Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-20 / 3. szám

DELMAQYARORSZAO 1928 20. WA kereskedelmi mérleg helyreállítása41. A pénzügyminiszter klbocsájtotta a rendeletet — Május li-án érvényt« lépett. — Legalább 500 mllll6ra kall kiegészíteni a részvénytársaságok alaptőkéiét — Ezután csupán halyi jellegű részvénytársaság legalább egymilliárd, más részvénytársaság kétmilliárd alaptőkével alakulhat koronánál kisebb összegű alaptőkével alakulhassanak meg. A szövetkezetek tekintetében Budapest, májút 19. A pénzügyin!­nisz'er ma bocsájtota ki a kereske­delmi mérleg valódiságának helyreállt teáról szóló rendeletét. A miniiz'er áitalánosiágban elren­deli, hogy minden kereskedelmi könyv vezetésére kölelezeit kereskedő, vagy kereskedelmi társaság 1925. évi ja­ruár elsejei vagyonát agáról, ha pedig üzleti éve később kezdődik, ngy ez idö;ontnak vagyonáUagáről magyar törvényes ériékben, teljesen aj érté­kelés alapján, a fenn állő jogszabá­lyok értelmében sz flzlet megkezdésé­nél előirt megnyíló leltárt és megnyitó mérleget köteles készíttetni. A részvénytársaságok tekintetében a rende'et főbb intézkedései a következő: Ha a részvénytársaságnak a meg­nyitó leltár aseriot mn'atkosd tiszta vagyoni meghal idji az alaptőkének a megnyi'ó mérleget megállspilő közgytt­lés ntpján éi vénybei volt őesxegét, a liazia vagyonnak azt a léstét, amely megfelel az említett módon kltutatoil alap őke ősszegének, továbbra is alap­tökeként kell a mérlegbe beállítani. A tiazta vagyonnak ss alap'öke öez­szegét meghiladó részét vagy as eddigi alap.őke emelésire kell f ciha ás­ni! ni, vagy pedig mint alaptőkét, be­rendezés*, etelleg mint rendes tartalék­alapot kell a mérlegbe beáiiüanl E módozatokat együtt is lebet alkal­mazni Hi a részvénytársaságnak a meg­nyitó leltár sitrint mutatkozó tiati vagyona kiiebb az alaptőkének a meg­előző utolsó mérlegben kimutatott ősz­ezegéoél, as alaptőkét le kell izilli­lanL Ai alaptőke eiaelését a részvények névériékének felimeléaével kel foga­nslositani (i rétzvények felülbélyegzése utján). A rendelettel szabályozott uljá­ériékelésből kifolyólag u| réstvények kibcc látásával a részvényeiek számát növelői nem lehet. As aliplőkereade­zéai Urlalékalapra alkalmaztat nyernek mindazok a rendelkezéiek, amelyeket a kere kedeimi törvény as alaptőke aértbeteien aegőrzéiének biitoiiláea végett megállapít. Eil a tartalékalapot a részvény társasig az előbbiekben sza­bályozott aliptőkeemelés céljára bár­mikor felhiaználhalja, egyéb célokra azonban nem. Ha a megnyitó leltárban kimutatott társasági tisz'a vagyon az eddigi alap­tőke összegét meghaladja, a különbö­zeinek legfeljebb felét a rendes tar­talékalapba lehet helyezni Az eddigi alaptőke leszállítását a részvények névértékének megfelelő le­szál iáu utján kell keresztül vinni. Az slaptőkelessállilásból kifolyólag a részvények száma csökkentésének nincs helye. Ha a részvénytársaságnak a meg­nyitó leltárban kimutatott Unta va­gyona 5C0 millió koronánál kisebb és a társaság a megnyltómérleg felállítá­sától számított egy év alatt est a vá­gytál alaptőkeemelés, más