Szeged, 1925. április (6. évfolyam, 74-77. szám)

1925-04-04 / 77. szám

2 SZEGED # r. " 1921 április 4. illető pártnak az országos kvóciens szerint hány mandátumra lett volna joga és tényleg hányat kapott. Igy kiderül, hogy melyik párttal történt igazságtalanság. Alftely párt kevesebb mandátumot kapott, a pótmandátumokból arányosan részesedik. Ernszt Sándor személyes kérdésben kért szót. — Miután látta, hogy a miniszterelnök nem fogadja el a Huszár-féle javaslatot, mert abban két szavazási módszer van, azt mondotta, hogy az ő javaslata nem is azonos ebből a szempontból a Huszár-féle javaslattal. Ismételten kijelenti, hogy Andrássy sohasem lett volna tagja a nemzetgyűlésnek, ha a lajstromos szavazást be nem hozzák. Meskó Zoltán felszólalásában az agrárpártok érdekeit hangoztatja. Bethlen István gróf miniszlere'nök szólalt fel ezután: Tamássy azt indítványozta, hogy az öt képviselővel dotált budapestvidéki kerület dotál tassék hat képviselővel. Az indítványt nem he lyesli. Ami a kerületi beosztást illeti, lehetőleg arányosításra kell törekedni. Bejelenti, hogy a kerületi beosztásra vonatkozó törvény tekinteiében tanulmányokat folytat és legkésőbb az őszi időidőszak folyamán be is nyújtja ezt a törvényja A polgármester Elnöki megkérésre titok marad a belli vaslatot és tárgyaltatni is kivánja. Egy választójogi törvény kerületi beosztási törvény nélkül csonka. Az Ernszt féle javaslat precízebb formában történt, mint a Huszár-féle és egyesíti magában a Huszár-féle javaslat előnyeit. Az Ernsztféle és a Vázsonyi-féle javaslat közötti különbség éppen a Vázsonyi pártja szempontjából nem tartalmaz lényeges különbséget. A miniszterelnök bejelenti, hogy nem járul hozzá Meskó indítványához. Rakovszky belügyminiszter néhány rövid megjegyzést kiván tenni. Tamássynak igaza van, amikor azt kivánja, hogy a budapestkörnyéki választó kerületek mandátumainak számát emeljék fel, vagy Budapesten csökkentsék a mandátumok szárnál. Nem lehet elfogadni azt, hogy általában mindenütt emelkedjék a mandátumok száma, mert ez túlzás volna. Ezután szavazás következett, a bizottság elfogadta Ernszt Sándor tervezetét. Meskó Zoltán ha:ározati javaslatát, amely a mandátumok számának csökkentését kivánja, elvetették, elvetették továbbá Szilágyi és Vázsonyi javaslatait is. Az ülés két órakor ért véget. A legközelebbi ülés április 21 én lesz. budapesti utja. ryminiaitériumban tartolt értekezlet. Szeged, április 3. (Saját tudósítónktól.) A polg'rmesler — mint ismeretes — résztvett azon az értekezzen, amelyet április elsejére hivott össze a belügyminiszter és amelyen a városok hiteligényeiről volt s ó. A polgár mes er egy nappal megtoldotta fővárosi tartózkodását és csak csü ör ök este érkezett vissza Szegedre. Pentek délelőtt felkeresük hivatalában, hogy szokás szerint, érdeklődjünk f'vá rosi utjának eredményeiről. Arra a kérdésünkre, hogy mi történt a belügyminiszteri értekezleten, a polgármester igy válaszolt: — A sajtó nem fog örülni annak, amit most mondok. Megkérte ugyanis a résztvevődet az elnök, hogy egyelőre ne közöljünk semmit a nyilvánossággal az értekezleten történtekről Igy tehát én sem mondhatok róla semmit, még azt sem mondhatom meg, hogy mi volt a tárgy és ki volt az elnök. E'mondotta ezután a polgármester, hogy eljárt a pénz- és belügyminisztériumokban az alsótanyai kisvasút