Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-03 / 14. szám

I1925 junius 3. DELMAGYARORSZÁQ Boross kórházigazgató és vitéz Szentkirályi halálos repülőkatasztrófája. Tflzelő nyári nap i'ait rohsn autónk az uton. Sflrü porfelhő tfőítflnk, betakar és reánk fekszik.' Előttünk is autók rohannak. Azián mindegyik megül : ringó fcuzatenger közölt vigyünk, messzire. Sieged külső, háiai fénylenek a napban, előttünk messzi gyárkémény füstöl. Es itt, a ringó buzatengerek között, egy keskeny, fekete szántóföldsávon itt fekszik az összetört szárnyaival az acélszürke gép. Törött csavarok, elferdült kerekek, csonka légcsavar, véres párna. Es néhány csendőr, bámészkodó a töltésen. Itt történt kedden reggel az a borzalmas repülőgépkatasztrófa, amelynek áldozatai dr. Boross Jízsef, a szegedi közkórbáz igazgató-főorvosa, egészségügyi főtanácsos é« vitéz Szentkirályi Kern Dezső százados már hslott-hidegen kiterítve felüsznek a törvényszéki bonctani intézetben. A katasztrófa előzménye'. Nem kell bemutatni Szeged nyilvánosságának a megrendítő katasztrófa két szerencsétlen áldozatát, a főorvost, aki két évtized óta vezeti a városi közkórházat, aki késsel kezében gyors pillanatok alatt, amikor gondolkozásra és lassú megfontolásra nincsen idő, szerencsétlen embereket idott vissza a lázas és áldozatos éle nek, akik elébe kerültek a kórházi műtőasztalon. A főorvost, aki a nagy szivet, lelket és észt igénybevevő munka után szlveEen és örömmel jelent mrg páholyában, vidám, kedélyes körében és aki szivelen vett részt a vidámságokban éppen ugy, mint tudomány és a kuliura harcában. Es nem keli bemutatni a századost, aki gépein röpüli a háboiu alatt, aki aranyosan dekorált blúzzal jelent meg a társé Ságokban éa aki nemrég reve elé tebelte a vitéz Jelzőt is. Legkisebb fia volt Kern Lajos volt szegedi királyi közjegyzőnek s a háborút mint a legbátrabb, Ie$rettenthetetlenebb pilóta siolgálta végig. Itt szerzett érdemeiéri is avatták vitézzé. Szolid, finom modorú fiu volt, aki barátai szerint életiben nem ivott meg egy korty szeszt. Egész fiataton nősült, felesége Prokisch Ferencnek, az O. M. Bank volt szegedi főnökének leánya. (Prokischnak viszont Aigner-leány, Aigner Károly főispán nővére, volt a felesége.) Kern Dezső akk )r vette föl a Szentkirályi nevet, mikor vitézzé avatták s a névmagyarosítás kötelező volt. Szerette a pályáját s amikor valaki szóbabozta, hogy nem fél-e, rendszerint azt felelte: — A levegőben nem történhetik könnyen baj. Sok defektust láttam] magam is átéltem néhányat, amikor baj néikfll jutottam le a földre. A motorhiba sem föltétlenül végzetes, csakis a gép slárnytörése az, ami megöli az embert. I yenkor, ha légörvénybe kerül a gép, — menthetetlen. Körülbelül két hete van Szentkirályi Dezső Szegeden, többször találkozott a Csolnakaió Egyletben apai baráljáhajlandósága, ami összehozta az embereket az ő környezetében. A végzet, amely csak a maga számára gyors, de mások érdekeit, szempontjait nem veszi tekintetbe, — megint nagyon »ulyosan csapott ránk. Az egész világ beleg s a háború nem Követelhetett annyi áldozatot, hogy ne vagdossák állandóan oiszágok, nemzetek jejehez az európai csodadoktorok a su lyos támadást: — Sokan vagytok, gondoskodjatok a jecsökkentésről, vegyétek számitásba a «ermészctes apasztást is. Akkor aztán közbelép a halált amely cinkostársával, az oktalan véletlennel indul keritö útra s elviszi a legjobbjainkat. A nyomorúság, a tehetetlenség ha•alra szánva kínlódik tovább, akit senki sem siratna meg, azon átugrik a végzet, .7" de aki ezreK életét mentette meg Hzezrek könnyeit törölte le s nagy sereÜiAVxárt' kivánt- szeretett hozzátartozója, va ósággal testre.