Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-20 / 3. szám

Ára 2000 korona. t 72 D É LM AGYA RO RSZAG Szerkesztősig: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Dugonics-tér 11, Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugár*t 1. szám. Telefonszám 16 34. Szeged, 1925 május 20, SZERDA Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 4P.C00 kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 200J kor., vasár- és ünnepnap 30U0 korona. I. évfolyam, 3. szám Közművelődés. A Delükében, amely a hat eléri, majd az ezt kCvetö hinter andí viszálykodás ideje alatt békésen szendergett, ismét i megindult a háboruskedás. Ha ross;májuskodni akarnánk, úgyis kifejezhetnek magunkat: muszáj, hogy a legteljesebb rend van ebben az országban, ha meg'nt kiderült, hogy a Demkénél nincs mindenkinek rendben a szénája. Node a rosszmájuskodás nem kenyerünk és mi ezt a kérdést most, a megcsonkított Magyarországban sokkal nagyobb Jelentőségűnek i< éljük, mint valaha. Hosszú ideje, hogy a Demkéröl hallottunk. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy a Demke az utóbbi években keveset, vigy semmit tem dolgozott e csonkacrszág minden másnál drágább kultúrájáért. Bizonyára a szerénységnek is jelentős szerepe van abb: n» hogy a nyilvánosságnak cem adatott mód mirdarról az egeiverő munkáról tudomást szerezni, amit a Demke a végvárra trianoiitott Szege den vég; ett. Az most igazán nem fontos, hogy jobb fett volna nekünk is, a Demkének is, meg mindenkinek, akik bátorkodnak a magyar közművelődés ügye iránt érdeklődni, ha tudomással bírhattunk volna az állítólag még mindig tekintélyes vagyonnal rendelkező egyesület működéséről. De ha nem részesíthettünk ebben a szeren csében, engedtessék meg r. ekünk a f gyeimet felhívni arra, hogy a Demke a jövőben a legteljesebb nyilvánosság előtt ffjlse ki működését és hogy ölelje f l e működésbe a közművelődé« nek mindazokat az ágait, amelyeken államnak, városnak és társadalomnak bőven van megmunkálnivalója. Nem szoktuk helyeselni, ha állami feladatokat bármily ürígy vagy ok miatt mátokra — akár testületekre, akár városokra — akarnak átbáiitan?. Ai elveket azonban nsjyon gyakran áttöri az élet és a közművelődésnek iz eddiginél Jelentékenyen gyorsabb iramú terjesztéséről nem szabid lemondani imreven alkalmazott taktikai kérdések miatt. Az orizág tragikusan megcsonkul», teherviselő ertje ma még béna, a gazdasági talpraál itás munkája is megkönnyebbülne és meggyorsuln», ha a műveltség magisabb fokon, az intelligencia szélesebb alapokon ál'anp. Ha valaha igaz volt, ma szentírás, hogy nem lehet mindent az államtél várni. Talán úgyis meg lehelne szövegezni ezt a tételt: ha egy feladat teljesítéséi le letet venni az állam vállairól, azt wgyük át él dolgozzunk érle. Márólholnapra meg lehetne ezt cselekedni Például a közmű elődéi egyes ágaiban, mert a Demkén kitűl vannak az orjzágnak mái köimüvelődési egyetfile«1 ii, amelyek szintén rendelkeznek wgyonnal és ezenkívül olyan tagiétf,*.m®»'» «mely kulturális cílra befolyó íí nt,í0?:,övedi,05et biztoiil. A közművelődési egyesülteknek tigd ja távolról sira olyan ragy, hogy az még • mai viszonyok közölt is terhet kjentena ai egyes háztartásra. Kedvet aeu azonban az embereknek csinálni «bor, hogy a tagsáii díjat szívesen Pontosan fzessék, ennek pedig egyetlen módja van: politikamentes, kiS. Mta kullurális »«Ódéi kp^iíe!