ügyében. — Az iratok u>tyan még nem érkeztek fel, de azért tájékoztattam a minisztériumokat a helyzetről. Mindkél minisztériumban nagy örömmel ve ték tudomásul a város szándékát és jóindul tu erkölcsi támogatást is megígérlek. Anyagi támogatásra nincs szüksége a városnak, azt nem is kértem. Elmondotta még a polgármester, hogy a hatósági üzemek sorsáról is tárgyalt. Mfgtudta, hogy tényleg készül valami uj rendelet, amey a hatóság által fenntartott ipari üzemek működésének bizonyos redukálását célozza, de estik az ipartörvény által megállapított keretek között. — Más újságot nem hoztam Budapestről — fejezte be a kurta intervjut a polgármester. József, Zsirkay János és Eckhardt Tibor mentelmi ügyével kapcsolatban: Mikovényi Jenő, a mentelmi bizottság előadója Györki Imre, Propper Sándor, Kabók Lajos, Esztergályos János, Peyer Károly, Sütő József, Batitz Gyula, Peidl Gyula, Szabó Imre, Szilágyi Lajos, Farkas István, Saly Endre, Klárik Ferenc, Malasics Géza, Szeder Ferene mentelmi ügyével kapcsolatosan terjeszti be a mentelmi bizottság jelentését. A mentelmi bizottság megvizsgálta a gyorsírói feljegyzésekből, hogy a nemzetgyűlés 1924 november 28 án tartott ülésén mik előzték meg az ülésteremben az elnöknek amaz intézkedését, hogy a fentebb nevezett képviselőket a teremből a palotaőrökkel eltávolították. A mentelmi bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a képviselők magatartása lehetetlenné tette a gyűlés folytatását. Az elnök intézkedése, amidőn nevezett képviselőket a palotaőrökkel eltávolíttatta, jogos volt. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és kimondotta, hogy Györki Imrének és 14 társának mentelmi jogát az elnök intézkedésével nem érte sérelem. Napirend szerint következett a lengyel köztársasággal kötött kereskedelmi szerződés becikkelyezése. A törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is hozzászólás nélkül elfogadták. Ezután az elnök javaslatára kimondotta a Ház, hogy legközelebbi ülését holnap, szombaton délelőtt 10 órakor tartja és annak napirendjére a ma elfogadott törvényjavaslatok harmadszori olvasását tűzi ki. A mai ülés háromnegyedkét órako rért véget. Wolffék Szegeden is agitálnak fővárosi uralmukért. Szeged, április ?. (Saját tudósítónktól.) Péntek délelőtt bekopogtatott a polgármesterhez a szegedi állami lőgimnázium természetrajz tanára, Mayer Márton, akinek nevét nem annyira a tanári katedráról ismeri, ha ismeri a város közönsége, mint inkább politikai működéséről. Természetes, hogy ez a politikai működés a fajvédelmi politika szolgálatában áll. Két okból is természetes. Az egyik okot Szabó Dezfeö talán olyanformán jelölné meg, hogy egy germán nevü tanártól mást, mint a wolfenaui Wolffok fajának védelmét, alig lehet várni. Ez az úgynevezett turáni-germán fajvédelem. A másik ok és magyarázat az, hogy Mayer Márton — köztisztviselő, könnyen védheti a fajt. Mayer Márton tanár ur egyébként arról is nevezetes, hogy egy izben, mint tanu, megtagadta az anyakönyvvezető előtt az anyakönyv aláirasát azzal, hogy a polgári házasság ellenkezik vallásos meggyőződésével. Mayer Márton szóval bekopogtatott a polgármesterhez, hogy valami sajtótermékre terjesztési engedélyt kérjen. Ez a sajtótermék nem volt más, mint a fővárosi Wolff-párt egyik agitációs plakátja. Az újságolvasó bizonyára tudja, hogy a fővárosban most