Szeged, 1925. április (6. évfolyam, 74-77. szám)

1925-04-03 / 76. szám

t«2.f> április 1. SZEGED 695 84 napja van kitiltva az utcáról a Szeged! Kétmilliárdos passzívával csütörtökön kényszeregyezséget kért a Schorr Ottó cég. Hatvan vagon boron négymilliárdot vesztett. — 40 százalékot ajánlott föl. Szeged, április 2. (Sajdt tudósítónktól) A legutolsó betekben egymást érték a gazdasági élet legsúlyosabb napjai, beteken keresztül alij volt olyan nap, amikor négy-ót elismert és rég kereskedelmi vállalat ne kért volna csódónkivQI kénysieregyezséget a szegedi törvényszéktől, legutolsó napokban ezzel szemben mintha kissé enyhalt volna ez a már szinte általános epidémiává váló krízis és ezekben a napokban a kényszeregyezségi krónikák kissé megenyhültek A kevesebb számú uj fizetésképtelenség azon ban kordnstem jelenti az általános gazdasági is hitelkrlzis megszünisit. A helyzet kissé eny hűlt, azonban még mindig egymást kövelik olyan cégek fizetésképtelenségei, amelyekei éve ken át a legjobbak és legelsők kőzött emlegettek. Az általános gazdasági krízis legújabb szegedi áldozata Schorr Ottó mindenlltt ismert bor is pálinka cige, amely hosszú kisirletezis is áthidalási munka után több mint kitmilliárd passzívával kinytelen vtlt csődönkivüli kényszeregyezsiget kirni. A Schorr-cég körülbelül husz éve működik Slegeden, amikor is mindig az egyik legjelentősebb tényezője volt a szegedi borpiacnak. Raktárában állandóan hat-hétezer hektoliter bor állott és igy ipen kiterjedt flzle körrel rendelkezett nemcsak Szegeden és a Délvidéken, hanem Pesten is, söt igen nagy tételekben cxporiált külföldre ii. A legutolsó években még növelte a cég üzletkörét, amelyhez hozzájárult még a szesz-, illetve pálinkaüzem is. A cég, hogy részint belföldi, részint exportüzleteinek — amelyeket éveken keresztül tartóit — eleget legyen, az elmúlt Ívben jó korán, mig a tavaszi hónapokban nagymennyiségű btrt vásárait kiszpinzben a termelőktől. Mivel pedig a szőlőre tavaly rossz napok tártak, a bor ára alaposan magasra szökkent, söt tariani lehetett attól, bogy még magasabb árnivót ér el a téli hónapokban. Ezzel szemben — mint ismeretes — nihány hónap előtt bekövetkezett a nagyarányú borkrlzis, amikor szinte 40—50 százalékot estek az árak. Közvetve ezután ez a krízis okozta a Scharr-cig tlzetiskiptelensigit is ehhez a krízishez mig hazzájárult az általánas hitelválság. Még tavaly ugyanis körülbelül ezerötszáz hektoliter pusztamérgest finom csemegebort vett a Schorr-cég, olyan bort, amely nemesik hogy exportképes, de a tokaival együtt szokták emlegetni. Ezt a bari literenkint (ab tanya) 14.000 karanáirt vásáralták, ehhez hozzájárult még literenkint ezer korona fuvarbér, ugv hogy a kamatokkal együtt ez az ár 17—18.000 koronára emelkedett fel. Ennek a bornak ára a krizis alatt nyolc-kilencezer koronára esett vissza. Igy ezen az egy tételen a cég körülbelül másfélmilliárdot vesztett. Scharr Ottó másfajta borokat is vásárolt igen nagy mennyiségben, literenkint 12—13.000 koronáért, alyan barakat, amelyeknek ára ma már nem több 6—7000 koronánál. Igy ennél is jelentős összegeket vesii ett el, mivel nem tudta a bort tartani, hanem a bitelkrizis miatt azonnal el kellett adai akkor, amikor a bor a mé ypontokon mozgott. Ez a cég ugyanis állandóan összeköt etésben állott néhány ismert szegedi bankintézettel, amelyek riszben a hitelválság, riszben a borpiac krizisinek kezdetekar szinte egyszerre fölmandattdk a hiteleket. Schorr O.tónak ekkor több mint kétmilliárd banktartozása volt. Hogy pénzt szerezzen, igy piacra kellett dobnia a drágán vett borát, majd amikor a bankokat kielégítette, előállottak azok a kereskedők, akikkel a Schorr-cég állandó összeköttetésben