Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-24 / 31. szám

Az utcáról. Dohányzó gyermekek. — Káromkodás. Irta Vlftay Lajos tanár. Egészen természetes dologgá vált napjainkban, hogy az utcán a pro gyermekek megállítanak bennünket s a konvencionális kézmozdulattal kisért .szabad egy kis tüzet" felszólítással megállásra kényszerítenek. Eltekintve az eljárási módtól, amely még felnőtteknél sem menthető egészen, az a legszomorúbb a dologban, hogy tizthenkét éves gyermekek dohányoznak és ezt olyan természetesnek veszik, mintha magától értetődő volna. Hazai törvényeink, hatósági rendeletek nem liilják a gyermekek dohányzását, pedig más országokban (Svédország, Svájo) már régebben törvényt alkottak a gyermekek dohányzása ellen. Amerikában a serdülő gyermeknek az utcán való dohányzása kihágás, amelyet a rendőrség szigorúan büntet, Angliában pedig a rendőr azonnal megállítja s a nála levő dohányt, cigarettát, vagy szivart elkobozza. Törvények, hatósági rendeletek hiányában társadalmi neveléssel kell megakadályozni a gyermekek dohányzását, vagy csökkenteni a dohányzó gyermekek számát. Éppen most olvashatjuk a kapukra függesztett szomorú hirdeteseken a tüdővész retienetes pusztilására figyelmeztető szózatot, amely eszünkbe juttatja azt a fáj dalmas tényt, hogy a tuberkolotikus betegek tekintélyes százalékát a dohányzó gyermekek közt találjuk. Szomorú kép tárul elénk, ha arra gondolunk, hogy milyen lesz a holnapi nemzedék arculata? Mindnyájunk erkölcsi kötelessége küzdeni az olyan szokások, cselekedetek, behatások ellen, mely a gyermeket mételyezi meg Jusson eszünkbe, hogy a nevelés nem egyedül a család és az iskola feladata, hanem az életé is, amelynek pedig jelentékeny része az utcán telik e>. Az utca nevelésének helyes, vagy helytelenségeért személyében senki sem vonható felelősségre, de összességében igen: a társadalom. Mi mindannyian felelősek vagyunk nemcsak magunkért, de közvetve és erkölcsileg a gyermekekért: a jövő generációért Még felnőtteknek is ártalmas idegizgató szer a nikotin, annál inkább a fejletlen szervezetű gyermekeknek. Különösen a látószerekre és az emlékezetre van nagy befolyással a gyermekkorban való dohányzás, azonkívül a nikotinnal fertőzött nyálkiválasztás folytán a gyomor egészséges működését is megzavarja. A dohányzó gyermek ideggyenge, rossz gyomrú, lusta, erélytelen, zsibbadt izmu es akaratú, szórakozott, rekedt hangú. Rengeteg bünt szül az utca s ezeknek azt a kis részéi, ami meggátolható, kötelességünk megakadályozni, ha mással nem, a jó példával, melyet mi szolgáltatunk az utcán járó felnőttek. A dolog másik oldala, a tudatos védekezés a gyermekek dohányzása ellen már az Iskola és a különböző emberbaráti és gyermekvédő intézmények dolga addig is, amig országosan kötelező erejű eltiltás meg nem szünteti ezt az éreüen szenvedélyt. Városi ember hozzá van szokva ahhoz, hogy az utcán való jártában-keltében disszonáns hangok OUk meg a fűiét. Férfiak, asszonyok, gyermekek teiitorckksi káromkodnak, erkölcstelen, szemérmetlen asavakat. harsognak az ártatlan járókelők fűiébe. Es ez igy megy naptói- napra, különösen a háború óta egyre fokozódó DELMAQYARORSZAO meg a mód, hogy kocsin, vagy más al kalmatosságon menekülhessünk az utca borzalmai elöl, csak egy mód van arra, hogy mégis járhassunk az utcán békességben, az, bogy az állati nivóra aülyedt és a hallgatók egy részének tetszésnyilvánítását