- « volt, - annak el Slnff e' ^ Pedi§ méS C3ak nem is zúgolódhatunk, csak állunk lehajtott főépp olv«ínoíüredvc a ievegőbe, amely akadálya s^sak^érez?ru ^ dés súlyát: ak érezzük a nagy kérzatul fesséE,Öa? tiszta életű, az éleíekePmen^ é eIk£ / tartó tudós, a feledhetetlen jSarK vidámság megtestesítője? J at' a Csak kérdezzük, de sóhajtásunk elszáll összevegyül junius rózsáinak illatával' Bolondos pillangók megmámorosodnak azonban választ épp ugy nem kaPunk, mint annyi sck másra ebben a »öldi életben. (Sz.) val, Boross Józseffel s így ese t, hogy Borossnak kedve tároadi « repülé hez. Amúgy is vállalkozó szellemű ember volt. — Ezt még nem istnereu, hát megpróbálom. A mull hét csütörtökjén az'áa Szentkirályi felvette a gépjére Borosst és körűhitte a levegőben néhányszor. A lelkesedni naiv módon tudó Boross ugy örült ennek, mint a gyermek. — Hitvány földi férgek, vizif.akkeresek, — mondta szokott tréfás modorában a regattában, nem beszé'ek teletek. Ezentúl a levegőben száguldók. Pünkösd hillőjén délulán a kathoiikus Hogy történt Körülbelül félnyolc óra lehetett, amikor kocsikon elindultak a repülőtérre. Borosa Józsefen és Szentkirályi-Kern Dezsőn kí?űl kiment a repülőtérre a százados felesége is gyer®ekével, valamint felesége nagybátyjának, dr. Aigner Károly főispánnak gyermekei is. Nem volt még nyolc óra, amikor a ragyogó reggelen kivon'attck a hangárból a H—MAEA jelzisü gyönyörű acélszürke gipet. A montörök elkészítik a csavarokat, még u:óljára megnéznek mindent a gondosan. Nincs hiba, az acilszürke gép erős is biztos. Minden rendben van. A két ulas fölveszi a pilóta sapká'. E őször dr. Boross Józtef száll föl a gépbe. Hátul beljezkedik e>. Lecsatol,a a sapkát. Mosolyog. A montö.ök leszijjaziák íz üléshez, amint uokós. Azután gyors mozdulattal föllendai a kormánykerék mellé Szentkirályi, a pilóta-százados, aki vezeti a gépet. Elindilják a motort. Két montör beigazítja a légcsavart. Dr. Boross mosolyogva integet. Már kis társaság van együtt: a gyermekek, Szentkirályiné és hirom-négy repülőtiszt. Néhány másodperc: berreg a gép, a>tán a magassági kormányhoz nyul a pilóta. Guru'ni kezd. Néhány sxáz néeit gu ul a zöld gyepen, azután zökkenő nélkül, szinte szelíden a magasba indul a gép. A gyerekek tapsolnak ... Qyönyörü Ívben emelkedik magasba, szabályos köröket ir le a repülőtér felelt. Kii p óba-körözés, amint szokásos a lurák előtt. Lent beszélik: a százados Kecskemiiig akarja elvinni dr. Borosst. Nyolcszáz méleien lehetnek. A várói felé röpülnek, aztán percek múlva visszatérnek a hatalmas tér fölé. Széles ivekben lejebb-le]ebb szállnak. Már szinte ki lehet venni a belüket: H— MAEA. Most a széles u'on, amely a fanyák felől jön a városba, egy uri hintó tűnik föl a porban. Pauer Imre ezredes jön be a várojba. A gép egyre lejebb száll. Száz-százötven méterre lehet, dr. Boross észreveszi az ismerős hintót, vidáman integet le. A kocti megáll. Vakmerő zuhanással ereszkedik még a'ább a gép. Moit már a pilóta is integetéssel üdvözli az ezredest. Vakmerő, kis átmérőjű köröket ir le a gép a hintó fölölt. Az utasok vidá.n szavakat kiabálnak le a kocsi feli. Az ezredes látja a vakmerő iveket, harsányan kiált a gip feli: — Ne vicceljetek I A pilóta moit majdnem egészen leállítja _ a raolorl. Tovább integenek, Most "hirtelen megbillen a gép — alig lehet sz zötven méter magasban — dugóhuzó-szerü spir-lis alakban lefelé zuhan. A pilóta Útja a veszélyt, t Ijes erővel nekiindítja a gépet: nem használ, sőt rrt. A lendülettel a