dul a választási küzdelem a főváros uralmáért. A küzdelem kimenetele nem kétséges. A Wolffék uralma elmúlik, mint valami rossz álom. A Wolff párt természetesen az agitáció minden eszközét felhasználja, hogy elhárítsa valahogy az elhárithatatlant. Az a plakát, amelyet Mayer Márton tanár ur bemutatott a polgármesternek, szintén a Wolf-párt egyik választási plakátja volt. Öles betűkkel adja tudtára mindenkinek, akit nem is illet, hogy a szociáldemokrata párt ellenzi az iskolai hittantanítást, tehát a szociáldemokrata párt egy tagja sem állithatja magáról azt, hogy vallásos, ergo: ne szavazzatok szociáldemokrata városatyajelóltre. A polgármester elolvasta a plakátot, aztán csodálkozva nézett Mayer Mártonra. — Dehát Szegeden még nincs választás, mit akartok ezzel a plakáttal? — Föntről küldték, hogy ragasszuk ki mi is. — Mi célból ? — Hogy egyszerre kerüljön az ország minden városában nyilvánosságra. — Rendben van — mondta rövid elgondolkozás után a polgármester —, add be a plakátot az Iktatóba. A végzésről majd értesítést kapsz. Mayer Márton ezután eltávozott, hóna alatt vitte a plakátcsomót. A polgármester pedig, amikor érdeklődtünk a hozandó végzés tartalma felöl, ezeket mondotta: — Engedélyezem a kiragasztást. Nem tudom ugyan, mi értelme van ennek a plakátnak itt, Szegeden, de akinek sok fölösleges pénze van, szabadon költheti el plakátokra. Ha legközelebb a szociáldemokraták jönnek hozzám és engedélyt kérnek a „vélaszplakát* kiragasztására, amely azt mondja, hogy a vattás nem való az utcasarkokra, azt ís engedélyezem. Igy tehát Szegeden itt megindul a választási küzdelem a főváros városatya-mandátumaiért. De nincs semmi baj, nagy a csend ugy is Szegeden, már pedig tiszta sor, hogy ugy szép az élet, ha zajlik. Az állami bevetelek javulásától számol ba a főbiztos legújabb Jelentés*. Most jelent meg Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos X. februári jelentése, amely az állam jövedelmeinek növekedéséről számol be. A márciusi költsége őirányzat ugyanis e jelentés szerint 200 ezer aranykorona fölösleggel zárul. Igen kedvezően alakul! — a jelentés szerint — a lekötött jövedelmek februári bevételei, amely 21.3 millió aranykorona volt. Foglalkozik a jelentés a bankjegyforgalom, a Nemzeti Bank váltótárcájánek csökkenésével is és végül beszámol a külkereskedelmi forgalom alakulásáról is. A nemzetgyűlés elfogadta a in „Nem érte serelem Györki Imrének éa Budapest, április 3. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 óra után nyitotta meg Huszár Károly elnök. Napirend szerint következik a mezőgazdasági hitelre vonatkozó törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Csik József: Teljesen irreális az a felfogás, hogy a hitelakció folytán a földreform hiteligényei, a kisgazdák hiteligényei kielégítők legyenek. Ha tározati javaslatot nyújt be, amely szerint kéri a nemzetgyűlést, hogy utasítsa a kormányt a föld reform hiteligényeinek kielégítésére és idevonatkozóig a legrövidebb időn belül megfelelő törvényjavaslat benyújtására. A javaslatot nem fogadja el. Eckhardt Tibor: A javaslattal kapcsolatban csak az érdekli, hogy lesz-e a javaslatból pénz? A javaslatot nem fogadja el. Csizmadia András határozati javaslatot nyújt be az uzsorakölcsön megszüntetése tárgyában. A törvényjavaslatot elfogadja. A pénzügyminiszter beszéde. Miután szólásra