Szeged, 1925. április (6. évfolyam, 74-77. szám)

1925-04-02 / 75. szám

2 SZEGED 1925 április 2. gert, hogy folytassa beszédét és kérleli, hogy bocsásson meg neki akaratlan viselkedéseért. Szünet után Griger Miklós folytatja beszédét: Nem a földreform vallott kudarcot, hanem az a politika, amely nem indította meg kellő időben a földreformhoz szükséges hitelakciót A törvényjavaslatot, bár a mezőgazdasági hitel ügyét nagyon fontosnak tartja, általánosságban sem fogadhatja el. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz. Interpellációk. Az első interpelláló Eckhardt Tibor, aki a Párdány községben elkövetett szerb atrocitások ügyében interpellálja a külügyminisztert. Kéri a Ház engedélyét, hogy a megszabott 15 percen tul is beszélhessen. Huszár Károly elnök: Kérem a képviselő urat, hogy határozza meg azt az időtartamot, amelynek keretén belül beszédét el akarja mondani. Eckhardt Tibor: Háromnegyed óra. A Ház többsége hozzájárult ahhoz, hogy a beszédidőt meghosszabbítsák. Eckhardt Tibor: A legutóbbi jugos?Iáv választásoknak az volt a céljuk, hogy a nemzeti kisebbségeket egészen letörjék. A magyar párt egyetlen képviselőt sem tudott beküldeni a szkupstinába, a kisebbségek közül csak a német pártnak van öt képviselője. Nemcsak a magyar, de a német kisebbségek nevében is kérdi a külügyminisztert, hogy hajlandó-e ezt az ügyet a Népszövetség előtt teljes súlyával képviselni ás a kisebbségek érdeké ben reparációt sürgetni. Az interpellációt kiadják a külügyminiszternek. Következik Eckhardt második interpellációja a kisbérletek létesítése tárgyában a földmivelésűgyi miniszterhez. Minthogy időközben a földmivelés ügyi miniszter intézkedett, Eckhardt elállott az interpelláció elmondásától. Következik Kiss Menyhért interpellációja. A beleznai földreform végrehajtása tárgyábm interpellál. Mayer János földmivelésűgyi miniszter: A be leznai földreform kérdésében átiratot intézett az OFB hoz és uj döntést kért. Ezt a panaszt is átteszi az OFB-hoz. Nem áll módjában mást tenni. Minden esetben felülvizsgálja az OFB a téves döntéseket, más módja nincs, hogy ezekbe a kérdésekbe befolyjon. A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette, majd felolvasták Dénes István Írásbeli interpellációját a keszthelyi földreform végrehajtása tárgyában. Az interpellációt kiadták á miniszterelnöknek és az igazságügyminiszternek. Az ülés háromnegyedhiromkor ért véget. Nem kap a város építkezési kölcsönt. Üres igéret volt a kétm lliárdos hitel. Szeged, április 1. (Saját tudósttónktól.) Afpo'garmegter legutóbbi budapesti útjáról — mint ismeretes — azt az örvendetes bírt hízta haza, hogy a népjóléti miniszter kétmilliárd korona kedrezményes építkezési kölcsönt utal ki a város számára. A hir nagy ötömet keltett a váio háián, különösen a mérnöki hivatal építészeti osziálya örült meg neki nagyon, mert arra számított, hogy ennek a pénznek a srgitnégével jelentékeny mértékben kibővítheti az rpilkezési programot. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, a mérnöki hivatal vezetője már régebben előterjesztést tett a tanácsnak harminc tgyszobakonyhás szükséglakás építésére. Előterjesztésit azzal indokolta meg, hegy a vá os képtelen a jelenlegi lakásviszonyok között elhelyezni azokat, akik a tavaszi vadvizek miatt menekülni kénytelenek életveszélyes lakásaikból. A tanács annak idején a polgármester buiditására azzal t:rt napirendre B:nenczey Domokos előterjesztése fölött, hogy a szükséglakások építésére nincsen pénze a városnak. Amikor a két milliárdom építkezési hitel hire megétkezeit, a mérnöki hivitalban azt gondolták, bogy mo8t már megszűnt a szükséglakások építésének egyellen komoly akadálya, a pénzkérdés is. Talán már a tervek készítéséi is megkezdte a mérnöki hivatal. Most azután váratlanul kutbaesett minden. Arröl értesülünk ugyanit, hogy a kétmilliárd koronis kölcsön üres igéret volt, a várói egyetlen fillért sem kap ilyen cimen a népjóié i minisztertől. — A kölcsön elmaradása ne n jelt ni nagy vesicdelmet — mondotta érdeklődésűnkre a polgármester —, rreri komolyan ugy sem számi ónunk rá. jó lett volna, ha megkapjuk, mert a kedvezményes köcsön és a Oanksö'csön között olyan nagy a kamatdifferencia, nogy a viros az állam kölcsönnel körülbelül 50 millió korona kamatnyereséghez jutható t volna. A szegedi kereskedelmi és iparkamara évi jelentése. Szeged, április 