Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-21 / 29. szám

unius 21. 1925 junius 21. DELMAGYARORSZAG 3 nyugodni, van a fiam, !gitségemre, kon, mikoi ilva, aztán ilacs diploakik gyen: állí eszsikerekkel i a Jancsi nap, mer §. mondj! ssátáshoz iába való rom évi les. san lelt az lassan, íja magát, nyelemen c i vőre ebből du ni nem Budapestre gint válamig végre y és junius tént a kor] orráavatása, log és csak nem huzó;oron Széli lége miatt még távo'es álmától, izonban fól szibad-e mni tizen, micsoda őzre, hogy ek me lett 1 marad az >ért? is, mást is elyet rajta nek elő, —• szorgalmas aszt kapni k a hibát, ifií* is. A bizottságok nem javasolják a gázgyár megváltását lasági >an. 2. nemzet-, ;zut vasárA konozásai öt igyar korivelésügyi delegáció li: BlasUlé-i képzky Dezső ilési képirenc fők junius rosba. téré válik Igy látom, íe, hanem ik a képermészetét negy akár ig zvalót hozzánk gyűjtötte dolgozott vi obszerbizásából. srvatórium tt magá- , nerikaiakléseket, — ny ember . Különörn, akinek s akinek a benn;y a leveirt. nem ist Rómáar körüli Németa maga izagondorégen elesztendős tágon, — vészetem, el többet, í. Talán yein keály, olyan ion, hogy A gázgyár megváltásának hoss?u évek óta huzóaó ügye szombat délután nevezetes fordulóponthoz juto't. A szakértők véleményének és javaslatának letárgyalására ö.szehivott bizottság egyhangúlag árra a álláspon'ra helyezkede t, hogy meg kell szüntetni a gázgyár megváltásáért indított pöri és be kell várni azt az időt, amikor a világítási üzem a szerződés értelmében teljes egészébei minden kárpótlás nélkül a vároj tulajdonába kerül. A gózgyóri szakértők jelentőse. A pénzügyi és jogügyi bizotság együttes ülését pon'o&an nfgy órakor nyitota neg igen nagy érdeklődés mellett a polgármester t s felkérte dr. Rack Lipót pénzügyi an'csnokot a gázgyári szakérők jelenésínek ismertelésére. Rsck Lipót réizletesen ismertette a jelen ést, amely szerint a városnak a megváltási jog gyakorlása esetén öt és háromnegyedmillió aranykoronát kellene fizetnie. Ebből 3,777.185 korona a könyvek szeánt még amoriizálatlan beruházás, a többi kártalanítás. A szerződés szerint a kártalanítási összeget a legutolsó öt év üzleti eredménye al pján kell megállapitari, a szakértők azonban ezt kevésnek találták és ezért a békeid'k utolsó öt élének Czleti eredményével kalkuláltak. Elmondotta Rack Lipót, hogy a szakértői je'entéshez Barcsay Oszkár, a város szakértője küön javaslatot csatolt, amely szerint abban az esetben, ha a város megváltaná a gázgyárat, a r yolcvanmil iárd papirkoronán felül még legalább húszmilliárd koronát kellene a világítási hálózat rendezésére fordítani. Igy P dig a várható jövedelmet a kimátok teljesen felemésztenék, sőt jelen* tékeny deficit állna eő. Ezért nem Javasolja a gázgyár megváltását, de nem javasolja a háramiási idő bevárását sem, mert a gszgyár föltétlenül pörös útra terelné azt is, ellenben legcélszerűbbnek vagy a részvénytársasági megold Ist, vagy pedig a mostani konceszszió meghosszabbítását tartja. Rack Lipót ezzel szemben azt javasolja, hogy a váro3 álljon el megváltási szándékától és várja be azt a 10 esz'endőt, ami az ingyenes háramlásig még há'ra van. A gázgyár ugyanazt hangoztatja, hogy a város most mír köteles megváltani a gázgyárai, de jogi szempontból ez a felfogás nem helytálló. A szakértők horribilis adatai. Néh'ny fölvilágosító kérdés elintézése után e sőnek dr. Kormányos Ben 5 szólalt föl. Nem tud belenyugodni a szakérők véleményébe, mert az abban foglalt adatok nem győzték meg arról, hogy azok jödik is a valóságot. — Ne gyanúsítson — szólt közbe a polgár res'er. — Éi nem gyanusitok — mondoíta erre Kormányos B^nő —, ny Itan kimondom a véleményemet. Szerintem a szakértők azért állítottak