Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-21 / 29. szám

Ára 3000 korona. DELMAGYARORSZAG Szerkesztőség: Deák Fe.enc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárut 1. szám. Telefonszám 16 34. Szeged, 1925 junius 21, VASARNAP Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2003 kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 29. szám. Hazaszeretet. „Szeresd hazádat és ne mondd I* — dalolta egyszer a költő, tbban a külö­nös régi világban, amikor még nerc volt kitalálva a destrukció, ennélfogva bátran lehetett ilyeneket mondani. Nem­esik nem verték érte fejb; a költő', hanem még meg is koszorúzták, sőt intelmét az olvasókönyvek a zsenge ifjúság kebelébe is belevésték. Ha a kelő ma élne, akkor nagyon méggon­dolná, hogy mit mond és egészen más­kép stilizálná a honszerelemről való tanitást, nemcsak ön^s érdekből, hanem a korszellem iránt való tiszteletből is. „Szeresd hazádat és ne mondd!" Ez annyit tesz, hogy zárd asz vedbe a ha­zát, mint a szentségtartó a szakramen* tumot, áldozd neki az életedet, légy rá büszke, hogy tzolgálhatod minden tetteddel, — de ne kiabáld bele a vi­lágba, hegy te hazafi vagy, mert az nem érdem, az kötelesség, az o'yan magától értetődő, mint az, hogy az ember az édesanyját szereti. Ezt mondta a régi kö tő, azonban a régi költőt most b listára kell tenni, mert most más divat járja. Hogy szereted-e a ha­zádat, vagy nem szereted, az a te privát ügyed; hogy mit dolgoztál érte, hogy mivel erősítetted, mivel szépítetted, mennyi verejéked áldoztad neki, mi maradandó értékkel háláltad meg, hogy szült és felnevelt, az nem tartozik sen­kire, nem is kérdezi tőled senki, — de csak akkor, ha kUrt vagy és mindig azt harsogod, hogy te vagy az igaz haza'i, te szereted a hazái' Ha csak szereted a hazádat és csak dolgozol érte, de nem kiabálod a hazaszeretete­det, akkor gyanús vagy, akkor rossz magyar vagy, akkor hazaáruld vagy; ha vered a melled, hogy „idenézz, világ, ha hazafit akarsz látni 1" akt or el kell álmélkodni mindenkinek és hálát adni az Istennek, hogy ilyen embereket is teremtett, mint te vagy és kétségbe esve kérdezni, hogy mi is lenne ebből a szegény hazából, ha te nem tartanád a válladon, ami kicsi megmaradt belőle 1 Mondjuk pedig mir.dezt abból az alkalomból, hogy nagy legitimista akció szelei fújnak az országban és a dinasz­tikus párt egyik orgánumában azt ol­vassuk, hogy „minden igaz hazafinak a szive megdobban, ha Károly király kis árvájának a nevét hal ja." Ez tulaj­donképen nagyon ártatlan mondás és aikis királyfit egy lépéssel se segiti közelebb a trónushoz, di ni mégis megü ődtflnk rajta. Hogyan, hát akik­nek más háborús árvákért dobban meg a szivr, azokért a név elen százezrekért, akik azt se tudják, merre van az apjuk sirja, hogy ráborulhatnának és elpana­szolhatnák neki a rongyosságukat, az éhségüket, a testi lelki elhagyatottságu­kat, hát aiok nem lehetnek igaz haza­fiak? Mi nagyon szánjuk a Iequeitói árvát is, de mi köze egymáshoz a szá­nalomnak és a hazaszeretetnek? Minek fö idézni pártpolitikából azokat az idő­ket, amikor éppen az igy tposztrofált „hazaszeretet" vesztette el az országot? Hisien nemetak az a Lajos király sze­rette a hizát, aki