Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-17 / 25. szám

25 DELMAGYARORSZAG 1925 junius 21. nát takarítanánk meg, amely természetszerűleg további intézkedésekkel még fokozható. — Ezek alapján azzal a kéréssel fordultunk a Népszövetséghez, hogy most már elvi hozzájárulását adja meg ahhoz, hogy a tisztviselők fizetésemelése keresztülvitessék, még pedig tekintettel a fizetésemelés kapcsolatos státuszrendezésre, egy 20 százalékos fizetésemeléshez való hozzájárulást kértünk, melyből 15 száza'ék lineáris fizetésemelésre, 5 szátálék pedig státuszrendezésre fordittassék. Sok a felsőosztályu tisztviselő. — Tudvalévő, hogy 1918-ban a forradalmi kormányok ugy összezavarták a tisztviselők s átu'zá', hogy ma valóban a felső fizetési osztályokban aránytalanul sok a tisztviselő. A kormány feladata, hogy ebben a tekintetben a normális állapot helyrcállittassék. Annak jelentősége a tisztviszlői kar szempontjából, hogy a Népsiövetség hozzájárulását sikerült megnyerni, sokkal nagyobb, mint ezelőtt néhány hónappal rs ha összehasonlítjuk, milyen helyzetbe jutnak a tisztviselők ezzel a fizetésse1, a sianálás megkezdésekori állapotokkal szemben megállapi hatjuk, hogy ez a 15 százalékos fizeiésemeéi tulajdonképe a 32 százalékos fizetésemelésiek felel meg. A magyar kormány a Nípszövetség előtt is rámutatott arra, hogy a magyar tisztviselői kar jogos igényeinek kielégítése szempontjából nem 15, vagy 20, hanem legalább 40 százalékos emelés volna szükséges, e;t a'ónban a magyar kormány csak fokozatosan akarja keresztülvinni és azontúl is kö;ele sígének tartja, hogy amint lehetőség nyílik, megtakarítások és bevételek révén a magyar is iviselői kari olyan helyzetbe juttatni, melyre becsü'etes munkája révén rászolgál. (Felkiáltások: Mi van a nyugdijasokkal ?) A nyugdíjasok. Bethlen István miniszterelnök: A nyugdija ok kérdése szorosan összefügg a mai problémával, amit a Népszövetség előtt egyidejűleg felvete'tünk, hogy mily mértékben terheli a menekült lisztviselők nyugdija a magyar budget. 68.000 olyan tisztviselőnek fizetünk nyugdijat, akinek tulajdonképpen az utódállamok részéről kellene nyugdijat kapni — Emellett mindig fenyegetett az a veszély is, hogy a tőlünk lecsatolt területekről ezentúl ts tömegesen jöhetnek be tisztviselők. A Népzövetség elölt rámutattunk ennek vészé yére, a budget jövőbeli a'akulása szempontjából. A Népszövetség ebben a kérdésoen nem hozott döntést, de maga az a tény, bogy odafordultunk, lehetővé fogja tenni, hogy uj tárgyalásokat indítsunk e kérdés dűlőre juttatása érdekében. A berubázáiok kérdése. — Ezután a beruházások kérdésével foglalkozik a miniszterelnök. Rimulat arra, hogy milyen okok következtében vesztette el az ország forgótőkéjét; megemlíti a háborút, az idegen megsiállást, a forradalmakat, a pínz devalválódását, amihez hozz'járult még az is, bogy épp a magyar kormány ii kényteen volt a mult évben 700 milliárd korona erejéig kénysierkölcsön formájában igénybe ve mi a magyar tökéi. Tizenegy év óta úgyszólván egyáltalán nem történt beruházás és ennek megfelelően a kormány 100 milliós beruházási programot dolgozott ki. — Ennek megfeleölen azt kérle a Népszövetségtől, bogy a beruházási program megvalósítása érd:kében elsőtorban azoknak az összegeknek felét tegye szabaddá, amelyeket a deficit fedezésére költhetett volna el a kornány, de amelyekre nem volt szükség. Ez az összeg kb. 50 millió koronát tesz ki. Ezenkívül kérte, hogy járuljon hozzá a Nipszö/elség ahhoz, hogy a mult évi költségvetési feleslegeket is teljes összegükben beruházásra használhassák fel. A Népszövetség hozzájirult