ülCíó hetekben sok helyen 5ntí! ^8lörnyüködést annak a gonAnélkül, hogy ebben a kérdíRhf ! állást foglalnánk, ki kell telentenünk hogy e ferdülésekből olJkor^S íílkíi? ,a; e8yleniek fennmaradásához fü ődö közvetlen, vagy közvetett érdekeltséget, mint kul urális szere'e'et éreziünk ki. Az a hivatás, amely az egyetemekre a tanításon kivül vár, annyira benne él a köztudatban, hogy felesleges beszélni róla. De e kis országban mutatkozó nagy egyetemi láz idején szükségesnek tartjuk megkérdezni: miért nem foglalkoznak például a közművelődési egyesüleek Írni-olvasni tanítással, hogy minél keveset b legyen e C6onkaország területén az analfabéták szám"; miért nem foglalkoznak a közművelődési egyesületek intenzivebbet! felnőttek oktatásával, nem értve persze ez alatt olyan könyv akciót, amelj nek keretében rendezett tanácsú városok, vagy faluk olvasókörei olyan, olcsó pénzen íregvásárolható könyveket kapnának, amelyek — bizonyára nem szért, mert nagyon kiválíak — a rendes könyvárusi forgalomban nem voltak eladhatók. Sajtos, még mindig nem larlunk ol», hogy akár egy ilyen könyvterjesztés, akár más, most felsorolni felesleges kulturális akciót teljesen jó kezekben látnók valamennyi közművelődési egyesület vezetőségénél. Az elmúlt évek feitözete még mindig tart és a legtöbb kulturális egyesület is mimikri módon alakú t a majdnem kaleídoszkopsztrüen változó viszonyokhoz. Pedig azoknak az egyszerű embereknek, akikhez egy komoly törekvéiü közművelődési egye sületnek le kell nyúlni, hamisittatlan közművelődést kell edni, ami csak közmüve ödés és semmi más és épp ezért felelte áll a jCvő és tűnő kurzu soknak. Most, hogy a Demkíben felujulni látszanak a régi viszályok, a magyar nimzeli kuliura nevében és érdekében óvást emel minden józan gondolkodású ember iz ellep, hogy azok újból élni ily illessenek és ho£y a Demke esik e felkavart régi pörlekedések kapcsán hallasson magáró'. Mindent el kell kövítni, hogy ez az elintézetlnek httügy minél elCbb a sobafelnemtámadáira itélt akták közé kerüljön. A közművelődési egyesületeknek ma sokkal szebb bivatáiuk és nagyobb működési terük van, mint vaii ha volt. Eizel arányban nőtt azonban felelősségük is. Meg kell moigatni a társadalom lelkiismeretét komoly kullurális munka végzésével, kedvet kell ébreszteni az emberekben iz Iránt, hogy bizalommal siessenek leróni obulusaikat és csekélyke munkájukat a magyar köztnCvekdésér». Helyre kell állítani, illetőleg meg kell csinálni az okos éicél'udatos központi iJányitást, valamint a izigoru központi ellenőrzést, amely egyrészt egyöntetűséget vinne a köiművelődési etyesűletek munkájába, máiré zl segitene a közönség legszélesebb rétegeinek bizalmát felébreszteni és állandóan ébrentartani. Senki sincs, aki w a régi Jó világ nyelvén tetiéive — évi néhány koro nJját sajná'ná a közmüvelödés ügyetói, de minél kevesebbet iduinisztráijanak el ebből a pénzből és tarisák távol magukat tzek az egyesületek olyan más területekre való kiruccanástól, am hőkről a múltban hallottunk. Sok-tok feltételéi öl beszélnek annak, hogy miiyen módon lehelne boldog e gyászosan megcsonkított orizág. Nem szabad k felejteni ez