Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-19 / 27. szám

Ara 2000 korona. DELMAGYARORSZAG Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárut 1. szám. Telefonszám 16 34. Szeged, 1925 junius 19, PENTEK Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. 1. évfolyam, 27. szám. 17 386 A rifkabilok. Mikor még volt egységes Magyarország, nem csupán területében, de lelkében is egységes, akkor minden jóravaló magyar hazafi egyenlő részvéttel, rokonérzéssel és aggódással leste, ha bármely idegen nép, nemzet, törzs, vagy fajta a szabadságért, a függetlenségért küzdött, szenvedett, sikraszáliott az idegen elnyomó ellenében. Szent volt • minden lobogó, akár zöld, akár piros, ame^y a szent szabadság védelmében lengett. Kivált olyan időkben — és ilyen idők néhány százé d óta mindig akadtak atuikor mi magunk is lengettük ezt a lobogót, vagy pedig kénytelerek voltunk titokban hordozni a szivünk fölött. Az öregedő Arany János megfiatalodott örömmel és erővel köszöntötte a diadalmas Ozmán basát, a pevnai oroszlánt és győzelméből a testvér magyar nemzet végső győzelmét : olv sta ki. Azokban a sötét napokban, amelyek a mi mai sötét napjainknak boldogtalan ősei, amikor a hatáiokon belül csak sutogva lehetett magyar szót érteni és csak véka alatt lehetett az igazat árulni, amikor .apát fiu, fiút api elad", a hazai költők áradozó rajongással énekeltek Samil hazájáról, amely persze ott volt valahol messze, távol, a cserkészek bércei között, az ősi hon helyén és a hazai regények irója különös szereleltei és éideklödéssel fordult az elnyomott és bilincstördelő görögök, indusok, inkák, keletiek és déliek felé és ha már Budavár megvételéről nem írhatott, legalább Bolivia fölszab.dulásának örvendezett. Mert szép a szabadság és ha itthon nem találjuk, miért ne keressük az idegenben ? Igy fordulna a mai napok krónikása Afiika észzki tájai felé, ahol mOBt nipverte begyek közül a rifkabilok törnek előre bátran és vakmerően, bogy a rifkabil függetlenség zászlóját tűzzék ki a francia és spanyol blokkházak tetejére. Már a spanyol hóditálba veszedelmes éket vettek és most a francia gloire van bijban miattuk, a párisi hangulat egyre emelkedettebb, a francia frank pedig esendőben. A magyar napok mai krónikása mégis igen nagy zavarban van, amikor teljes rokonszenvéről akarja biztosítani e barna afrikai törzset. Hiszen igai, már a túr háborúban is bíjok voltak a rokonszenv és a szolidaritás körül. Mert mint jóval később kiderült, ai akkori magyar kormány tudtával némi hidiszereket szállítottak hazai gyáraink az angoloknak, szóval hivatalosan érdekelve voltak a britt fegyverek győzelmében és igy azok a függetlenségi ódák, amelyeket gyanútlan és ártatlan költőink Ktüger apó és Botha tábornok bátorítására és diciőitéséie irtak, bizony csak irott malaszt maradtak. Most azonban szinte több, mint bizcnyos, hogy sem a Bethlen-kormány tudtával, sem tudta nélkül nem mennek tClünk ágyuk és egyéb lőszerek a rifkabil frontra; Mégis zavarban vagyunk, amikor magasztaló ódára készülünk a rifkabilok mellett. Mert lám, nem lehet tudni, hegy mi minden lappang egy ilyen nyiltnak látszd és rokonszenvesnek mutatkozó szabadságmozgalom mögött. Azelőtt Eleüthrriát szárnyaló mennyei géniusznak ábrázolták , ma már neki is sátáni ábrázata kezd lenni korunk szemében. Némely franciáknak nagy a gyanúja, hogy a fölkelő rifkabifokat az angol szöveti éget támogatja. Némely angolok ellenben német keiet sejtenek a játékban. Hagyján. Mi szabad nép vagyunk és nem törődünk a franciával is az angollal. A német pedig a mi szövetségesünk — volt, legalább is atídi*, amíg segítettünk kikaparni a világháborús gesztenyéi a világégés (üzébCI. Már-mir készen is volna a magyar óda a rifkabilok dicséretére, mert hiszen mi mégis csak sztbadságszeretö nép vagyunk, de ekkor hirtelen, mini derült égből villámcsapás, jön a híradás, hogy vigyázat, mázolva, a rifkabilokat mégis csak az átkos szovjet srgiti, a rifkabilok bizonyosan Kun Béla és társii intenciójára rifkabilkodnak, Allah kezei hosszúak és ha már Kínában fölborították a békességet, rendet és nyugalmat, moit egy széles gesztussal Afrika forró homokját kavarják föl, mint egy uj Számiéi. Igy hát ezt a