Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-27 / 9. szám

2 DELMAGYÁRORSZAQ ¡925 miivs 27. Ötezer forradalmi román paraszt halála — a román kamara előtt llukarest, mljui 26. A kairara ülésén Avaresca tábornok vilaizoll jorga M klósnak azokra a támadásaira, amelyeket ellene az 1907. évi parasztiázadái leverése miatt intézett Avarescu elmondotta, hogy a konzervatív párt az osztrák-magyar monarchiától kit hadtestet kért a lázadás leverésére. í zt ó a legnagyobb mértékben ellenezte. Min hogy a lázidók rendkívül fcnyrgetO magatartási tanúsítottak, parancsot adotl, hogy adjanak sortüzet szükhíg esetén, de arra is utasítást ado t, li gy a tüzelés elölt tegyél meg a tör* vény ál al elrendelt fiiydaet elélt Lsmbrino tábornok olyan rendeletet adóit ki, hon a falvakban szakiéi eset in kivégzéseket hojisanak végre. A II. hidlestparancsnoksag utasítást adott ki, botv éljenek megtorlással akkor Is, ha a lázadás lecsendesül. lacobtscu: ön tehát megerősíti, hogy a lázadás elfojtása alkalmával legalább 11.000 embert öltek meg? Averesca: Tudja ön ezt bizonyítani ? Mlhalache: B zonyitékom van arról, hog/ 000 parasztot lemészároltak. Most már tudom, hogy miért tflnlek el az 1907. évi akták I Averesca a közbeszólások égési áradata közben mondja el, hogy a kormány annak idején amnesztiát adott. Calllaux a frank stabilizálására törekszik. Párls, május 26. Calllaax pénzügyminiszter a pénzügyi helyzetről szóló expnéjában kifeji általános szanálási teívfit és a következőket mondja: Ha n költségvetés egyensúlyának problémáját már szabályoztuk, hi az orizig már megszabadult az újjáépítési kölelezeitségekiő', ha a szövetségközi adós* ságok kérdésének megoldását meitaláituk, ha Franciiország pillanatnyilag még bizonytalan passzíváinak költs* geít egyizersnindenkorra tisztázzuk: még mindig szemben találjuk migunkat a nyomasztó belső adósságok problémájával. Nekünk 150 mUUárd konszolidált adósságunk és 130 milliárd n>iid lejáratú kö'elezetlsigünk van. Mindaddig nem lehet semmit tenni, mig a frank nem stabilizálódott, mindent el kell azonban követnünk azon a napon, amelyen ez megtörtént. A stabilizálást azonban csak akkor érjük el, ba nagy müveletel viszünk végher, amelyek érdekében most terjesztjük el) az első javaslatokat. Ha a frank stabilizálódását elértük, akkor lehetséges lesz az aranyva'ulához való visszatérés is. Ez azt jelenti, hogy mindennemű állami kötelezettségek aranyban k fejezett kötelezettségekké alakulnak át, agy hogy a hitelező, akinek pipirjai végérvényesen konszolidálódnak, megtalálja a maga használ a töke megjavulásában. Az lehetséges, hogy leuálüolt kamattételekkel, egészen bizonyosan azonban kimatokkal. Ezt a ciökkentést azonban kizárólag törlesztés e és az állambild javítására fogjuk fölhasználni. Etek olyan müveletek, amelyeket az adók mechanizmusa által egy uj rendszerre fölépítve kell végrehajtani, amelyhez mindenkinek csatlakoznia kell, aki nem vagyontalan. A numerus clausus Pécsett. A Szózat érteiüléie alapján, pedig a Szózat az ilyen kérdésekben jól vin l".formálva, köiöjak a körelkezö esetet: A pécsi egyetem orvoskari testülete a napokban tartotta rendes havi Ülését, amelyen 15 külföldön végzett orvosdoktor kérvénye leküdt, melyben diplomijuk nosztrifikálását kérték. Ezen 15 orvosdoktor közül egyetlenegy volt keresztény, 14 pedig zsidói Dr. Pékár Mihály, az cg»e:cra orvoskarának dékánja azt indítványozta, hogy a diplomákat az előirt felülvizsgálat után haladéktalanul nosztrillkálni kell, amely indítványához még /fchmetster László tanár is csatlakozott, ellentmondott ennek az Indítványnak dr. //erm Pál gyermekorvos tanár, aki arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezen kérdésben nem szabad a pécsi egyetemnek szembehelyezkedni a tObbi hazai egyetem állásfoglalásával, hanem