Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-03 / 14. szám

10 DELMAGYARORSZÂG 1925 junius 3. t. c. 2. §-a alá eső, a második pont második bekezdése szerint minőíüiő, az 1920. évi I. t.-c. 14. § ára tekintet­tel kormáryzósértés vétsége ét az 1912. évi XXXiil. t. c. 264. §-ába üt­köző és a 263. § szerint büntetendő tiltott közlés vétsége jelenségei! tün­teti föl. Az 1913. évi XXXIV. t.-c. 2. §-a szerint „a király ellen sértést követ el, vagy a király tényeit sértő módon bí­rálja*, vétség miatt három évig terjedő fogházzal büntetendő, ha cselekményét nyomtaivány uján követte el. Az 1912. évi XXXIII t-c. 264. §-a szerint aki „honvéd bűnvádi eljárásra vonatkozó hivatalos ügyiratot a nyil­vános tárgyaláson való előterjesztés előtt közzétesz*, tiltott közlést követ el, amely három hónapig terjedő fogház­zal büntetendő, ha a vétség elkövetője polgári egyén. A Szlrache főügyész által emli'elt »hivatali titoktartás megsértése" csak arra vonatkozhalík, hogy a haditör­vényszék szolgála i érdekből elvonha'ta volna a nyilvánosság elől a pör anya­gának azt a rés ét, melyet Beniczky közzételt s kötelezhette volna Ben;cz­kyt a titoktartásra. Ennek a titoktar­tási köteleze tségnek a megszegése szin'én három havi fogházzal büntet­hető. Politikusok a Beniczky-iigyről. A különböző politikai pártoknak a Benicíky ügyről való felfogásáról ér­dekes fölvilág s lást adnak a kövelkeő nyi atkozatok: Beniczky Ödön nyilatkozata. Néhány órávJ letartóztatása előtt a következőket jelentette ki: -- Meglettem a vallomásomat és ezzel az üggyel kapcsola ban nincs több mondanivalúm. Nem mondhatok semmit vallomásom várható poliiikai következ­ményeiről sem, me t hiszen ebben az jügyben senkivel sem tárgyaltam. Andrdssy Gyula gróf a következőket mondotta: — Nagyon csodtlkozom ezen a le­tartó, tatáson, mert hiszen előbb pörbe kellett volna fognia volt belügyminisz­tert és csak aiuldn lett volna letartóz­tatható. Nagyon valóizinünek tartom, hogy ez az ügy fogja foglalkoztatni a nemze'gyülést is és ha napirend előtti fölszól dásra nem is ad a házelnök engedélyt, az interpellációs jog nem ionható kétségbe és ezen az utón min­deneseire tisztázni lehet, sőt kell, hogy a letartóztatáshoz volt-e és van e joga az ügyészségnek. Magáról Beniczky vallomásáról egyelőre nem óhajtok nyi latkczii, csak annyit jegyzek meg, hogy ha az ügy bl óság elé kerül, részlete­sen jogok vallani mindarról, amiről ebben az ügyben nekem tudomásom van. Pallavicinl György őrgróf így nyilatkozott: — Föl vapyok háborodva azon, hogy az Az újság Pünkösd vasárnapi számát Beniczky vallomásának közlése miatt elkobozták. Föl vagyok háborodva egy részt ezért, mivel rendü'etlen híve vagyok a sajtószabadságnak és ellen­sége mindenféle erőszakos rendőri be­avatkozásnak, másrészt azért, mivel nem i< tudom magyarázatát adai az elkobzó rendelkezésnek. Igen élénken és pontosan emlékszem azokra az ese ményekre, amelyeknek tanuja voltam és ha rákeiül a sor, a bíróság e!ö t részletes, kimeri ö, ez ügyeket tisztázó vallomást teszek. Meg vagyok győ­ződve egyébként arról, hogy Bmiczky vallomásának nagy jelentősége van és el sem tudom képzelni, hogy hatásá­ban ne legyenek súlyos köve'kez­mények. Nagy Vince a Kossuth-párt fölfogását a követe­zőkben ismertette: , — Természetes dolog, hogy a Kossuth párt, amely kezdettől fogva követelte a Somogyi—Bacsi-gyi kosság földeri'ését és a tettesek megbüntetését, teljes e-ővd fog odaállni az Igazság kiderítésének támogatására. A nemzet­gyűlésen nem lehet s;m választójogról, sem egyébről beszélni és tárgyalni addig, amig a kérdés tisztázva nincs. Ebből a célból a Kissu h-párt részé­ről ma indítványt irok be a nemzet­gyűlés inditványköny vébe és ezt a ház­szabályok Irtel r ében Scitovszky elnök urnák személyesen írásban is á'nyujtom. Indítványom Appanyi Albert gróf elnök­lete alatt álló 21 tagu vizsgálóbizott­ság