Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-28 / 10. szám

1925 májas 28. DELMAGYARORSZÁG 3 Az istengyalázásért elitélt költőt József Attilát, felmentette a Knria. Még a mu't év julíusában törlént, hogy József Attila, a legfiatalabb magyar költö véd'oltként állt a budapesti büntelőtörvényizék Schadl-tanácsa előtt. A vád tárgya a költő „Lázadó Krisztus" cimtl v ree volt, amely még az azelőtti év októberében jelent meg a »Kékmadár" folyóirat hasábjain s amelyet egyszerre két szélsőségéről ismert revü az irodalom stílusától elrugaszkodott hangon megtámadott. E'eddig ismeretlen kritikai fegyvert használt az a bizonyos két revü a fiatal költö feltűnést keltő verse ellen, a bírói eljárás meg indításának követelésé'. Az ügyészség sajtó utján elkövetett islengyalázás vitsége cimén pörbe fogta József Attilát „Lázadó Krisztus" cimü verséér*. A budapesti törvényszék Schadl-la nácsa, mint ismeretes, 8 havi fogházra is 200.000 korona pénzbüntetésre itélte a kölöt verséért. A királyi tábla az Ítéletet megsemmisítette, uj itéle'et hozott, amelyben azonban szintén bűnösnek mondotta ki József Attilát istengyalázás vétségében és ezért az enyhitö körülmények figyelembevételével egy hónapi fogházra itélte. Védője, dr. Vámbiry Rusztem az Ítélet ellen semmis ígi panasszal élt és a Kúriához fölebbezett Ma érkezett meg Szegedre a királyi Kúria Ráth Zsigmond tanácsa álal hozo t Ítélete ebben az ügyben, amely József Attilát az ellene emelt vád is következményei alól felmentette. Az Ítélet indokolása olyannyira érdekes éi ellentmond ugy a törvényszék, mint a Tábla felfogásának az inkriminált vers értelmezése tekintetében, hogy az indokolást egész terjedelmében közreadjuk : — A vád tárgyává tett költeményben mindenekelőtt nincsenek Isten ellen tntizett gyalázó kifejezések. Köl emény cime „Lázadó Krisztus" azért nem gyalázza az Istent, mert e cim alatt a költeménytől kitűnőleg a földi igazsigtalansdgok ellen lázaáó embert kell írtent, aki az Istent igaz ságosság megvalósulását kért az Istentől. A költeménynek azt az alapgondolatát fejezik ki az elsőfokú ítélet rendelkező rétzében idezett következő kitétel: ,Ó, Uramisten, ne légy Te a Jóság I Ne légy más, mint az Igazságos Url" ós «Lennél immár igazságos Isteni" Ezekben a kitételekben sincs gyalázás az Isten ell n, mert azok nem tagadják meg az isten-eszmét, csak annak a földön megvalósítására irányuló kérelmet fejeznek ki, nem is tiszteletlen módon, hanem Inkább elkesereáis is könyörgés alakjában. aS arany szavad átváltozott rosiz, kongó érccé" — nem jelenthet egyebet, minthogy az Isten igije a földön nem érvényesül, üres szóvd lett. Végűi a ,S munkámban, Urzm, érek annyit, mint Te, nagy passziódban" kitételben csupán merész összehasonlítás van az Isten végtelen s az általa alkotott embsr véges munkája kőzött, amely összehasonlításból esetleg kivehető vallásellenes jelentőséget teljesen egyensúlyozza 'és megcáfolja a költeménynek ezután következő vallásosságból is költői erőtől hevíteti ritze. Ebben ugyaris az a gondolat jut kifeje *ésre, hogy a veszendő ember lelke nemsokára része, szeme lesz az isteni lénynek, amely iiymódon jobban meg fogja Idtnt a földi nyomoruságokat is igazságtalanságokat. Védfll kiemeli «az indokolás, hogy Miután a vers nem istengyalázó, követkrzésképei köibDtrányokozás esete <em forog fenn. — Minthogy — mondja az itélel — eif-k szerint a királyi Ítélőtábla téveJett akkor, midőn a vád tárgyává leit Jölteinénybea hűncselekményüsk tényflladékait ismerte fel, a kir. ítélőtábla ''életét a védő alapos semmiséji passza foljlán megieitim sileai és