Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-17 / 25. szám

Ára 2000 korona. DELMAGYARORSZAG Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárut 1. szára. Telefonszám 16 34. Szeged, 1925 junius 17, SZERDA Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor„ Budapesten és vidéken 45X00 kor. Egyes szám ára hétköznap 200J kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 15. szám. Szellemi proletáriátus, hazafiság. A fórum legnagyobb jelentőségű eseményeinek is élére kívánkozik egy kolozsvári jelenlés, mely szerint a romániai magyar párt intéző-bizottsága felhívta a tanuló if.uságot, hogy ne menjen külföldi egyetemekre, főleg ne Magyarországra, mert távozásuk Erdélyben a magyar erők csökkenését, az anyaországban pedig a magyar szellemi proletáriálns növekedését jelentené. Hasonló józan és okos bangók az elszakított területekről ezt megelőzően is hallatszottak át hozzunk. Mi mindannyiszor kesetü elégtétellel figyeltünk fel a nemzet önfenlartási ösztönének a trianoni halárokon tul való egés.séges megnyilvánulásaira. Három-négy éve mindössze, amikor megindult Bánátból, Erdélyből különösen a migyarság azon részének ideözönlése, mely, nyilvánvaló volt, valósággal gyárilag fogja szaporítani a szellemi prol< táriátusnak az állam nagy megterhelését Jelentő csoportját. Divattá tették ezeknek az emberek nek a nemzeti eszme martirjaiként való fogadását és erőszakoltak olyan áramlatot, mely kötelességévé tette volna a megszállott területeken élő magyar tisztviselőkarnak, bogy hagyja el a helyét és vándoroljon át az anyaországba. Azok, akik elég erős és kiforrott meggyőződésüek voltak ahhoz, bogy meg ne tévessze őket roisz és iskolázat an közéleti inasok veszedelmes jelszavas politikája, természetesen átlátták e hazafiasnak palentirozott hangulatkeltésben rejlő kettős veszedelmet. Ds mikén! merték volna megkérdezni, bogy mit ctinál, az istenért, e harmadára csonkított koldusország báromakkora tisztviselői karral, mint amekkorát a békeidőben eltartott és mi lesz a magyarság soria a tőlönk elszakított területeken, ha a magyar értelmiség és a magyar tiixtviselök elhagyják a helyüket? Akkor hazafi illan ság lett volna igy aggodalmaskodni és egészen bizonyos, hogy az ille'őt elsöpörte volna a fórumon tülekvők tartós, vagy nem tartós hazafias felbuzdulása. Pedig könnyű volt átlátni, hogy mi a magyarság érdeke és kctelessége az uj határokon innen és azokon tul. Sajnos, mi nehezen ju'o tunk el e kötelességek felismeréséhez. Nekünk fonlosabb volt, hogy a felekezeti és társadalmi békétlenség láza vetje ki a nemzet (estét. Mi azzal törődtünk, hogy a zsidó ne tanulhasson és a mu kas ne szervezkedhessen. Politikusaink, akik szóhoz és hatalomhoz jutottak, igaz, hoszsi u ideig csak árnyékhatalomhoz, nem mertek, nem ludlak, vagy nem akarlak szembeszállni a káros áramlatokkal. Az elszakitott terű elek magyarsága azonban, szerencsére, a régi Magyarország mos tanában nálunk gyakran lecsepült közéleti kiválóságainak poli'.ikai szellemében él', szervezkedett és erősedölt. Szerencsére a határokon tul mindjárt keide ben felismerték, hogy mi a magyarság érdeke és kötelessége. A szellemi prolctáriátui növekedésétől a mi politikusaink is féltenek bennünket. El kell ismerni, nem ujkeletü ez az aggodalmuk, sőt egyenesen abból » időből származik, amikor az ellenforradalom mézesheteit élte a gyűlölködő antiszemitizmussáI. De a magyar kuttura e nagyjai ugy vélték sikerrel szolgálhatni a nemzetnek a izellemi prolctáriátui további terjedésé öl való menteaitésél, hogy csak igen korlátolt számban engedik tanulni a — zsidókat. Ez az intézkedés azóta érintetlen épségében diaztelenkedik törvénytárunkban. A zsidó ifjaknak a magyar egyetemekre föl nem veit része pedig külföldi egye temeken végzi el tanulmányait és a szellemi pruleláriálus határozottan nö. Nem tudjuk, lesz e foganatja s ha igen, milyen mértékben ai erdélyi ifjakhoz vezeöik részéről intézett intelemnek. A kolozsvári felhívásból minden körülmények között vádat is érzünk kicsendülni, vádat azok ellen, akik demagógiájukkal és a gyűlölködés magvának széthintésével ulját állták annak, hogy a józanság, okosság és politikai belátás idejében szóhoz jut hasson. A szellemi proletáriátus növekedése ellen itthon még mindig egyelen orvoszert tudnak: a rumerus clausust. Erdélyben maradásra parancsoják, aki