részvény­társasággal egyesülés utján, vagy egyéb módon 500 miUii koronára U nem egészíti és a megtörtént kiegészí­tést a cégbíróság előtt nem Igazolja, a cégbíróság hivatalból kimondja a tár­saság feloszlását Helyi jellegű Rt-nak csupán 100 millió korona tiszta vagyonnal kell ren­delkeznie. Hogy valamely Rt. helyi jel­legűnek lekhteniő e, ezt a pénzügy­miniszter állapi jt meg. Az alaptFke kiegészitéaére megszabott egy évi határ­id'.t indokolt kérelmükre a pénzügy­miniszter meghosszabbíthatja. A meg­nji'ó mérleget a közgyűlés állapítja meg. A mostani rendel .-t életbelép e ése utsn olyan Rt., amely csupán belvi jellegö, / milliárd koronánál, más Rt. pedig 2 mIUldra ktrtndaál kisebb alaptőké vei nem alakulhat. Hogv valamely vál­lalat a rendelkezi alkalmazása szem­pontjából helyi jellegűnek tekintendő-e, azt a pénzügy miniszter ál lapít ji meg. A p ínzügyminiszter e^yes közé dekü, különösen községi üzemek fenntartására, vagy a termelés elörifozditására alakuló R'.-r 4 megengedheti, hogy 1 milliárd a ren­delet intézkedései lényegükben a követ­kezők: Hs a szövetkezetnek leltir szerint motatkosó tiszta vagyona meghaladja a megnyitó mérleget mcgállap tó köz­gyűlés napján érvényben volt üilet­réiztőke ősszegét, a tiszta vigyonnak azt a részét, amely megtelel az emiitett módoi kimutatott adetréutőki őssze­gének, lovábbri U üzletrés itőkekénl aell a mérlegbe beállítani. A tiszta vagjoaaak az üzletrés itő ke összegét meghaladó részét legsláb* telt rész­ben as üzletrészek felértékelésére kell telhsszná nl, as eeeilegea maradékot pedig rendel tartalék alapként keü a mérlegbe beállítani. A magnyi ó mér­leget megállapító közgyülát határoza­tával az üzletrész névértékét újból meg kelt állapítani. A biztosító magánvállalatoknak a jelen rendelet rendelkezéseit azzal az eltérés tel kell alkalmazni, togy a R(.-alapban mflködö biztosit) magánvá lalatokra, ha helyi jellegűek is, sz alaptőkének 300 mii iórs vsló kiegészítése szintén kötelező, továbbá a rendelet éle belép­tetése után biztosító magánvállalat RL-I alakban cssk a biztosító magánvállala­tok részére a mindenkori jogszabályok­ban megá lap.tott biztosítási alapot meghaladó összegű a'apőkével ala­A renddel végül az adó él illeték­agyi rendelkezéseket tirtilmizzs. A rendelet L § éban meghatározott megnyitó leltár él mérleg adatait a múltra vonatkozólag semniféls |og­cimsa, tehát megrővidilések, vagy el­titkolások üldözése elmén nem szabad slspol venni. Az alaplökének a rendelet érteitaébm fogsnitoeitott lésénél elszámolt összegek sz 1920. évi XXIV. l.-c. szerinti részvénykibo­csátás! illeték alól mentesek. As n| ér­tékdéisel kapcsolatban végrehajtott n. é. letzálllláii művelet szintén illeték­mentes. A szövetkezetek az njjá érté­keléssel kapcsolatban ai u| üzletré­szekre él a iörssvagyonra szsbotl ille­ték alól minden vonatkozásban mente­sek. A renléte*, amely a hivatalos lap holnapi számábin jelenik meg, Ukir­detésének mpján, 1925. évi május 16 án lépett «vénybe. иймммммяйммятАмтйтммммамамтмкммамтмммтмамм Csontos Imre és Dinioh Ödön személyi ügyei m nemzetgyűlésen. A válaaztőjogi javaalat