb Frohreich vWahányszcr valamelyik erősen letbelö tanú vallott, mindig ideg­jotamot kapó t. Reizkelelt, vonaglolt, kiabált. Az ilyen rohamoknál a kö­zönségből föl-foibangzott a halkabb oegjegyzét: Kezdi mdrl Kovacsovszky Acdor nyugalmazott •jmizteri számtantc ott hallgatják kL AtZnrés* kérdi tőle, igaz-e, hogy rrobi ti mondta neki, mrnnyire sze­retné, Aa apósa meghalna, vagy valaki meggyilkolr.i. . t«8"<»i«. Arra a kérdésre, hogy hkt mi'rt vanotta ezt a rend';­f&J»! - № a ditektt* csak «£ *g* « moaáta i tht, ttja alá. bit ö aegcseiekedte. kostág alánl délelőtt Egyedi halálaról beszélgettek a konyhában-Olt volt Froh­reichfs. Az egyik csel^azt mondta, hogy nagyon gyanús ez a gyilkosság. Az akasztott embernek kUóg a nyelve, Egyedié nem lóg ki. Aligha akasztotta föl magát. Erre Frohreich azt letelte nagyon Izgatottan, hogy nem minden akasztott embernek lóg ki a nyelve. El­mondja a tanú az elnOk kérdésére, hogy Egyedi haldia előtt zárva volt a szobája ajtaja, utána azonban nyitva volt. A védő kérdésére azt is kijelenti a tanú, hogy az épület aj'ózárai rosszak voltak, maguktól is kinyiluk, mert Egyedi fösvény volt ahhoz is, hogy a zárakat megcsináltassa, de az 0 szobája zárai jók voltak. Elmondja, hogy ő, amikor délelőtt léi 11 órakor bement Egyedi szobájába, ott találta holtan az Öreget a mosdó mellett ugy, hogy a nyakánál fogva oda volt kötve a mosdó karvasához. Ugy látta, hogy a törülköző a nyakán csak lazán volt megkötve. 0 kiszaladt s elájult. Aztán elmondta Berta Erzsébet komor­nának, aki magához térHette, hogy a', öreg ur meghalt, öngyilkos lett. A tanút megesketik. Most kihallgatják Berta Erzsébetet, aki megerősitl azokat, amiket az előző tanú mondott. Elmondja még, hogy Vuckné Egyedi Mariska kérte a cseledséget, ne beszéljenek arról, amit tudnak, mert nem szeretné, ha a faluban elterjedne a hire, hogy apja öngyilkos lett. Beszél a temetésről, amelyen egyedül Frohreich strt. Egyediről azt mondja, hogy rendkívül fösvény, hirtelen haragú, goromba ember volt. Peidi Ferencné, Egyedi másik cselédje a következő tanu. Azt mondja el. hogy a halál után pár nap múlva már beszél­ték a faluban, hogy Egyedi nem lett ön­gyilkos, megölték. 0 is azt hilte, hogy nem lehet hinni az öngyilkosságban, mert Egyedi nagyon szeretett élni Az intéző vallofneea. Ezután Adorján Mihály intézőt hallgat­ják ki. Frohreich a halál utáni reggelen telefonon behivatta s utasította, hogy or­vost hívjon a kastélyba, mert nagy baj van aa öreg Egyedivel. Mikor beért a kastélyba, az öreg urat már halva találta. A családtagok azt mondták neki, hogy Egyedi hirtelen halt meg. A háziorvos azt mondta, hogy az öregember öngyilkos lett De később tudomására jutott, hogy Geley háziorvos és a kOrorvos tudomá­sára hozták egy levélben a soproni ügyész­ségnek, hogy bűntény történt. Egyediről elmondja, hogy az Oregaz 0 jelenlétében még a saját feleségével is gorombáskodott. Kovács Lajos számtartó a következő tanu: — A gyilkosság estéién egynegyed­kilenckor voltam Egyedinél, beszéltem vele, reggel aztán értesítettek róla, hagy a öreg ur meghalt. Geley körorvossal, aki sógorom, együtt érkeztem a kastélyba. Ott volt Frohreich is. Ezután ugyan ugy mondja el az eseményeket, mint Geley Frigyes körorvo;. Hozzáteszi még. hogy a budoár­ban beszélgetett Frohreichhel, aki kijelen­tette neki, hogy kinevezi öt intézőnek, holott erről az öreg sohasem akar tudni. Elmondj» még, hogy orvos sógora, dr. Geley megsúgta neki, hogy nem öngyil­kosság, hanem gyilkosság történt, mire ő rögtön ezt mondta: Frohreich benne van. Ezután jelentéktelen tanúvallomások kö­vetkeznek. rohamai, A védő kérésére mctl az elnök szü­netet rendelt, mert már megint kezdőd­tek Frohreich rohamai. Nagy ránga­tódzdsok közölt, két őrét Is magaval rántva az Ogyéti palpálosa elé ront és dadogva mondja, hjgy a vallató detek­tív szavára 0 Is aláirt mindent, amit a detektív akart. Mintán az Ogyész csil­lapította, őrei