életfellételek közül a kuliurát. Ahhoz pedig, hogy kulturánk necsak cirádás, hanem szilárd és tartói is legyen, teljesen ki kell építeni a jó alapot. Ebben a munkában lehetne nagy része a közművelödéii egyt stíleteknek, ba helyesen újjáalakított szervezetüknél és Jól megválaizott vezetőségüknél fogva készségesek és képesek lennének a rájuk háramló réizt átvenni és elvégezni. AMMMMMMMMMMMMMMMMMMMA Debrecen amerikai kölcsöne. (Budapesti iudósUónk telefonjeientise) A debreceni ölmilliós dollárkölcsön ügyében ma kedvező fordulat állt be. Debrecen városa előbb táviratot kapott a dollárkölcsönt folyósító pénzügyi csoport párisi megbízottjától, igy a tárgyalásokat el kell halasztania. A hír nagyon iesuj'oüa a debrecenieket. Mi aztán ujabb sürgönyt kaptak, amelyben arról értesitet és a váróit, hogy a tárgyalásokat a lehető legré videbb tdőu belül megkezdik is be is fejezik. Ez a váratlan fordulat állítólag annak az eredméryf, hrgy Debrecennel időközben a Morgan-csoport bécsi megbízottja ,'s tárgyalt. Botrány és verekedés a román kamarában. Bukarest, május 19. A kamarában Mlchalache parasztpárti képviselő napirend előtt éles szavakban támadja a kormányt és azt mondja, hogy a mi niszteri padokban a legcsekilyebb irzik sincs a tirvinyessig iránt. Argetolanu képviselő a nagy zíjban percekig nem lud szóhoz ju'ni. Támadja a pénzügyminisztert, akiről azt mondja, hogy pénzügji intézkedéseivel kinai falat emei az ország köré, hogy senki be ne jöhess en és ne lássa azt a szégyenletes dolgot, amely sz országban történik. Ezután Jorge beszél, akinek beszéde alatt több viharos jelenet játszódott le. Jar.culescu és Ghica Orleanu liberális párti képviselők nekirontottak Madgearu parasztpárti képviselőnek. Gele képviselő lefogja /anculescuegy másik képviselő pedig galléron ragadja Orleanut. Tötb képviselő a dulakodók kézé szalad és szétválasztja őket. Az elnök az ölíst felfüggeszti. A szönet u'án Lupu szólal fel. Lupu beszédét mindvégig éles közbekiáltások szakították félbe, ugy, hogy az elnök löbb képvlse'ől fegyelmi bizottság elé utaslott. Az ülés végén heves vita támadt Avarétcu és Jorga köz», mire az elnök az ülést berekeszte te. Franciaország dollárkölcsöne. Páris, má|us 19. A Rád ó-ügynökség ntwyorki jelentése szerint amerikai pénzügyi körökben azzal biztatják Franciaországot, hogy mihelyt adósságainak rendezéséről Amerikával hívatalosan érdemleges tárgyalásokba bocsátkozik, több százmillió dollárnyi kölcsönt kap valutájának állandósítására. Dovey államtitkár Európába utazott, hegy az cdós államokkal tárgyalásokba bocsátkozzék. Wtshlng'onból jelentik: A kongresszus köreiben mozialom irduli meg, melynek célja oly batárezstot produkálni, hogy az Egye'ült Államok azoknak az országoknak, amelyek adósságaikat nem rendezik, kölcsönöket ne adfatak. Coolldge is ilyen határozat meghozat« la mellett van, ugy, hogy valószínűleg e fogadtatják a kongresszuson. A kölflgyromisztérium határozottan megcáfolja azt a hirt, mely szerint az Egyesült-Államok kormánya az adís országokhoz körjegyzéket intézett fizetésre való fölszcliásr*. A kommüniké szerint iz Eg; esült Áramok az adósságok rendezése kírdé éten a további magatartásukat a legcsekélyebb mértékben sem módosították és várják az adós országok javaslatai», hogy