témát most már nem lehet folytatni, a rifkabilokat egyszerűen és közvetlenül kénytelenek vagyunk elejteni, hú zen ha szabadságmozgalmakról akatunk irni mindenáron, igazán nem kell éppen a legsötétebb világrészbe mennünk. Például itt van a magyr politika fórum*, ahol egy ki', de bátor és el szánt, becsületes és öntudatos demokratikus ellenzék harcol az igazságért, amelyet véka a'á akarnának rej'eni nét melyek, a haladásért, ame'ynek kereké, nagyon szeretnék megkötni mások. Igaz, bogy erre a harcra is próbálnak mindenféle ódiumot kenni *zok, akik éppen a napokban jelentették ki egy elszólás formájában a nemzetgyűlésben, hegy ők nagyon is jól tudják, hogy mi a reakció 1 Nagyon is jól tudják ? Ó, nemcsak tudják, nagyon is jól csináljak.' De idejük már letelt, a történelem, a haladás, a demokrácia klotüriámpája kigyulladt és hallgatást parancsol a reakció szószólóinak. A franciák nagy offenzívára készülnek a rifkabilok ellen sikerülni fog. A spanyolok másrészt a a nemzetközi zóna előtt örködnek és a franciák urai az algíri határon levő összekötő vonalnak. Painlevének ezért az a véleménye, hogy néhány napon belül lehetséges lesz azt a nagy ojjenzivát végrehajtani, amely Abd el Krímet megfosztja attól a lehetőségtől, hogy az ellenségeskedést folytassa. Páris, junius 18. A Malin ugy értesül, hogy Painlevé miniszerelnököt marokkói útja alkalmával biztosították afelől, hogy Abd el Krím nagy offenzíváját csak bizonyos kalandorok támogatásával és a muzulmán nemzetiség segítségével tudta végrehajtani. A nf lakik vezérét annak ellenére sikerült az északi fronton megállítani. Belátható időn belül ez a rif tengerparton is A Kossuth-párt tiltakozott az Az Újság betiltása ellen. (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) A Koisuth-párt IV. kerülete ma helységavató ünnepélyt rendeiett, amelyen Rupert Rezső és Nagy Vince szólaltak fel. Mindketten anól a nagy és dicsőséges munkáról beszéltek, amelyet a függetlenségi párt megalakulásának percétől a legutolsó pillanatig végzett. TiltikozUk az ünnepsség keretében az Az Újság betiltása ellen <s felszólították a vezetőséget, hogy minden alkotmáa

os eszközzel küzdjön a sajtószabadgért. Az ellenzék választójogi enyhítő indítványait ma is elutasították. Ujabb napirendi vita Budopest, jurius 18. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra etött nyitotta meg Scttovszky Béla elnök. Walkó Lajos kereskedelmi miniszter beterjesztette a Törökországgsl kötött kereskedelmi szerződés becikke yezésé ről szóló, továbbá a pénzügyminiszter helyett a tenyészállatok vámmentes behozatala tárgyában kibocsátolt pénzügyminiszteri rendeletről szóló jelentést. Következik a választójogi töivényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Soron van a hetedik szakasz. Vázsonyl Igazságtalannak mond.a a hetedik szakaszt. Vázsonyi Vilmos: A hetedik paragrafus nyolcadik pontjával kiván foglal kőzni, aire'y arról szól, hogy a vétség miatt szabadságvesztésre ítéltek, amenynyiben büntet* sük kitöltésére halaszA többi felszólaló Haller József után Hegymegi-Kiss Pál szólalt fel, aki a szakasz szigorú rendelkezésének enyhiését kivánja. Az izgatásra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban módosítást terjeszt oly érdemben, hogy izgatás miatt Jogfosz tdsi ok csak ismétlődés esetében következzék be. Farkas István a szakasinak a szociáldemokraták ellen irányuló tendenciáját fejtegeti. Beszídközben Petrovácz Gyula és Hegedűs György a belügyminiszter íróasztala előtt állnak és betzélge'nek a miniszterrel. Propper Sándor: Mi az, fajvédő tanácskozás ? Ne zavarják a tárgyalást 1 Farkas István; Nem olyan rendel a Somogyi-ügy miatt. tást kértek, nem vehetők föl a választójogi névjegyzékbe. Ez a rendelkezés igazságtalan és fölösleges. Ehhez hasonlót már annakidején is igazságtalannak tartott és ezért az általa készi'e t választójogi javaslatba fel sem vett. Kéri a nyolcadik pont törlését. Amennyiben a miniszter fenn akarja tartani ezt a pontot, hozza összhangba azzal a céllal, mit szolgálni kiván és csak olyan elitélteket zárjon ki a választók sorából, akikre a bírósági ítélet kimondja a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztését. Csak ezek ne