1. (Saját tudósítónktól.) A magyar kereskedelmi és iparkamarák sorában első gyanánt a szegedi kereskedelmi és iparkamara tette közzé az 1924. évről szóló jelentését. A jelenlés bevezető része dr. Tonelli Sándor főtitkár tollából igen részletes és beható ismertetést tartalmaz az általános közgazdasági helyzetről és összefoglaló képét nyújtja a szanálási akciónak s általában mindannak, arci a gazdasági vonatko zásu törvényhozás terén az elmúlt esztendőben történt. Az ilyen természetű beszámolókat addig, mig a lejátszódott események közvetlen emléke-* zetben élnek, a nagyközönség nem szokta eléggé méltányolni, évek multával azonban értékes ada lékokat fognak szolgáltatni a gazdaságtörténelem egyes periódusainak megírásához. A szegedi kamara jelentései már az összeomlás évétől kezdve követik ezt a gyakorlatot és igy sorozatosan egymás mellé állítva a háború utáni Magyarország gazdaságtörténelmének teljes képét alkotják. A mult évről szóló jelentés általános részéből főleg egyes megállapítások alkalmasak arra, hogy nagyobb érdeklődésre tartsanak igényt. A mult esztendőben kezdődött meg erősebb mértékben a különböző háborús csökevényeknek, forgalmi és egyéb korlátozásoknak a lefaragása. Szeptembertől kezdve szűntek meg fokozatosan a különböző kültorgalmi korlátozások, melyeknek nyomán életbeléplek az autonom vámtarifának aranyban megál lapított tételei. Minthogy e tarifának a tételei igen magasan vannak megállapítva, főleg a textilszakmában az uj vámtarifa életbeléptetése előtt egy utolsó nagy behozatali hullám jelentkezett. Aki hozzá tudott jutni behozatali engedélyhez, még ki akarta használni az alkalmat és ennek következtében a raktárak igen megteliiődtek. Érdekes azonban a szegedi kamara jelentésének az a megállapítása, hogy az abnormisan magas vámok életbeléptelése mellett is a régi engedélyhez kötött rendszernek a megszűnését a gazdasági étet megkönnyebbüléssel fogadta, mert megszűnt a kijárásoknak és illegitim érvényesti léseknek a lehetősége amelyek a legitim kereskedelmet és ipart sújtották a legerősebben. Sok cikknél még a magas vámok mellett is olcsóbbodás következett be, ami nem tulajdonítható kizárólag a kereslet megcsappanásának, hanem nagyrészt annak, hogy a vevő közbenső faktorok kikapcsolása nélkül érintkezhetik az eladóval. A megkötöttség rendszere alatt a behozatali bizottságokban képviselt fővárosi cégek a vidéki import kereskedelemnek a kinullázására törekedlek. Ennek a visszahatása most abban a formában jelentkezik, hogy a vidék részéről fokozott önállósodási törekvések tapasztalhatók. Hozzáfűzi ehhez még a jelentés, hogy a kereskedelmi szerződések megkötése eselén ugyanez fog érvénye sütni egyes gyári vállalatokkal szemben is, amelyek ma kíméletlen módon használják ki teljesen védett helyzetüket. Ujitásszámba megy a szegedi kereskedelmi és iparkamara jelentésében, hogy megrajzolja a ka marai kerületnek vázlatos közgazdasági képét és" számot igyekszik adni arról a veszteségről, amely a kerületet Bácsbodrog vármegyének az elszakitásával érte. A jelentésnek ez a része szinte gazdasági földrajz formájában tárja az olvasó elé Csongrád-, Csanád- és Békésmegyéket és Bács bodrogmegyének megmaradt bajai szögletét. Egyik legnagyobb baja a kamarai kerületnek, amely azonban közös az egész Alfölddel, a közutaknak hihetetlenül elhanyagolt és rossz állapota. Akadálya ez nemcsak a kereskedelemnek, de az intenzivebb mezőgazdasági kultura kifejlődésének is, mert a termelőre nézve gyakran hónapokig lehetetlen, hogy terményeit piacra vigye. Ezért nem fejlődhetik az Alföldön az automobilizmus sem. Egy másik nagy nehézség az összeköttesések hiánya, illetőleg megszoritottsága az utódállamok felé. Szegednek vasúti összeköttetése például Temesvár, Becskerek és Szabadkán át Baja fe'é hiányzik. Ezt a tarthatatlan állapotot azonban már odaát is érzik, amit bizonyít az, hogy a normális összeköttetés életbeléptetése érdekében már a temesvári, bukaresti és újvidéki kereskedelmi és iparkamarák is lépéseket tettek saját kormányaiknál. Az ipar és kereskedelem egyes szakmáiról szóló beszámoló keretében elmondja a jelentés, hogy az összeomlástól a mult év végéig a tilalmi rendszer védelme alatt egész sor uj vállalat keletkezett, főleg a texiliparban. Ennek az alapítási periódusnak egyelőre a végére jutottunk és most az uj alakulások megerősítésére és