odava'ó. A magyarság jól felfogott érdekéből és azért is, mert belátták, hogy a tengődő szellemi munk'sok számának az állított módon való szaporodása ellen védekezni kell és lehet bárki jogsérelme nélkül, nemzeti szem pontból pedig egyenesen kötelesség. A legitimisták Beniczky kiszabadításáért. (Budapesti tudósítónk telejonjelenlése.) A mai poli ikii események között általános fel ünést keltett, hogy a legitimista cicport tagjai nem je entek meg a parlamenti ülés vígén és igy nem hallgatták meg Bethlen gróf miniszterelnöknek a Beniczky-ügyben tett nyilatkozatát. A legitimista csoportnak ezt a viselkedéséi összefüggéste hozzák azokktl a tárgyalásokkal, zmelyeket Andrdssy Gyula gróf Fitedrich István társaságában Vass József minisz'errel fo'ytatott. A légit'misták különben ugy vélik, hogy az a mód, amelyet ők választót ak, a legcélraveze őbb ahhoz, hogy Beniczky Ödönt kiszabadítsák. Beavatott helyen arról is tudnak, hogy Andrdssy, briedtich és VŰSS ismétel en, söt Apponyl Albert gróf és Bethlen miniazlere'nök között is megbeszélések és hosszabb tárgyalások folytak. A legitimisák különben azt mondják, hogy azért választották mostani taktikájukat, mert a mai körülmények között nem skaiják megnehezíteni Bethlen munkáját' A miniszterelnök szerdán jelenik meg a kormányzónál. (Budapesti tudósttónk tele fon jelentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök » mai nap folyamán sem jelent meg kihallgatáson a kormányzónál, ami a politikai világban igen nagy feltűnési kelte t, sőt még az egységes pártban is idegeskedéssel fogadták, hogy Bethlen még mindig nem számolt be útjáról i kormányzónak. A délelőtti ütés folyamán még a kormány tábora sem volt tisztában avval, hogy a látogatás mikor fog megtörténni, amikor azonban megtudták, bofy Bethlen bizonyára azért balaiztja a kihallgatás', mert jobbntk látja, hogy előbb a parlamentben a Beniczky-ügytől nyilatkozzék és caak beszédének elmondása utén jelentkezzen a kormányzónál, az egységei párt némileg megnyugodott. Ezek ulán Bethlen gróf vaiótzinűleg szerdán délelőtt fog Gödöllőre menni, hogy a genfi u jánik eredményeiről beszámoljon. Tízmilliárd kisipari hitel. Bud János pénzügyminiszter hazaérkezése után hétfőn este többórás tanácskozást folytatott Hadik János gróffa'. A megbeszélésen résztvett Szabóky Alajos dr. államtitkár is. A tdrgyaldstn megvitatták a kisipart hitelek felemelésének kéidését. A kormány tízmilliárd koronát engedélyez az akció számára, amelynek élén Hadik János gróf áll. A miniszterelnök beszámolt genfi utjának eredményéről. Nem járul hozzá a Somogyi-ügy parlamenti tárgyalásához. Budapest, jnnius 16. Már a kora délelőtti óiákban népesek voltak a folyosók és zsúfolásig megteltek a karzatok. Negyedtizenkettő után nyitotta meg Húszát Káioly alelnök az ülé f. Amikor Bethlen István miniszterelnök belépett a terembe, a kormánypárton zajos ovációval fogadták. Az elnök jelentette, hogy Návay Lajos arcképérek íe'eplezésére megbírták a nemzetgyűlést. Napirend szerint következett a választójogi törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Az első szakaszhoz Hallet József szólalt fel, aki azt fej'egette, hogy az volna az ideális, ha a vitában csak a pártok vezető emberei vennének részt, akik kimeri öen foglalkoznának az egyes kérdésekkel. Zajos felkiáltások a szélső baloldalon: Hi nem volna kloiűrl A minUztireinCk a Ai elnök: A miniszterelnök ur kiván szólani. Szólásra emelkedik Bethlen István gróf miniszterelnök: Tisztelt Nemzetgjülés I Szive8 elnézésüket kérem, hogy a nrpirenden levő tárgy megszakításával olyan üggyel kívánok foglalkozni, amely nincs a nrpirenden, nevezetesen a Genfben jolytatott népszövetségi tárgyalásról és annak eredményeitől kívánok referálni. Eiuital nyomatékkal hangsúlyozom azt, bog/ ezek a tárgyalások tulajdonképen nem folynak azokból a megegyezésekből, amelyeket annakidején a rmgysr kormány a Népszövetséggel kttoit. A magyar kormánynak nincs szüksége arto, hogy beszámoljon Hallét József módosító indítványt nyújt be, amely szerint választójoga legyen mindenkinek, akt huszonnegyedik életévét; uetöltötte, tiz éve magyar állampolgár és állandó lakhelye van. A következő felszólaló Kéihly Anna: Élesen állást foglal az ellen, hogy már az első szakaszbsn különbséget tegyenek férfi és nő között. Csatlakozik Várnti indítványához. Miután