fel Ilyen horribilis adatokat, hogy a város közvéleményét a koncesszió meghosszabbítására hangolják. Ha a város viss avonja a pört, akkor a hatalmas perköltség, amely különben ai alperes társaságot terhelné, teljes egészében a városra hárul. Ezért ellenzi a pör megszűntetését, de azért is, mert mire jogerős ítélettel befejeződik a pör, addig a jelen egi nehézségek eltörpülnek éi a város számára nem lesznek többé áthidalhatatlanok. Legszívesebben az előadó Javaslatát fjgadná el, de tudja, hogy a gázgyár, amely i szerződését háootu előtt is csak pörös uton teljesítette, föltétlenül ujabb plrre kényszerítené a várost • háramiási jog gyakorlásáért. Wimmer FII öp javaslata. Wimmer Ffllöp szólal föl ezután. Az előadó javaslatát elfogadja, mert arra a meggyőződésre juto't, hogy a kérdésnek egyetlen megoldása van csak, az ingyenes háramiási tdő kivárása. Ettől fűggelenűl mindenben osztja Kormányos Benő fejtesetései'. Hivatkozik arra a két cikkre, amelyet a Délmagyarotszág bin irt a kérdésről. Ezekben kifejtette véleményét a szakértők jelentéséről. Rámutatott arra, hogy a szakértők a gázgyár koncessziójából letelt harminc esztendőből a legjobb öt esztendőt vették ki, amikor arrél volt szó, hogy a kárialaniás összegére mondjanak vdeményf. A szerződés szerint az utolsó öt ér lett volna az irányadó. A szakértőknek — ha a háború utáni esztendők üzleti eredményét nem is tarto.ták megfelelőnek — az első husz év átlageredményével kellett volna kalkulálniok. Igy legfeljebb 800.000 koronás kártalanítást állapi hatlak volna caak meg, nem pedig kétmilliót. A megváltás teljes összege szerinte nem lehet több kétmillió koronánál. Feltűnő és lellemző, hogy a gázgyár üzemidejének első öt esztendejéről szörin-szálán eltűntek a könyvek. — Mivel a helyzet teljesen bizonytalan, ezért kell bevárni a háramlás Idejét — mondotta tovább Wimmer Fülöp — és küzdeni kell azért, hogy végre, legalább a bikenlvón rendeződjön a város közvilágítása. Megállapítja, hogy a döntőbizottságok túllépték hatáskörüket, amikor az egységárak megállapításán kivül- az érvényben lévő alapszerződést is fölfüggeszteiték. Küzdeni kell iehát a döntőbizottságok megszüntetéseért, hogy az alapszerződés isiiét érvényre jusson. — A város azzal, hogy eláll a megváltási jog gyakorlásától, koncessziót tesz a gázgyárnak tehát joggal követelhet ezért ellenszolgáltatást, ellenszolgáltatás a közvilágítás zíse legyen. Ez az rendeA légszeszgyár szerződési hütleniéget követett el. Dr. Bodnár Géza szólalt fel ezután: — A légszeszgyár olyan szeri ődési hűtlenséget követettel a várossal szemben — kezdette beszédét —, amiből azt a morális következtetést vonhatjuk csak le, hogy a város többet uj szerződést nem köthet vele. Véleménye szerint a szakértői vé eménnyel, amely azt a célt érte el, hogy a város elrémült a megváltási pör folytatásától, fö.ös'eges foglalkozni. Ezt a véleményt jellemzi, hogy a gázgyár háborús haszoncsökkenéeét f gyelembe veszi, de a termelés növekedését nem. A vá rosnak türelemmel be kell várnia a háramiási idő*. A plr megszüntetésével k pcsolatban azonban jogi kérdések merülnek fel. Elhangzott az a kérdés, hogy a gázgyár kérheti-e a bíróságtól, hogy a varost most már kötelezze a megváltást jog gyakorlására, illetve, hogy a b.róság honorálhat-e ilye kérelmet. Vélemenyem szerint nem. mert a megváltás a város egyoldalú joga és igy mindet piUanatban lemondhat annak gyakorlásáról és a gázgyár álláspontjával szemben eredményesen hivatkozhatik arra, hogy a viszonyok éppen a gázgyárnak a pörben lanusított magatartása következtében annyira megváltoztak, hogy ma már nem váthatja meg az üzeme*. Az előadó javaslatát fogadja el egyébként, mert morális okok miatt a város ezzel a társasággal, amely kúriai