egyQtt kell működnie azokkal. Kívánatosnak tartja tehát, h)Ry mielőtt ezen tömegdiplomát nosztrifikálnák, a pécsi egyetem keressen kapcsolatot a budapesti, szegedi es debicceni egyetemekkel s rgyönielü meg- , állapodásra lépjen azokkaL Heim Pál I tanárnak ezen indítványát Pékár Mihály dékán a legnagyobb vehemenciával támadta meg a kijelentette, hogy ebben az általános tanszabadság megsértését látja s azt ilymódon nem engedi megsérteni. Ragaszkodott ahhoz, hogy a 15 diplomát azonnal nosztrifikálják. Az aranyközéputon haladó dr. Scipiades Elemér nőgyógyász-professzor indítványa, amely ugy szólott, hogy ezen kényes kérdésben a határozatot hal hónapra halasszák el, mely idő alatt majd kiforr a többi egyetemeken is egy egységes állásfoglalás. A pécsi egyetem ne 'egyen e kérdésben az elaő, amely határoz. Pékár Mihály dékán azonban még ezen közvetítő indítványt is erősen támadta és követelte az azonnali érdemben! határozatot. Kénytelen volt azonban végQI a kérdést szavazás alá bocsátani. A szavazás eredménye az volt, hogy két szóval (Pékár és Zechmeister) 15 ellen megszavazta a tanártestület Scipiades Elemér indítványát, a hat havi 'elhalasztást Jellemző, hogy Pékár ellen szavaztak e kérdésben Mansfeld Géza, Beck Soma és Fenyvessy Béla tanárok is, akik .pedig' valamennyien nemrégóia keresztények. Érdekesnek tart|ck ezzel kapciolalban megemlíteni a következőket: Az elmúlt hetekben, néhány nappal azelőtt, hogy a szegcdi és pécsi egye'em megszüntetéséről szóló bír kipattint, az Összes egyetemek kiküldöttei értekezletet tartoltak Budipesten a közoktatásügyi minisziétlumban. Az értekezlet egyik tárgya a numerus claams enyhítése volt. A tanácskozás részleten és ha'ározitát, látszik, hét lakat alatt larlják. A értesülésünk szerint a numerus clausai gyökeres reformján, magyarul: eltörlésére az egyelem! tanárokból álló 7 értekezlet nem látta még az Idői elérkezetlnek. Mégis azt javaaolta a kultusz miniszternek, ei volt állítólag a szr. gedi egyetem álláspontja is, hogy a megszállott lerHetekről jelentkező egye. temi polgárokat a felekezeti számarányra való tekintet nélkül fel kellene fenni. Az értekezlet azon a véleményen volt, hogy eziel enyhít a numera i c'ausos merev magyarázatán. A pécsi egyetem pedig most, íme, aggályoskodík a külföldön végzett zsidó orvosdoktorok diplomáinak nosstrifikáiéia miatt fiamis tanuzáara való felbujtás miatt három évi börtönre Ítéltek egy tanárt Budapest, május 26. Buzsa Dezső tanár, tanári foglalkozáss melle t amerikai utle véikljárásokkal is foglslkozott. A múlt esztendőben Matelka Erna takarítónő fordult hoziá, hogy amerikai '.ueve'et szerezzen neki. A tanár 15 millió koronát kért ezért és az asszony biztosítékul ékszereket, rahan.-müekel éa szöveteket tett le. Hiába várta ai u leidet, nem kapta meg, mire a rendőrségen följelentést telt a tanár dlen. Amikor Bűnét a rendörségen kihallgatták, egy ira'ot mu'atoll fel, mdy nek értelmében 15 millió koronát adott át a takarítónőnek koszikamatra, sőt tanukat is sorakoztatott fii ennek biionyiliiára. Pár nip múlva a lanuk me ¿jelentek a rendőrségen és kijdentdéfr, hogy a tanár felkérésére tanúskodtak hamisan, nnst már mef gondolták a dolgot. Hamis tanuzásra való felbujtás büntette cimén ma vonta feldösségre Buzsa Deziőt a KrayzeUtanács. A vádit képviselő ügyész rámutatott arra, Hogy Uyen züllöttség még ritkán fordult elő a bíróságon, hogy jól szituált intelligens ember szegény embereket fosszon ki Ilyen ürügygyei. A bíróság Ítéletében három évi bőrtönre ítélte a tanirt és elrendelte azonnali letartóztatását. A Jegybank mérsékelni fogja a hivatalos kamatlábat Budapest. május 26. A korona legu'.