ahhoz, hogy az összes feleslegeket használja fel a kormány beruhizásra és amennyiben decemberben a tényleges eredmény azt fogja igaolni, hogy a budget megfelel a várakozásoknak, akkor a Népszövetség a kölcsön további összegét ts rendelkezésre bocsájtja. Tehát kb. 70 millió aranykorona áll majd beruházási célokra rendelkezésre. A kísántánt kritikája. Végül megemlékezett még arról a kedvezőtlen kritikáról, amelyet a kisintánt gyakorol Magyarország költségvetésével szemben, amely a kiiántánt bukaresti konf renciáján is kifejezésre jutott. At egyik vád az volt, hogy Magyarország pazarló költségvetést állított < ssze. A másik vád az volt, hogy a költségvetésben olyan tételek szerepelnek, a nelyeket nem valódi célra, hanem titkos katonai f'gyverkezésre fordítanak. K fejtették a Népszöv tség előtt, hogy Magyarország az ellenőrzést bizonyos ha árokon be ül fogadta el és ezt kizárólag a Népszövetség főtanácsa gyakorolja. A főbiz'os felel a tanácsnak és el is mozdiiható, de a főtanács direkt ellenőrzést nem gyakorolhat, ebA választójog Erután folytatták a választójogi vitát. Kéthly Anna: A korhatárt a vá asztójognál ugy a férfiakra, mint a nőkre rézve magasra tartja és indítványozza annak leszállítását. Létay Ernő: A nők választójogánál követeli, hogy a 30 esztendős korhatdrt 24 esztendőre, a képzettség feltétele pedig 6 elemiről 4 elemire száilittas£ék le. Negyedórai szünet u án Szakáts Andor javasolja, hogy az anyaság révén adandó választójogot ne három, hanem két gyermekhez kössék és hogy ne tegyenek különbséget az élő és elhalt gyermekek közölt. Rupert Rezső hozzájátul Szakáts indítványához. Indítványozz?, hogy a javaslat ne tegyen különbséget az anyaság jogán megadandó választójognál a törvényes házasságból született gyermekek és a törvénytelen gyermek anyja / özött. Propper Sándor: A törvénytelen gyet- j mekket biró anyáknak is választójogot I bői az következik, hogy a Népszövetség kritika tárgyává teheti mindazt, mi a főbiztos magatartására vonatkozik, azonban ezen mlmenőeg Magyarcrszág szuverén jogait nem érintheti. Arra kértük a Nép zövetsége*, hogy ezáltal az egész világ előtt beigazolhassa Magyarország a maga igazát. Magyarország elégtételt kapott a nagyvilág előtt azokkal a kii íkákk 1 szemben, a melyet vele szemben gyakoroltak és erre szüksége volt az országnak, mert az ország hírneve nagymérvben függ attól, hogy milyen híreket te jesztenek róla. A minisiterelnököt beszéde befejeztével a kormánypárt feláll/a, hosszasan ünnepli. további vitája. kell adni. Csatlakozik Kéthly Anna indítványához. Hegymegl Kiss Pá!: A jobbo'dalon •zi mondák, hogy a rői nem akarjak válasz ójogof. Vanczák János: Nen csak, hogy nem akarnak, hanem szidták azt is, aki Kitalálta a nők választó jogá'. Hegymegl Kiss Pál: Jivasolji, hogy a nők is igazolhassák a négy eleaii osztállyal egyenlő értékű műveltség iregszerzésé>. És ennek igrzolása szelint azohnak is lesyen szsviz ti jo;uk, akik cem végeztek bat elemit. Plkler Emil hasonló értelemben szóul fel. Nagy Vir.C:: Amennyiben Kéih'y Anna indítványát nem fogadják e', javasolja, hogy a két gyermekes a y&mak is legyen választójoguk. Györki Imre és Szakáts Andor felszólalása után az elnök a vitát félbeszakítja. Hedry Lőrinc belerjeszti a mentelmi bizollság előerjesztését Peidl Gyula és társainak mentelmi ügyében. ülést holnap délelőtt 10 órakor (ártsák a mai napirenddel. A napirendhez Várnai DJhiel szólalt fel és azt indítványozta, hogy a holnapi ülésre tű izék ki Nagy Vincinek a Somogyi—Bacsó ügyében parlamenti bizottság kiküldésére vonatkozó indítványát és az államtanács szervezéséről