Szeged, 1925. április (6. évfolyam, 74-77. szám)

1925-04-04 / 77. szám

Egyes szám árai 2CT0 korona Hirdetési árak: Fiihasábon I mm. 500, 1 hasábon 1000 kor. Szövegközt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tia szóig 2000, jeligés 3000; kor. Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100o^-al drágább. Szerkesztőség: Deák PerencDica 2 (Föreállskolára! szemben). Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kólcsOnkOnyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: PetOfl Sándor-sugárut 1. Telefon 16-34. Előfizetési árak: Egy btaupn helyben 40000, Budapartra és vidéken 45C00 kor. VI. évfolyam. Szeged, 1925 április 4, SZOMBAT. 77-ik szám. Pedagógia? — Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága? — kétdezte azidőben Pdöfi Sándor a m«gyar ifjúságtól, aggódva és kételkedve, pedig ez az ifjúság lett nemsokára az a márciusi ifjusáf, amely szabaddá te te a sajtót, kihozta börtönéből a népjogok mártírját, az öreg Táncsicsot és olyan tavaszt teremtett az ódon Budán és az u;don Pesten, amilyenhez foghito nem volt sem előtte, sem utínr. Mit szóljunk azonban mi, akiknek megadatott látni egy fölserdűlő nj ne nzedékef, amelynek lelke virágait lehervasztotta a korai gondok, szenvedések, nyomorúságok és csalódások kódé éi fagya, jégverése és havazása ? A világ óriási őrületét látta tágranyill szemekkel, megriadt lélekkel ez a végzetesen tragikus uj nemzedék és immár jelentkezik a legújabb nemzedék if, amely a nagy jégverés és tűzkár, a vér és könny uj özöne után s&riadt ki és amelynek már csak távoli Irgenda és mese a régi boldog béke, a rend, a biztosság és nyugalom, amely volt, valóság volt és azt hitték, hogy Örökké ugy marad, mint ahogy a csillagok is állandó rendszerben kerengenek. De jött az üstökös és kilúditotta ezt a szerencsétlen csillagot megszokott pályája köréből s lőn romlás és pusztiflás, halál és őrület, milliók kinja és ez igy megy már több mint egy évtizede és ki tudj?, hol áll meg és mikor ? Ezekben a zord időkben, ezekben a sötét napokban kétszeres gonddal, «igyázatt*l, szeretetel és megértéssel kell fordulnunk azokhoz, akik egyetlen záloga egy jobb jövőnek, egy szebb holnapnak, egy boldogabb és igatabb világnak. A pedagógia ma nem csupán tudomány és nemciak művészet, több ennél és fontosabb mindennél: iz élet ébresztője és irányitója, a jövendő uttöfője és megtartója ebben a halálos világban, ebben az úttalan si» vatagbsr, ebben az iránytalan zűrzavarban. Minden palántára vigyázni kell, az emterpalantára pedig százszorosan. Amit most elmondunk, azt a íegmé'ytbb és legtisztább aggódás, jóakarat, a magyarság és emberség legszentebb és legelső érdeke mondatja velünk. Néhány nap óta egészen fiatal isko'ás gyerekek, fiuk és leányok, csapatostul járják a különféle nyi vános helyiségeket, a vendéglöket, a korcsmákat, a csapszékeket és nyakra-főre, derűre-borura kínálnak boldognak, boldogtalannak eladásra szánt Jókai- bélyegeket. Hogy mi mindent Iáinak és h llanak ezekben a nyilvános helyit égekt:en ezek a serdületlen, mindenre fogékony, szomjas szemű és fűiü ipró emberpalánták, arról minek sokat beszélni? Hogy ez ne n az a pedagógiai pé'd , tmely jó irányban nevel, arról megint csak fölösleges volna különösebben prédikálni. Azok a délutánhosszat csavrgó éi korcsmálól-kotcsmába vetődő kis iskolások egyebet se tudnak, még nem is tudhatnak Jókairól, mirt ho»y téyeget nyomattak az