a 'ádiottet fjnenlcni kellelt. ^AMMMMMMMMMMMMMM Ujabb földrengés Japánban. Lon^nbó! távirato zik : Tokioból jelenlik J Dolly Mail-nek: Kobetól északra hefven mértföldnyire erős földrengés voit. Száznál több magyar bírót függesztettek fel állásától Erdélyben. Kolozsvár, május 27. Az igazságügyminiszterem másfél év alatt száznál több, a kisebbséghez tartozó bírót rendelkezési állományba helyezett. Az igazságügyminisz'er a hivatalos lapban rendeleti uton függesztette fel a birákat állá uk ól a fegyelmi eljárás teljes mellőzésével. A rendelkezési állományba helyezett birák a miniszter intézkedése következtében a legnagyobb nyomorba kerültek, minthogy a rendelet az áldásuktól felfüggesztett birák fzetésének és rsszes illetményeinek folyósítását is beszüntette. A Magyar Párt jogügyi bizottsága a napokban fog foglalkozni ezzel a kirdéssel is a sérelmek ellen a kormánynál felirat utján fog tiltakozni. A birósági szervezeti lörv'ny értelmében a biró elmozdítása a leg'ulyolyet csakis az illetékes fegyelmi bíróság szabhat ki. Az igazságügyminiszter a fegyelmi bíróság jogát önhatalmúan kisajátította, amikor a saját belátásától függő diszkrecionális jog alapján mozdította el állásukból a kisebbségi birákat. A miniszteri rendelet indokolásában két körülményre hivatkozik. Az elbocsátás egyik oka, hogy a birák az állam nyelvében nem tettek kellő jártasságra szert, a másik ok, — ami a birósági szer vezet-törvény értelmében szintén nem lehet alapja a birói elmozdításnak, — hgy az ilető biró ellen feljelentést adtak be. Mindkét esetben a miniszter jogtalanul járt el, mivel a fegyelmi eljárás mellőzésével a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtotta a birákat. sabb f gyelmi büntetések egyike, ameViharok a májusi közgyűlésen. A hirdetési vállalat Ügyének t sztázását juntusra halasztották. Bármennyire érchbesnek is ígérkezett s szerdai közgyűlés, a májusi elfoglaltság miatt csak elenyésző kevesen jelentek meg a közgyüléii teremben. A karzatokon azonban nagy érdekedéi mutatkozott. Megjelent ott úgyszólván sz egész színtársulat és megjtlen'ek a városi tisztviselők is, mert a tárgysorozat kilencedik ponlja — a rendkívüli segélyekre vonatkozott. Taaohler Endre emlékezete ? A polgármester az ülés megnyitása után meleg szavakkal parentálta el a város elhunyt főjegyzőjét, Taschler Endrét. Indítványozta, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökitse meg emlékét. A közgyűlés — amely állva hallgatta végig a polgármester megemlékezését — egyhangúlag elfogadj sz indítványt. Ezu'án dr. Pávó Ferenc aljegyző olvis'a fel a polgármester havi jelentését, amelyben megemlítésre méltó adat nem fordult elő. A tanácsi előterjesztések során dr. Ördög Lajos ib. tanácsnok ismerteti a kormánynak a földhaszonbérek maxlmá• málásáról szóló rendeletét, majd ismerteti a tanács javaslatát, amely szerint a tanács javasolja a rendelet végrehajtását, azonban a legutóbbi önkéntes földbérleszállitó határozat hatálytalanítását is kéri. Mondja ki a közgyűlés, hogy mindazon bérleteket, amelyeknek a holdanként! bíre 2, illetve a 3 mázsa búzát meghaladja, egy kikűtdendő bizottság elbírálása alá bocsájija. Mivdl a rendelet súlyos anyrgi hátrányokat okoz a városnak és annak egyes rendelkezései erkölcsi szempontból is kifogásolható, feUratilag kérje a közgyűlés a kormánytól a rendelet módosítását. A kérdéshez elsőnek Magyar Péter szólal fel, a homok földek bérénél nagyobb mértékű leszállítást kíván, mert a homokföldek messzebb vannak a várostól. Wimmer Fülöp a tanács javallatát elfogadja, de arra kéri a polgármestert, hogy néhány adat