kiküldését célozza. Peidl G}ula ezeket mo idotta: — Sem fenyegetés, sem semmiféle terror nem kényszeríthet bennünket arra, hogy a Somogyi—Bacsó-gyilkos­ság ügyét ma már le engedjük venni a napirend öl. Mit mond a kormánypárt alelnöke ? Az egységespárti képviselők körében is nagy feltűnést kellett Beniczky nyi­latkozata. Almássy László, az egys'ges­párt ügyvezető alelnöke a Beniczky­üggyel kapcsolatban a követezőket mondotta: — A nemzetgyűlés legközelebbi ülé­sén mlnáen bizonnyal szóvá f*gják tenni ezt az ügyet és Vass József he• lyettes miniszterelnök fog nyilatkozni róla. A helyettes miniszterelnök tudo­másom szerint a kormány álláspontjá­nak kifejezőit fog adni és lehs'séges, hogy egységes párti részről is történik felszólalás. Ami Beniczky leartóztatá­sát illeti, ennek megvan a törvényes alapja. A törvény é telinkben ugyanis az előnyomozat és a vizsgálat adatai a bűnvádi perrendtartás szerint titok­ban tartandók. Nem ugy, mint ebben az esetben történt. Eboől is nyilván­való az es;t tendenciája, a nely külö nősen összefügg Bethlen István gróf távollétével és a választójogi javasht árgyalásával. Egyébként is már egé­szen szokássá vált az, hogyha a mi­niszterelnök az ország ügyéi a külföl­dön képvise'i, ideben orvtá nadásokat in'éznek ellene, amelyek a magyar kormány és a nemzet tekintélyének ár­tanak és egyben alkalmasak arra, hogy az ország ügyének kárt okozzanak. A helyettes miniszterelnök közelebbi fel­szólása lisztázni fogja minden irány­ban a kérdést és igy ennek érdemi részéhez semmi hozzászólni valóm nincsen. Pártgyülések. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) A demokratikus ellenzéki blokk intézőbizottsága kedden es e ülést tar­tott, amelyen a következő nyi!atkozatot :diák ki: A denokra'ikui ellenzéki blokk in­tézőbizottsága ma este hét órakor Szi­lágyi Lajos, Peyer Károly, Peidl Qyuta, Farkas István, Propper Sándor, Fábián Béla, Nagy Vince, Hegymsgi Kiss Pál, Létat Ernő és Baross János részvételé­vel ü'ést tarto't. Beniczky ÖJön volt belügyminiszter vallomása és aniak az Az Újság má­júi 31-1 számában való megjelenése és ennek következményei voltak az ér­tekezlet tárgya. M;gáIlapi'otlák a d> mokratikus ellenzéki szövetséghez tar­tozó képviselőknek ezen ügyben követ­kező magatartását. A demokratikus ellenzéki blokkban helyet foglaló nemzetgyűlési képvi:előz a holnapi ütésen a kora délelőtti órák­ban teljes számmal fognak megjelenni és a parlament épületében ujabb ütést fognak tartani, amelyen az ujabb ese­mények mérlegelésével fognak hatá­rozni a nemzetgyűlésen való holnapi magatartásukról Az események attól függnek, hogy holnap a délelőtti órák­ban milyen intézkedéseket tesz a kor­mány, Illetve, hogy a kormány részé­ről milyen nyilatkozatok fognak el­hangzani. Az egységes párti értekezlet. (Budapesti tudósttónk telefon jelentése.) Az egységes párt Budapesten tirtóz­kodó tagjai kedden este Mayer János elnöklete alatt értekezletet tartottak a Beniczky-űgyben. Az értekezlet után Szabó Sándor nemzetgyűlési képviselő a következőket mondotta: — Az egységes párt eliléli Beniczky magatartását, amit szenzációhajhászás­nak minősít. Visszautasítja a kormányzó elleni inszinuációt. Kül inben is alapos tényeket ren tartalmaz Beniczky val­lomása. Felhívja a párt a kormányt, hogy torolj t meg a történteket, amit különöten kifogásolnak akkor, amikor a miniszterelnök Qenfoen tárgyal, mett az ország elten meginoghat a bizalom. Szabó Sándor a holnapi ülésen napirend előtt teszi szóvá a Beniczky­ügyet, de ha erre nem kap engedélyt, akkor a párt majd megta'álja a mód­ját, hogy mily uton rendezzen de­monstrációt a kormány melleit. Számit a párt arra, hogy eoben az Ügyben Wolffék és a fajvédők is támogatni fogják. A fajvédők különben szintén megmozdultak és Zsilinszky Endre fog nevükben felszólalni. A szocialista párt gyűlése. A szociáldemokrata párt már tegnap Pünkösd hétfőn délelőtt külön ér ekez­letet tartott a Benicjky-féle vallomás és a Somogyi—Bacsó-gyilsosiág ügyé­ben. A szigorúan bizamis értekezlet eredményéről annyit sikerült megállapí­tani, hogy a szociáldemokrata párt vezetősége a legélesebb harcot fogja megindítani az Igazság földtrltése ér­dekében. Permanens minisztertanács. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­iése.) Ma egész éjjel permanens minisz­tertanács van, amelyről eddig csak az a határozat szivárgott ki, hogy a holnapi ülésen a kormány nevében napirend előtt Vass József nyilatkozni fog. Nagy Vinoe indítványa. (Budapesti tudósító nktelefonfelentése.) Nagy Vince ma indítványt jegyzett be a nemzetgyűlés indítványozó könyvébe. Eszerint a holnapi ülésen Nagy Vince indi vinyozni fogja, hogy vá'asszon a nemzetgyűlés azonnal vizsgáló bizott­ságot azoknak a rendkívüli súlyos és az ország jóhirét érintő tényállítások­nak kivizsgálásán, amelyeket Beniczky Ödön volt belügyminiszter a Somogyi— Bacsó-gyilkosság ügyében a katonai hatóéágikhoz beadott és közölt írásos va lomásatartalmaz A kiküldsndő bizott­ság e'nökének a nemzetgyűlés válassza meg gróf Apponyi Albertet ennek az indít­ványnak elfogadása által. A kiküldendö vizsgálc-bizotiság halig tssa ki Be­niczky Ödönön kívül az emiitelt val­lomá b n felsorolt tanukat. Sürgésséi a vizsgálat megejtését és az igazság megállapítása után tegyen a bizottsig je'en ést a nemzetgyűlésnek. Ennek megtörténjél és ennek ered­ményéhez képest azután a nsmz'.tgyüíés tegye meg a siűkségesn^k vált meg­torló lépíseket és a felmeülő körjogi in ézkedéseke*. Dr. Boross József. Egy husz esztendős, egészséges, bol­dog, ifjú kedélyével áldották meg az égiek Boross Józsefet. Fiatalon ért el mindent, amire tehetsége és tudása pre­destinálta, messze földön híres, pehely­könnyű, szerencséskezü operatőr volt, kedvence és központja társaságoknak, jó­baráti körnek, — s korán kellett elviselnie súlyos gyászokat is. Előbb a felesége halt meg viruló korá­ban, aztán a kis lánya életeért kellett aggódnia, amig az is megtért az édes­anyja mellé. Hiábavaló volt minden ön­feláldozás, hiába keresték az örök nap­sugár országait. Boross József munkába temetkezett s a maga fájdalmán ugy igyekezett segíteni, hogy másokét mentette meg s valóságos legendákat beszéltek az utóbbi eszten­dőkben végzeit műtéteiről. Mindig a leg­jobbak közé tartozott.de most valósággal szárnyalt, az emberi test minden kis titkát, rejtekét ismerte, megközelítette, megsza­baditotta a betegségtől. Hivatásának ez a magasrendűsége men­tette meg a kétségbeeséstől, ez hozta vissza az emberek közé. Látszólag mindig jókedvű volt, harsogóbb nevetéssel, mint ő, kevesen honoráltak ötletet, jókedvet, kerülte a magányt, csak vidám népek között találta jól magát, mintha menedé­ket keresne a nyomasztó emlékei ellen. Azért vottak neki is rossz percei, amikor megnyilatkozott a bizalmasai előtt, tűnő­dött az egész léten, annak fontosságán, kötelességén, mintha sejtelmek bántanák. Taschler Endre halála nagyon mélyen érintette, a temetésen csupa melanchólia, levertség voU. — ígérd meg, hogy te beszélsz az én temetésemen is, mondta Török Béla dr.-nak. Az ember ilyenkor önkéntelenül is szi­gorúbb hangon válaszol. — Ugyan, miket beszélsz már! — Nana, felelte, bizonyos korban már számot kell vetni ezzel is és még mélyeb­ben elgondolkozva lépdelt a koporsó mögött. Hétfőn este másik benső jóbarátjától, Kaszó Elektől kérte kölcsön a gukkerjét. — Ha kedden elpusztulok, legalább dupla lesz a gyászod, mert velein együtt törik össze a gukker is. Á'talában mintha nyugfalan lett volna az utóbbi időkben, temperamentuma, amely mindig az élénkség felé gravitált, a szél­sőségek között járt s vagy elborult, bár csak egy pillanatra, vagy túlzott élénk­ségben nyilvánult meg. Ilyenkor tetszett annak a húszesztendős, botdog, egészsé­ges kedélyű ifjúnak, akit nem bánt semmi