emtéseaetére és ezt a bélyeget árulni lehet, ezzel a bé yeggel kereskedni lehet, ez a té yeg, a Jókai-btlyeg, rg n-nsgyon alkalmatos a.rv, hogy a délutánjaikat oktalanul elherdálják, ahelyett, hogy otthon tanulnának, vagy a játszótéren labdáménak, a lelkűket és a testűket erősítenék. Ehelyett korcsmák gőtébe mennek és az „élet" kűiönfé'e titkait és rejtelmeit szemléleti tanítás keretében ismerik meg idöntk előtte. Miféle pedagógiának érdeke az ilyen do'gok megengedése és gyakorlása ? Miféle szempont az, amely az ilyen immorális és antiszociális iskolánkivűli oktatást hhetővé teszi ? Nem egy ilyen lehetetlen kinövését ismerjük és tapasztaljuk mostanában a mindkét nembeli serdületlen és ártatlan kis zsenge népek „fölvilágosltásának". Siomoro körmű nak szomorú emlékei lesznek ezek. A „konstruktív fakereskedö" szellemét érezzük ezekben, de hisszük és reméljük, hogy ez a szellem, amely különben csak szórványosan jelentkezik, nem sokáig fog már destruilni és gazolni a jövő vetésében. Nevelők is tanítók, vigyázzatok és őrködjetek I A legnagyobb kincs, a legfontosabb talentum sáfárai vagytok és számadásra kötelezettek az el nem hárítható jövendő közeli »zine előtt. Clementel francia pénzügyminiszter lemondásának bonyodalmai. Páris, április 3. Clementel pénzügyminiszter lemondott. Lemondása ínnak a nézeteltérésnek következménye veit, amely közte és Herriot miniszterelnök közt a pénzügyi helyzet szanálásán' k kérdéf ében fennforgott. A következő napok fogják eldönteni, hogy a baloldali blokk kebelében fenn lehel-e tartani a ko liciót, továbbá, hogy a saenátus eseileges ellenállása esetére kormányválság következik-e be, vogy pedig házfelosztás l Páris, április 3 Doumergue elnök ma délelőtt 9 órakor aláiita Herriot miniszterelnök előterjesztését s igy De Monzte szenátor lett a lemondott Clementel pinzügyminiszter utóda. Általános vélemény szeiint Herriot nem tarthatja magát, mert Clementel kiválásával a krízisnek csuk a pinzügyi risze simult el, de mig hátra van a konfliktus megoldása. Francois Albert közoktatásügyi miniszter és az egyetem kCzött. Bizonyos, hogy a közoktatási miuiszfer is meg fog válni tárcájától, ezt az ujabb minisztervaltozást azonban a Herriot-kormány aligha iiheti tul. Berlin, április 3 Herriot miniszterelnök kérésére, aki fölvetette a bizrlmi kérdést, a kamara 530 szavazattal 26 ellenében levette a napirendről a radikális szocialista Delimier interpellációját Clementel pinzügyminiszter lemondásáról. A román le akar mondani. Berlin, április 3. A Miitag bukaresti jelentése szerint a román király le akar mondmi legidősebb fia, Káro'y javára. Az elhatározás indoka a kirá y betegsége, amelyet az orvosok krónikus jellegűnek mondanak. A kormányzati tényezők ellenzik a király srándéká*, mert ismerik a trónörökös ellenszenvét Bra ianuval szemben és azt tar ják, hogy fróuralépése radikális fordulatot vonna maga után. A nemzetgyűlés holnap megkezdi húsvéti szünetét. Budapest, április 3. A nemzetgyűlés holnap, szombaton csak formális ülést tart, azután a nemzetgyűlés megkezdi húsvéti szünetét. Húsvét után a Hájat legkisőbb április 30 in fogják egybehívni. A Ház plénuma előreláthatótag május elejin, 3 án vogy 4-in kezdi meg a választójogi reform tárgyalását. Bethlen István tróf miniszterelnök ma délután so3og?megyei bérletére, Inkepuszlára utazott. Ugyaucsafc ma délután u'azctt el Bud jános pénzügyminiszter is Budapesttől. A