Szeged, 1925. április (6. évfolyam, 74-77. szám)

1925-04-02 / 75. szám

Egyes wáw ára 2000 k •serkesztöség: Deák Pereacatca 2 (Föreá dakotára! izemben). Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és legyiroda: Dugonics-tér U. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor- sugárut 1. Telefon 16-34. Előfizetési árak: Egy hlaapra helyben 40000, Budaptataa te vidéken 48000 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, t hasibon 1000 kor. Szövegközt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000] kor. Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyásx Jelentés 100<yg-ai drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 április 2, CSÜTÖRTÖK. 75-ik szám. Hol legyen az egyetem? A Szeged tegnapi száma részletesen beszámolt Berzenczey főmérnöknek az előadásáról és az annak nyomán kifejlődött vitáról, amely az esetleg épülő egyetem elhelyezésinek kérdését véleményünk szerint lényeiesen közelebb vitte a megoldáshoz. Teljes döntést a mérnök- és épitészegyletnek a felolvasó ülése természetszerűleg nem hozhatott, de tisztázódlak a nézetek és kijegecesedett az a felfogás, hogy a legmegfelelőbb a fölmerült megoldások közöl csak az lehet, ba az egyetemet, amennyiben építkezni fogunk, a fogadalmi templom környékén, a Tsza partján, a Rudolf-térés Gizella-térközOtti területen helyezzük el, abol a roizant vityillóknak a tömkelege már régóla megérett a lebontásra. A felszólalt egyetemi tanároknak a nyilatkozatai azt mutatják, hogy ezt a megoldást ki* vánja az egyetemnek az erdeke, a kereskedelmf és iparkamara elnöke kifejtette, bogy ezen elhelyezés mellett szólnak a gazdasági szempontok, más felszólalók pedig rámutattak, hogy más megoldási mód választása esetén a város olyan fontos és soha többé vissza nem térő városrendezési alkalmakat mulasztana el, melyeknek elhanyagolása valóságos bün volna a város jövőjével és az utánunk következő generációkkal szemben. Mfgis ugy érezzük, hogy a tegnapi vita ulán is kötelességünk szóvá tenni az egyetem elhelyezésének kérdését, mert a tapasztalatok, különösen pedig a szegedi tapasztalatok ait mutatják, hogy a népszerű balvéleményeknek igen nagy a vitalitásuk és vannak képtelen tervek, amelyeket kétszer-háromszor is agyon keli ütni, mielőtt végérvényesen meghalnának. Leglobb példa erre az egyetem ujszegedi elhelyezésének az ötlete, amelyet olcsósága cimén addig ajánlgattak, mig csak ki nem derült, hogy a legdrágább valamennyi között. Nincs se vize, se csatornája, se kövezete, távol vin a várostól, egészségtelen, szóval megvannak mindazok az ideális előfeltételei, amelyeket óva el kell kerftlni, ha valahol egyetemet akarnak épiteni. Másodrendűen olcsó megoldás az egyetem egy rési ének, a klinikáknak a Mars-téren való elhelyezése, következésképen tehát ezzel a tervvel ia komolyan foglalkoznak. A szempont, amely a Mars-tér mellett szóba jöhet, kettős. Az egyik a jól ismert szegedi betegség, az agorafobia, a tértől való iszonyodás. Valahányszor Szegeden egy építkezési terv fölmerül, mindig beteges ambdóval igyekeznek a szomszédos telektulajdonos érdekeltségek a köztereket beépíttetni. Jön egy vállalkozó, azzal a nagylelkű ajánlattal, bogy épit egy kétemeletes bérházat, — ha a város neki ajándékozza a Stefánia-ligetet. Jön a másik vállalkozó, hajlandó egy kioszk-kávéházzal gyarapítani Szegednek városi jellegét, ba a város odaadja neki a Széchenyi-térnek egyik parktűkrét. Kitalálja valaki, hogy az állam építsen egy akkora hivatal-palotát Szegeden, hogy elférjen benne a sóhivatal és a tankerületi főigazgató, — mi sem természetesebb, minthogy adjuk oda ennek az épületnek a Rákóczi-teret. Egyetemet akarunk épiteni, — mire másra lehetne jó a Mari-tér, ha nem egye'emi célokra ? Tudnivaló ugyanis, hogy a Mars teret a jó Isten is egyetemi, különösen klinikai célokra teremtette. Ez a másik szempont, amely ennek a megoldásnak a hiveit izgatja. Közelben van a kenderfonógyár és a többi gyárkémények, amelyek friss thüringiai levegőt szállítanak a kórtermekbe. Köztudomásúlag operációk számára is nagyon előnyös, ha abban a pillanatban, mikor a kést belenyomják valakinek a hasába, a szomszéd kaszárnyában gyakorlat kedvéért sortüzeket ropogtatnak. A beteg nem hallja ugyan, mert el van altatv;, de legalább próbára tesii a professzor idegeit. De ha az operáció nem sikerül, legalább közelben van a katonabanda, bogy mindjárt elfújja a gyászindulót a többi betegek nagyobb épdléiére. Ha mindez nem indiija meg az érzékeny sziveket, hogy a Maistéri megoldás mellett foglaljanak állá't, akkor az egyetemet egyenesen bele lehetne épiteni a Máv.-nak a rókusi főműhelyébe, hagy a klinikák készen kapják a vasútnak szép sűrű füstjét, né ni zakatolással is súlyosbítva. Ez esetben a rókusi tavaknak miazmáit és sxunyogkulturáját a zoológiai intézet mindjárt a helyszínén tanulmányozhatná. ' Ezekkel a tervekkel ís tervergetésekkel szemben, amelyek szinte azt a véleményt keltik, hogy Mígyarotszágnak nem elég a pesli, kolozsvári é* pozsonyi egyetem, hanem külön ujszegedi és rókusi egyetemre is van szűkségr, aláhuzotian kell leszögezni a bárom terv kosűl az egyetlen észszerű megoldásnak a lehetőségét, amely az egyetemet a fogadalmi templom környékére akarja telepiteni. Tudjuk, ennek a tervnek van egy n gy akadálya: házakat kell kisajátítani. Eltöl a gondo attól szokott Siegeden megreltenni a város é* a nigy közönség egy része egyaránt. Hallatlan gondolati Pénzt adni egy házért, amelyet le akarnak bontani I Elfeledkeznek róla, hogy esetleg egy félszeg tregoldás többe kerül, mintha radikálisan rendet teremtenek és elfeledkeznek róla, hogy vannak városrendezési feladatok, amelyeket halogatni lehet ugyan, de teljesen elodázni nem és minden elmulasztott esztendő többe kerül, mint a megelőző. Mikor rendezze ez a város az árviz előtti Szegednek ittfelejtkezett emlékét, ba nem mos>, a fogadalmi templom és az egyetem felépítése idején? Azt mondják, egyszerre nem lehet az össies szükséges telkeket kisajátitani és a megüresített lakások lakóit elhelyezni. Teljesen igaz. De az egyetemet se akarják egyszerre, hanem csak évek során, fokozatosan felépíteni. De azért az egy szempontért, hogy a Mars-téren az egész épitkezés rögtön megkezdődhetik — ami egyébként sem történik meg —, nem szabad a város és az egyetem érdekében legjobb megoldást elkönnyelmüsködni. A Mars-téri közvélemény és vidéke pedig nyugodjék meg abban, hogy a Mars-tér, ha nem jó egyetemnek, nagyon jó lesz piacnak és a tanyai vasút végállomásának, ami szintén igen tisztasséges módon emelné a szomszédos telkek értekét Ha ennek megvalósítása érdekében rohamozzák meg a város tanácsát és a közgyűlést, igen üdvös dolgot cselekszenek. Rupert a győri választásról. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Rupert Rezső a győri választás eiedményével kapcsolatban a következőket mondo ta: A válasz'ás eredménye dicséretére válhat a Kossuth pártnak, mert csaknem mind a három egyen ő szavazatot kapott. Ez nagyon f gyelemremélió esemény, mert tekintetbe kell venni azt a körülményt, hogy az általános választások alkalmával ebben a kerületben a Kossu h-párt nem is állított jelöltet. Figyelembe kell venni ezt ic, hogy mennyire megváltozott volna az eredmény, ha nem hitették volna el a szavazók nagy részével, hogy a választást elnöknek módjában van megállapítani, ki kire cdta le szavazatát. Figyelemreméltó a többi sok más trükk közül az is, hogy a Németh párt az ortodox zsidóknak milyen ígéreteket