állott és momentán nagyobb összegekkel tartozott az üzletekből kifolyólag. November óta igy kinytelen valt mintegy hatmttltdrdat kifizetni. Pinzzi tette hatvan vagan barát, amelynek irtike kilencmilliótdat tett ki szeptemberben is ötmilliárdirt kelleti eladnia. Miután még ezzel sem tudta kielégíteni összes hitelezőit — amiről már hetekkel ezelőtt bestéitek —, csütörtökön dilelőtt Scharr Ottó a szegedi törvénysziktől a kii y szer egy ezsig megnyitását kirte. Körülbelül kitmilliárdra tehető az az összeg, amivel a dg mig mindig tariazik. Értesülésünk szerint a kényszeregyezséggel a szegedi piac nincsen irlntve, mivel Schorr legnagyobbrészt fővárosi és vidéki termelőknek és kereskedőknek tartozik. A cég kérvényében — mint a Szeged munkatársa értesül — 40 százalikat ajánlati fii a hitelezőknek, akikkel a bikis tárgyalások sarán nem tadatt megegyezni. A jelek uennt ez a kvóta az egyezségi tárgyalások során legalább hatvan százalikig fog emelkedni, mivel Scharr Ottó raktárának irtike mig ma is többet tesz ki egymilliárdnál. (v. gy. H népjóléti miniszter rendezni és fejleszteni akarja a kórházat. Szeged, április 2. (Saját tudósitónktóL) A népjóléti! minisztérium munkássága, fennállása óta, leginkább adminisztratív teendőkben metült ki, ezen túlmenő olyan munkát, mellyel a nép jólétét gondozta volna, alig, vagy egyáltalán nem fejlett ki. Most azonban egy leirat érkezett a népjóléti miniszterid a vátosi közkórház igazgutójáhoj, amelynek tartalmából és abtől, hogy a leiratot megküldték valamennyi köz- és nyilvános jellegű kórház igazgatóságánrk, arra következtetünk, miszerint a kormány végre rászánta magát legalább egy kotr oly és mélyreható szociális reformra. A leirataik fokozott jelentősége van Szegeden, ahol egy gyönge áramlstocska hónapok óta mesterkedik azon, bogy livégezze a kórházunka , amely pedig minden helyi és országos viszonylatban pedánsan és példásan vezetett intéiményünk. Nem akarjuk túlozni a népjóléti miniszter leiratát, annyit azonban minden olvasni tudó ember megállapíthat belőle, hogy a minisztériumban — szemben a már említett hrlyi áramlatocskával — gyökeres reformokat kiszitenek elö, amelyek célja a kórházak financiális helyzetének véglrges rendezése, a legszükségesebb felszerelési cikkek pót lát a és a modern gyógyításhoz szükséges eszközökkel való felszerelése. Ezeken a nagyon helyes terveken kívül, ugy látszik, azzal a gondolattal is foglalkozik a népjóléti minisztérium, bogy dllamsegilyben riszestti azokat a kórházfenntartó varosokat, amelyek valamilyen uj ipitkezést, vagy átalakítási munkát vettek, illetőleg vesznek tervbe. Meggyőződésünk, bogy a kórháztól való szabadulás teljesen éithetetlen és egészen torz gondolatát reg elejtette minden számbavehetö komoly faktor. A mostani leirat után azonban az eseményekre és kulisszamögötti moigolódásokra kíváncsian figyelő közvélemény feszült érdeklődéssel fogja várni, hogy az orvosi vezetés és ellátás dolgában országszerte elsőrendűnek elismert kórházunk fölszerelésének tökéletesítése, esetleg átilakitása, vagy újjáépítése érdekében tapasztaliiiló lesz-e olyan kitartó csökönyösség, mint a város c nagy erkölcsi és anyagi javának föláldozásával kapcsolatos gondolat ébrentartása körű*. Hiszszűk, hogy a tanács megragidja a kínálkozó pompás alkalmat és összeköttetéseinek, meg egész energiájának falbavetésével azon lesz, hogy e minden látszat szerint országos jellegű szcciális akcióból a városi közkórház elsőrendű orvosi karához méltó fölszereléssel, végleg biztosított jövendő ve', esetleg újjáépülve kerüljön k*. A népjóléti miniszter szószerinti leirata egyébként a következő: Valamennyi köz- is nyilvános jellegű kórház igazgatójának. Tájékozódást akarván szerezni az ország valamennyi kórházának jelenlegi anyagi helyzetéről, felhívom Igazgató urat, hogy 8 napon belül okvetlenül tegyen hozzám a következőkről jelentést: 1. Mennyi a kórháznak ezidőszerint az az adóssága, mely az ápolási dijak elégtelenség* folytán állott elő? Ez adósságba az általam adott előleg nem számítandó bele. 2 Mennyire tehető az az összeg, mely a legszükségesebb felszerelési cikkek (fehérnemű stb.) pótlására szükséges volna? 