gép még erőNővédö Egyesület fényes ünnepélyén vett részt a főorvos és a százados ét szinte a nagy vidámságban, szinte percek alatt tünt el az este Konfettit szórtak, cigányok muzsikáltak, a tombola számait húzták és a sötét esti órákban már nagyon vidám hingulatban vol mind a kettő. A hangulat csa^r fokozódott, nem akart véget érni az ünnepélyen. Körül belei fél egykor még ott látták Boross főorvost egy nagyobb társaság közepette. Innen még a meleg juniusi éjszakában lementek a Tiszára is. Hajnal felé Szentkirályi Kern százados szóban hozta, amit már régen emiitett: van égy nagyszerű angol utas gip a repülőtiren, ami itt maradt, most hogy állandó kereskedelmi ligiforgalom húzódik el Szeged fölött, szívesen fölröpül, — moadotta a százados — a főorvossal. A főorvos kedvet mutatóit a kis sétarepüléshez a nagynevű angol gépen, végűi is abban állapodtak meg, hogy a fölröpülis idejét nem tologatják, hanem kedden kora reggel elindulnak. Ez kéaö hajnalban íörtént. A vidám hangulat még folyla'ódolt. A nap már régen tüzelni küldte sugarait, amikor dr. Boross József hazaérkezett. a katasztrófa? sebb ós most mfr energikus zuhanással zuhan lefelé. Egy pillanat: az acilszürke gip orra, a ligcSiVir milyen belefúródik a főidbe, a szárnyak kettitörnek, a gip, mintha ketti válna. A két utas e'őre bukik, előbb értek a főidre, mint a gép, a motor maga all temette őket A motor még zug, a gép h1túlsó része lehajlik a földre. És az összetörött szárnyak alól kilátszik a két véres bolttest. Szentkirályi teste szinte a felismerhetetlenségig össze van törve, a koponya széjjel zúzva. Dr. Boross teste számos sebből vérzik, mily sebek látszanak és dűl a vér. Mindketen mozduUila-ok. A H—MAEA lezuhant a pilóta felesége és gyermeke szemelá tára. Keservesen jajgatva szaladnak a géphez. Nem lehet odanézni: a pozdorjává zuzo t szárnyak és kerekek alá . . . Emberek jönnek, nekilendülnek, hogy kiszabadítsák a két empert. Néhány perc múlva jönnek a mentők. Ekkor már mindenki iudji, hogy a két utas halott. A men ő-au'ó elindul a törvényszéki bonctani intézetbe. A töltésen egy tehervonat dohog. A Délmagyarország munkatársa a helyszínen. Fél órával a tragikus katasztrófa után a Délmagyarorszög munkatársának autója kiérkezett a tragikus katasztrófa helyszínére. A repülőtéren csendőr állja el a bejáratol: — Nem fogadja senki Szerkesztő urat, nem is lehet bejönr i I A pavillonban tisztek beszélgetnek, elhallgatnak és nem kívánnak semmiről nyilatkozni. — A parancsnok urnák is más dolga van, nem informálja a sajtó képviselőit. A hatalmas zöld mező mozdulatlanul csöndes, reezei munkások ksszáljtk a magas füvet. Tovább kell menni az autóval. A paviilon mellett fordulunk be. Keskeny kocsiút a 313 as őrháztól visz be a buzatenger közé. Jobbra a vasúti töltés. A temető keresztjei látszanak. Fölkapaszkodunk a töltésre: innen látszik először a gép. Magas buza áblák között vág el egy keskeny fekete sáv. Nemrígen szánthatták. Még nem szik virág. És közvetlenül a temető fala mögött a kis töltés elölt, körülbelül abban a vonalban, ahol a francia katonák sirja van, pritn keresztbe a keskeny szántóföi ön fekszik összetörve az acélszürke gép. A nap megcsillan az oldalán. Mssszire, ahová a szántó vonala visz, az enyvgyár kéménye füstölög. A töl'ésen csöndes kis társaság vár. Szuronyos esendő,ök, akik vigyáznak a gépre. Biciklis fiatalembered, munkások. Meg kell kerülni a szántót, le buva a magas buza mügöt», két lépésre fekszik előttem a gép. Mintha kettévált volns. A törés vonala a két ülés közölt látszik. Az első rész, ahol a pilóta volt, ahol a motor