kisérttften n<gy ránga­tok mellett kimenL Szünet után Kabos Farkai irodai alkalmazóit elmondja vallomásában, hogy Frohreich rossz viszonyban volt E^y, Jivc:. Balázs Imre uradalmi gazda thnr.ndja, hogy egy izben az ö jelen­létében vitatkozott Frohreich és Egyedi Előbbi segi'séget kért apósától. .Nincs állásom, nincs fizetésem", mosdotta. Most a hullumosó asszonyokat hall­gatták ki, Moyer Józsefnél és Hoiváth Oábomét. Utasítást kaplak Frohreich­Ю, Vogy a t.nlla melle:! talált véres BJsó -papirosokat el ken égetni. Derültséget kellett, mikor Horvá h A többi tanu. vallomása u'án dr. Péter Richárdot, a Lloyd Bank igazgatóját hallgatják ki. 1916-tól 1921-ig egy szobában dolgo­zott Frohreichhel; Frohreich nagyon szórakozott volt. Ko (ázással és vene­léssel foglalkozol. A következő tanu dr. Relsch György, a Kereskedelmi Bank cégvezetőj*. A vádlott általában a reuraszténids ember benyomását tet'e rá. Apisáról ugy be­szél», mint akit nem nagyon szeret. Ogyész: Miért hagyta Frohreich el a Kereskedelmi Bankot ? Tanu: Meri nem vr.lt íregfelelő be­osztása, azt hitle, hogy a tőzsdén job­ban fog bo dogul ni. Sándor védő: Van e tudomása a Vörös-féle esehől ? Tana: Emlilelték, hogy mikor Froh­reich egyik társával játszol», az jobban megszorította a kezét és erre Frohreich annyira felingerült, hogy beleharapott Vörösnek az ujjába. Vöröa orvossá kezeltette sebé*. Ha.-rvas Oszkár banktitkár fanu más­fél évig együtt dolgozott F.ohreichtiel, akit maguk között őrült muzslkumak hiv ak. Kattárd István bank iizt viselő el­mondja. hogy bolondos embernek tar­tották Frohreichet, aki tollat, ceruzát összetört és a toll másik vígét rrár­totta tintába. Székeket vágott a földhöz és ingerlékeny volL Ekkor Frobrexhet újra előveszi a roham, mire az elnök a tárgyalást {el­függeszti és annak fo'ylatását délután két órára tűzi ki. A délutáni tárgyalás. A délutáni tárgyalásra óriási közön­ség gyűlt essze. Nem sokkal 2 óra után cevezetik a fogházőrök Frohreich Ernőt, aki valamivel nyugod'abbnak látszik. Majd 2 éra 12 perckor bevo­nul a bíróság. Pentelényl elnOk meg­nyitja a tárgyalást, megállaoitja, h.gy Lbb tanu cinci jelen, akiknek vallo­mását a felek egyhangú véleménye alap­ján nem olvassak fel. Mit mondanak az Schöffer kijelen i, hogy belső szü­lésnek és az izmok egyes rétegei kö­zött vérzésnek nyoma sem volt a holt­testen. Fulladás okozta a halált, ameny­nyibin a gégét kézzel fogták le mint­egy 7—11 percig. A halál nem a mosdóasztalnál történt felfflggesités ál­tal következett be, hanem azt megelő­zőleg. A szakértői vélemény rregegye­zik a budapes'i siakértők véleményével. Dr. Szilvássy törvényszéki szakértő Frohreich jelenlegi állapo'áról és elme­bajáról terjeszti elő véleményét. Froh­reich anyját a Lipótmezőn ápolták és olt is halt meg. A családban is voltak elmebetegek és korlátoltak. Frohreich sem e özöleg, sem a bűntény elkö élé­sékor nem szenvedett és ma sem szen­ved elmebetegségben. Akaratának sza­badságiban korlátozva volt ugyan, de önludallansdgban nem szenvedett. A tett elkövetésekor kóros állapotból szár­mazó erős felindulás vett rajta erőt. Schlffer az elnOk kérdésére megjegyzi, Ezután ismertetik az iratokat. Kide­rül, hogy Frohreich Ernő édesanyja 6 hónapig volt kezelés alatt a Lipót­mezőn és ott is halt meg. A v!dő kéri az oriosszakértők kihallgatását, mert az eset leirásábJI nem lehe ell elképzelni a gyilkosság lefolyását. Az elnök elren­deli Schöffer Oszkár soproni törvény­széki orvostzakér'ő és Szilvássy Lijos főorvos kihallgatását, or vosazakértők ? hogy amikor októberben behozták Frob­reiciot, normálisan viselkedett és ds­cember 6-án éjjel kapta meg az e'ső rohamot. Majd kiha Iga'ták Hudovernigg egye­temi magántanárt, a védelem által fel­ajánlott ellenőrző szakéról. Megálla­pítja, bogy Frohreichnél a korlátolt be­számithatósóg állandó és igen nagy­méretű. A tett elkövetésekor nem volt teljesen önludatlan állapotban, de nem is