tárgyalása. Budapest, május 19. A nemzet­gyűlés mai Qléaét délelSIt 11 órakor nyitotta mrg Sdtovszky B la elnök. Napirenden van a választójogi javas­lat vitájának folytatása. Bessenyei Zénó az első szón*. A psktun szelleme hatja át ezt a javas* latot is, még hogyha nem előzték meg paktumos tárgyalások is. Apponyi Al­bert gróf legutóbbi beszédére vissta­térve Idjdenti,-hogy gyermekkora óta tiszteli Apponyit, mint a valláserkölcsi, nemzeti éa konzervatív politika hirde­tőjét, de szomorusn konstatálja, hogy az u'óbbi időkben szereplése csak o szélsőbaloldali pártok pozícióját erősíti. Hajlandó elf gadni az általános tit­kos választól jojot, hajlsndó minden­ben követni a nyugati dvilizádó pa­rancsát, hajlandó Bethlen fejét is szál­lítani, ha a nyugat visszaadja, amit tő­lünk dvett. (Zajos isps s kormány­párion.) Nem hajlandó minden Jentar­tós nélkül követni a nyugati civilizá­ciót. Ezután Kist Mtnyhéit beszél a ja­vaslat ellen. Majd az elnök szűndet rendel Kél óra előtt őt perccel Zsttvay Ti­bor dnök ismét megnyitja az ülést és je'enti, hogy Csontos Imre személyei megtámadtatáa elmén szót kért. Csontos Imre előadja, hogy a Ház legutóbbi ülésén Dénes István azt mon­dotta, hogy Karcagon egyenesen üldözik a munkásokat és ez ellen a város kép­viselője soha egy lépést se tett Meg­vádolta Dénes azzal is, hogy s nemzeti tanács elnöke akart lenai, maid később a kommün alatt a direktórium dnőke volt. Szilágyi Lajos: Igaz vagy nem igaz? Csontos Imre: Átért állok td és ki kell jelentenem, hogy ez nem borzasztó vád, hanem gazember vád. Nem hallot­tam a nagy zajban ezeket a kijelenté­seket. Mikor KsrcsgDu olvastam a lap­ban, elmentem a rendőrségre, ahol azt mondták, hogy soha Uyesmi nem fordult Mit mondott Szilágyi Lajos: Dinlch Ödön vasárnap Karcagon azt a kijelentést lette, hogy azért hagyta ott az ellenzéket, mert meg­győződött róla. hogv akik támadják a kormányt, a Ház folyosóin hétrét gör­nyednek a miniszterek előtt, ha valamire szükségük van. Lenavai Lehner István valamit közbe­szól, amire Dinlch ezt kiáltja feléje: A szesz beszél magából. (Nagy zaj.) Szilágyi Lsios: Nem igaz, amit Dinich a nemzetgyűlés szine előtt mondott (Moz­gás minden oldalon.) Hivatkozom arra a szemüveges gyorsíróra, aki itt 01. (Szi­lágyi az egyik gyorsíróra mutat, aki ép­pen dolgozik.) Annak a zsebében vannak a pontos jegyzetek Dinlch karcagi beszé­déről. Gondunk lesz rá, hog/ a gyorsírói jegyzetek^legatább az elnök ur kezébe "ürtlerMiklós: Csak B listára ne ke­rüljön az a gyorsíró. Dinich Ödön: Ezt saámon kérem, ezért eló. Iga/, hogy tlgydemmel kell kisérni a munkásvezért, de Kálmán Imre nevű ügyvéd Karcagon nincs és nem is volt. Meskó Zoltán: Nem Is leszi (Nagy derültség I) Csontos Imre: Kftmáh Imre különben a rendőrség előtt azt állitotta, hogy sohs nem irt Dénes Istvánnak levelet. Nem voltam a kommün alatt a direktórium tagja. Karcag városa fdkért, hogy ment sem meg, amit lehet és meg u tettem. Ezek után Dénes eljárását lejjebbvalónak tartom az embergyilkosságnál. Bessenyei Zénó személyes kérdésben kért szót. Nem sksrta sérteni Drózdyt. Dinich