óbbi zürichi értékemdkedese az elmúlt betekben a többi piacokon Is bizonyos lókig megjavította a korona pozícióját. A korosa értékemelkedésének pedig a magyar gazdasági detben is csakhamar meglesz az üdvös halása, amely legelsődben a kamatlöltéleek ujabb enyhülésében ju hat kifejezésre. A Migyar Nemzeti Bank vezetőségéi, mint értesülünk, már néhány hét ota ismét foglalkozatja a kamatláb leszállításának kérdése. Tegnap délelőtt is délután a Jegybankban bizalmas tanácskozls is vtlt, amelyen részlvettek a vezető intézetek képviselői és a tanácskozás során a kanatredukció lehetőségével foglalkoztak. A Nemzeti Bank vezetőségének az volt az álláspontja. hogy a kamatláb leszállításának kérdéséi a főtanács dé kell terjeszteni és csak a főtanács dönthet a hivatalos kamatláb leszállításáról. Amíg a főtanács nem döat az esetlegei redukcióról, addig még áorai minden kombináció. Információink szerint a Magyar Nemzeti Bank főtanácsa holnap, szerdán délután 5 órakor (art ülést, amelyen az adminisitrativ kérdéseken él a szokátoi havi jdentíseken kívül egyetlen fonlossbb 'árgya lesz: a ko r*ni értékemelkedése következtében stükségesnek mutatkozó kamatláb csökkentésének kérdése. A Nemzeti Bank tehát szerdal főtanául ülésén fog dönteni arról, hogy mérsékelt e a kamatlábbázist, vagy pedlg\ egyelőre változatlanul hagyja. Minden valószínűség szer nt a kamatláb leszállítása mellett hg dönteni a főtan les. Amennyiben a Magyar Nemzeti Bink főtanácsa leszállítania hivatalos bankrálát, i;rmé»ze eien ex maga után vonja a Pénzintézett Központ, valamint a pénzintézetek kamatfeltételeinek ujabb mérséklését Is. A Pénzintézeti Központ mai 12—13 százalékos kamatbázisa tehát alászáliana, aszerint, amint a Jegybank mírs ékelné a kamatlábat. Azt azonban még nem lehet tudni pontosan hagy a Jigybank kamatredukciója milye i méretek között fog mozogni, következésként a PK és a pénzintézetek ese'leges kamatlábcsökkentése mireléről sem lehet még pallos adatokkal szolgáin1. A magyar gazdasági közvélemény csak örömmel és bizakodással tjgadaá az esc leges kamatlábredukdót. amely a mai hitelkriziaben Jelentős enyhülést hozna. — W.laon özvegye Európában. WUsoa özvegye ma hajóra szállt, hogy Eurípiba utazzon. Az eddigi bi.-ek szerint a volt elnök feles ige az egész nyaral Európában fogja tölteni. Két falu leánya. Itta Cserty Mihály. Esteledett, mikor a .Rák"-hoz címzett vendégfogadó elé érkeztek az uradalmi kocsik. A lovak fáradtak voltak és tajtékosak, reggeltől mostanig a szárazságtól elmélyült homokban jártak. A kocsisok is egyre törülgették a homlokukat és hajlós nyelű ostorukkal nem a prüszkölő lovakat legyintgették, hanem tarkóra tólván szaUagos kalapjukat, a bajusz alól áldották azt. aki a .határjárást" kitalálta. A .Rák"-hoz címzett vendégfogadó a megye székhelyén van. Ez az egyetlen nyilvános hely, ahol az ablakmélyedésben ttrak és parasztok egyaránt megjelennek időnkint és a talpas poharakban fölszolgált feketekávé mellett eldominózgatnak. Mont is ezzd foglalkozott néhány nagypipás kisgazda a amint meghallották a homokfutok vékony kerekeinek zörgését, abbahagyták a megsárgult kövek rákosgatását és kivonultak a leanderlás térrajzra, mert hát vérében van már a föld emberének, hogy ha fogatot, vagy valamirevaló lovat lát, földeputálji őket Most is így történt Előbb a csiklandósvérü lajlovakat vették szemügyre, azután a kocsikat és legvégül a címeres szerszámok it A főbíró ur érdekes gigiét is megcsodálták, mert tudták, hjgy ez Bécsből került a .nagyságos ur* birtokába. Ellenben arról sejtelmük sem volt, hogy a pompás jármű magyar kocsigyártó munkája és csak azért került az osztrák fővárosba, hogy ott ráverjék az osztrák sógor hires .raárká'-ját és tízszeres árt adjon érte a magyar ur, aki a békeidőben t azzal is kevélykedett ha bécsi kocsigyáros portékáján ülhetett. A lovak valamennyiüknek tetszettek. Fajlovak lovak. Még az orrlyukaik is dőkelőbben feszültek, mint