3. Milyen összeg szükségeltetnék műszerek beszerzésére? Esetleg Röntgen, mikroskop, laboritorium stb. költségeire. 4. Van-e tervbevéve valamilyen uj ipitkezis, vagy átalakítási munkálat? Mik azok? Mennyi volna a teljes összeg is ehhez menynyivel járul hozzá a kórházfennlarió, illetőleg mennyi államsegély tginyeltetnik ? Halálra ítélték Madár Antalt, aki két huszárral fölakasztatta Nahaj József közhuszárt. Két-két évi súlyos börtönt kapott a két husiár. Debrecen, április 2. A debreceni hadbíróság Török Albert őrnagy elnöklete alatt ma kezdte tárgyalni Nahaj József huszár gyilkosainak pőrét. Madár Antal őrvezető, Cs. Szabó Sándor és Szabó István huszárok Dinek a vádlottak padján. A tárgyalás előtt a tárgyalásvezető felhívja az orvosszakértőket, hogy a tárgyalás menetét kisérjék figyelemmel, mert a tárgyalás végén meg fogja kérdezni, hogy nincs-e kétség a vádlottak beszámithatósága tekintetében. Elsőnek Madár Antal őrvezetőt hallgatja ki a biróság. A vádirat ismertetése folyamán a vádlottak kijelentik, hogy a vádat megértették és bűnösnek érzik magukat. — Március 4-én — kezdi vallomását Madár — a vasúti állomáson megláttam Nahaj József huszárt, akitől megkérdeztem, hogy hova megy. Nahaj azt mondta, hogy családjához utazik és ezzel futni kezdett. Én utána szaladtam és bekísértem a laktanyába. Nahaj útközben azt mondta, hogy senki sem köteles a hazát szolgálni és csak az katona, aki bolond. Mikor Nahajt a kaszárnyába vittem, fölkerestem a két Szabót, akik két óráig voltak kikötve Nahaj szökése miatt. Meg(érdeztem tőlük, hogy mit csinálnának Nahajjal, ha most a kezükbe kerülne. A két huszár azt mondta, hogy nem tudják. Én megmondom — válaszoltam nekik —, — én felakasztatom öt. írre átadtam a fegyvertisztogatózsinórt Cs. Szabó Sándornak és hurokra kötöttem. A két huszár eleinte vonakodott parancsomnak eleget tenni és csak akkor indultak velem a szénapadlásra, mikor halállal fenyegettem őket. Mikor a szénapadlásra értünk, Cs. Szabó Sándor megragadta Nahaj karját, Szabó István a nyakára akasztotta a hurkot és igy felköltötték a gerendára. Később gyufát gyújtottam és láttam, hogy Nahaj meghalt. — Nem akartam, hogy az egész legénység tudón a dologról, először azt mondtam, hogy Nahaj öngyilkos lett. Az elnök megkérdezi a vádlottól, vájjon nem az volt-e a célja, hogy megijessze Nahajt, mire a vádlott a következőket feleli: — Nem, nem ez volt a célom. Azt akartam, hogy addig lógjon, amig meg nem hal. Madár ezután elmondja, hogy Nahaj csendesen viselkedett és csak akkor kezdett ellenkezni, mikor már a nyakára akasztották a hurkot. A biróság most Cs. Szabó Sándor kihallgatását krzdi meg. Cs. Szabó elmondja, hogy éjszaka az őrvezető felköltötte őket és a következőket mondotta : — Itt van az a kommunista Nahaj, aki miatt titeket is kikötöttek, rögtön akasszátok fel. Ha meg nem teszitek, akkor majd veletek végzek. A kivégzés részleteit különben ugyanugy adja elö, mint Madár Antal. A tárgyalásvezető megkérdezi, liogy hatással volt-e a kaszárnyában Nahaj fegyelmezetlen viselkedése, mire a vádlott elmondja, hogy ő is megszökött Nahaj biztatására. Ezután elmon.ija a vádlott, hogy az őrvezető erőszakos természetű ember volt és többször megpofozta alárendeltjeit.