Ödönt szólítja ezután az elnök személyes kérdésben. Mikor Dinlch feláll, Lénával Léhner odakiáltja: — Halljuk az én sápomat I Felkiáltások a baloldalon: Ne aápog­jon, hanem beszéljen! Dinich Ödön: Karcagon én is mond tam az ebéden beszédet, ezt a beszédet a sajtó egyrésze a tényeknek meg nem feldő módon közölte. Az ellenzéki kép­viselőkről nem lettem olyan kijelentést, hogy azok sápot kértek és kaptak volna. Lendval-Léhner István: Ezt mondja majd a bíróság dőtt, ott majd be fogjuk bizonyítani, mert én önt bepereltem. Dénes István személyes kérd ében vála­szol Csontos Imrének. Csontos maga mondta beszámolójában, hogy a föld­munkásokkal szemben állandó perma­nenüában van a karcagi rendőrség. Azt nem is cáfolta Csontos, hogy a for­radalmak egyik vezérembere volt Kar­cagon. Fenntartja azt az állítását, hogy a kommün alatt Csontos Imre azt mondta a direktórium elnökének, hogy Kálmán Imrét hozzák fel, mert megérdemli. Lendvat-Lehner István: Ez a szin­sranypárt A la Gold. Dénes István: Kérdezze meg Kálmán Imrétől, igaz-e, hogy öt fd akarta akasz­tatni Csontos Imre. Csontos Imre: ön nem mond igazat, ön hazudik, bocsásson meg. (Derültség) Dénes István: Tegyen felWentíst Csontos Imre Kálmán Imre ellen, ha nem Igaz, hogy fd akarta öt akasztatni. Dinich Karcagon? lelelni log, csak d ne bújjon. Szilágyi Lajos: Dinich máskor is inté­seit már brutális támadást az dlenzék eller. Ma nem átallotta letagadni azokat a szavakat, amiket Karcagon mondott. Lendvat-Lehner István: Ezaző stílusa. Dinich Ödön (Lendval tdé): Szemtelen disznói (Nagy zaj) Az elnök hosszasan csenget és figyel­mezteti a képviselőket, hogy őrizzék meg a parlamenti stílust, mert szomorú, hogy ilyen személyeskedésekkel töltik az időt. Szilágyi Lajos: Dinich beszéde meg­g ent s Magyarság-bon és a Szózat ban ez szószertnt megegyezik a gyorsírói feljegyzésekkel. Ezek a feljegyzések most is s gyorsíró zsebében vannak, van jo­gom és okom tehát arra, hogy kije'ent­sem, hogy Dinich a Házban nem mon­dott igazat. En voltam annak a párton­kívüli csoportnak az dnőke, amelyhez Dinich is tartozott, mldőtt az egységes­pártba lépett volna át Elsősorban tehát erre a tizenöt képviselőre vonatkoznak owáevddaá, am&at Dinich Karcagon ,USföí,ödöe: Ez rabalisztika, mm ggy vaut (Nagy zaj a Ház minden ot­Szilágyi Lajos felolvassa ezután a pár­tonklvOii képviselők névsorát, akik ehsőb­lete alatt egyesüllek és akikhez annak idején Dinich Ödön le csatlakozott. Meg kell kérdenünk - mondja Szilágyi -, hogy velünk kapcsolatban szerzetre olyan tapasztalatokat az dlenzékröl, mint ami­lyenekről Karcagon nyilatkozott? Dinich Ödön: Nemi (Nagy zaj a bal­oldalon.