megállapítás szerint szerződési hü lensége (követett el, rem tárgyalhat tovább. Üdvös volno, ha a város Indokolt feliratban kérné a kormánytól a döntőbizottsági intézmény megszüntetését is. Ezután dr. Thuróczy Mihály tiszti főügyész ismereti a négy éve húzódó pör változatos történetét, majd a szakértők jelentésével foglalkozik és kijelenti, hogy Barcsay Oszkár, a város szakértője mindig a város érdekeit védelmezte. Barcsay többször proponálta a oékés megállapodást, de ő födözte fel, hogy ez a társaság eddigi működésével olyan ellenszenvessé teüe magát a város közönsége előtt, hogy a békéi megállapodás nem sikerülhet. fk közérdek sérelme A tiszti főügyész után dr. Bledl Samu fejtette ki álláspontját. — Hónapokkai ezüótt - ir.cndotta ezen a helyen tgy ad-hcc bizoítság nélkül. értekezletén kifejtetlem már, hogy a várost a kérdés elbírálásánál egyetlen szempont i ányithatja csak, még pedig az, hogy egy ilyen nagy vlros közvilágítása nem hagyható a közérdek sérelme nélkül egy magántársaság kezén, hanem ezt a lehető legsürgősebben ál kell vennie a városnak. Az adhoc bizottság akkor ki is mondta, hogy a gázgyárral a város semmiféle tranzakciós tárgyalásokba nem bocsát• kozhatik. A háramlás idejének bevárása — véleménye sieiint — a legrövidebb ut ahhoz, hogy a város a gázgyár tulajdonához jusson. Ettől az álláspontjától csak az térítené el, ha a város olyan megváltási összegért juthatna a gázgyárhoz, amelyet a háramiási idő beiövetkeréséig, tehát liz év alatt amortizálhatna a gázgyár jövedelméből. Mivel a szakértők jelentése után — ez nem remélhető, a káramlási időt keli bevárni, mert a mai idők közvéleményén bizonyos megalománia, nagyzási hóbort vett erőt. A szakértők ezért merték a hatmillió aranykoronás megváltási árat kimondani. Hogy milyen nagv ez az összeg, bizonyítja az, hogy a Tisza és Maros háború előtti egész fahozama nem volt bitmillió korona, pedig annik egy töredékéből meg lehetett volna venni, lebontani él újra fölépiteni az egész gázgyárat. A hangu'at ma olyai, hogy egy prosperáló üzem értékét mind nki túlbecsüli, mert olyan kevés a prosperáló üzem. Ez azonban biztosíték lehet arra, hogy az üzem annak idején a város kezében is prosperál majd. Szakértői véleménnyel töt háltén. — A város nem bocsátkozhatik olyan jogi kalandba — folytatta Biedl Samu, — hogy egy ilyen szakértől véleménynyel terhelten folytassa a megváltási pört. E< lehetünk készülve a multak tapasztalatai u'án arra, hogy a gázgyár a vátos háramiási jogát is kétségbe vonji és igy ujabb pörre kényszeríti a várost, de ez nem lehet akadálya az az előadói jsvas'at elfogadásának, mert a városnak módjában lesz felhasználni a hátralévő líz esztendőt a s.ükséges jogi intézkedések megtételére. Ajánlatos lenne különben, hi a gázgyár ügye most már — taktikai okokból — lekerülne a napirendről. Kormányos Benő ezután kijelenti, hogy taktikai és jogi szempontok miatt vitszavonji a megváltási p5r folytatására vonatkozó indítványát és csatlskoiik az rlőadó javaslatához. A polgármester ezu'án megállapítja, hogy az előadd javaslatát a bizottság igy egyhangúlag elfogadta azzal, hogy a város feliratilag kérje a kormánytól a dOntőbizo tságok feloszlatását. A bizottság ezután a város kövezési programjával foglalkozott, amelytől lapunk más helyén számo'unk be. A kövezési program tárgy ilésa alatt dr. Turóczy Mihály egyenkint megkérte a jogügyi bizottság ta.jait, hogy at ülés után biza mas eszmecserére maradinak a tanácsteremben. A bizslmas esz necserén — értesülésünk szerint — a gázgyár-ügy jogi részének nyilvánosságra nem való kérdéseiről volt szó. Az angol béketársaság a jelenlegi határok fenntartása ellen. „A haláltrösztök elleni küzdelem". London, junius 20. Az angol bíkelárstság most lartot'a