Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-27 / 9. szám

Ara 2000 korona. DÉLNi AGYARORSZÁG gwl,niiwi: ü»«k Fctmk-ii. 2. Trltton 1V3J. Kmaok.va!'', knkaAnkOn)«11' «• )c(yinxla: üu*onict-téf II. Ttklon Nrmnda I*rt6(> Sindoftuglrul I. tiim Ttlrlontttm 16 34. Szeged, 1925 május 27, SZERDA Elfllntlóii luk l hónapra htl>lwn «>.( nu kor, Kudapr.trn «3 vidíkrn «MXW kor. Ervcj jiA n ara Mlkil/nap a«l kor vasár- í« ünnepnap *«0 kuron.i. I. évtolya*., 9 Ellenzék a parlamentben. Kormánypárti oldalon is üdvözléssel fogadják, hogy i dezokralilua ellen­zék iiméi mrglelent a nemzelgyüléien a hossiu távolié*, a ptsstivilás után. Ennek II üdvözlésnek psrtze olyan aiine van, mint amikor a szslonhölgy fcgad|a szive ;-nyfjisan régen nélkűlo­xOti barátnőiéi, akit aokkal, de lókkal inkább gyaiOl, .ki nem állhat* a »lát bűneinél, amiket — ka Gizinlén ludna beszélni — tulajdon kép nagyon mele­gen elnéző ssimpétiával lud elviselni, As ellenzék mcsolygó fogadásában benne van a diadal kellenes énéie: mUgy e, kedves, jól megvoltunk nélkü­led is? Látod e, bogy távollétedet csöp­pet lem nélkülöztük ? S3II* Igen, de est igy nyiltan mondani, épp ugy, mint a szalon hölgynek, liljs ar illedelmes taktika. Inkább bét a tanító ur modo­rában beazélnek: „Látod, látod, az a passsivitás nem nekünk ártott, kiválóan tisstelt ellenzék, banem önmsgsdnak I As ország népe kárboztatvs, a elítélően szemlélte, hogy megszegted a kőtelet» tégedet, bogy nem a nemzetgyűlésen, banem U'etéktelen helyeken, pártkOrOk­ben a az olykor kegyesen megengedett pártgyűléseken mondottál bíráló véle­ményt a kormányról, a kormány javas­tatairól és cselekedeteiről. Lám, észre­vehetted. bogy elvesztetted sz állítóla­gos népszerűségednek már rég kron­gyoiódott kis maradványét isi' Az már perste feledve van, hogy épp oly hiába mondott minden jó érvvel s a legjobb céllal, a haladás, a keservesen szoron­gató viszonyok jivi'áss érdekében bí­rálatokat as ellenzék a nemzetgyűlesen, mint uióbb passiMtái a idején az „ille­tékte'en" helyeken. Hogy azonbin igaz­ságainak népszerűsége s pasizivitással szemernyivel sem csökkent, snnak nyil­vánvaló, élesen szembetűnő bizonyítéka a tövároii választásban való fölényes győzelme. P<idl Oyula, a szociáldemokrata párt vezére mai nemzetgyűlési beszédében világosan érthetővé lette, mennyire nem megalázkodó, szánom-bánom bünbeis­mérés a demokratikus ellenzék meg­jelenéle a nemzetgyűlésen. ,Különösen a tóvárosi verdikt volt oka a passzi­vitás abbanhagyásának — mondotta Peidl —, amely igazolta a Hemokra­tikus ellenzéket, mert noha százezer választót fosz'ottak meg a szavazás lehetőségétő', mégis kifejezésre juttatta a főváros népének azt az akaratát, hogy az igazi konszolidációt, a főváros és az ország újjászervezését nem a hep hep, nem az Crger- Berger, nem az igezoltatók babusgatása és védelme, egy szóval, nem a reakció, hanem a demokrácia segítségével, a fokozatos fejlődés utján tartja szükségesnek és lehetségesnek\ De Peidl Gyula bö'u, szava: után se feledkezzünk meg arról, bogy Budapest — bűnös Budapest. Lehet, hogy most minden jóakaratú óvóintézkedés ellenére, atrelyek közé a százezer választótól való szómegvo­nás is tartozik, megint bűnösen téve­dett, araikor a demokratikus ellenzék igazának adott igazat De a liuta és bűntelen viaéki városok is a szabad demokrácia és a haladás lehelőségé , P^ián vannak. S ha a kormány \ d«mokrácia és a fokozalos le.lődés baráti hive - mint ahogy Sffia. n>ri,,n«?