élvező káromkodó embert meg kellene büntetni, a vásott gyermeket pe dig rendőrnek átadni s javítóintézetbe küldési. A hatóságoknak az utcán járók térti épsége mellett a lelki épségére is őrködni lehetne. Ma, a hideg ész századában, amikor az érzelem és akarat érdemtelenül mostohakenyéren tengődik, talán mégis keresztülvihető volna, hogy az ilyen botrá nyosan viselkedő emberek felelősségre vonassanak Szomorúbb oldala a dolognak a káromkodó gyermek. Sok tanuló, de még szülői is akad, aki azt hiszi, hogy az iskolán kivül természetes ösztönének élve szabadon cselekedhet a gyermeke. De kérdezzük, hogy vájjon a káromkodás természetes őszlön e, hiszen nem szüle' tünk eddig evvel a betegséggel a világra, nent örököltök, hanem eltanui|uk. Kik a taniiói ? A felnőttek I Ma már minden tetszésnek, ölömnek, fájdalomnak, kellemetlenségnek egy e*y csattanós káromkodás az érzelmi feloldója. Mondjuk, ártaMan formában, azelőtt is meg volt ez a magyarnál, de egy hiányzott: a gyermekek jelenléte. A kisgyermek első szava ma "tár nem a „mama", vagy .apa," hanem egy, a szüleitől legtöbbet Hallott káromkodás. Es a káromkodó szülő még őrül is gyermeke .talpraesett" szólásának, ami természetesen az ilyen környezetben közderültséget okoz. Spártai szigor, Szent Lászlb törvényei kellenének a mai utcára, ahol mindíen jóérzésű gyermek rosszá, minden hazulról kellő e'kü'csi nevelés nélkül elengedett gyermek gonosztevővé lesz. Ártatlanul engedjük el gyermekeinket s egy félóra múlva olyan szavakat hallhatunk a szájából, amit eddig még a házunk tájáról is eltiltottunk. Az irredenta eszméje épp ugy, mint a nevelés, a jövőre irányul. Nekünk ma két nagy tartozásunk van, ami minden hadi kárpótlásnál, hadikölcsönnél nagyobb : a nevelés és az irredenta eszméjének való tartozásunk. A visszafizetendő tőke, — hogy a ma legáltalánosabban használt kifejezéssel éljünk, - a bennünk kifejlesztett és kirobbanó akaraterő, mig a kamat, amit minden percben fizetnünk kell, a tántoríthatatlan törekvés a helyes nevelésre. Ma minden anyának érzelemre, minden apának értelemre s közösen akaratra kellene nevelni gyermekét, — de nevelni a nappal minden percében ugy direkt, mint saját cselekedeteinek példája által. Ehhez azonban elsősorban saját magunknak kell jó példával elöl járni. De még egyet: ne szidjuk otthon, ha kell, hanem a tanitót, tanárt, hogy a gyermek is tanuljon belőle, ne fessük ugy hanyag gyermekünk előtt« hogy a tanár .haragszik a liura," "— amit jogosan tehetne mindenki a lustaságáért, — hanem le gyünk igazságosak és mi adjunk követendő példát gyermekünknek. Az volna a legideálisabb mód az utca erkölcsének megjavítására, ha mi, felnőttek, mindannyian példásan viselkednénk. Akkor a gyermek nem látna példát, igy alkalma sem nyílna káromkodásra, erkölcstelen viselkedésre és nem lenne alkalom ennek a sokat elhangzott és itt újra elmondott jeremiádnak ismétlésére. Ez azonban csak ábránd, mely meg nem valósulhat "egyszerű elhatározás, hanem csak örökös jó példa és kellő figyelmi eszközös utján. Az utca ma több nevelő hatást gyakorol a gyermekre, mint a csak este ollhonlevő szülők, vagy a 8—12 lg nevelő iskola. A többi időt az utcán tölti a gyermek, tisztítsuk hát meg az utcát azoktól a káros nevelői behatásoktól, melyek pénzbe sem kerülnek, csak egy csipetnyi jóérzésbe és amelynek zűrzavarában gyermekünk rója az élet útjait MUNKASOKNAK TISZTVISELŐKNEK 1J.OOO, MINDENKI