volt te'jesen tudatánál. Az ilyen sú­lyos betegséget, mint amilyenb n a vádlót van, gyógykezelni kellene, még pedig zárt helyen, mert az őrök testi épsége is veszélyeztetve volna. Ezu'án az elnök azt a kérdési intézi a szakértőkhöz, hogy végrehajtható-e a fegyhizbüntetés a vádlotton. A szakértők igenlő választ adnak. Bár hozzáteszik, hogy a v dlottra nézve ez veszélyes lehet, rren az egyes zárka nagyon súlyosbítaná beteglégét. Qáborné megmagyarázta a bíróságnak, hogy neki köitségmeg érités jár, mert ke.njpl ttliaőzésével munkaalkalmat mulasztott. Erre Frohreich is elmoso­lyodott. Ábrahám Jfziel erdíőr lényegtelen A vád- és védőbeszédtk. Azután Kui Lászlö ügyész tartotta meg a vádoeizédet. Gyilkosság bűn­tettében kéri a bűnösség kimondását s kéri a bűnügyi költségekben való el­marasztalást. A gyilkosság elkövetési móéja anntira mesterkélt, hogy előre megállapítható a megfontoltság. A nyemezás adatai izerint az apOs aludt, a szobában sötét volt s ez a körül­mény ii kizárja azt, hogy hirtelen fel­indulásról legyen sző. Frohreich a bűn­cselekményt aljas indokból, a gazdaság vezetésének megszerzése céljából követte eL Ezért súlyos büntetést kér. Dr. Sándor Láiiló védő eliimerénel adóz k a bíróság megértő magataitásá­ért. Köszönetét éi háláját fejezi ki a soproni kir. ügyész lég vezetőjének it humánul magatartásáért. Megemlíti, hogy a vádhatóság nem vette figye­lembe s főtárgyalás anyagát. Az előre megfontolt szándékot az orvcsszakértők vallomása kizárja. Frohreich nem s vagyonéri Olt, hmem ízért mert beteg. Ezu'án lellemii Egyedit, aki nem tfirt Ónálló akaratot egyetlen cialádtagjában sem. Felmentést kér. As élnék ezután felfüggeszti a tár­gyalási és az itélet kihirdetését ette egynegyed hé tórára tOzi ki. Az itélet. Egynegyed hét órakor óriási közön• sig jelenléti b:n hirdette kl a bíróság az ítéletet, amely szerint a törvényszék büntető tan'csa dr. Frohreich Ernőt a Btk.279. §-ába ütköző szándékos emberölés bűn­tettéért, melyet azzal követett el . hogy após it szándékosan, de előre megfontolt szándók nélkül megfoj­totta, négy évi fegyházra, öt évi hivatalvesztésre és politikai jogai­nak felfüggesztésére ítélte s kötelezte az eddig felmerült 12 mii lió korona bűnügyi költségnek, vala­mint az ezután felmerülendő bűnügyi költségek viselésére. Az előzetes letartóztatásból nyolc hó­napot számított be a büntetésbe a bíróság. Az ítélet indoklásában a kir. tOrvény­izék megállapítja, hogy Egyedi Arthur ette a cielédnek Frohreich izámára le­velet adott át, melyben az állott, hogy Frohreich azonnal hagyja el a kastéiyt, mert nem akar vele többet > találkozni. Frohreich erre éjfél után temenl Egyedi Arlhu' szobájába, torkotragadta, szá­ját, orrút befogta, nyelvét a garatra szoriiotta s Egyedi 8 peren belül ful­ladás következtében meghall. Az akasz­tós látszatának kellése végeit a halottat a mosdóhoz vitte s Itt egy kendővel felakasztotta. Egyedi Ar húrnak joga volt ahhoz, hogy a vádlottat a kastély­ból kiutssilsa s ezért a birósíg nem a felindulást, hanem a szándékosságot fel­tételezte. A tOrvényezék bár su'yosbitó köiül­rcénynek 'elte i tünteiél kiszabásá­nál. h.gy Frochreich apósával szem­ben követte el a gyilkoiiágot, mégis nyomatékos eayhitö körülménynek vette a. vád'ott büntetlen előéletét ét azt, hogy Egyedi Arthnr egy érzékeny em­berrel durván bánt. KtUöaöscn enyhítő körülménynek vette a bíróság a vádlott beszámlthatóságdnak nagyfokú koriá­tozrtiságá', ami sutyos testi és lelki hisztériavii kapaoktot. Az itélet illat ugy az Ogyétz, mint a védő felebbeziek. Dr. Sándor László védő azt az elő­terjesztést tette, hogy vizsgálják meg a vádló lat arra nézve, hogy nem kel­lene-e gyógyintézetbei kezeltetni A maga rétiéről ajánlott egy tiú gyógy­intézetet, bogy ott hJyezzék el Froi­tei:hel. Egyben kérte sédtncinek két­tzázmi'lió korona MztMi é^t eUeuébea való tzabadlábta l-elyei: sél. Elutasították.

Next

/
Thumbnails
Contents