tett. Többek között megjelentek az ortodox rabbinál és meg'gérték neki, hogy ha a zsidók Némethre szavaznak, akkor a hetipiacot a szombati napról egy másik napra teszik, ami pedig az ortodox zsidó kereskedőknek nagy hasznot jelent, mert most szombatokon nem árusítanak. Megkezdték a mezőgazdasági hiteljavaslat tárgyalását. Budapest, április 1. A nemzetgyűlés mai ülését tizenegy óra után nyttotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirend szerint következik a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjáalakításáról szóló törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. F. Szabó Géza ismerteti a javaslatot. Rakovszky Iván belügyminiszter: A kereskedelmi és iparkamara, valamint az egyetemek is megtagadták a jelölést, nézetem szerint egész helytelenül. Sajnálja, hogy a tudományos és irodalmi testületek félreértésnek estek áldozatul. A belügyminiszter felszólalása után a nemzetgyűlés a javaslatot általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalás során az első szakaszhoz Petrovácz Gyula több módosítást ajánl. Rakovszky Iván belügyminiszter elfogadja azt a módosítást, hogy csak az legyen kinevezhető, akinek Budapesten passziv választójoga van. A nemzetgyűlés ezután a szakaszt Petrovácz két módosításával elfogadta. A többi szakaszokat változatlanul elfogadták. Napirend szerint következett a mezőgazdasági hitelre vonatkozó törvényjavaslat, amelyet Erődi-Harrach Tihamér előadó ismertetett és ajánlott elfogadásra. Bud János pénzügyminiszter: Ez a törvényjavaslat a magyar föld hitelképességének reneszánszát akarja megteremteni. A közvéleményben bizonyos aggályok hangzottak el, mintha valami monopóliumot akarna itt a kormány. Ki kell jelentenem, hogy a kormánynak semmiféle szándéka, sem célja nincs, hogy bárminemű monopóliumot létesítsen. A háború előtt Ausztria, Svájc, Németország és Hollandia voltak azok az államok, amelyekben jelzálogleveleket helyeztek el. Most ezek az államok maguk is a hiteligénylők közé tartoznak és igy olyan helyeket kell keresni, ahol van tőke, amely elhelyezkedést kíván. A helyzet az, hogy megindítjuk az állam részéről a jelzáloghitelt. Tárgyalások vannak folyamatban és reméljük, hogyha ezek sikeresen fognak bevégződni és megvalósul az a szent cél, amelyet ezek szem előtt tartanak. A vita. A vita első szónoka Gríger Miklós. A kormányok a gazdasági politika terén nem igyekeztek erősíteni a földek termelését és a falu kulturáját. Azt igyekszik bizonyítani, hogy a városban, ahol ma ugyan a kereskedők egy részének rosszul megy, a nagykereskedők könnyen keresik a pénzt, ezzel szemben a falu népe egész nap véres verejtékkel a földön görnyed. Perhon „szálja a kormány gazdasági politikáját. Gríger megsértődik. A szónok ebben a pillanatban rendkivül idegesen rácsap az asztalra és a következőket mondja: — Neveletlen emberek I Ezzel leül és abbahagyja beszédét. A teremben néhány percre kínos csönd támad, melynek Huszár Károly elnök azzal vet véget, hogy az ülést öt percre felfüggeszti. A képviselők kíváncsian tódulnak Griger felé, aki kimegy a folyosóra. A folyosón többen körülveszik, odasiet Pesthy Pál igazságügyminiszter és megkérdezi Grigertól, hogy miért hagyta abba a beszédét. Gríger ezt válaszolta: Igen csodálkozom azon, hogy akkor, amikor éppen mezőgazdasági kérdésekről beszélek, a kisgazdák folyton diskurálnak a teremben. Főleg Barla Szabó József beszédem ideje alatt beszélgetett. Neveletlen embereknek nem beszélek. Elvégre nekem nem kell beszélnem. A körülállók igyekeztek megnyugtatni Griger Miklóst. Kisvártatva Barla Szabó József átmegy a baloldalra, odalép Grigerhez és beszélgetni kezd vele. Amit hallani lehet a beszédből, abból azt lehet következtetni, hogy kapacitálni akarja Gri-