zóló indi ványát. Az igazság érdekében — mondotta — formai jogszabályokon it fu' kell tenni magúikat. Erődl Harrach Tihamér kijelenti, hogy a kormánypárti szintén az igazságot akarja, azonban a f jrmii jogszabályokon nen tehetik tul magukat. Sokkal eredményeiebben szolgáljuk az igazságot akkor, ha az ügyet a bíróságra bízzuk és nem parlamenti bizottságra. A pari iménti bizottságnak ninci juris dikciója és igy nem tuljs az igazságot szolgálni. Felszólítja a szociáldemokratákat, hi vannak bizonyítékaik, álljanak elő azokkal. Rupert: Vár»ay Dániel indítványát fogadja el, hozzátéve azt, hogy a napirend harmadik pon'jául tűzzék ki a miniszterelnök keddi beszédének a megvitatását. Napirendi vita. Az elnök ezután napirendi javaslatot i tesz. Javasolja, hogy a legközelebbi A miniszterelnök * patlamen i bizottság kiküldése ellen. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök szólal fel: Rapert Rezső indítványával kapcsolatban, amely ugy szól, hogy tűzzék napirendre azt a bejelentést is, amelyet a genfi lárgya'ásokról kedden tett a nemzetgyűlésen, kéri a Házat, hogy azt ?z indeonitás tárgyalásával kapcsolatban tegyék meg, ami néhány nap múlva, reméli, bekövetkezik* — A pirlamen i bizottság kiküldéséhez nem jtrulfnt hozzá. E tek ntetb;n ahhoz, amit Erődi Hirnch Tihamér mondott, nincs hozzátenni valója. Nem volna helyes parlamenti prukszis, ha a bíró tág elé tartozó ü*yiket parlamenti bizottságok utján akarnánk elintézni. Ha a nemzetgyűlés azt t pasztalja, hogy a bíróságok nem ál nak a helyzet magsslatán, akkor a törvényhozás kötelessége a jogrend helyreállítására alkalmas eszközöket igénybevenn'. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az illetékes bíróságoktól elvonjanak olyan ügyeket, amelyek hozzájut tartoznak. — Beniczky vallomása két részből áll Az egyik pertld támadás a kormányzó ellen, a másik pedig a tanúvallomás, amely azonban senmiujit nem mond. Telj sen helyesli azokat az intézkedéreket, amelyeket dr. Vass József tett, kijelenti, hogy a magyar kormány a végsőkig el van szánva a legszigorúbb eszközök igénybevételére is, hogy a kormányzó tekintélyét megvédje. (E szavaknál a kormánypárt feláll s hosszas tapssal tüntet a kormányó sze melye mellett. Válasz Benlczkynek. Válaszol e után Beniczky val'omásának arra a részére is, amely az ő személyére vonatkozik. Tény, hogy Andrássy Gyula gróffal lement Siófokra, felhívni a kormányzó figyelmét arra, hogy az ellenforradalmi cselekmények nogy részét a közvélemény bizonyos katonai különítményeknek tulajdonítja és bogy a kormányzó szigoiu fellépését kérje, ha ez bebizonyosodik. Oi év múlva ö természetesen minden egyes szóra, amit mondott s amit mások mondtak, neníemlékszik. De egyre igenis emlékszik: A kormányzó semmi olyant nem mondott, amiből csak a legtávolabbról is arra lehetett volna következtetni, hogy ezeket a cselekedeteket helybenhagyja s igy ezekre a maga léstéről Indítékot ad. A kormányzó kétségbevonta, hogy a cselekede eket katonai személyek haj'ották végre s szigorú rregtorlást igért, ha ezet a katonai különítménye* bebuonyosodnának. — A kormánygaranciát vállalt, hogy mií.den nyomot, amelyre őt rávezeik, a végsőkig kivizsgál. Azok a képviselők, akik azt állítják, hogy az ügyben bizonyos titkok birtokában vannak és nem tesznek vallomást a biróság előtt, bünpaldstolókká válna*. Rukkoljanak elő ezek az urak a biróság előtt bizonyítékaikkal, mert különben ugy fog eljárni velük szemben, mint bűnpalástolókka — Beniczkynek a titoktartás alóli fölmentet megadta a kormány a kormányzó sürgetésére és éppen a szocialis'ák kérték a