a! vázolja a rendelet következményeit, mert a huszonöt aranykoronában megállapított buzaváltság nem kevesebb a költségvetésben felvett 350000 koronás búzaárnál és így Iá szólag a várost nagy károsodás nem érinti. A polgármester válaszol Wimmer Fülöpnek. Kilelenli, hogy a rendelet sok milliárddal csökkenti a város jövedelmeit. Hoffmann Ignác nem fogadja el a tanács javaslatát, mert szer nte a városi fÖld:k bére indokolatlanul magas. A bérlők teljesen tönkremennek. (Elaáják majd az egyik zongorájukat — szól közbe dr. Szeles József.) A város dúsgazdag, nem érezné meg, ha évente akár 10 milliárdot is ráfizetne költséges háztartására, de a földbérlök a je lenlegi bérek föntartása esetén, mint adóalanyok, elpusztulnának. A földbérlök körében óriáBi az elkeseredés. Vihar az ügyvédek körül. — Mert bujtogatják őket — szólt közbe Kormányos Benő. — Buj'ogatni csak az ügyvédek szoktak I — kiállja Hoffmann Ignác Óriási vihar tör ki erre a MJelentisre. Az ügyvéd-városatyák erilyesen tiltakoznak a gyanúsítás ellen. Dr. Sőreghy Mátyás felugrik helyiről is ugy kiált valamit Hoffmann felé, dr szavát a nogy zaj miatt nem lehit hallani. Dr. Dobay Gyula követeli, hogy Hoffmann kijelentését vegyék jegyzőkönyvbe, mert ezért felelni tartozik más fórum előtt. A polgármester állandó csengőrázás közben rendreutasítja Hoffmannt az ügyvédi testület megsértise miatt. Hoffmann Ignác erre bocsánatot kir a közgyűléstől és az ügyvédi karfó>. Sérteni nem akart, a szónoki hiv ragadta csak el. Ezzel a vihar elcsendesedelt. Dr. Sőreghy Mátyás a köve'kezö felszólaló. A tanács javaslatát elfogadja. A polgármester ezután elrendeli a szavazást. A túlnyomó nagy többség a tanács javaslatát fogadta el. ötven százalékos segélyt kapnak • tisztviselők. Néhány jelentéktelenebb pont letárgyalása után a városi alkalmazottak segély ügye került sorra. A tanács harminc százalékos egyszer és mindenkori segély megszavazását javasolja. Ezzel szemben dr. Kormányos Benő azt inötvenmlllió korona kölcsönt kap a színház. ditványozz?, hogy a három uj alacsonyabb fizetési osztály tagjainak ötven százalékos segélyt aájon a város, mert a harminc százalék ezeknél koldusfalat lenne. Hoffer Jenő nem helyesli Kormányos Benő indítványát, mert a fizetési osztályok között nem szabad különbséget tenni. Azt indítványozza, hogy rangosztályra való tekintet nélkül adjon segélyt a város, de ugy, hogy az valóban segily legyen. Ezért általánosságban 50 százalikot javasol. Dr. Tonelll Sándor szerint hi sz ötven százalék megadása pínzügyi akadályokba ütközne, akkor állapítson meg a közgyűlés egy számottevő minitrumot. Magyar József felszólalása után a polgármester bejelenti, hogy a tanács hozzájárul az ötven százalikos segilyhez. A karzaton erre a kijelentésre nagy öröm támad. Egyik-másik hivatalnokkisasszony hangos nevetéssel übvözli a fölemelt segélyt és éljenzi Hoffer Jenőt. A tisztviselők vidám hangulatban vonulnak el a karzatról. A városi kenyérüzem megszüntetésére vonatkozó javaslatot Gaál Endre kul urtanácsnok terjesztette elő. Wimmer Fülöp azt kéri, hogy a készleteket ne dolgoztassa már föl a város, hanem értékesítse más módon. Llppay Lajos azt indítványozza, hogy írjon fel a közgyűlés a váron üzemek további fenntartásának engedélyezéseért, mett ezekre az üzemekre árszabályozó szempontból mig mindig szüksig van. Dr. Regdon Káro'y ebbJl az alkalomból arról beszél, hogy a barna kenyér táplálóbb a fehérnél és jó lenne, ha a nép visszaszokna a barna kenyér élvezetéhez. A polgármester figyelmezteti a szónokot, hogy csak a tárgyról beszéljen. Körmendy Mátyás Lippay Lajossal