Szeged, 1925. április (6. évfolyam, 74-77. szám)

1925-04-03 / 76. szám

Egy Mám ára 2000 korona Szerkesztőség: 0«tt Ferencutca 1 (fóreáttskolávml nemtan). Teleion 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár is legyiroda: Dugonics-tér 11. Teleion 306. Nyomda: Petőfi Sándor- sugárut 1. Telelőn 16-34. ElOlizetési árak: Egy htaapra helyben 40000, Budap •itaa tt vidéken 45000 kor. Hirdetési árak: Félhasábon I mm. 500, t hasábon 1000 kor. SzOvegkOzt 50 százalékkal drágább. Apróblrdetéa tii szóig 2000, jeligés 3000] kor. SzOvcgkOzti közlemények soronként 10.000, család] értesítés JO.OOO. Nyilttér és gyási jelentés 100 «/0-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 április 3, PENTEK. 76-ik szám. Emlék és remény. Szabó Dezsőnek kellett Szegedre jönnie, hogy ez a nagy, nemtörődöm város megint fölfed-zze a maga szépségeit. Az elsodort fala hatalmis magyar költője harsogta ei a Tisza-szálló nigy* termében Szeged dicséretét éi az alvó város újra felébredt egy kissé, legalább is a másik oldalira fordult és lehet, hogy tovább fcg álmodni nagyságáról és diciöiégéről. Mennyi rejtett érték, mennyi titokzatos lehetőség kallódik él szunnyad itt a T sz? szögén, a helyen, ahol minden valószínűség és történeti emlék szerint Attila király palotája emelkedett az égnek, ahol Ajtony veiér az ő»i hit utolsó föllángoláiát és ellenállását sjito'ta, ahol századokon keresztül pihent és hallgatott a história, talán a jövő századokra őrizve ennek a televény talajnak, ennek a termékeny népnek erejét és szellemét ? Szegednek alig van múltja és ami múltja van, arra se igen akar és nen is igen tud etlékezni. Az urbanltds ciak biztató keidet itten, a régi Szegedet elmosta a nagy viz és az uj Szegedet megakasztotta és megtorpantotta a nagy világégés. Hányan tudnak arról e városban, bogy Ulászló király a szegedi templomban esküdött hfi léget a töröknek, hogy Dózsa Oyörgy feje az alsóvárosi régi temető hantjai alatt álmodik tovább a népszabadságról, hogy az ejyié*es Olaszország hősei a szegedi vár ka: a Tatáiban raboskodtak ai osztrák hatalom jóvoltából, mig Kossuth Lajos szava föl nem hozta őket a nsp világára éi el nem vitte őket Buda ostromára ? Dugonics Andrásnak, a nemzeti lélek első tflzes ébresztőjének a neve fogalom, hiszen Szeged irodalmi társasága őrzi, de jelentőiénél alig ismerik és már Mikszáth, Qárdonyi, Tömörkény neve is kezd kihullani az eleven emlékezetből. lae, most bontogatják az ősi Szent Demetertemplom tornyát és c*ak most jöttek rá, hogy ez a torony a belsejében micsoda réges-régi emléket rejteget, talán a legrégibb megmaradt monumentuma iz Árpádok idejének. Most persze tanácstalanul állanak a hatóságok és illetékesek : mit tegyenek vele ? Minden valószínűség amellett szól, hogy ebben a templomban eseti Ulászló hires történeti eskűvése és a csonka torony a maga öti egyszerűségével, komoly nemességével valóban nem érdemelné meg, hogy az örök enyészet csákány ütése i végezzenek vele, hiszen tok százados kövei dacára, vigy éppen azért, sokkal lűlömb, méltóságosabb és artisztikusabb, mint a hittelen és stílustalan újkor annyi kérkedő éi mondvacsinált alkotása. Egy nagy némel filozófus a lángészt emlékezésnek nevezi és bizonyos, hogy egy vátos géniusza abban nyilatkozik meg, mennyire nem felejti el és mennyire becsű i meg a maga múltját. A mult a jövő alapja és fundamentum nélkül nem érdemes építkezni. Nem mondjuk mi azt egy szóval se, hogy a multat kívánjuk vissza, — hiszen elég botorul és reménytelenül csinálják ezt mostanság minálunk éppen elegen, — de igenis, a mult értékeit és szépségeit meg kell becsülni és nem kell elkallódásra itélni. Mert éppen a mai Szeged az, amelyik n?gyon sokat és sok okosat tanulhatna múltjából. Ez a város minden időkben az egyetértés és szorgalom, összetartás és békességes munka városa