Szeged, 1925. április (6. évfolyam, 74-77. szám)

1925-04-03 / 76. szám

694 SZEGED 1925 április 2. mert ö sokkil autokratább, semhogy bibáit beismerné. De mi sem várható tölr, hogy az általa is elismert elvből levonná a következtetést és ö maga is távozna a politikai életből, amelybea a középutas pslitikának komoly tzerepe nem lehet, a Jobb- éi baloldali pártok kflzdelne fogja eldönteni a sorsát A mezőgazdasági hiteljavaslat. Sürgős Interpelláció a kisgazdák hitele érdekében. Budapest, április 2. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy Görgey István az OKH által a szőlősgazdáknak nyuj andó hi el ügyében sürgős interpeliác óra kért és kapott engedélyt. Naphend előtt gróf Klebelsberg Kunó kulmszminiszter szólalt fel. Bej-lenti, nogy ismét egy nagy nemzeti ereklye került vissza az országba és egyúttal a nemzet tulajdonába az Apponyikönyvtár és az Ehrenfeld-kódex megszerzése után. A harmadik olyan esemény ez nemzeti kulturális ér ékállományunk történelmében, ame y felemel, nemzeni létünk súlyos küzdelmei közt vigaszta', II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek Mdnyokt Ádám áltat festett arcképit, amely a szász királyt család tulajdona volt, szerezte meg is ajdndikozta a Szépművészeti Muzeumnak jánoshalmi Nemes Marcel kir. tanácsos, hírneves műértő és gyűjtő, a Nemzett Muzeum régi és nagyérdemű adományozója. M íny okinak ez a képe az, amely II. Rákóczi Ferenc arcvonásait a nemzet köztudatába bevitte. Erről ismerik öt magyarjaink és népünk, amelynek szivét Rá kóczi meghódította. A történelmi nagyértékén és ereklyeszerü becsén kivQl a magyar művészet történelmi szempontjából is elsőrangú f >n tosságu ez a kép, amey Mányokinak legjobb alkotása. A kép eddig a Drezda melleti Tassenburgban rejtőzött és nálunk csak reprodukciói terjedtek el, amelyek szintén másolatról készültek. Azzal, hogy Nemes Marcel ezen képet megszerezte hazájának, elévülhete len érdemeket szerzet és kiérdemelte a nemzet hálás köszö netét, amelyet a nemzetgyűlésből meleg köszönettel kQldünk neki. (Lelkes éljenzés és taps.) Ezután harmadszori olvasásban is elfogadták a fővárosi túrvény kiegészítéséről szóló javaslatot, majd áttértek a mezőgazdasági hitelről fzóló törvényjavaslat tárgyalására, amelynél Neubauer Ferenc szólalt fel. Mindenekelőtt megállapítja, hogy a törvényjavaslat egyá talában nem étini lényegében a földreform végrehajtását. mert itt külön fórum intézkedik a törvény végrehajtásinál, amely a földreformot, inézi. Csak aton tekintetben van aggálya, hogy nagy tömegben fognak majd a kérelmek megindulni a földbirlokrendezö bírósághoz, amely megint csak lassítani és hosszabbítani fogja a föld birtokrendező biróság működését. Ezutáii Beck Lajos szólalt fel. Ráxuat a mezőgazdasági hitel nigy fontosságára és bi>v>% báztatjí, hogy a kormány mostanáig halasztotta ennek a kérdésnek megoldását. Kijelenti, hogy a magyar nagy- és középbirtok felélt! és elspekulálta az utolsó 10 év nagy konjunkturális hasznait és birtokába alig fektetett be valamit. Véleménye szerint a kormánynak gazdasági és beruházási programmal elejét kellett volna venni ennek a pusztulásnak. Felhívja a kormányt, erősítse meg az altruista alapjn szervezett hitelszövetkezeteket. Végül annak a nétetének ai kifejezést, ho.jy a javaslatban tervezett hitelügyletek nem egyebek a pénzügyi szindikátusnak adott monopóliumnál és ezért a javaslatot nem fogadja el. Pallavicini Qyörgy őrgróf örömmel üdvözli a javaslatot és azi e fogadja, bir a jelzáiogleve'ek biztosításáról szóló rendelIsezésekel nem tartja helyesnek. A részletes tárgyalás során az elsö szakasz törlését fogja indítványozni. Kiss Menyhért azt állítja, hogy a törvény elfogad isa eseién a földreform eljárása meg fog akadni. A javaslatot nem fogadja el. Az elnök ezulán félbeszakítja a vitát és napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülés péntek délelőtt lesz a m&i napirenddel. Etuláa Görgey István terjeszti elő aürgős Interpellációját, amelyben kérdezi, hogy hajlandó-e a pénzügyminiszter az OKH-nál odabatni, hogy a szőlősgazdáknak a kilátásba helyezett szőlő megmunkálási hitelt alacsonyabb kamatláb mellett folyósítsa. Bud János .pénzügyminiszter azonnal válaszol az interpellációra. — A mai beszédekből — mondotta — kicsendül az az észrevétel, mintha