polémizál. Azt bizonyítja, hogy nincs már szükség árszabályozó szervre, mert a szabadverseny a legjobb árszabályozó. Wimmer Füöp a zárszó jogán szólal fel ismét és kijelenti, hogy ma már a piacon olcsóbb a kenyér, mint a városi kenyérgyárban. Tehát az üzemnek további létjogosultsága nincs. A közgyűlés ezu án elfogadta a tanács javaslatát. A csengelei szanatóriumra vonatkozó javaslat letárgya'ása és elfogadása után a színházi válságra került a tor. A tanács ötvenmillió kamatmentes kölcsön folyósítását javasolja — kért kézizálog ellenében. A tanácsi javaslat elhangzása ulán másfél óráig tartó vita kerekede L Wimmer Fülöp azt javasolta, hogy százötvenmillió korona kölcsönt folyósítson a város a színháznak. — Sohasem fogfa megadni, — mondja Magyar Péter. — A színház felszerelésének értéke — mondja tovább Wimmer Fülöp — legalább ötszázmillió koronát jelent. Ebben a város megtalálja a kölcsön biztosítékát. A színházat meg kell menteni Most nem szubvenciói ól van szó, hanem kölcsönről és azt nem fogjuk elengedni. A színház nívóját az egész erszág elismeri, maga a kultuszminiszter is, aki azt kívánja, hogy legi lább a bikiben adott szubvenciót adja meg a város. Meg kell akadályozni, hogy a színház idő elölt kaput zárjon is elbocsássa kenyir nilkül nagy társulatát. Mlhálovits Dezső arra híva kőzik, a város a szinháznak a békebeli szubvenciót — Hozzászokik majd, mint gyetök a ~ cuclihoz, — szól közbe zamatosin ismét Magyar Péter nagy derültséget keltve. Tonelll Sándor azt indítványozza, hogy adja meg a város most a 150 millió korona kölcsönt és a színházhoz küldjön ki egy számvevőt — ellenőrképen. Dr. Krausz József a szegedi síin híz nehéz helyzetével foglalkozik. Hivatkozik arra, hogy mig s fővárosi színházak egyetlen műfajt kultiválnak, addig a szegedi szinháznak mindenféle műfajt kultiválnia kell, tehát lényegesen nehezebb a helyzete. A színház nem hasznot hajtó üzem, rá van utalva a város támogatására. Wimmer Fülöp indítványát fogadja el. Magyar József a tanácsi javaslat mellett tör lándzsát. Wimmer FJlöp a zárszó jogán kéri ismét indítványának elfogadást, mert különben országos botrány okozója lesz a város. Gcál Endre felszólalása után a pol-— . ~ " UHUI c.nurc icuzuiaiua útin a nnlhogy a csőddel küzdő kereskedők soha- gármesler szólalt fel. OtvenmUiSaál sem kérnek a városló segélyt. A város többet nem ad. nem bank, nem adhat kölcsönöket sem a szinháznak, sem másnak, különösen akkor nem, amikor vannak színésznők, akik éjjeli mulatozások a kalmával húszmillió koronás bundák:! rendelnek. Magyar Péter szólal fel ezután. Nem bánj», ha ad a város, de csak annyi! adjon, amennyit a tanács javasol. Csonka Gergely ellenzi a kölcsön folyósítását. Dr. Tonelli Sándor szólal fel: Miután Csonka és Magyar bizottsági iagok kulturális azempon ból letárgyalták a színház ügyét, engedélyt kér arra, hogy financiális szempontból foglalkozzék a kérdéssel. Érdeke min denkinek, hogy minden ponton haladjunk a bikeparttás felé. Étért indítványozta már a múltkor, hogy adja meg A többség a tanfes javallatát fogadta el. Indítványok 6s interpellációk. Hét órakor került sor az httrpef'ációkra él az indítványokra. Mlhdiovits Deziő inlerpe Uctfjában a tiia.-jzáii hitel ügyét teszi sz6ii. A taníts válaszát tudomárul vei*'. Következik Körmendy Mályáa indítványa a végleges csatoriásáii tervek elkéizitéléről Az Indítvány fölélt — ® polgármester felszólalás utáa — napirendre tért a köigyűléi. A Szafymazí GazdaUr indit^nyozza ezután az épité!Í8<aoályrside№ módoUását upy, hogy a vároa hatásában » földe» h&'áuronbíái* tehessen Eddig ugyanis