volt. Itt mindig megbecsülték és szívesen fogadták az», aki e nagy civitás javára és hasznára, fölvirágzásári és dicsö ségére do gozni és alkotni jMt és ez az erény és ez a hagyomány tette naggyá erőssé, széppé és boldoggá a régi S< egedet. Es ez az erény, ei a hagyomány telte lehetővé, hogy a nagy viz katasztrófája után rövidesen föltámadt hullámsír jébM az Aljöld legszebbik leánya és paloták és körutak sora emelkedett, egy modern város képe tükröződött a Tisza siöke habjaiban. Szép város, nagy város, a jövő városa Szeged, csak végre-valahára maga is teljes tudatára eszméljen hivatásának, küldetésének, csak végre valahára maga is meglássa magát öntu data világos tükrében és anait a mutt ráhagy tt, amit a jelen parancsol és a jövó e vár tőle: maga is akarja és érezze és ne maradjon meg a puszta akarásnál. Tőbb kultura termelése a paprika és a buza mellett és akkor Szeged nem csupán szebb lesz, mint volt, hanem valóban az ország nemze i fővárosa lesz, amelyte minden égi és földi jelek eljegyezték. Az angol együttműködés a Nemzetek Szövetségében. London, április 2. Egy késő este közölt jelentés szerint Austen Chamberlain külügyi államtitkár kedden egy magányos társaságban tartott beszédében a következőket mondotta: — Őszinte hive vagyok a Nemzetek Szövetségének és nagy bizalmam van annak jövőjében. A Nemzetek Szövetségének a nemzetekben bizalmat kellene kelteni és céltudatos munkát kellene fordítani arra, hogy minden nemzet a Nemzetek Szövetsége tagjáva váljon. Iiyen módon a szövetség egyre nagyobb erővel léphetne fel. Lord Grey beszélt ezután, aki kifejtette, hogy az 1870. évi haboru után a győztesek hármasszövetséget kötöttek a legyőzöttek ellen és ebben gyö keredzett a világháború csirája. Ha a világháború győztesei hasonló rendszert követnek a legyőzöttekkel szemben, ugy az idők folyamán ennek ugyanaz lesz a következménye. Angliának nem szabad az elkülönítés politikáját űzni, mert nem lesz biztos hely?ete, amig nagy szomszédai biztonságát nem teremti meg. Ha ő jól értette meg Chamberlaint, ugy Chainberlainnak is az a véleménye, hogy most kínálkozik lehetőség arra, hogy ezeket az előfeltételeket megteremtsék. Végül örömének adott kifejezést afelett, hogy a mostani kormánynak szándékában van gyakorlatilag együtt működni a Nemzetek Szövetségével és oly lépést megtenni, amely esetleg nemzetközi politikára vezet és olyan mindenkire kiterjedő elvet érlel meg teljesedése, amely mindezideig nem kínálkozott. Szilágyi Lajos beszédében választójogot követelt minden 24 éves nőnek Budapest, április 2. A nemzetgyűlés választójogi bizottsága Kállay Tibor elnökletével ma délelőtt folytatta a választójogi javaslat tárgyalását. A második szakasznál, amely a nők választójogáról intézkedik, Szilágyi Lajos volt az első szónok, aki összehasonlította a Friedrich féle rendelet intézkedéseit a Bethlen-féle 1922. évi javalattal, majd pedig Bethlen választójogi rendeletével. Megállapította, hogy a nők választójoga tekintetében is visszaesés van. A Friedrich rendeletben 24. év volt a korhatár, mig 1922 ben a korhatárt a Bethlen-kormány 30 évre emelte fel és ez a mostani javaslatban is igy maradt. Kétségtelen, hogy itt határozott visszaesés van. Nem tudni, milyen tapasztalatok kényszeritik erre a miniszterelnököt Az eddig megválasztott két nöi képviselő parlamenti tevékenysége országszerte feltűnést és élénk visszhangot keltett. Nem érthető ez a szűkités azért aetn, mert a nők választójoga a kereszténység érdekeivel a legszorosabban egybevág. Mindazok, akik a nők választójogát szükitik, a keresztény álláspontot gyöngítik. A miniszterelnök ur által előterjesztett törvényjavaslat kétségtelenül az összes zsidónőket választójogban részesiti, mig az 1922 óta kiszorított és a most kiszorítandó nők legnagyobb része a keresztény nők közül való. A