a kormány a mezőgazdasági hitellel kapcsolatban nem törddnék a kisexistenciákkal. Tiltakozik ez ellen a beállítás elten. Mindig örömmel sietett a kisgazdatársadalom segi ségére és meg fogja ezt tenni a jövőben is Nem tudja, hogy történhet meg, mikor az OKH a kormány utján jut hozzá ilyen pénzekhez, hogy a pénzt ilyen magas kamatláb mellett továbbítja, mikor épp n a szőlőbirtokosok vannak a leglehetetlenebb helyzetben. A maga rés érői a legmesszebbmenő befolyást, fogja érvényesíteni e tekintetben, mert itt rendet kell teremteni akármelyik irányban, mert ma a gazdasági élet nem bírja ezt a túlzott kamatot. (Taps és éljenzés.) Az interpelláló képvise'ő és a Ház a választ tudomásul veszi és ezzel az ülés félhárom órakor véget ért. A dorozsmai főszolgabíró egynapi elzárást igért Szeged város tanácsának. Szeged, április 2. (Saját tadósitónktól.) Nemrégen történt, hogy a tanács megneheztelt néhány szegedi hivatalra, mert azok átirataiból elmaradt a szokásos és kötelező hivatalos udvariasság. A tanács észrevette ezt a hiányt és udvarias formák között, de teljes komolysággal felkérte az udvariatlan közhivatalokat, hogy a jövőben lehetőleg tartsák be a régi formákat és ne ugy érintkezzenek a város tanácsával, mintha alájuk rendelt végrehajtó szervükkel érintkeznének. A tanácsnak minden bizonnyal igazsága volt, hiszen szükséges, kell, hogy a város érdekében a tekintélyt minden vonalon megőrizze és biztosítsa. A dorozsmai főszolgabíró most ismét alkalmat adott a város hatóságának arra, hogy tekintélyének védelméért sikraszálljon, még pedig sokkal komolyabb alkalmat, amennyiben még az udvariatlanság kereteit is túllépte. Az eset mögött szándékosságot nem lehet föltételezni, sokkal való szinübb, hogy félreértésről van szó, olyan félreértésről, amelynek szülőoka a blankettázó bürokratizmus. A város hatósága azonban nem veheti jigyelembe ezeket a föltevéseket, amelyek a megtörtént furcsaságot legfeljebb magyarázzák és enyhítik, de meg nem történtté semmiesetre sem tehetik. A dorozsmai főszolgabíró, helyesebben a főszolgabíró hivatala, amelynek működéséért azonban kifelé még is csak a főszolgabíró a felelős, azzal fenyegette meg a város tanácsát, hogy abban az esetben, ha bizonyos rendelkezését záros határiáőn belül nem hajtja végre, egynapi elzárással fogja megbüntetni. A szabadságvesztés természetesen megfelelő pénzbirsággal is megváliható. Az eset egyébként a legbürokratikusabb esetek közé tartozik. Dorozsma község elöljárósága valami mezőrendöri kihágás miatt pénzbirsággal sújtott egy Farkas András nevü szegedi gazdát, aki azonban elmulasztotta a birság megfizetését. A főszolgabíróhoz kerültek igy az iratok, aki annak idején szabályszerű átiratban felkérte Szeged város hatóságát, hogy hajtsa be Farkas Andrástól a bírságot. A város hatósága a dorozsmai főszolgabíró kivánságát eddig még nem teljesíthette. Hogy miért nem, az nem tartozik a kérdéshez, valószínűleg komoly akadályok merültek fel. Dorozsma község elöljárósága érdeklődhetett a behajtási folyamat stádiuma iránt a főszolgabírónál, aki most elküldte a tanácsnak nevezetes átiratát. Bokor Pál polgármesterhelyettes a csütörtöki tanácsülésen tett jelentést a főszolgabíró fenyegető felhívásáról. A tanács nem vette tragikusan a dolgot, sőt a bejelentés meglehetős áerüs vitát keltett. — Már most ki üli le ezt az egy napot ? — kérdezte Bokor Pál. — En ugy vélem, hogy a tanács legfiatalabb tagját illeti ez a megtiszteltetés. Mi, öregek, ültünk már eleget. Szendrey Jenő, úgyis mint legfiatalabb, hevesen tiltakozott a kitüntetés ellen. — Az öregek közül ülje le inkább valaki — mondotta — mi, fiatalok, még nem vágyunk pihenésre, az öregek ugy is sokat dolgoztak már, rájuk fér az egynapi szieszta. — Ülje le a polgármester — ajánlotta valaki —, ő a város feje, aztán most ugy sincs itthon, majd csak akkor veszi észre, amikor érte jönnek a főszolgabíró ur csendőrei. — Ne bántsuk! — védelmezte gazdáját Rack Lipót —, nagyon szivére venné szegény. Ruházzuk át a megtiszteltetést inkább Scultéty Sándor főszámvevőre, ő a legerősebb köztünk, meg se látszik majd rajta. Legalább kialussza magát egyszer, nem kell már négy órakor a husszékben lennie. A tanács végül is ugy határozott, hogy megvárja a polgármestert ezzel a kényes kérdéssel. Kialakult