MÁSNAK l-Vooo KORONA A HAVIDÍJ A DÉLMAOYARORSZÁO KÖLCSÖNKÖNYVTÁHÁBAN 1925 junlns 24, A gázgyár ügye. Irta: Wimmer Fülöp. A szombati gyűlésen egyhangúlag nyilvánult az a vélemény, hogy a gázgyári szerződés lejáralát bevárva, semminemű tárgyalásokba a gázgyárral ne bocsáikoz-unk. Rámulattam olt mindjárt arra, hogy ez esetben a ránk következő 10 éven át világításunknak a békeállapo ra való visszahelyezéséről és pláne annak továbti fejlesztéséről le kell mondanunk, hacsak nem sikerül az ármegállapilóbito ts»g döntésének — mely a szerződés megváltoztatását mondja ki — hatályát érvénytelenné tenni. Állandóin gondolkozva most már azon, hogy a ránk kényszeritelt ezen helyzet dacára, a 10 év alait it a város világitását lehetőleg javitsuk, itt mégis megkísérte o röviden vázolni a fellételeket, amelyek mellett a gázgyárral mégis egy ujabb megállapodást köthetnénk — ez esetben — mindkét fél megelégedésére. Ezen feltélelek a következők : L'tesit a város a gárgyárral együttesen egy, az illeni telep átvételére és Özemének folytatására alkalmas réizvénytársaságot, — esetleg 51 és 49 száza'ékos részesedéssel is — oly alapon, hogy a mostani telep ősszel értéke (kivéve természetesen a napiértékben felbecslendö készleteket) legfeljebb egy és félmillió aranykorona ériékben adatik át ai uj tárasságnak, anélkül azonban, bogy ezen egy és félmillió aranykoronának a városra való ingyen háramláaa ezáltal megváltoztatnék. A tiz Ek rűkésfltggSk hitelre ÍS kéupéuért, »Int katfvezö Ssttétl feltétcltk mellett bessereihetök elsőrangú óra- és éksssertlxletemben FISCHER J ÓZSEF órás- és ékszerésznél A A (Belvárosi Bank mellett) Kárász-utca kelleneTa gázgyárnak helyezni azt, 1 tiz évről tiz érre a szerződést megujitjuk, természetesen ugy, éven át azonban a mostani szerződés lejáriáig a gázgyár ezen egy és félmillió sranykorona töke után 8 százalék kamatot kapna megtérílve. Az üzem folytatásához szükséges forgótőkét a várói és a gázgyár egyenlő részletekben bocsátja a részvénytársaság rendelkezésére éa az uj megállapodásban lehetőleg pontosan kőrütirják és megállapítják a város világításának ezen tiz évben szükségesnek vélt kiterjesztését, agy, hogy e tekintetben különbözetek a két fél között be nem állha'nak. At Özem veze'ése, noha az uj részvénytársaság igazgatósága paritásos leiz, nyugodtan a gázgyárra bizhs'ő, ugy, hogy csak még egy felmerülhető különbözet elintézéséről kellene gondoskodni — az árak megállapításáról, — amire nézve a döntési ugy képzelem, hogy az esetben, ba a részvénytársaság két főrészvényese az árik megállapításira nézve valamikor meg nem egyezik, egy választott bíróság döntését provokálnák, amelybe a két fél rgyeiy választott birót, a helybeli Tábla elnöke pedig az elnököt revezi ki. Ha már most — és ez a legfontoaabb pontja az egésznek, amely a gázgyár érdekét szolgálná — ez az uj részvénytársaság a mostani szerződés még há'ralevő tartama a'att, vagyis tiz évet ál jól és helyesen, mindkét érdeket kielégítő módon működik, akkor a mosfani megállapodásba valamilyen, lehetőleg határozott módon ki'átáaba 402 Talaron I9-3S. tiz évről tiz "évre a szerződést minoJ ... " ugy, hogy) mostani fit év lejária után a gázgyfe. nak fenti 8 százalékos előnye megszg. nik, m'g természetesen a már most be. következő ujabb befektetésekre is a két fél egyenlő százalékbm szolgáltatja ( szükséges lökét, annál inkább, nüvg arnak hasznát ia egyen ő részben & vezik. Itt természetesen csak egész nyeri* minden rész'etre való teaintet nélkg vázoltam azon föfeltételeket, amely* alapján egy uj megáll podást a ék», gyárral mégis köthetnénk, oly célból, hogy a világítás fijleiztese fenn « akadjon és ilymódon a gázgyárral 1». Ián mégis állandó, békés viszonyok helyreállíttassanak. A gázgyár igy megmenthetné azt i most már úgyszólván véglegeien Hmondott he'yzetel, arcely szerint ő tiz ér után Szegedről el kell, hogy távos. ztk él bebizonyíttatná egyúttal azt,, hogy nen mindig a város kárára éi hátrányára, meg nem engedett előnyöket keres, hanem egy, a várossal egyűl folytatható Özemnek tisztességes hasznával megelégszik. Gázgyári szerződés. Pick Jenő ur e elmen irt cikkében a jelenlegi világítási vállalat szerződén ellen szón látszólagos indok alapján akar hangulatot kelteni, bogy kimutalji, miszerint Oyőr, P.cs, Kspasvár él Nagykanizsa városok magánvilágíiu éi ipari célra olcsóbban szolgáltatják az áramot, mint szegedi telepünk. Miután ezen tendenciózus adstöiizeálütások igy alkalmasak a tényeket himis világilásbt burkolni és a laikus közönséget megtéveszteni, kénytelenek vagfuak kimutatni, hogy ha bármely, Pick urnák esetleg kedvesebb vállalat, vagy magi a várói lépne a mi httyOnfcbe, nem volna képei Szegeden i leien viszonyok közöli a fogyasztóközönséget olcsóbb jn e látni. Ugyanis sz áramtermelés! költségeknek túlnyomó részit a szénárak képezik s igy az ára megy ségárak főként i lulyt Szeged kalkulált sz ín költségekkel hozandók arányba. Tekintve, hogy a termelésre fehaiznAlt íténbányaáráhra, mig az Szegedre jut, annak még kör* belül 65 izázalékkt meghaládó szállítási költsége jön, ennélfogva a szegei áramegységárak esik hisonlo szállítási költségekkel teihelt szenekkel dolgod üzemek egységáraival hasonlilhíjft öisze igazságosan. Ugy látszik lebáf, hogy Pick ur nea egészen ok nélkül válaaztotta ki épp i fentemiilelt négy várost, mert Qyőr s tatai bányától körülbelül 70 kilométernyire, Kaposvár és Nagykanizsa pedig a pécsi bányák t&szomizédságábm vannak, mig Péca áramát a helybei lévő bányatelep elállítja, szemben Sz» ged város helyzetével, mely a tatá bányáklól 272 kilométernyire van, l pécsi bányáktól — mivel e szál itmányok Budapesten mennek ál — körülbelül 436 kilométernyire. Ha tehát a izén szállítási költség* nek ezen alacaonyabb árát figyelem!» vesszük, agy ezen városok alacsonyai* egységárai egyáltalán nem olcsóbbak I különösen nem megfelelő iránybsn olcsóbbak a szegedieknél. Hogy a szegedi lelep áramegységáfli az országban egyáltalán a legolcsóbbak közé tartoznak, megállapítható az oá hivatalos adatokból, bogy a Budapdl tőszomszédságában fekvő, több mit* hatszor annyi áramot trrmelő U pest leiepe magán világi ási célra 1155, motorikus célra 745 koront ért adja as áramot, a velünk szomszédos Hídmező« vásárhely pedig 1200 koronával szál» lázzá azt. Ait hisszük, hogy eren adatközié» i ¿el objektíve megvtlágliotluk, hogy Pie» ur cikkének okfejté.e mennyire átlát* szóan helyi nem álló. Nagyon sajnálrók, ha az i'yen hingula keltésre be* állitolt, tendenciózus hi iapi cikkek * közié eményt, vagy a várost képesek volnának oly irányban befolyásolni, hogy meghiusi sa egy an^ol vállalat msgyar megbízottá in k azon törekvését, hogy már most körű belül 15 mii* liárd korona kü.földi tökét behozhat* sarai és Szegeden sürgősen beépíthessenek. Szegedi Légszeszgyár és Villamtelep.