megszilárdítására van szükség. Az alapítási periódus lezáródásával szükségesnek látja azonban a szegedi kamara egy ipari és termelési statisztikai felvételnek a lefolytatását, hogy biztos adatokra támaszkodva állapithassuk meg, hogy mink van és mire támaszkodhatunk. Igen behatóan foglalkozik a jelentés a kisipari kérdésekkel, amelyek a bajok legfőbb okáut a munkaalkalmak megcsappanását, a hitelszerzés nehézséget, a tanonckérdés bajait és egyes helyekre vonatkoztatva a hatósági üzemek versenyét jelöli meg. Általában a hatósági üzemek és a különböző álaltruisztlkus alakulások versenye egyre nagyobb mérvű elégedetlenségeket vált ki a kereskedelem és ipar körében. A vidéken sok helyütt panaszkodnak az iparosok, hogy az inasok száma erősen csökken. Ezzel szemben azonban a tanonciskolák igazgatóságainak beszámolója szerint az az anyag, amelyből az iparosinasok kikerülnek, évről-évre állandóan javul. A középosztály fokozódó mértékben adja gyermekeit ipari pályákra és ez néhány év alatt kétségtelenül a kisiparosság szellemi nívójának emelkedésében is kifejezésre fog jutni. Amenynyire a jelentésből következtetni lehet, az ipartörvény novellának a mestervizsgákra vonatkozó intézkedése nem vált be. Egy üres cimért, amely semmiféle jogot nem ad, nem törik magukat az iparosok. Az 1924. évben a szegedi kamarai kerületben összesen 11 jelentkezés volt mesteri vizsgára. A kamarai kerület ipari és kereskedelmi növényei közül főleg a szegedi paprika, a makói hagyma, a cirok és a kender van megemlítve. A paprikánál a mult év végeztével még nem volt a mostani rendkívüli krizis érezhető, amelynek során az árak az aratástól kezdve egyötödükre zuhantak. A kerületben erősen terjed a nagyobb jövedelmezőséget biztosító kereskedelmi növényeknek a termelése, ezzel szemben aggodalmat keltő jelenség azonban az, hogy legnagyobb kendertermelő területeink elvesztek éa a nagy kapacitásra berendezett kenderfeldolgozó gyárak nem tudnak elegendő nyersanyaghoz hozzájutni. A jelentés záró sorai az uj kamarai választásokkal foglalkoznak és azt a közismert megállapítást szegezik le, hogy kívánatos volna a választások mielőbbi elrendelése, hogy a törvényben megállapított ciklust már kétszeresen túlélt kamarákat uj és minden tekintetben akcióképes és a gazdasági élet megváltozott struktúráját kifejezésre juttató uj alakulások válthassák fel. Felosztották a Tiszapartot. Szeged, áprils 1. (Saját tudósítónktól.) Dr. Szendrey Jenő tanácsnok szobájában szerda délelőtt értekezletet tarló t egy ad hoc bizottság. Az értekezlet tárgya a szegedi fürdőszezon előkészítése volt: a Tíszaparot osztották fel. Az ért kez e en képviseltette magát a folyammérnökség, a révkapitányság, az államrendőrség, a vámfelügyelöség s a város mérnöki hivatala. A beérkezett partrészigényések elbírálása után megállapodot a bizottság abb»n a javaslatban, amelyei a város tanácsa elé terjeszt. A bizottság javasolja, hogy a jobboldali Tiszaparton hagyj i meg a tanács tavaiyi helyükön az összes uszó , csolnas- és fürdőházakat. Az ujszegedi oldalon lényegtelen változtatásokat javasol a bizottság, amennyiben néhány olyan fontosabb parllusznála i igé íy merült föl, hogy így a tava yi pattrészeket össtébb kell szorítani. A javaslat értelmében kétszáz méeres pírtrész! k-pnának a testnevelők és azt közösen használha nák az ifjus tgi egyesületekkel. A tisztviselők újonnan megalakított parifürdő részvénytársasága száz méteres daraoot kapna, a Munkistes edző strandját padig valamivel kibővítenék, amenn iben az elmúlt évben ez a partfttrdő bizonyult leglátogatottabbnak. KülOn strandol kapnak a birák és ügyészek is. A bizottság javaslatára a taiács valószínűleg arra köteleu majd a parhasznalókat, hogy kijelölt parlrészeikel karókkal keri sák ei s fenyőszáhkkal jelöjék meg a víznek azt a részét, amelyen belül a fürdés nem életveszélyes. Férfi és nöi esöernyök rendkívüli olcsó árakon legszebb kivitelben pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. src Csekonics-utca 6. Alkalmi házeladási egyik nép emeletes ház, a városháza mögött, földszinten Üzletekkel, ára 410 millió, másik hatalmas emeletes ház, nagy pincével, nagy gyárépülettel, a Valéria-térnél, most jövedelmez tisztán évi 40 milliót és mngvehetö potom 410 millió koronáért. Kedvező fizetési M^WOrkÉr Bástya-utca 19. szám. feltételekkel l!lL£Ll\IÍLL| (Kultúrpalotánál.) 132