belefúlt érte a Csele-patakba, — ezt mondta magáról az a Zápalya János is, akiről azt je­g ezte föl Szetémy György udvari plán, hogy nem esett neki kedve ellen a kirá y halála. Az<án nemcsak a kurucok szerették a hazát, a labancok is azt mondták, hogy ők az igaz haza­fiak. N""tr*-v azok a főurak akarták a nemzet. át, akiket a Habsburgok meg­nótázwttak és vérpadra hurcoltattak, ha­nem aiok is, akik grófi és bárói do­miniumokat kaptak a nemzet javából. S ki merné azt mondani, hegy haza­árulókból állott az az országgyűlés, amely hazaárulónak bélyegezte Rákóczi Perencet ? S azoknak a zászlósúri­nak a hazaszereletét sj szabad köt­egbe vpnni, akik megszavazták a prag­matika szankciói, — Horváh Mihály történelméből megtudható, ki milyen zdománylevefet kapott ezért a hazafias meggyőződésért. Most már az is tisz­tázva van, hogy nemcsak Kossuth La­jos volt hazafi, hanem Görgey Artúr is az vol'. Titza Kálmán is az volt, meg Polónyi Géza is, noha egjik se hitte el a más knak. S lehet-e kételkedni tenne, hogy Tisza István minden tet­tének csakúgy a hazaszeretet volt a ru­gója, mi t az Andrássy Gyuáénak, ncha a háborút megelőző s a romlást előkészítő évek egész sor/nak politikai tartalmát e két nagy hazafi önzetlenül gyülö ködő párviadala tette. Mindebből látnivaló, hogy a politi­kai hazaszeretet különböző, de mind az igazinak tarjja magát s ebben a ver­sengésben pusztul el az a haza, amely­nek megmentéséhez mindegyik kizáró­lagos jusst formál. Ezért jobb a haza­szeretetet nem keverni bele a politikába. Nem mondjuk azt, hogy aki politizál, az nem szereti a hazát, di tessék meg­engedni, hogy lehessen a hazát sze­relni politika nélkül is. Nem Beniczky Ödönért, ie Gömbös Gyuláért, vagy Piónay Pálért, se Károlyt Mihályért, se Bethlen Utvánért, hmern ő érte magá ért. Nem rikoltva, harsogva, mellet verve, csak ugy halkan, csendesen, S2Ó lanul, belülről -— mint az édesanyát szokás. tMMfMMMMWMMMMI^^ Hétfőn nyújtják be az uj költségvetést és az uj indemnitási javaslatot. A válaszlói javallat tárgyalását félbeszakítják, — Az indemni­tásnak négy nap alatt törvénnyé kell válnia, Budopest, junius 20. Vass József he­lyet es minisz'erelnök a következő nyi­latkozatot tette: A költségvetést elfo­gadja a minisztertanács és ijiy a tör­vényji vaslatnak hiljón a Ház eli ter­jeszt isihez a kormány hozzájárul, fel­téve, hogy íz nem ülközik akadá yokba. A pénzügyminiszter ugyancsak hétfőn nyujja te a költségvetési expozé ke­retében Í z indemniiást is. Ebben a szo­kásos felhate lmazáson kivül benne van­nak azok az Ezonnali felhatalmazások is, amelyekre vonatkozóan a miniszter­elnök nyilatkozott genfi beszámolójá­ban. Eztk a tisztviselői ké dós, a be ruházások és a gazdasági életet érintő könnyítésed. — Az uj házszabályok ugy intézked­nek, hogy az indemnitást négy nop alatt kell letárgyalni, feltéve, hogy ab­ban csak kizárólag költségvetési felha­talmazás van. Nem hiszem, hogy akadna oIy»n politikai tényező, amely egy ilyen eltőrangu fontosságú felhatalmazási ji­vas'at vi áját meg kivánja n> uj'ani. Ré­mé em, hogy a parlament minden tagja hozzá fogj 4 segieni a kormányt ahtn z, hogy az indemnitást a nrgszabott idő keretén belül e'ágyai hassa. Ebben