meg 109. évi közgyűlését. Snowden volt pénzügyminiszter határozati javasla'ot te jesztett elő, amelyben a legélesebben elitéinek minden paktumot, amely Angolorszdgot és gyarmatait a jelenlegi európai határok fenntartására, vagy ezek érdekében való intervencióra Köteleznék. A na'ározati javaslat indoklásában Snowden kijelen'etle, hog 1 a világpolitika ezidőszerinti helyzete mindenkit a legkínosabb aatóddssal tölt el. A világ megint ott tart, ahol 1913-ban tartott, helyesebben a helyzet ma még veszedelmesebb, mint akkor. Ha Európa népei a béke és a biztonság garanciáit, jegyzőkönyvekben keresik, homokra építenek. Nem lehet az európai bíkét biztosítani addig, amig ezek a paktumok és jegyzőkönyvek csupin az Igazságtalan békeszerződések megtartását célozzák. A határozati javaslatot elfogadták E fogadták Donaldson apátnak, a westminsteri apátnak indi ványát i», aki á „a haláltrösztök elleni küzdelemre hiv fel mindenkit.' A ha'áltrösz* elnevezésével azokat a nemzetközi üdéi csoportokat ille'i, akiknek kezében a lőszer- és hadianyag gyártása és szálitása ö szpontosul. Rendezik a tanyai iskolák kérdését. Budapes', junius 20. A kultuszminisz ter programjának egyik lényeges pontja a tanyai isiolák megalkotása. Erről Klebelsberg gróf közoktatásügyi miniszter a következőkép nyilatkozott: — Mig városainkban a tankötelesek n»gyjában be vannak iskolázvf, addig az alföldi tanyákon es adunántuli latifundiumokon nagy számmal vannak iskolába nem járó gyermekek. Számos falusi iskolában pedig tűrhetetlen túlzsúfoltság uralkodik. A kormányzópárt agrárpár; s mint ilyen már programja is kötelezi, hogy az eddigi egyoldalúság megkorrigálásával végre-vatahára behatóan foglalkozzunk a mezőgazdasági népesség kulturigényein k kielégítésévé'. E t a célt biztosítja a törvényjavaslat, melyet a nemzetgyűlés elé terjesztek. — Végre az állam pénzügyi helyzete rregengedte, hogy az 1925 —26-iki köl ségvetésbe kétmillió aranykoronát állíthattam be a népiskolák építésére. Számításaim szeiint 200 iskolát építhetünk évente, ami annyit jelent, hogy minden tanév elején 8000 olyan gyermeket állíthatunk be Iskolába, aki eddig beiskolázva nem volt. Ez öt év alatt 40.000 gyermeket jelent, kikről ha gondoskodtunk, akker elmondhatjuk, hogy a népoktatásunk 1'gégetöbb sebe orvosolva van. Küldöttségileg vitték el memorandumukat szegedi iparosok a hatósági üzemek ügyében a parlamentbe. Beszámolt pár nappal ezelőtt arról a Délmagyarorsidg, hogy a szegedi iparosok ujabb memor ndumot intéztek a belügyminiszterhez a szegedi hatósági ü.emck leépiése, illetve megszüntetése flgyében. Eti a memorandumot azután inert küdöt ségileg vitték föl Budapestre. A szegedi küldő,tség egyene en a parlamentbe ment, hogy Rakovszky Iván oelügym niszternek személyesen és részletesen mondjak cl sérelmeikJ. A Hasban azonban éppen ekko' izgalmss via kezdődött a Somogyi—Bacsó-ügy körül, amelyen részt kel e t vennie a betügyminisztern k is, sőt t'ppen akkor, amikor a kadí ts'g a parim entbe ért, beszédet is mondott. Igy a szegeit küldöttséget a miniszter helyett KÓSÍÓ István államtitkár fogadta. Dr. Cserzy Mihály ismertette, ho^y rz első hónapban negyedére, később pedig egytizedére kelle t volna visszafejleszteni a hatósági üzemeket a miniszter rendelete szerint, ez azonban rem torén' meg. Az iparosok sze int az üzemek vUtozatl&-> arányokban dolgoznak tovább. Ezért most a szegedi iparcsjk azt kérik, hogy a belügyminiszter szerezzen érvényt rendeletének. Dr. Kóizó István válaszában kijelentette, hogy az nnal referá'ni fog az ügyr.l a mirisziervk és tudomása síéről a fokozatos teípitésuek be kell következnie. A Délmngya'orszdg munlrat'imánjk 1' form'ciőja szernt rz iparosok mrmorandumái. n íg nem érkezett érdemleges VállbZ.