minél előbb meginduljanak a tárgyalások. A francia megyék a népek békéjéért. Páris, má;us 19. A megyegyü'ések tegnap megkezdték ülésezésüket. Számos megyegyűlésen már a tanácskozás megkezdése után javaslatot fogadtak el, amelyben bizalmat nyilvánítanak a kormány iránt. Az egyező szövegű határozatokban bizalommal várják, hogy a kormány megvált sí Ja a népek megbékitését, helyreállítja Franciaorsrág pénzügyi helyzetét, a német leszerelésre vona'kozó rendelkezések szigorú alkalmazásával körülbái'yázza Franciaország biztonságát és nemcsak fenntartja, de még szo osabbra fűzi a szövetségesek egyetértését, ami záloga a világ békéjének. ^ Katasztrófa egy ncwyorki földalatti vasúton. Newyork, május 19. A fö'dslalli vaiut központi natyállomásán a legiorgsltcssibb reggeli órában rövidzárlat folytán a túlzsúfolt vonaton pánik támad». 75 izemély, főleg asszony és gyermek, megsebesült. A vonitcn borzaimis jelene'ek játszódtak le. Igen sok asizony és leány a földre vetette magát és kéttégbeesetten igyekezett elérni a kijáratot. Másokat az ablakokon keresztül vetettek ki, vagy retaposták őket. A villsmoslámpák kialvása még fokozta a riadalmat, igen sok utas Ifstérftl letépték a ruhát. Gyors fiiamban végrehajtják az osztrák létszámcsökkentést. Mint a Neues Wiener Tagblatt Jelenti, Ahrer pénzügyminiszternek a trgnapl minisztertanácson tárgyalásra került lé'számcsökken'ési programját már közölték az egyes minisztériumokkal, amelyeknek most majd állást kell foghlnia a javasolt reformokhoz. Az akciót mindenese're gyors ütemben fogják végrehajtani, mivel a kormány el van szánva, tekintettel a küszöbön álló genfi ülésezésre, hogy m4r a legközelebbi, holnaputánra k tűzött minisztertanácson döntő határoza'okat hoz a tisztviselői létszá t csökkentés további végrehajtása ügyében. A kisebbségi kérdés a francia diákszövetség ülésén. Páriiból jelentik : A francia diákszövetség a nacionalizmus is a kisebbségi kérdés mrgvitalására Párisban gyűlést tartott, me'yen elsőnek Menetes- Francé Pierre fejtegette a francia ál'am nemzeti egysegét, támu'alva arra, hogy Franciaországban kisebbségi kérdés ninci. A Nemze ek Szövetségét ernek a kérdésnek rendezésére nem tartja elég erősnek, amit azzal iüusz'rái, hogy az erdélyi opánsok megkísérelték birtokügyüket a Nemzetek Szövetségének segi'ségével rendezni, de a dolog nem s került. Rámutatott arra, hogy milyen alacsonyan állapították meg a birtokok kisajátítási árát s mennyire nem tartják be a békeszerződésnek erre vonatkozó rendelkezései». Franciaországnak teljes erejével azon kell lennie, hogy az érdekelt államok belső életében necsak a békeszerződések, hanem a külön egyezmények is érvényre jussanak. Ajtay Qábor szer -»« «z egyedüli kivezető ut a nem'"1 kisebbségek Jogsinak elismer «mi összeegyez e»helő az *vam polit kai és erkölcsi egy>ég'*el. ak>k ugyancsak ebben látják j kisebbségi kérdés megoldásának kulcsá». E öadása végén i Nemzetek Szövetségének e problémával kapcsolatban lanu iMi tehefetlsnségévei foglalkozott, mégis azt a ".ményét fejezte ki, nogy 8 Nemze ek S övétségé a iövc'ben megerősödik s a nemzeti kisebbségeknek nemcsak hatalír as profektora, hanem állandó nemzetközi biríság 'esz. Ajtay után még a görögök, bolgárok és örmények képviselői szólaltak fel.