a kérdésbei egyébként valószínűleg már a hé fői nap folyamán megbeszélésre fogom felkérni a pátlok vezeőit és minden remény megvan arra, hogy az egyeértést e fontos kérdés tárgyalásá sánál t ikerül megeremteni. — A választójogi törvényjavaslatban rengeteg olyan § van, amely nem is lehet vitának tárgya (?), haszonban mégis elhúzódna a t/r^yalás, akkor félbeszakítjuk a vitát, mert junius 30 án ijtill 12 óráig az Indemnttdsnak fö­vénynek kell lennie, hogy ne kerülhes­sünk ex-lexbe. (MTI) A pénzügyminiszter expozéja. Bud János pénzügyminiszter a kö­vetkező kijelentést tette: Hétfőn beter­jesztem a nemze'gyülés elé az uj költ­ségvetést, valamint az indemnitást. Az ülésen hosszabb pénzügyi expozét mon­dok, amelyben kimerítően fogok fog­lalkozni az összes pénzügyi és gazda­sági kérdéssel, természetesen a jövő évi költségvetésre való figyelemmel. Ebbtn az expozéban mindent el kívá­nok mondani, amit a mai pénzügyi po'itikárói a nyilvánossággal k'zötni szükséges. A legitimisták gyűlés*. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) A legitimisták Slgray Antal gróf be­számolóját arra akarlák felhasználni, hogy a körmendi népgyűlésen össze­hozzák a legkülönbözőbb párfállásu legitimista képviselőket és igy Sigray beszámolója tulajdonképen a legiti­mizmus seregszemléje leit volna. Ez a törekvés azonban nem sikerült tejei mértékben. Amikor ugyanis a meghí­vottak nivsora nyllvvdnosságra került, jobbról ts balról is, kifogásokat emel­tek. Igy például Szilágyi Lajos azt kifogásolta, hogy a körmendi légii mista gyűlés nem kimondottan ellen­zéki, hiszen a meghivot'ak közCtt sze­repel például Husiár Károly is. Huszár viszom, amikor érlesü t Szilágyi állás­foglalásáról, lemondott a körmendi népgyűlésen való megjelenésről és magatartását azoktól a kijelentésektől tette függővé, amelyek vasárnap Kör­menden e'hangzanak. Szilágyi erre ugy határozott, hogy részt vesz a körmendi népgyűlés n. Szom­baton azonban, mim hogy Baross János meghívta őt az usy«ncsak vasárnap Piliscsabán tartandó beszámolójára, közölte a körmendi lendezöséggel, hogy nem jelenhetik meg. Nem vesz részt a körmendi gyűlésen Ugrón Gábor sem, aki családi okokra való hivatkozással maradt távol. Ezek szerint a körmendi népgyűlésen a kö­vetkező legitimisták vesznek részt: gróf Apponyi Albert, gróf Andrássy Gyula, gróf Cziráky György, Farkas Tibor, Friedrich István, Grleger Miklós, Haller I Iván, gróf Hunyady József, gróf Károlyi József, Mllotoy István, őrgróf Pallavtclni György, Palugyay Mótic, Rakovszky István, Varga Gábor, Huszár Elemér éi Taszter Béla. A miniszterelnök nyolc nap múlva valószínűleg elhagyja a szanatóriumot. Budapest, junius 20. Jelentette teg­nap a Dilmagyaiország, hogy Bethlen István tróf miniszterelnökön tegnap este vakbéloperációt hajtó tak végre. A műtét kitűnően sikerült. A fasor-szana tóriumban egymást kergetik az eőkelő látogatók, akik mind a minisztereinek hogylé'e Irént éideklődnek. Az egyet­len látogató, akit beengedek Bethlen­hez, fózsef f'herceg vol'. A f'herceget a beteg kérette be magához. A látoga­tás csak egy percig taitot. Nemsokára Albrecht főherceg is érdeklődőit a minisz! erelnöí felöl. Sorra jöttek az egységei pártiak, a