^ Felkiáltások a baloldalon. Hát kiről? Dinlch Ödön : Ha kívánják, akkor... (NnJki"lások a baloldalon: KöveteljOkt Ez beismerést (Nagy zaj) Szilágyi Lajos: Mikor kilépett, négy­oldalas levelet intézett hozzánk, a leg­hlzeigóbb szavakkal búcsúzott tőlem és elismerését fejeztekt nekem. Dinlch Odőn: Állom ma Isi Szilágyi Lsjos: Nem azt moodta, smlt Karcagon a Jó ebéd után mondott. Zsirkay János: A hat ökör bőgött belőle I Dinlch Odőn: (Zsirkay tdé): Ostoba csirkefogó t Szilágyi Lajos: A levélben nem azt hozta fel kilépése indokául, amit Kv­cagon emlegetett, hanem azt, hogy a pártonkivüliek nem dég Intenziven dol­goztak. A képviselő ur már akkor is kétszínű játékot űzött. Máskép indokolta a tőlünk való kilépését és az egységes­pártba való belépésé*. (Nagy zaj a bal­oldalon.) Az összes ellenzéki képviselők nevében — nemcsak as itt megjelenő, hanem a távollevők nevében ia — fel­szólítom, nevezze meg névvel azokat, akik támadják a kormányt, de emellett sápot is húznak. Dinich Ödön: Azt hiszem, hogy ez nem becsületsértés. - .Akik állásokért Járnak és ha nem kapják meg, nyilt színen tá­madják a kormányt*1 — Ei lentartom a kritikámat — mondja ezután Szilágyi —, mielőtt a képviselő ur nyilatkozik. Minthogy azonban nem elő­ször teszi ezt és az imént is letagadta állításait... a bíróság elé fórjuk állítani. Erre nézve már bizonyoa részről meg is történt az intézkedés. Az egységespárt Ízlésére appdlálok. Annyiszor emlegetik az uri becsületet, hogy most megkérdez­zük az önök uri becsületérzésétöt, vájjon megtűrik e maguk között az olyan kép­viselőt, akt Ilyen alávaló módon rágat-r maz ? (Zajos taps a balo'daloa) ( Zsltvay elnök а gyorsírói jegyzetekből' megállapítja, hogy Zsirkay sértő kifejezést használt Dinlch Odönnd szemben és ezért rendreutasítja. Dinlch Ödön: Nem ia tudja -Clképs zelni, hogy józan ésszd olyan vádat emelnek ellene, hogy pártot vagy cso­portot, skár pedig egy szemé yt be­csületében akart volna megtámadni Aki ilyen kijelentéal tett rJIa, az nem mond valót. Fölkiáltások a baloldalon: Milyen kijelentésről beszél? Dinich Odőn: Azt mondtam, hogy talán támadták a kormányt a Házban és ugyanaznap kérvényt nyújtottak át a minisztereknek. (Óriási zaj as ellen­zéken, az dnök hosszassn csüngd.) Állja minden kije'en'ését. A leguagyobb őszinteséggel sijelenti, hogy csak ez volt beszédének értelme, senkit sem akart séreni. Szilágyi és мок a kép­viselők, akik őt most sértegették, meg fogják kspni a választ. A Ház ezután elfogadja a napirendi indítványt. Ezzel az ülés háromnegyed háromkor véget ért. A hollandi kommnniata párt bom­lása. Amsterdamból Jelentik: Mint a Tribüné irjs, a holland koamunlsU pártnak szombaton megtartott elnöki ülésén az dnőki tanácsnak azok a tagjai és r párttöbbeégnek ások a ve­zetői, akikd állásukban a legutóbb itt megtartott pártkongresszus alkdmával erösi eltek meg, közöttük Olfkoop és Van Ravestya párle'nökök, bejelentették л párt vezetőségről való lemondásukat Evvel Oisidűggéiben a Tribüné szer­kesztőségében megtelelő változás tör­tént A pártvezetőt állásokat éa a szer­kesztősig vesdö állásait moit főként •z eddigi dleniék vezérd fogiák d­^ttatal A vezetflság lemondását a párt kebelében a többiég és sz ellen­zék közölt kitört ellentétekre, vslamint arra kell viaaiatretdni, hogy a monk/ai végrehajtó-biaotts tg a vitába határo­zottan ai ellenzék Jsvára avatkozott be. i * l » A f » К R S N R N M Br a tű ж te SÍ Ю « ba Kí a& Та ?У' ISí te, ti& én ад tát tet( 3 SZi 8Г а I kér Cj lat. lelt A ' Elö Ч?У Jljr »0|.

Next

/
Thumbnails
Contents