volt teljesen összetörött. Bele van fúródva a földbe. A légcsavar ket élörött. Az egyik része kettészakadt, a másik darabokra törölt. Szanaszít csavarok, kerekek. A párkányon rajta a magassági kormány. A baloldali gummikerék* bői semmi sem maradt. A jobboldali kettégörbült. És az ülés roncsain, amely a magasban van, friss vérnyomok. Ruhafoszlányok. A gép orra alatt apró darabokra törve a ba'oldali szárny. És mintha semmi sem történt volna, a hátulsó rész, onnan, ahol dr. Boross ült, teljesen épen maradt, min'ha most jött vo n a ki a gyárból. A jobb szárny a földön fekszik, rajta a megmaradt belük: A. E. A. A jobboldalon pedig mindegyik betű épen maradt. Hílul a magassági s árnyon egy betű: H. Most a bizottság érkezett ki. Wéber rendőrkapitány fölveszi a jegyzőkönyveket. A szakértők megállapítják hogy nem lett volna semmi baj, ha a gép ezer méter magasban lett volna, mert akkor a dugőhuzós menetű zuhanást ellensúlyozni lehetett volna egy erőteljes motorindítással. A zuhanás nem tariott volna kétszáz méteren tul.Es megállapítják még, hogv talái a vidám integetés okozott mindent. A pilóta elengedte a kormányt és leállította a motort... Az es'i szürkületben még mindig ott fekszik a gép összetörve és véresen a búzatáblák közöt, a fekete szántón, a franciák sírj« mPgölt. R ggel még egy bizottság száll ki, aztán leszerelik a motort és bevontatják a ronccsátört gépet. A csendőr vigyíz. A töltésen egy vonat zírög. A mozdonyvezető int a fűtőnek : — Nézd a gép .,. v. gy. ЙМЙМАЙМММММММММММММММ Sir Wllliam Goode akciója a hosszúlejáratú külföldi hitelek érdekében. London, junius 2. Sir William Goode, aki a magyar államháztartás szanálása körül elévülhetetlen érdemeket szerzett, a londoni Times közgazdasági mellékletében terjedelmes és meleghangú cikkben ismerteti a magyar államháztartás és közgazdasági élet jelenlegi helyzetét. A szanálás tör énetének részletes ismertetése után Sir William Qoode a hitelkérdésről is beszámol. Magyarország jelen közgazdasági helyzetének legaggasztóbb jelensége — írja többek közt — a kamatlábpo itika. Mindazokban az országokban, azaz Németországban, Auiztriában, Magyarországban, amelyeknek a valutája feltűnően elértéktelenedélt, a kamatlábpolilika alakulását ezideig nem ériették és nem magyarázták meg kielégi'ö módon. Fantasztikus kamatláb maradt érvényben még a pénz stabilizálódása u'án is. Nyilvánvaló, hogy sem a földmlvelis, sem az ipar hoszszabb tdőn át nem bírja ki a 25—30 százalikos kamatozást. Pedig még ma is ilyen kamatot tizeinek és mindaddig, amíg akadnak kölcsönigénylők, akik szivesen fizetnek ifye.i magas kamatlábat, minden ellenintézkedés, legyen az enyh?, vagy szigorú, hiábavaló marad. A Magyar Nemzeti Bank a diszkontlábat 12.5 százalikról 11 százaiikra szállította le. A1 alában az a vélemény, hogy további kamatlábcsökkentések várhatók. De annak ellenére, hogy az üzleti tevékenység az utóbbi időben nem nösekedett, sőt ellenkezőleg csökkent, a hiteligénylés még olyan nagy és nyilt piacon a kamatláb olyan magas, hogy a Nemzett Bank kamatlába egészen hatástalan marad. Szembetűnő tény ugyanis, hogy a magas kamatozás ellenére sincs piminstg. legalább is rövid lejáratú hitelek tenintetében. Ezzel szemben feltűnően nagy szükség van Magyarországon hosszú lejáratú hlelre, mert a forgótőke elveszett a pénz elértiktelenedésének tngeványában és a beruházható tőke megfogyatkozott azokban az években, amikor őrültség volt plnzl megtakarítani. Ennélfogva — irji Sir W ¡liam Goode — Magyarországon az idegen tőkének kitü ő alkalmi kínálко nak a hosszú lejáratú kihelyezésre.