fölmentést. Álljanak e'ő tehát most valószínűbb kádakkal, mint azzal, hogy a kormány titkolja az ügyet. — Épp ily alaptalan az a vid is, hogy egy bizonyos levél rejtőzik egy állitó- , lagos zsebben, vahmi Ponsohn-féle levél, amely szerint ő, — Betölen — olyasvalamit igért volna, hogy a magyar kormányzót aisalmas időben eltávolítja és maga ül a helféoe. Pon s hn urat ö sohasem látta, c«k a kultuszminisztériumban világosították fei, hogy az az ur valamikor alkirály volt — Egyptomban. (Derültség a jobboldalon.) Ez a metódus csak arra vezet, hogy a magyar közvélemény, amely utálja most már a forradalmi és ellenforradalmi cselíkményeket egyaránt, rácsapjon az asztalra s azt mondja: elég volt! Ennek a nemzetnek élnie kell és élni fog, ha az urak nem is akarják. (Helyeslés jobbról.) Etfogad.ák az elnök napirendi javaslatát. Urbanits Kálmán csatlakozik az elnök napirendi javaslatához, amelyet a Ház többsége el is fogad. Huszár Károly: Szilágyi annak idején azt mondotta, hogy a Huizár-kormánynak is része van a Somogyi-ügy eltussulásában. Kéri Szilágyit, ha tud valamit, ami őt, vagy minisztei társait bármilyen irányban terheli, hozta elő. ügy láji, hogy itt nsm annyira abflnény kinyomosásiról, mint inkább politikai gyűmölcsözietéséről voll sző. Mondjanak le azonban arról a reményről, hogy a magyar közvélemény parancsszóra a H jrthy Miklós fejit szállítja netík. Az interpellációs könyv felolvasása u'ái, amelybe nyolc interpellációt jegyeztek be, az ülés 8 órakor véget ért. A szociáldemokrata képviselők mentelmi sérelmét nem látja a bizottság. (Budapesti tudósítónk telefonjeleitése.) Ismeretes, hogy Somogyi és Bacsó sírjára koszorút akartak helyezni a szociálist a képviselők, a re.időrság azonban ebben erőhatalommal megakadályozta őket. Ezért a kép/iselők meiitelmi joguk megsértését jeientelték be. Ma tárgyalta az ügyet a mentelmi bizottság. A bizottság javasolni fogja a Háznak, mondja ki, hogy a képviselők mentelmi jogán nem ese t sérelem, me t ellenszegültek a rendőröknek. Rupert Rezső és Horváth Zoltán kisebbségi vé'eményt nyuj anak b:. 1U-IU Amundssn sorsa. Budapest, juiius 16. 0 iob5", Norvégia fővárosából jelentik, hogy SchultzFrohltngen Henrik, a pisai Dorniermüvek igazgatója, aki elkísérte Amundsent a Spitzbergákra, viiszaérkszett Osioba és a hírlapírók azonnal megoBtiornolták, hogy mondjon véleményt Amundsen sorsáról. As igazga'ó nyilatkozott is, de amit ő mondott, ai nem nagyon vigasztaló. Elmondotta ugyanis, hogy as exped ció két repülőgépét az ő igazgatási alatt lévő vállalat készítette, de csak 2500 kilogram megterheléséri válMt jótállás'. Már pedig annak ellenire, hogy Amundsen a túlterhelés elkerülése céljáoól rádiókészüléket sem vitt magával, m 'gTs annyi mindenféle holmit rakott fel a repülőgépekre, hogy tulerhelte azokat. Ai igazgató siámitása sze int Amundten repülőgépe a benzintartalékkal együtt háromezerötven kilogram t ulyu teherrel volt megrakva, sőt a Dietricbsohn által kormányzott másik repülőgép még ennél jobban tul volt terhelve. Ami a két pilóta ügyességét illeti, althoz semmiféle kétség sem fér és Kingsbayból való fölszállásuk feledhetetlen iá vány volt. Az igazgató kizártnak tartja, bogy a repül 5gép konstrukciójában hiba lett volna, ő maga, úgyszintén a többi kisérö, jóidéig figyelte a repülést, amedd g csak a szem elláttatott és megállapították, hogy a készülékek teljesen bibiiltnul működtek. Ha a gépekben hiba történt volna, kkor az expedíció tagjai vagy az Amsterdam-sziget mellett, vagy nyilt tengeren szálltak volna le. Hi cr xpadiciót ba| érte, akkor az ciakis a leszállásnál történhetett