««ikban unos-unlalan Lj *Í52 "mmi ok "m »olna arra, hogy még a városok többségét l rofgaakfrjM0SÍ,ani • szavazás tit­kosságának előnyétöl. Mert minden hazahaskodó frázis ellenére a vál sz­|ás tisztaságának legfőbb biztcsiléka a "tkot szavazás De éppen a ti kosság. nak rideg, reakciós ellenzése bizonyítja h°fy menryire félelmes a kormány­nak a dímokrácia és a haladás. * demtkralilua ellenzék e pasczívüát abbanbagyátával még egy utolsó kísér­letet test a választójogi javaslat meg­változtatására, reakciós inlé.kedétet­nek megsiűnlittsére. Bizony ez vi­Ismi kedvező kilátással nem biztat. Hiszen már is meg van Ígérve at ellenzéki tesiédek korlátozásr, a klolOr. S ezt sz igérelet bizonyosan betart­juk. Az ellenzék tehát jelen lehet a nemzetgyűlésen, szívesen látják, ha nem is éppen dísznek, ha trég cisk nem is azért, hogy szabadon kritikái­hasion, de legalább a külföld szemé­nek: lám, van minálunk demokratikus slkoimány, még elknzék is helyei fog­lalna! a parlamentben. SMMMMMMMMMM^^ A kormányzé Wolffot ia jelölni akarja főpolgármesternek ? (Budopesti tudósítónk teletojelen­tése.) Bethlen Islváu gróf miniszter­elnök ms epész napon át a fővárosi helyzet tárgyalásával töltötte el az időt. Számos kihsllga'ást tartóit és hossza­san tárgyalt Rlpkával, Vass Józseffel, Ernszt Sándorral, Homonnay Tivadar­ral és még mátok! sl. A parlament folyosóján ma élénken tárgyalták a főpolgármesteri szék betöltéséi, amely ugy történik, hogy a kormányzó három személyt jelül kt és tbből a három sze­mélyből választja meg a közgyűlés a főpolgármestert. Híre jáit ann k, hogy a kormányzó Ripkát, Huszárt és Plaltyt fogja jelölni, de olyan verziók is keringtek, hogy a három jelöli kö­zölt Wolff Is helyet foglal. Ripka kü­lönben holnapra pártközi konferenciát hivott össze, amelyet fél 6 órakor tar­tanak meg a városházán. Friedrlch után • keresztényszocialisták ? (Budapesti iucósilónk teletor jelentése) Woijj Károlyt nagyon megdöbbentette Frledrich kilépése pártjából. Most attól fél, hofy a keresztényszocialisták kö vetni fogfák Friedrlch lépését. Éppen átért már tárgyalt is a keresztény­szccia'is'ák vezetőségével. Itt kijelen­tették, bogy legközelebb ölést fognak tartani és megállapítják, hogy nem tartoznak a Wolff-párthoz, meri Wolff nekik nem vezérük éa csak addig haj­landók követni, ameddig Wo'ff politi­káin megegyezik az ő politikájukkal. Bárczy látván megjelent a városok kongresszusán. Budapest, május 26. A magyar vá­rosok országos kongresszusának állandó bizottstga ma delelőtt a városháza tanácstermében Slpőcz Jenő budapesti <s Zlmoy Károly kecskemé'i polgár­in ster elnöklétével ülést tartott, ame­lyen Bárczy htván remzetgyűlési kép­viselő, Budapest volt polgármestere is megjelent. A gyűlésen Lukács Ödön pé zügy­minisztériumi mirisz'eri tanácsos be­jelentelte, bogy s városok nagy be­ruházási