Szeged, 1925. április (6. évfolyam, 74-77. szám)

1925-04-02 / 75. szám

Egyes wáw ára 2000 k •serkesztöség: Deák Pereac­atca 2 (Föreá dakotára! izem­ben). Telefon 13-33. Kiadó­hivatal, kölcsönkönyvtár és legyiroda: Dugonics-tér U. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor- sugárut 1. Telefon 16-34. Előfizetési árak: Egy hlaapra helyben 40000, Buda­ptataa te vidéken 48000 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, t hasibon 1000 kor. Szövegközt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000] kor. Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi érte­sítés 50.000. Nyilttér és gyásx Jelentés 100<yg-ai drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 április 2, CSÜTÖRTÖK. 75-ik szám. Hol legyen az egyetem? A Szeged tegnapi száma részletesen beszá­molt Berzenczey főmérnöknek az előadásáról és az annak nyomán kifejlődött vitáról, amely az esetleg épülő egyetem elhelyezésinek kérdését véleményünk szerint lényeiesen közelebb vitte a megoldáshoz. Teljes döntést a mérnök- és épitészegyletnek a felolvasó ülése természetsze­rűleg nem hozhatott, de tisztázódlak a nézetek és kijegecesedett az a felfogás, hogy a legmeg­felelőbb a fölmerült megoldások közöl csak az lehet, ba az egyetemet, amennyiben építkezni fogunk, a fogadalmi templom környékén, a Tsza partján, a Rudolf-térés Gizella-térközOtti területen helyezzük el, abol a roizant vityillók­nak a tömkelege már régóla megérett a lebon­tásra. A felszólalt egyetemi tanároknak a nyilat­kozatai azt mutatják, hogy ezt a megoldást ki* vánja az egyetemnek az erdeke, a kereskedelmf és iparkamara elnöke kifejtette, bogy ezen el­helyezés mellett szólnak a gazdasági szempon­tok, más felszólalók pedig rámutattak, hogy más megoldási mód választása esetén a város olyan fontos és soha többé vissza nem térő város­rendezési alkalmakat mulasztana el, melyeknek elhanyagolása valóságos bün volna a város jövőjével és az utánunk következő generációk­kal szemben. Mfgis ugy érezzük, hogy a tegnapi vita ulán is kötelességünk szóvá tenni az egyetem elhe­lyezésének kérdését, mert a tapasztalatok, külö­nösen pedig a szegedi tapasztalatok ait mutat­ják, hogy a népszerű balvéleményeknek igen nagy a vitalitásuk és vannak képtelen tervek, amelyeket kétszer-háromszor is agyon keli ütni, mielőtt végérvényesen meghalnának. Leglobb példa erre az egyetem ujszegedi elhelyezésének az ötlete, amelyet olcsósága cimén addig ajánl­gattak, mig csak ki nem derült, hogy a leg­drágább valamennyi között. Nincs se vize, se csatornája, se kövezete, távol vin a várostól, egészségtelen, szóval megvannak mindazok az ideális előfeltételei, amelyeket óva el kell ke­rftlni, ha valahol egyetemet akarnak épiteni. Másodrendűen olcsó megoldás az egyetem egy rési ének, a klinikáknak a Mars-téren való el­helyezése, következésképen tehát ezzel a tervvel ia komolyan foglalkoznak. A szempont, amely a Mars-tér mellett szóba jöhet, kettős. Az egyik a jól ismert szegedi betegség, az agorafobia, a tértől való iszonyodás. Valahányszor Szegeden egy építkezési terv fölmerül, mindig beteges ambdóval igyekeznek a szomszédos telektulaj­donos érdekeltségek a köztereket beépíttetni. Jön egy vállalkozó, azzal a nagylelkű ajánlattal, bogy épit egy kétemeletes bérházat, — ha a város neki ajándékozza a Stefánia-ligetet. Jön a másik vállalkozó, hajlandó egy kioszk-kávé­házzal gyarapítani Szegednek városi jellegét, ba a város odaadja neki a Széchenyi-térnek egyik parktűkrét. Kitalálja valaki, hogy az állam épít­sen egy akkora hivatal-palotát Szegeden, hogy elférjen benne a sóhivatal és a tankerületi fő­igazgató, — mi sem természetesebb, minthogy adjuk oda ennek az épületnek a Rákóczi-teret. Egyetemet akarunk épiteni, — mire másra le­hetne jó a Mari-tér, ha nem egye'emi