senki sem kiván szólani, az elnök a vitát bezárja. Rakovszky Iván belügyminiszter reflektál az ellenzéki felszólalásokra. A szaka«z eredeti szövegezésben való elfogadását kéri. Következik a szavazás, Tizenegy módosító indítvány áll szemben az eredeti szöveggel, a szakaszt eredeti szövegezésben fogadja el a többség. genfi eredményekről. személyesen a Népszövetség előtt, meri e'egendö, ha megegyezik a főbiztossal trra vonatkoiólag, amit a pénzügyekre nézve fon!oanak tart. — Azonban ezúttal is szükségesnek tartottam, mint máskor, hogy továbbmenve azon, amit a protokoll előirt, az összhangot keressem a magyar kormány és a Népszövetség köztit, azt az összhangot, amelyre nekünk feltétlenül szükségünk van, ha a szanálás müvét sikerrel keresztül akarjuk vinni. — Nem fogok ezúttal nyilatkozni — mert nem fér beszédem kereiébe — azokról a be/polllikcl kérdésekről, amelyek távollétemben a nemzetgyűlésen felmerültek, azonban fentartom a jogot, hogy ezekről a kérdésekről máskor nyilatkozzam. (Helyeslés az egységespárton.) — Ez év márciusában Genfben folylat'unk már tárgyalásokat különböző kérdésekről, ameyek részben eldöntettek, részben pedig függőben maradtak. Ezeknek a függő kérdéseknek eldöntése végett mentünk Genfbe. A kérdések között szerepel elsősorban a tisztviselők fizetésének javítása és a beruházás kérdése. Különösen fe hívom azonban a nemzetgyűlés figyelmét azokra a kérdésekre, amelyek márciusi távoliétűnk után merültek fel, nevezetesen azokra a kedvezőtlen kritikákra, amelyeket Románia és a klsántát államai a költségvetés egyes tételei felett gyakoroltak. — E tekintve ezen függőben maradt kérdésektől, szükség volt arra, hogy bizonyos kérdéseket e vben eldöntse* nek, még mielőtt a költségvetéisel a Ház elé lépünk; mert nyilvánvaló, hogy a költségvetés egyes tételei ezeket az elvi kérdéseket közelről érintik. A forgalmi adót leszállítják két száza lókra. —- A kormány azt tervezi és amikor a pénzügyminiszter a költségvetést be fogja nyújtani, a költségvetés t nubizonyságot fog tenni arról, hogy a forgalmi adót leszállítja 5 százalékról egyelőre 2 százalékra. (Pickler Emil közbeszól: Ez kevés.) Jól tudom, hogy kevés, sajnos azonban a mai pénzügyi helyzetűnk csak fokozatos haladást engedhet. A házhaszonrészesedés kulcsát a felére kívánja leszállítani a kormány, továbbá be akarja szüntetni a kivitelt és behozatali kezelést illetékeket, amelyek a bevételi oldalon néhány millióval szerepeltek, amelyeket azonban a szabadforgalom helyreállta után feltétlenül be kell szüntetni. Ép igy vagyunk a jövedelmi adóval is, amelyet ugyan nem szüntethetünk meg, a kulcsot azonban ki akarják tágítani. A tisztviselői fizetés emelése. Március havában a Népszövetségnél azt a kérdést terjesztettük elő, hogy tegye lehetővé a magyar tisztviselői kar fizetésének 15 százalékos emelését. Noha akkor ehhez még nem járultak hozzácsak azon formában, hogy egy előle* get folyósítsunk a tisztviselőknek, amely 15 százalékos emelésnek felel meg, a végleges hozzájárulást attól tették Tüggövé, h?gy egyfelől ez nem okoz deficitet az 1925—26. évi köl ségvetésben és nem leszünk kénytelenek oly ujabb adókat behozni, amelyek az amúgy is jól megterhelt állampolgárokat túlságosan sújtanák. A létszámcsökkentés. — További feltétel volt, hogy a tisztviselők létszámát csökkentsük és az adminisztráció egyszerűsítésével takarékosabb politikát kövessünk, mint annak idején Nagymagyarország. Bizonyos összehasonlító táblázatokat kér arra vonatkozólag a Népszövetség, hogy hogyan viszonylik a magyar tisztviselők fizetése a magán- és külföldi államok tisztviselőinek fizetéséhez. A magyar kormány a kitűzött feltételeknek teljes mér* lékben eleget tett. — A budgel, amelyet a pénzügyminiszter a napokban terjeszt be, 27 millió aranykorona felesleggel zárult, nem számítva bele a tisztviselők fizetésétt de ennek beszámításával Is többlettel zárul. — A takarékossági bizottság javaslatait elfogadva, a kormány egy további létszámcsökkentést tervez, n p-dig egyelőre 7750 főnyi létszán,csökkentést és adminisztráció reformjának keresztülvitele esetén még egy 3000 főnyi létszámcsökkentést. A létszámcsökkentés kere.-ztülvitele csak részben történik B lista segélyével, másrészben a megüresedett állások be nem töltése utján tervezi a kormány. Az eddigi becslés szerint ezen a réven 15 millió aranykoro-