kölcsönének felvételéről a pénzügyminisztériumban már mpokóta tárgyalnak egy külföldi pénzeseporllal. Ezért azt ajánlotta, h gy erre való tekintettel az egyes városok tartózkod­janak a külön / ülcsönszerzésl akciók­tót, mert megvan a remény arra, bogy a pénzügyminisztérium tárgyalásai si­keresek lesznek. »»iiiiiii»i»iiiiiiiiiiiiiii»iiiiiiiiiii»iiiwmuuium«mmt nak, valamint pártjának meg fog ke­gyelmezni, sőt a kőzett nopokban több szabadlábra helyezés jog történni. A szerb király megkegyelmez Radicanak? (Budopesti tudósítónk telefonfelen­lése.) Be grádból jelenlik, hogy a szeib király ma visszaél kezelt Belgrádba és olyan hirek keringenek, hogy Radlcs­KKNKMKMMKMKMKMKMKSIKMKMKMKMKb Amundsen visszatérését remélik a Fram fedélzetén. Amundatnntk ma van az utc laó lehetőség« a vlssiátérésre. Berlin, májns 26. A B. Z, am Mii­tag közli a Fram fedélsetén lévő tudó­si'ójáuak ms reggel feladóit tzikra­táviratál: A ha|ó fedélzetén rendkívüli az iz­galom: mára várjuk vissza a sarki ku­tatókat. Epp ma kitűnő kilá'ái van arta, hogy a repülők a legéiyhajókat megta'áijik. Az OiosiortzAgból és Saibéi iából jelenteit rosti idő a sarki rónát még nem érte el. Átég Dacoes is Amiter­dam szigete feleit liszia, éppúgy nyu­gati és esaski irányban is. Minden .irgalomban ié.ó hamis, riasztó hir el énére, reménnyel várjuk visszs a repülőgépeket. Minden kis isjbin a motorok zugáiát véljük hallani. Az éuaki sstkról való etrepü'ésre a legkedvezőbb idő a dél. Ha est be­tartják, akkor a legnagyobb valószínű­iéi szerint es'e tis órakor étkeznek ma|d ide. _ Egyébként a Spltzbergák közvetlen közelében a havazás és töd tovább tart. Oslo, május 26. A Fiamról étkezett szikratávirat szerint a egínysíg idegeit a hiábavaló vátakezás megtitelle és az időt gramtfcnoiáisal töltik cl, álemra senki sem gcndoP. A.t a re­ményt, ho(y Aic erika egy óriás lég­hajót küld segítségül, csalódás váltotta fel, amikor a Fram legénységének tu­domására jutott, hogy ily segedexpedi­ció megszetvezés hónapokat vesz igénybe. Mint a Spitzbergákról táviratilag le­lenlik, a Jeges-tenger fe'ett fenyegető viharok miatt Amundsennek, ha egy­általában lehetséges, azonnal vissza kell térni, különben a katasztrófa bekOvet­keiése ctak idő kérdése. Oslo, május 26. Ma délben érkezett távirat szerint Amundsen még nem tért vissza a SpUzbergákra. Ugy látszik, hogy sz időjárási viszonyok már nem olyan kedvezőek, mint eddig voltsk. Kopenhága, május 26. Osióból táv­iratozzák : Mindinkább nagyobb nyug­talanság észlelhető Amundsen sorsa fple't, miu'án semminemű hir nem ér­kezett be. A izakértők ts bevallják, hogy komoly aggodalommal kisérik Amundsen tavábbi sorsát. Azok a hirek, melyek Ntw Yorkból, Kopen­Mgából és más vára:okból beérkez­nek, igazolják az aggodalmakat és azi bizonyt'ják, hogy tanácstalanul és tehe­tetlenül állnak mindi nült az esemé­nyekkel szemben, mert rrindenki ké .v­telen azial tzímolni, hegy az észak­sarki expedíció szerencsé lenül járt, amit valószínűvé tesz sz erős északi szél is. Ntw York, május 26. A hivatalos cáfolat ellenére a washingtoni magán­táviratok fenntartják azt at értesülésü­ket, hogy a Senandoa-léghajó (nem a Los