célokra ? Tudnivaló ugyanis, hogy a Mars teret a jó Isten is egyetemi, különösen klinikai célokra teremtette. Ez a másik szempont, amely ennek a megoldásnak a hiveit izgatja. Közelben van a kenderfonógyár és a többi gyárkémények, ame­lyek friss thüringiai levegőt szállítanak a kór­termekbe. Köztudomásúlag operációk számára is nagyon előnyös, ha abban a pillanatban, mi­kor a kést belenyomják valakinek a hasába, a szomszéd kaszárnyában gyakorlat kedvéért sor­tüzeket ropogtatnak. A beteg nem hallja ugyan, mert el van altatv;, de legalább próbára tesii a professzor idegeit. De ha az operáció nem sikerül, legalább közelben van a katonabanda, bogy mindjárt elfújja a gyászindulót a többi betegek nagyobb épdléiére. Ha mindez nem indiija meg az érzékeny sziveket, hogy a Mais­téri megoldás mellett foglaljanak állá't, akkor az egyetemet egyenesen bele lehetne épi­teni a Máv.-nak a rókusi főműhelyébe, hagy a klinikák készen kapják a vasútnak szép sűrű füstjét, né ni zakatolással is súlyosbítva. Ez eset­ben a rókusi tavaknak miazmáit és sxunyog­kulturáját a zoológiai intézet mindjárt a hely­színén tanulmányozhatná. ' Ezekkel a tervekkel ís tervergetésekkel szem­ben, amelyek szinte azt a véleményt keltik, hogy Mígyarotszágnak nem elég a pesli, ko­lozsvári é* pozsonyi egyetem, hanem külön ujszegedi és rókusi egyetemre is van szűk­ségr, aláhuzotian kell leszögezni a bárom terv kosűl az egyetlen észszerű megoldásnak a lehetőségét, amely az egyetemet a fogadalmi templom környékére akarja telepiteni. Tudjuk, ennek a tervnek van egy n gy akadálya: házakat kell kisajátítani. Eltöl a gondo attól szokott Siegeden megreltenni a város é* a nigy közönség egy része egyaránt. Hallatlan gondolati Pénzt adni egy házért, amelyet le akarnak bontani I Elfeledkeznek róla, hogy esetleg egy félszeg tregoldás többe kerül, mintha radikálisan rendet teremtenek és el­feledkeznek róla, hogy vannak városrendezési feladatok, amelyeket halogatni lehet ugyan, de teljesen elodázni nem és minden elmulasztott esztendő többe kerül, mint a megelőző. Mikor rendezze ez a város az árviz előtti Szegednek ittfelejtkezett emlékét, ba nem mos>, a foga­dalmi templom és az egyetem felépítése idején? Azt mondják, egyszerre nem lehet az össies szükséges telkeket kisajátitani és a megüresí­tett lakások lakóit elhelyezni. Teljesen igaz. De az egyetemet se akarják egyszerre, hanem csak évek során, fokozatosan felépíteni. De azért az egy szempontért, hogy a Mars-téren az egész épitkezés rögtön megkezdődhetik — ami egyébként sem történik meg —, nem szabad a város és az egyetem érdekében leg­jobb megoldást elkönnyelmüsködni. A Mars-téri közvélemény és vidéke pedig nyugodjék meg abban, hogy a Mars-tér, ha nem jó egyetem­nek, nagyon jó lesz piacnak és a tanyai vasút végállomásának, ami szintén igen tisztasséges módon emelné a szomszédos telkek értekét Ha ennek megvalósítása érdekében rohamoz­zák meg a város tanácsát és a közgyűlést, igen üdvös dolgot cselekszenek. Rupert a győri választásról. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Rupert Rezső a győri választás eiedményével kapcso­latban a következőket mondo ta: A válasz'ás eredménye dicséretére válhat a Kossuth pártnak, mert csaknem mind a három egyen ő szavaza­tot kapott. Ez nagyon f gyelemremélió esemény, mert tekintetbe kell venni azt a körülményt, hogy az általános választások alkalmával ebben a kerületben a Kossu h-párt nem is állított jelöltet. Figyelembe kell venni ezt ic, hogy mennyire megváltozott volna az eredmény, ha nem hitették volna el a szavazók nagy részé­vel, hogy a választást elnöknek módjában van megállapítani, ki kire cdta le szavazatát. Fi­gyelemreméltó a többi sok más trükk közül az is, hogy a Németh párt az ortodox zsidók­nak milyen ígéreteket tett. Többek