nők hivatkozhatnak arra, hogy Európa minden országában, ahol a nőknek választójoguk van, egyenlő joguk van a férfiakkal. Rakovszky Iván belügyminiszter: Dehogy, Angliában seml Szilágyi Lajos: Angliában a törvény sokkal demokratikusabb és megadja minden 30 éves nőnek a választójogot. A magyar nők hazafias magatartása a legutóbbi évtizedben a legnagyobb elismerést éraemii. Indítványozza, hogy legyen választójoga minden nőnek, aki 24. esztendejét betöltötte, hat év óta magyar állampolgár, félév óta ugyanabban a községben lakik, van lakása, irni és olvasni tud. Rakovszky Iván belügyminiszter azt válaszolja Szilágyi Lajos fejtegetéseire, hogy a nők választójoga ismeretlen fogalom a Corpus jurisban. A most tárgyalt javaslat szerint körülbelül másfélmillió férfival szemben áll nyolcszázötvenezer nöi szavazó. A szavazatok kétharmad része a férfiak kezében van, több mint egyharmad része pedig a nőkében. Vigyázni kell tehát, ne ugorjunk fejjel a hideg vízbe. A bizottság ezután elfogadta a 2. bekezdéshez benyújtott pótlást, amely szerint a négy eletsi sikeres bevégzésének igazolása helyett elegendő az ezzel egyenlő értékű műveltség igazolása. A 3. szakaszt változatlanul fogadtak el. Mokcsay Zoltán kérte, hogy a törvény végrehajtási utasítása intézkedjék arról, hogy magyar állampolgároknak tekintsék azokat Is, akiknek optálása még nincs elintézve. Rakovszky belügyminiszter erre Ígéretet tett. A 10. szakaszt, mely a képviselői esküről intézkedik, Szilágyi és Vázsonyi felszólalása után megszavazták. Következik a 11. §., amely további intézkedéseket tartalmaz arról, hogy kik nem választhatók országgyűlési képviselőkké. Meskó Zoltán szerint nem büntethetők azok a becsületes kötelességtudó képviselők, akik a falu népének segijségére voltak akkor, amikor a földreformot tárgyalták. Ugyanekkor kétszeresen elitéli azokat, akik nem átallották a szegény, gyámoltalan nincsteleneket kizsarolni és némelyiktől vagonszámra is búzát kierőszakolni. Mocskay Zoltán felsorolja azokat a tisztviselőket, akik a választás napjának kitűzésétől a választás napjáig nem maradhatnak meg állásukban, ha képviselőknek lépnek fel. Indítványozza, hogy ezek közé a pénzügyigazgatókat és kerületi adófelügyelőket is vegyék be, mert ezeknek szintén nagy befolyásuk van az illető választókerületben. Gróf Bethlen István miniszterelnök: A törvényjavaslat szövege azt mondja, hogy ez a tényállás arra vonatkozik, aki első izben a jelen törvény életbelépte után válla! megbízást. Ez helyes, mert ha nem vették volna ezt bele, akkor visszamenő hatálya volna a törvénynek. Ezentúl mindenki tudni fogja, aki képviselő akar lenni és fel akar lépni a kerületben, hogy ezt nem szerezheti meg azzal, ha beáll a nincstelenek képviselőjévé és demagógia utján, korteshadjárattal akarja a képviselőséget megszerezni. Ezután az elnök bejelentette, hogy Tamássy József budapestkörnyéki képviselő, aki nem tagja a választójogi bizottságnak, indítványt ' sztett be, amely szerint a budapestkörnyéki választókerületben a választók nagy számára való tekintettel, a választandó képviselők száma ötről hatra emeltessék. A következő ülés pénteken délelőtt lesz. B^ jobb- és baloldalnak kell megvivni a harcot." (Budapesti tudósitónk telefonjelentise.) A fajvédők ma este vicsorát tartottak a fővárosban. A vicsorán Méhely Lajos után Gömbös Qvuli szólalt fel. A községi választásokról beszélt. Aktuálisnak tartaná, ha Ripka visszavonulni, nem hiszi ugyan, hogy ezt megteszi, mert nem az az ember, aki egy elhibázott lépéi konzekvenciáit le tudná vonni. — A jobb és a baloldalnak kell megvívnia a harcot a hatalomért — mondotta. Középutis politikának he ye ninci. Bethlen István ii hci«merte azt, hogy tényleg világnézett alapon folyik az egész világon a politikai küzdelem, Bethlen Ist ránnak ez a beismerése nagy dolog,