Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-08 / 55. szám
Egyes »xám ái»» 3010 korona VI. évfolyam. Szeged, 1925 március 8, VASÁRNAP. 55-ik szám. Szerkesztőség: 'JeAk Ferencntca 2 (Főreá iskolára! szemben). Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor- sugárut 1. Telefon 16-34. Előfizetési árak: Egy bőnapra helyben 4GCOO, Budapesten ta vidéken 45CU0 kor. rlirdetésl árak: Félhasábon 1 mm. i hasábon 1G00 kor. Szövegközi 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 30CÜ kor Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi értesítés SO.OUO.Nyilttér és gyász jelentés 100<> o-al drágább. Revizió. Irta: dr. Pap Róbert Könyvtárakat töllenek meg az iráfok, amelyek egyrészt a konzervatív, másrészt a progresszív politika célszerűségét vitatják. A via nincsen lezárva, folyik tovább, annyival inkább, mert a történelemből mind a két politikai irányzat bőségesen vehet bizonyítékot a maga igazának demonstrálására. A viiázó felek könnyűszerrel kimutathatják, hogy egyszer a konzervatív, másszor a reformer kormányzati rendszer volt az, amelyik szerencsétlenségbe döntötte azt az országot, amelyben uralkodott. Ha akár az egyik, akár a másik kormányzás abszolút helyessegét megállapítani lehelne, ugy a nemze ek utja kOnnyen kijelölhető és megszabható volna. Azonban mindig az adott kor körűinényei, elözö történései, gazdasági helyzete azok a tényezők, amelyek valamely ország vezetésének irányát megszabni hivatottak. Amikor az évekig dübörgött francia forradalom után Napoleon ragadta magához a hatalmat, konzervatív politikát fo'ylalot íbban az értelemben, hogy a forradalom megvalósult észszerű eredményeit megtartotta, intézményesítette, viszont elzárta minden további haladás törekvésének lehetői égé'. Érthető volt nálunk a hatvanhetesek szigorú ortodexizmusa, amellyel az Ausztriával évszázadokon keresztfi folytatolt hatalmi harcokat valami eredménnyel lezáró kiegyezést üvegbura alá helyezni s a hozzáérintéstci is óvni igyekeztek. Mai kormányzati rendszerünk a középutat vallja irányának. Ez jelenthetné mérsékelt reformok behozatalát a közjogok kiszélesítése, mélyen fekvő társadalmi rétegek fölemelése terén, a foglalkozási ágak gazdasági egyensúlyának irányzását, mindezt a mult értékeinek lehelő megtartasa mellett. Nem lehet ott folytatni, ahol 1914 ben elhsgytuk, szokta Bethlen mondani. Ezt eleinte ugy értette a közvélemény, hogy számolni kell a háborúnak az tmbermilliók vagyonát, legmegfesziteltebb er jét, egész énjét igénybevevő hatásával s a kölelességteljesitésnek ama legfelső mértékével, amelyet a haza fiai tanusi'ottak. Ugy értette ezt mindenki, hogy nem lesznek elhanyagolt, kitagadott társadalmi osztályok, felekezetek. Nem ke 1 túlságosan fejlett politikai látóérzék annak a megállapításához, hogy a mai kormánypoli ika az ilyen középútnak táján sem jár, még csak nem is a konaervativ, hanem a legszélsőbb reakció mesgyéjén halad. Rossz álon volt, feledjük el a különi mények hősi korát, feledjük az internálás intézményesítését, vad gonosztevőknek felelőtlen eleimé minősítését.. De az álomból fölriadva is itt a választójogi javaslat, amely szűkebbre szabja a választójogot még az 1918. évben, a foradalom kitörése előtt hozott törvénynél is és mandálumfosztás terhével teszi lehetetlenné a képviselőjelöltnek ellenzéki beszéd tartását. Lehet-e bujábban a reakciót kitenyészteni, mint eltűrésével annak, hogy megás állami funkc onáriusok foglaltak helyet abban az egyesületben, amelynek Márffy és Pircskáék voltak a tagjai? Hol a konzervatív államhatalom, mely fiatal tanulók zavargását maga fölött álló erőnek érzi, annak engedelmeskedik, mint ezt a seproni eidésznövendékek esetében láttuk, akik a numerus calusus irányszámát önhatalmúlag elörölték? És vájjon miképen egyeztethető össze a konzervatív irányzattal a közokta ásügyi minisztérium üzleli módszere, amellyel volt miniszterének pár százmilliót ellenérték nékül juttatott. Németországban azonnal lemondott állásáról az a miniszter, aki az utóbb tönkrement Barmat- cégnek egy ajánló levelet adott. Közben pedig a gasdasági nyomorúság szele söpör végig az országon és alapjaiban rázza meg különösen a városi lakosság létét. A középút hamis jelszava zsákutcába vezet, ahol megfeneklik az ország szekere. Revízióra van itt szükség. Álljanak az egyik oldalra, akik a „középuten" haladva vis.ik kátyúba az országot, álljanak a másik oldalra azok, akik a nép minden rétegének, minden erejének összefogásával, egyenlő jogok, egyenlő kötelezettségek elismerésével, a gyűlölet indulatának leszerelésével, békés, alkotó munkára vállalko nak. Vegye mindenki revizió alá jóhiszeműségét, amellyel a középutat aktive, vagy passzive eddig támogatta. A félúton ma még meg iehet állani. De ha tovább haladva nem kerüljük el sorsunkat, ennek a fe'elősségét éppen ugy viseni fogja a p Igárság, amint viselnie kellett szervezetlenségeért és félreállásáért 1919 ben. Miről tárgyal a Nemzetek Szövetségének Tanácsa? Genf, március 7. A Nemzetek Szövetségének hivatalos kiadványa a küszöbön álló