senki sem jelentkezik, az elnök a vitát bezárja és Bud János pénzügyminiszter emelkedik szólásra: — Ma a földbirtok ott van a vilápiac versenyében az azelőtti nagy vámvédelemmel szemben. A föld érdekében rceg kell teremteni a hitelezési jogbiztonságot. Bizonyos, hogy nemcsak a hosszúlejáratú, de a rövidlejáratú hitelek szerzése is lehetséges Tiltakozik az ellen a felfogás ellen, mintha ez a javaslat a nagybirtok érdekeit szolgálná. A hitelbiztonság megteremtése éppúgy szolgálja a kis , mint a nagybirtok érdekeit. — A kamatot előre nem lehet megállapítani. A mai állapotok, amik a kamatra vonatkoznak,egye nesen tarthatatlanok. Ma is lehet látni 30—40 százalékos kamatot, ez pedig elpusztulását jelenti az egyes gazdasági alanyoknak. — Csizmadia határozati javaslatát nem fogadja el, a kamatkérdés rendezésére vonatkozólag annakidején törvényes intézkedéseket fognak tenni. Azt is mondották, hogy kizárólagos kedvezményt nyújt ez a javaslat bizonyos pénzintézeteknek. Ismételten hangsúlyozza, hogy monopóliumról szó sincs. A 17.000 szeres szorzószámnak, amely nem felel meg a gazdasági életnek, végre meg kell halnia. A javaslatot ismételten elfogadásra ajánlja. A nemzetgyűlés a javaslatot általánosságban elezőgazdasági hiteljavaslatot. tizennégy társanak mentelmi jogát." fogadja, a benyújtott határozati javaslatokat, még pedig Neubauer Ferenc, Csik József és Csizmadia András határozati javaslatát mellőzi. A részletes tárgyalás. Az első szakasznál Pallavicini György őrgróf szólal fel és az egész szakasz törlését ajánlja. Tegnap löbb napilapban megjelent Sir William Goodtól egy cikk. Sir William Good olyan kérdéssel foglalkozott, amely most törvényjavaslat formájában a nemzetgyűlés előtt fekszik. A legnagyobb tisztelettel van Anglia iránt, ahova életének legszebb emlékei fűzik, de Sir William Good nem képviseti Angliát, az angol kormányt. Mindenesetre idegen és idegen nyilatkozata a nemzetgyűlés előtt álló javaslatról, nem felel meg a nemzetközi szokásoknak. Konstatálni akarta ezt a tényt. Erödi Harrach Tihamár előadó stiláris módosítást ajánl. Beck Lajos nem szavazza meg Pallavicini határozati javaslatát, mert ez a törvényjavaslat egész struktúráját megbontaná. Bud János pénzügyminiszter: Igaza van Beck Lajosnak abban, hogy az 1. szakaszt Pallavicini indítványa alapján nem lehet elvetni, mert ez hatálytalanná tenné az egész törvényt. Megjegyzi, hogy szerinte más intézet is kaphat idővel jogot záloglevelek kibocsátására. Ami Sir William Goodra vonatkozó megjegyzést illeti, az ő sze replése egyáltalán jelent beevatkozást Magyarország belügyeibe, egyszerűen Magyarország egyik barátjának jóindulatu segítségéről van szó. A Ház ezután Pallavicini javaslatának elvetésével az elsö szakaszt elfogadta. Pesthy Pál igazságügyminiszter hangsúlyozza, hogy a földreformtörvény egyáltalán nem ellentétes a tárgyalás alatt levő szakasszal. A 12. szakaszt Erödi Harrach Tihamér módosításával, a 13—18. szakaszokat változatlanul, a 19. szakaszt Ivádi Béla módosításával, a többi szakaszokat változatlanul fogadták el, s ezzel a javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben is megszavazták. Györki és társainak mentelmi ügye. Nánássy Andor, a mentelmi bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését Vanczák János 11 'j rendbeli, Bozsik Pál kétrendbeli, továbbá Szabó