között meg­jelentek az ortodox rabbinál és meg'gérték neki, hogy ha a zsidók Némethre szavaznak, akkor a hetipiacot a szombati napról egy másik napra teszik, ami pedig az ortodox zsidó ke­reskedőknek nagy hasznot jelent, mert most szombatokon nem árusítanak. Megkezdték a mezőgazdasági hiteljavaslat tárgyalását. Budapest, április 1. A nemzetgyűlés mai ülését tizenegy óra után nyttotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirend szerint következik a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjáalakításáról szóló törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. F. Szabó Géza ismerteti a javaslatot. Rakovszky Iván belügyminiszter: A kereskedelmi és iparkamara, valamint az egyetemek is meg­tagadták a jelölést, nézetem szerint egész hely­telenül. Sajnálja, hogy a tudományos és irodalmi testületek félreértésnek estek áldozatul. A belügyminiszter felszólalása után a nemzet­gyűlés a javaslatot általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalás során az első szakaszhoz Petrovácz Gyula több módosítást ajánl. Rakovszky Iván belügyminiszter elfogadja azt a módosítást, hogy csak az legyen kinevezhető, aki­nek Budapesten passziv választójoga van. A nemzetgyűlés ezután a szakaszt Petrovácz két módosításával elfogadta. A többi szakaszokat változatlanul elfogadták. Napirend szerint következett a mezőgazdasági hitelre vonatkozó törvényjavaslat, amelyet Erődi-Harrach Tihamér előadó ismertetett és ajánlott elfogadásra. Bud János pénzügyminiszter: Ez a törvény­javaslat a magyar föld hitelképességének rene­szánszát akarja megteremteni. A közvéleményben bizonyos aggályok hangzottak el, mintha valami monopóliumot akarna itt a kormány. Ki kell jelen­tenem, hogy a kormánynak semmiféle szándéka, sem célja nincs, hogy bárminemű monopóliumot létesítsen. A háború előtt Ausztria, Svájc, Német­ország és Hollandia voltak azok az államok, ame­lyekben jelzálogleveleket helyeztek el. Most ezek az államok maguk is a hiteligénylők közé tartoz­nak és igy olyan helyeket kell keresni, ahol van tőke, amely elhelyezkedést kíván. A helyzet az, hogy megindítjuk az állam részéről a jelzálog­hitelt. Tárgyalások vannak folyamatban és remél­jük, hogyha ezek sikeresen fognak bevégződni és megvalósul az a szent cél, amelyet ezek szem előtt tartanak. A vita. A vita első szónoka Gríger Miklós. A kormá­nyok a gazdasági politika terén nem igyekeztek erősíteni a földek termelését és a falu kulturáját. Azt igyekszik bizonyítani, hogy a városban, ahol ma ugyan a kereskedők egy részének rosszul megy, a nagykereskedők könnyen keresik a pénzt, ezzel szemben a falu népe egész nap véres verej­tékkel a földön görnyed. Perhon „szálja a kor­mány gazdasági politikáját. Gríger megsértődik. A szónok ebben a pillanatban rendkivül idege­sen rácsap az asztalra és a következőket mondja: — Neveletlen emberek I Ezzel leül és abbahagyja beszédét. A teremben néhány percre kínos csönd támad, melynek Huszár Károly elnök azzal vet véget, hogy az ülést öt percre felfüggeszti. A képviselők kíváncsian tódulnak Griger felé, aki kimegy a folyosóra. A folyosón többen körül­veszik, odasiet Pesthy Pál igazságügyminiszter és megkérdezi Grigertól, hogy miért hagyta abba a beszédét. Gríger ezt válaszolta: Igen csodálkozom azon, hogy akkor, amikor éppen mezőgazdasági kérdé­sekről beszélek, a kisgazdák folyton diskurálnak a teremben. Főleg Barla Szabó József beszédem ideje alatt beszélgetett. Neveletlen embereknek nem beszélek. Elvégre nekem nem kell beszélnem. A körülállók igyekeztek megnyugtatni Griger Miklóst. Kisvártatva Barla Szabó József átmegy a baloldalra, odalép Grigerhez és beszélgetni kezd vele. Amit hallani lehet a beszédből, abból azt lehet következtetni, hogy kapacitálni akarja Gri-

Next

/
Thumbnails
Contents