gond, mert mindenfelől csak támaszték, gondoskodás környezi. Olyan lelkesen tudott beszélni, mint a boldog diák, akinek még minden szen­záció. Boross József is szomjazta a lelki napsurakat, boldogan szivta magába s mikor komoly munkáját elvégezte, üdü­lésnek a baráti kört kere3te fel, amelyben ő volt hangulattal, életszeretettel, tempe­ramentummal egyaránt a legfiatalabb. Nagyon komolyan vette a hivatását, az ő műtétei a biztonságnak minden való­színű 3égével jártak, ambícióval dolgozott s ezrek áldják a kezét. Mikor először esett szó arról, hogy a kolozsvári egyetem Szegedre kerül, egy időre megdöbbent. Ez természetes is, mert ismerni kell a beteg természetrajzát, amely a „tanár" fogalma iránt viseltetik nagyobb bizalom­mal. Aztán megjött az egyetem és kitűnt hamarosan, hogy Boross népszerűbb és keresettebb, mint bármikor volt; elf ig­laltsága állandó lett s ez mélyen megha­totta, mert hiába mondta mindenki, hiába látta, hogy milyen népszerű, a szerény­sége nem jutott el soha az önhittségig. Az operációról, amenyiben ezekről szó eshetett társaságban, a világ legtermésze­tesebb, póz nélküli szavaival beszélt, mintha azt mondta volna. — Nem olyan nagy dolog ez, vagy ért hozzá az ember, vagy sem. Póz volt benne a legkevesebb, hiúság még annyi sem. A világ legközvetlenebb embere, korrekt a végtelenségig — de szintén póz nélkül. A város legertékesebh emberei közé tartozott, megkapta polgár­társaitól, a hivatalos társadalomtól mind­azt a tiszteletet és elismerést, amihez a közélet terén valaki egyáltalában hozzá­juthat ; Bjross Jjózsef nélkül nem volt mulatság, összejövetel, vígság, az ő me­leg emberi szivére mindenki számithatott, amikor egy két szomorú magyar itt is, ott is összebujt, — hányszor láttuk, hogy ilyenkor elkapatták magukat más emberek! Olyan nagyon csodálkozni sem lehet rajta. Az ember gyengeségek rabja és az ünnepeltetések, a kiemelkedéssel járó (habár jóhiszemű), hizelgések. öntudatra­ébredése, hogy felülemelkedett a tucat átlagon, amely csak halad a tömegben és annak az elhamarkodást megkövetelő szabályait követi, — mindez olyan köny­nyen lehámlasztja róla a természetes, rendes bőrt. Boross József, sok ember példátlan szeretettel körülrajongott Jóslíája, nem ro nlott el ebben a véget nem érő ünne­peltetésben, megmaradt természetesnek, jóságosnak, jóhiszemünek, aki nem tud meglenni a jóbaráti meleg kör nélkül, mert ez van kontaktusban az ő meleg lelkével, jóságával. Nagyon szerette az életet, ameiy üde­séget, bájt adott neki, akárcsak a másik nagyon hamar eltávozott jóbarátnak, a Nagytatának. Felfogásában korrekt és megközelíthe­tetlen, semmiféle szenvedélynek nem rabja, egyenes és igazmondó akkor is, * ha talán egyéni érdekeknek kellemetlen a szava. De nem is törődött sokat a politikával, a közélettel, a sok salakkal, ami ezekkel együtt jár. Ahogyan operáció előtt a fer­tőtlenítést szinte túlzásba tudta vinni, épp ugy mentesítette a lelkét mindentől, ami megfertőzheti. Kikk, intrika, pletyka, megszólás szintén idetartoztak s elfogult­ságokkal, meggyőzőnek tetsző érvekkel szemben ő volt mindég az, aki hirtelen érdeklődni kezdett a vacsora után. — Az ér a legtöbbet, ha a Dani szép kecsegéket tudott felbajszotni. Ne gondolja senki, hogy ez egy oppor­tunus ember begubozkodása akart lenni, távolról sem az. Baross Jóskát nem ér­dekelték az emberi harcok, semmi, ami kellemetlen, bajszerző, ezért tudott jó­barátja lenni két-két haragos ellenfélnek is külön-külön. Ha rajta áll, szivesen ki­operálja a tec .J? defektusait, amik a lelkibajokat okozzák, egyesüljön a munka után mindenki szeretetben, megértésben, mert rövid az élet és jön súlyosabb se­beivel a holnap, amikor az operáló kés sem használ. Ne üszkösitsük hát el a sebeket, — szinte testamentomi igeként lünik fel ezekben a szavakban az egé9Z élete, minden törekvése, sok-sok nemes

Next

/
Thumbnails
Contents