pénzügyminiszter a húsvéti szünetet Olaszoiszígaan tölti. Tizenöt főrendet nevez ki a pápa. (Budapesti tudósitónk telefonjelentise.) A főrendiházi töivényjavaslaira vonatkozólag egy képviselő igy nyilatkozott: — A kánonjogi kódex szerint a rí mai pápa tölti be a magyar püspöki székeket é* nagyprépostságokat, amióta nincs király, aki kinevezési jogával élhetne. Az uj felsőházi javaslat értelmeoen a p pa körülbelül tizenöt főrendet nevezhet ki a magyar főrendiházba a magyar állam megkéidezése nélkül. A javaslat ugyanis az egyhá.i méltóságok számára ennyi helyet biztosit. a Károlyi-kormány fölmentvénye. (Budapesti tudósitónk telefonjelentise.) Sirauez István nemzetgyűlési képviselő, az állami számvevőség volt elnöke, aki részt vett a pénzügyi tiiottságnak azon az ülésén, amelyen a Károlyi-kormány és a szegedi kormány költségvetésének felmentvén} ével foglalkoztak, kijelentette, hogy a bizottság határozata ellen kisebbségi véleményt jelent br. A bizottság tagjai ugyanis birói tisztet löüenek br, a kormányok jogi felelősségének tisztázása elő:t nem bírálna ják el a kérdést, men a pártatlan biró nem tehet különbséget egyes kormányok között — j politik. i szempontból A lajstromos szavazás. A választójogi bizottság ülése. Budapest, április 3. A választójogi bizottság mai ülésén Puky Endre előadó a tizenkettedik szakasz tárgyalásánál bejelentette, hogy a válaszlókerületek beosztására nézve külön törvény fog intézkedni. Tamássy József javasolta, hogy a budapestkörnyéki mandátumok számát ötről hatra emeljék fel. Ernszt Sándor beterjesztette a Huszár féle javaslatot az országgyűlési képviselők választásáról, részben választókerületenkint, részben országos lajstrom alapján. Meskó Zoltán: Melegen üdvözli Ernszt Sándor javaslatát. Uj választókerületi beosztást kér, ugy, hogy ne 240, hanem 150 kerületet állapítson meg a belügyminiszter. Vázsonyi Vilmos szólalt fel ezután. Nern tartja logikusnak, hogy amikor arról van szó, hogy külön törvény fog intézkedni a választókerületek beosztásáról, Budapestet és környékét külön kiemeljék. A 12. szakaszhoz olyan módosítást eszközöl, hogy amennyiben időközi választások lesznek, de még nincs meg az uj törvény a kerületi beosztásokról, a régi kerületi beosztás lesz az irányadó. Nem egyezik bele abba, hoqy ez egy általános miniszteri rendelet alapján történjék. Semmi sem indokolja többé, hogy az aránytalanságaiban a kormány által is felismert rendelet általános választásokra alkalmaztassék. Időközi választásoknál legyen irányadó a rendelet, mert ez igy helyes, ellenben az általános választás idejére készüljön el az uj kerületi beosztásokról szóló törvény. Ezután kijelenti, hogy ő nem hive a lajstromos szavazásnak, a lajsromos szavazás mellett a választás mechanikussá válik. Felületes emberek összetévesztik a lajsromos és arányos választást, a kettő pedig különböző, mert a pótmandátumok rendszere elüt attól a rendszertől, amelyet Huszár Károly és Ernszt Sándor képviselnek. Az ő javaslata: az országos lajstromon alapul. E javaslat szerint mindenütt megmarad a kerületi választás, minden kerület választ egy képviselőt, ellenben a választás megejtetvén, kiszámittatik, hogy az országban az összes pártok hány szavazatot kaptak. Ezt azután elosztják a kerületek számával és igy kapják meg az országos hányadot. Ezután összeadjuk - jelenti ki Vászonyi —, hogy minden pártra hány szavazat esik, kiszámítjuk, hogy az