egyébként az a föltevés, hogy a város olyan blankettát kapott, amellyel a főszolgabíró gyorsabb ügy intézésre szokta serkenteni az alája rendelt községi jegyzőket. Szeged város hatóságának a dorozsmai főszolgabíró nem fölöttes hatósága, így nem utasíthatja semmire, legfeljebb megkérheti és ha nincs megelégedve valamivel, a belügyminiszterhez fordulhat panaszával, de saját hatáskörében soha semcsukhatja le, de még meg sem fenyegetheti a lecsukással. A tanácsülés után felkerestük Tsachler Endre főjegyzőt, a régi „esetek" ismerőjét, hogy megtudakoljuk tőle — van e precedens a dorozsmai főszolgabíró eljárására ? — Hasonló eset — tudomásom szerint — még sohasem fordult elő, mondotta a főjegyző, de az megtörtént már többször, hogy a várost megbírságolták, de jog- és szabályszerűen bírságolták meg. Az öreg Pálfy Ferenc polgármestert sokszor citálta maga elé Koczor János és hiába tiltakozott teljes hivatalfőnöki tekintéllyel a .kíméletlen és illetlen eljárás ellen*, Koczor biró szabályosan kirótta rá az egy és két forintos bírságokat. Lehet, hogy ezzel akarta dokumentálni birói pártatlanságát és hogy mindegy neki, ki követte el a kihágást, még ha saját hivatali gazdája, a polgármester, illetve a város követte is el. Ezek a bírságok rendszerint a város ház-, vagy telektulajdonosi mivoltából származtak. Koczor biró jelentést kapott, hogy ebben az utcában, ilyen számú ház előtt nem takarította el a tulajdonos a havat, vagy nem javíttatta ki a járdát. — Meg köll idézni a kihágó háziurat — adta ki a szigorú parancsot. — Az irnok kinyomozta, hogy ki a kérdéses ház tulajdonosa. Ha a város volt, akkor a polgármester kapott idézőt a tárgyalásra. Az itélet kihirdetése után már aprehendálhatott, de akárhogyan aprehendált is, a bírságot le kellett szurkolni. Furcsának, elég furcsa volt ez is, hiszen a várost egy városi hivatalnok itélte el, de legalább szabályosan, mert joga volt hozzá, magától a várostól kapta a jogot, de a dorozsmai főszolgabíró eljárása sokkal furcsább. A tanács a polgármester hazaérkezése után valószínűleg udvarias átiratban figyelmezteti majd a főszolgabírót, hogy meddig tart és kikre terjed ki bírságoló hatásköre és hogy a város tanácsa kivül esik már ezen a körön. m. L JVUWW^^^W^^^M^W Fölmentették a >Világ* két munkatársát a Bársony-klinikai kaland ügyében. Budapest, április 2. A mult év szeptemberében a Világ három munkatársa megjelent a Bársony-klinikán, ahol az egyik tanársegéddel akarlak beszélni. Az újságírók engedély nélkül bementek a szülészeti klinika egyik termébe és ugyancsak engedély nélkül hallgattak ki egyes betegeket. A rektori hivatal ezért a kultuszminisztérium utján magánlaksértés miatt telt feljelentést a Világ munkatársai ellen. Az ügyet csütörtök délelőtt tárgyalták a budapesti büntető járásbíróságon dr. Csépay biró előtt s vádlottakként a Világ két munkatársa : Lövik Károly és Rab Gusztáv szerepeltek. A biróság előbb Lövik Károlyt hallgatta ki, aki elmondta, hogy öt annak idején Zalán Rezső magánhivatalnok felkereste, aki előadta, hogy felesége a klinikán fekszik betegen s kezelőorvosa, Gombos tanársegéd oly durván lépte ki kezéből egy izben a Világ egy példányát, hogy az asszony állapota olyannyira súlyosbodott, hogy a klinikáról el kellett távolítani. Ezután Rab Gusztáv kihallgatása következett, aki ugyanilyen értelemben tett vallomást. Az ugyancsak kihallgatott dr. Raisz Dezső és dr. Gombos Béla tanársegédek megerősítették a vádnak azt a pontját, hogy Lövik detektivnek adta ki magát. Bársony professzor megjegyezte, hogy nem engedhette meg, hogy a szülő nők újságot olvassanak. Sándor László védőbeszéde után Bársony professzor kér szót és utal arra, hogy a följelentést megelőzően a tudományegyetem büntetőjogi professzorával, dr. Doleschal Alfréddal e tárgyban több izben folytatott értekezést és éppen az ő tinácsára adták be magánlaksértés cimén a följelentést. Ezután a vádlottak utaltak arra, hogy ha Bársony professzor ellenük sajtópört indit, most is hajlandók vállalni a felelősséget. Dr. Csépay büntetőbiró kihirdette a járásbíróság Ítéletét, amely szerint a vádlottakat a vád és következményei alól fölmenti azzal az Indokolással, hogy a klinika épülete nem tekinthető helyiségnek, amelyet a törvény a vádbeli paragrafussal védeni akar.