lehessenek választók a közbeeső időre. Ami a 7-ik paragrafus 9-ik pontját illeti, ma az izgatási szakaszokat másként kell megítélni, mint a múltban. Azt ajánlja, hogy vétség esetében csak akkor függesszék fel a politikai jogokat, ha az utolsó öt éven belül Ismételten követi el valaki az Izgatás vétségét. ís enyh tést kiván. kezésre van szükség, amely szűkíti a jogot, hanem amely bővíti. Ezekkel az intézkedésekkel ellenkező célt ér el a kormány, mert csakis növeli az elkeseredést. Rasscy Károly: A biró diszkrécionális megállapításán túlmenő ez a javaslat, ha ugy maradnak meg a kizárási fokozatok, akogy azt a javaslat tervezi. A büntelőtörvénykönyv értelmében a politikai jogok felfügge'r'ése időhatárhoz vin kötve. Ezt a Jiszkrécionális jogot elvonnánk a bíróságtól abban a pillanatban, ha ez a töt vény javaslat mai form'jában lépne életbe. Nagyjelentőségű bűncselekményekre már megadták EZ amnesztiát, kisjelentőségü büncselekméyeket súlyos következményelvei most átvinni öt-tlz évre a legnagyobb Igazságtalanság volna. A politikai morál alapján kéri a kizárási szakasz megváltoztatását. A mult bűnei. Fábián Bála: Itt visszaható erővel ruháztatnak fel büntetések. A múltban elköveett bűnökről van szó, amelyek miatt valaki nem lehet képviselő 1 Ilyen körülmények között tehát amnesztlás gyilkos képviselő lehet a jövőben, aki azonban Izgatást, kormányzósértést követett el, nem lehet képviselő. Az emberéletben elkövetett deliktum sokkal súlyosabb, mint az izgatás, vagy a kormányzósértés. A töt vény eket a jövőre készítik és ezért nagyon ajánlatos volna ezeknek a sérelmes intézkedéseknek a m» gváltostatása. Nem fogadja el a szakaszt. Dénes litván azt kívánja, hogy az egész szakaszt töröljék el. Kéri Rupert idevágó indítványának elfogadását. Reisinger Ferenc Várnai Dániel módoiitó indítványának elfogadását kéri. Klártk Ferer c tiltakozik az ellen, bogy azokat, akik menhelyen laktak, vagy laknak, megfosszák válisztójoguktól. Ezzel egyenlővé teszik őket a hülyékkel és a bűncselekmények elkövetőivel. Pakots József: A 7. § nem más, mint klotür a szabad véleménynyilvánítással szemben. Javasolja, hogy az ellenzék módosító Indítványát alaposan fontolják meg. A szociáldemokraták lemondanak, ha nem letz engedmény. Jászai Samu: A közsiabadságokat az egész világon Magyarországon kezelik a legmostobábban. A Népszavának ötven év alatt nem volt annyi sajtópöre, mint az elmúlt esztendőben, pedig aze őtt sokkal élesebben irt. Ha ez a szak.sz törvényerőre emelkedik, a szocialisták kivonulnak a parlamentből. Sütő József szerint a dolgozó munkásság képviselőit akarják ezzel a szakasszal lehetetlenné tenni. 0 is lemond a mandátumáról, ha ez a szakasz törvényerőre emelkedik. Létay Ernő aat fejtegeti, bogy az izgatás ellen nem büntető szankciókkal kell hatcolni, hanem a meggyőzés esz* közeivel. A szakasz a szociáldemokraták ellen irányul, az pedig lehe'etlen, hogy országos törvény egyes pártok ellen irányuljon. Ott űl a belügyminiszter ur mellett Mayer János foídmivelésügyi miniszter, aki abban az időben, amikor még nem is gondolta, bogy a vörös bársonyszékben fog ülni, Izgatott a földreformmal kapcsolatban. Kéri a kormányt, (egye megfontolás tárgyává ezt a szakaszt. Létay beszédének utolsó szavai alatt Rassay Károly és Scitovszky Béla elnök együtt odamennek Rakovszky belügyminiszterhez és Bethlen miniszterelnökhöz, akivel hosszasan tárgy!Inak, msjd felintenek az elnöklő Huszár Károlynak, aki Létay beszéde u'án öt percre felfoggeszti az ülést. A belügyminiszter válasza. Szünet után Rakovszky Iván belügyminiszter szólal fel. Meglepetés volt számára, hogy ennél a szakasznál ilyen n8gy vita fej ődött ki. Arra kell törekedni, hogy a poli ik i é etben re vegyen részt az, aki nem megbízható. A felhozott kifogásokban a képv selők egyenesen a rabok választójogát követelték. Azt kiv nták, hogy aki szabadságvesztés bOn<etését tölti ki, arnak is legyen választójoga. Ha valaki a társadalommal szemben bűncselekményt követ el és a biróság bün etést szabott ki rá, az iddig, anrg a bün etést ki nem állo ta, ne rendelkezzék választójoggal — Ez ÍZ in'ézkedás semmiféle párt ellen va'ó intézkedést rem je'enf, hanem csupán azok ellen irányult, akik