tanácsülés napirendjéről a következőket közli: A Nemzetek Szövetségének tanácsa március 9-én ül össze Genfben a bii t birodalom képviselőjének elnöklete alatt 33-ik ülésszakára. A napirenden löbb olyan kérdés szerepel, amelyek a béke megszervezésével és a lefegyverzés kérdésével állnak összefüggésben. Igy a nemzetiségi ellentétek békés elintézéséről lesz szó, továbbá az osztrák, német, magyar és bolgár lefegyverzésről. Szóba kerül továbbá a magyar és osztrák pénzügyi helyzet és a damigi kö'csön kérdése is. A kisebbségi kérdése* közölt szerepel a görögországi bolgár kisebbség védelmé<e vonatkozó jegyzőkönyv ügye, amelyet fudva evőleg a görög nemzetgyűlés egyhangúlag elvetett. Iyen ügyben több kéivény is ékezett a Nemzetek Szövetségéhez, igy elsősorban a Litvániából kiűzött lengyelek érdekében. A tanácsban helyet foglaló spanyol, angol és cseh delegátus felhívta a lengyel kormányt, hogy a kérvények egyes pontjaira vonatkozóan terjesszen elő tájékoztatásokat és magyarázatokat. Hétfőn dönt az ellenzéki blokk, hogy elfogadja-e a választójogi bizottságban fölajánlott helyeket. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A demokratikus ellenzéki blokk intézőbizottság* szombat esfe 8 órakor ülést tartott, amely a késő éjjeli órái ig elhuzódot'. A gyűlésen azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy a passzív ellenzék elfogadja-e a számára a választólogi bizottsági tagságra felajánlott helyet, végleges döntést azonban nem hoztak. Megállap; dtak abban, hogy a szövetség egyes cscporljai küön-külön vasárnap, illetve hétfőn délelőtt foglalkoznak a kérdéssel és meghoizák határozatukat. Hétfőn esie azután az intézőbizottság ülést tart, amelyen együttesen meg fogják hozni a végleges döntést. A demokratikus ellenzék jelöltet állit Győrben. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A demokratikus ellenzéki blckk elha'ározta, hogy Hegyeshalmy Lajos halálával megüresedett győri első választókerületben jelöltet állit. Ezt az elhatározásukat az is megerődíti, hogy Hegyeshalmy csak igen nehéz választási küzdelem árán jutott mandá1 urnához, mert annak idején pótválasz ásra került a sor. Az már egész bizonyos, hogy a demokratikus ellenzék polgári je: öltét fog állítani, csak még a jelölt személyét illetőleg nincs megállapodás. Az ellenzék meg lehetős opliir izmussal itéli meg a helyzetet annál is inkább, mivel a szociáldemokrata pár* megígérte, hogy a polgári jelöltet a legmesszebbmenő lámogatásban fogja részesíteni. A szociáldemokrata párt passzivitásban marad. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A szociáldemokrata párt parlamenti frakciója szombaton délután üiésl tarlóit, amelyen elhatározták, hogy miu'án a frakció semmiféle okot nem lát arra, hogy a pírt eddigi álláspontját megvéliozlaKsa es hogy a passzivitásból kilépjen, a kormány eddigi politikája pedig semmiféle tekinielben nem változott meg, nem fogadja el a választójogi bizottságban számára felajánlott tagsági helyet. A kormány a nemzetgyűlés elé terjesztette az aranymérleg tervét. Budapest, március 7. A kormány ma a nemzetgyűlés elé teijesztette az aranymérleg tervét, mely szerint a vállalatok a maguk mérlegét aktíváik és vagyonuk átértékelésével shilling számításba kötelesek feltüntetni. — Minden villalat köteles elkészíteni a megnyitó mérlege', amely megfeel a vállalat valódi pénzügyi helyzetinek anélkül, hogy ezen az alapon adót vetnének ki reá. A régi osztrák-magyar koronában keletkezett magyar és csehszlovák tartozások és követelések összeírása. Budapest, március 7. A m. kir. kormány és a csehszlovák kormány közt a régi osztrák és magyar értékekben keletkezett nemzetközi köveleié iek és tartozásokra vonalkozólag tárgyalásos v<nnak folyamatban. Ezen tárgyalások során a két kormány megállapodott egymással aziránt, hogy a régi osztrák és magyar koronákban keletkezett követeléseket és tartozásokat azok végleges rendezésének előkészítése végett kölcsönösen összeírhatják. A m. kir. minisztérium 3600/1924. M. E. ss. rendeletében elrendelte, hogy mindazon természetes és jogi izeméiyek, akiknek, illetve amelyeknek lakóhelyük (székhelyűk) az 1919. év február hó 26. napján Magyarország jelenlegi területén volt, ezen időpont elölt az akkori osztrák és magyar koronában keletkezett és a rendelet életbelépésének napján még fennálló követeléseket és tartozásokat, amelyek olytn egyénekkel, vagy jogi személyekkel állanak fenn, akiknek, illetve amelyeknek hkóhelyOk a Csehszlovák köztársaság jelenlegi területén vol', a Pénzintézeti Központnál kötelesek bejelenteni. Az 1320/1925. sz. M. E. rendelet a bejelentés határidejét folyó évi április hó 30-ig hosszabbította meg. Mindezen időpontig be nem jelenteit követelések a magyar államra szállnak át; a be nem jeleniett tartozások akkor sem szűnnek meg, ha az adós eleget tesz a hitelezővel szemben fennálló kötelezettségének. A bejelentési köfeiezeitség'k alá eső követeléseket, vagy tartozásokat 1924. évi november 1. óta sem egészben, sem részben kiegyenlíteni nem szabed, ilyen célból fizetéseket teljest-