a magyar pusztáról valóké. Ez is tradiciő volt A külföldi mindenben szebb és jobb volt, mint a magunké. A kocsikról pirosarcu, pusztai dzsentrik lépkedtek le s kiadván a kurta utasítást a kocsisoknak, rogyadozó lépésekkel egyenesen az emeleti nagyterembe vonultak föl. Mikor az utolsó kecskeszőr-csutaku kalapos is eltűnt a széles kapubejáratnál, akkor mondta valamdylk nagy hasú paraszt a többinek: — Határjárás vót 1 Es természetesen eseményszámba ment most a szunyókáló alföldi fészekben, ahol az emberek délutánonkint tartlival, este olykor-olykor szilaj mulatozással detektálják magukat s a fehérnép egyedüli szórakozása az állandó pletyka és szapulás. A .határjárás" hivatalos ténykedés és avégből szokott évenkint legalább egyszer lefolyni, hogy a birtokok határainak sértetlenségét, szakember közbejötte mellett, megállapítsa a bizottság és ott, ahol szándékosan, vagy a lóid művelése közben elmozdiUattak a határjelző póznák vagy kövek, az igazságnak megfelelően visszakerüljenek eredeti hdyükre. Ezzd a szomszédok közötti súrlódásoknak és továbbá a biróság előtti , sőt néha komoly, véres elejét a hatóság. Viszont ősidőktől fogva jogcím volt a .hámból való kirúgásra" is. A reggelig tartó parázs-mulatságra, a többfogásos vacsora utáni pezsgözésre, no meg egy kis hazai .csöndes"-re is. Kár, hogy ritkán esik meg ez a .hivatalos kötelesség", amikor az otthon hagyott menyecskének sincs jussa a duzzogásra. Vacsora után, valamivel tizenegy óra után a feketekávés csészék is lekerültek az asztalokról és .fogmosás' céljából egymást követve durrogtak a pezsgősüvegek dugói a szakértő pincérek markában, hogy a fürge sárga folyadék midöbb a karcsú pohárkákba kerülhessen. Ekkorra a vendégek is két lelekezetre oszlottak. Egyik része az ördög bibliájával kopogott; másrésze .kutya az ur" ősi felszóvar ürítette egymás egészségére a .testvéri" poharat és kereste a mámort, a bánat és feledés biztos gyógyszerét, mivdhogy ezeknek talán éppen erre is volt szükségük. Ebben a vidám társaságban Olt Tar Geiö is, a szomszéd mezőváros népszerű fiskálisa, kinek lelkén kész regény felhőzete bujdosott A regény részleteit természetesen csak kevesen ösmerték. Begombolkozott ember volt és ugy vélte, hogy fölösleges az elrejtett élet belső világára avatatlanok előtt lényt vetni. Némelyek örülnek más bánatának, némelyek pedig a konvencionális részvéttel jegyzékbe veszik és alkalomadtán visszaélnek vele. Anyagul használják föl a kárörvendő pletykához. Most szokása dlenére közlékeny volt Tar Gerő. Egy régi Iskoláspajtásával hozta össze az alkalom és ezért kinyitotta Idke aranykapuit rndyeken át csörgedezve folydogáltak az eltemetett Utóknak részletei. Egészen kOael húzódott a régi barithoz, aktvei fölaorakoztatták az ifjúságnak minden halványodni kezdő emlékeit A pesti életet a kosztadó szabómester leányával való titkos enyelgést, az ügyvédi vizsga utáni mámoros éjszaka minden csinyjét és sok egyéb apró dolgot melyek akkor jelen- : tékenyek voltak, most azonban már csak arra |ók, hogy mosolyt szakgaasanak le. az ajkról az emlékezés erőtlen szálaival. A kisasszonnyal való szeretkezése fölemlitésénél bánatosan sóhajtott föl Tar: Gerő: V — F.mlékszd Irénre ? — Szép leány volt volt pajtikám, mondhatom remek gyerek — 0 Igen... De a Idkel... — Hat azt te jobban ösmerhetied, mint én. — Az csúnya volt Oszkár... Én mondom neked, csúnya volt, mint a templomfosztogatóé. — Ugyan ne mondl... Miért? — Megátkozott I Megdöbbenve nézett a két jóbarit egymásra. Oszkár Gerő babonaságln rőköayödött meg, amaz pedig az átok süyától egy pillanatra szinte élettdenné vált. — Képzded csak Gerő..;. Nincs átok pajtáal — De van... Érzem a következményeit ... Különben igaza volt Irénnek, én nem voltam szavatartó vde szemben. Itt dhallgattak. (Folytatjuk.) •i