dipomaták, m?jd vógül Smith Jeremiás főbiztos. A miniszterelnök n ellett virrasztóit egétz éjjel felesége, aki kijelentette, hogy a gróf éjjal jól aludt. Ádám professzor, aki «z op rác ót végezte, elmondta, hogy ritkán látott beteget olyan nyugodtan viselkedni, mint a miniszterelnök. Négy cigaret át szivott el a mű ét alatt. Való­színűleg nyolc nap múlva már el is hagyja a szanatóriumot. A kormányzó állat dóan érdeklődik Bethlen helyzete iránt. Ma telefonhoz kérette a miniszterelnök feleségét s mi­vel Bethlen grófné kijelentette, hogy a beteg egy-két látogatót már fogidhit, a kor nányzó közCltr, hogy feleségévd holnap Iá ogatáit tesi a szanatóriumban. A miniszterelnök fia ma repülőgépen Bécsből Budapestre éikezett be eg édes­apja látogatására. Amundsen újból a sarkra indul. Klngsbay, junius 20. A visszatért sarkutazók repülőutjukról a következő érdekes részleteket beszélik el: — Ig«z ugyin, togy az északi sar­kot nem értük el, de az elért ered­ményekkel még igy is meg vasyunk elégedve, mert hiszen majdnem 160.000 négyzetkllomiternyi területet katattunk át a megfelelő megfigyelésekkel és mé­résekkel együtt. Amundsen szerint az ut legválságosabb risze a vissza repülés volt, mivel mindnyájan ludták, hogy ha a repülőgépek az uj start alkalmá­val megsérülnek, akkor a helyzet két­ségbeejó és szinte reménytelen lett volna, hiszen az expedíciónak már alig volt i'elmlszere. A Helmdal hajó ma az expedíció négy tagjával is® ét észak felé indult, hogy az elhagyóit repülőgépeket visz­szahozza Kingsbayba. Amundsen maga még itt marad. Oslói lapjelenté ek szerint Amund­sen sürgönyt intézett a norvég lég­hajózási társulathoz., amelyben kijelen­tene, trgy három hétén belül ismét vúszatér Oslóba és uj iszaksarkt ex­pedíciót szervez. ••••.••••<•• aiaiii ni "in iiiiiiii.n •••» A debreceni egyetem jogi kara tiltakozik az uj rektor személye ellen. (Budapesti ludősliónk telefonfelentise.) A debreceni Tisza István tudomány­egyetem rektorává Lencz Gézá', a refor­márus hit udományi kar dékénját vá­laszolták meg. A jogi kar a válasz'ás ellen élesen állást foglalt és felterjesz­téssel fordult a kultuszminiszterhez, hogy a választást semmisítse meg. A felte jesztésben elmondják, hogy Lencz­cel nem akarnak együtt működni Egye­sek szerint a jogi kar á lásfoglalása azért történik, mert Lencz volt az, aki annak idején a kommünt üdvözölte. Minthogy azonban az egyetemi igazolt) bizottság Lenczet tisztázta, sokan azt mondjík, hogy a jogi kar azért támadja Lenczet, mert a városatyák kSzött a demokta'ikus o'dalon foglal helyet. Mafalda olaaz királyleány eljegyzése. Róma, junius 20. A S efani Iroda közli, hogy a királyi pár megad'a hoz­zájárulását Majaida hercegnő és Fülöp hesszeni herceg eljegyzésehez. Ugy hi­szik, hogy egyházi ak. dálya nem lesz a házasságnak, noha a vőlegény pro­testáns. A kinai forradalom. Sanghal, junius 20 A külföldi kon­zulok és a kupehi katonai kormányzó értekezletet lar'ot ak, amely után a k r.ránynak határozott igére'et tettek, h^gy a kormányzó 3000 főnyi csapata megvédelmezi valamennyi külföldi éle­tét ís vagyonát. Ennek kövei kéziében az önkéntesek és a tengerészek számát csökkentették.

Next

/
Thumbnails
Contents