Angeles), valószínűleg útnak fog Indulni Amundsen felkutatására. Ilyen segédexpedicióra azonban csak akkor kerü'ne sor, ha a norvég kormány ki­fejezeiten kérré Amerika segítségéi. Ebben az esetben a Pachoka hadihajó a Grönland nyugati pariján lévőDisko szigetére menne, ahova kö ülbelül 14 nap rauva érkezne el és csak azután indulni u nak a Senandoa. Az egész segélyexpediciónak azután a Disko­sziget maradna a bázisa. Ntw- York, május 26. Washingtoni beavatott forrásból eredő jelentés sze­rint a léghajózási minisztérium elhatá­roz'a, hogy a két Zeppelin egyikét sem küldi Amundsen keresésére, mert a hosszas előkészületek teljesen meg­hiúsítanának minden etedményes se­gélynyújtást. A franciák visszavonulása Marokkóban. Párls, május 26. A francia csapatok marokkói visszavonulásáról Fezből a Következőket jelentik: A benszülottek, kikhez folyton nagyobb tömegek csat­lakoznak, egy oldaltámadás által meg­kísérelték, hogy megszakítsák a Fez— Tazza közli országutoi a Marokkó éa Algír közti összeköttetést. A francia főparancsnokság abból a célböl, hogy ezt a törekvés! meghiusi'sa, kénytelen volt frontját meghosszabbítani. A három­száz kilométerre ryuló frontot körül­belül negyvenezer ember védte ki. A támadások azo;.ban oly er'sek voltak, hogy a francia főparancsnokság kény­telen volt a frontot visszavonni, annál is inkább, miután kisebb ellenséges csapa'oknak sikerűt 15 kilométernyi távolságban a francia front mögött rajtaütést el veszélyeztetni a védőseregel. Tanger, május 26. Abd el Krím el­rendel e, valamennyi a nyugati spanyol zónán élő törzsnek, hogy egy 4000 főből álló harkál (harci csapatot alakít­sanak. Ez a jeeatékeny csapat a Te­tuán előtti Benimadane melle t állt fOL A francia arcvonalon szenvedett vere­ségek fo'ytán a törzsek helyzete kevéssé kedvező s háború folytatására. Abd el Krím ennek ellenére terrorizálja a lakos­ságnak azt a részét, amely a hibozás jeeit muta ja a franciák elleni küzde­lem foly atása tekintetében. Párls, május 26. A ma összeülő mi­nisztertanács azokkal a tárgyalásokkal fog fcglslkozni, smelyeket Malvy volt belügyminiszter Madridban folytatott A Spinyolotstág és Franciaország közötti tárgyalások az Echo de Paris szétint a következő pontokra vonatkoznak: A tengerpart eiősebb blokádjs, a riff­lakók elűzése, fegaUbb ís repülőgé­pekkel a francia protektorátus! zóna határain lul él végűi megegyezés Spa­nyolország és Franciaország között szoknak sz in'ézktdéteknek tekinteté­ben, smelyeket a francia főparancinok kényszerülve volns a spsnyol zóna ha­lálain végrehajtani. Párls, május 26. A frsneis gyarmat­flgyi és tengeréste'i liga tegnap a kereskedelemügyi ministler llsiteletére reggeli! sdott, amelyen a lengerés teli miniszter, a gjarmatügyi miniszter, továbbá számot politikai éa parlamenti tag vett rétz». A gyarmatügyi miniszter beazéde során klje entetle, hogy állandó gvirmatügyi muzeumot szándékozik slapítani. Ez! ai a lény teszi szül óé­gesté, hogy Franciaország a gyr.msii hatalmak sorában második h:'.yen áll, mig más állimoknak, siciyek mint gyarmati hatal.nak nem tnnylra jelenté­kenyek, rcár van ilyen nuieumok.

Next

/
Thumbnails
Contents