Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-07 / 54. szám

Egyes szám ára 2000 korona Szerkesztőség: Deák Ferenc utca 2 (Fóreá iskolával izemben). Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor- sugárut ). Telefon 16-34. Elöllzetési árak: Egy fa teapni helyben 40000, Buda PMtaa (a vidéken 45000 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, 1 hasábon 1000 kor. Szövegkflzt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyást jelentés 100»/(-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 március 7, SZOMBAT. 54-ik szám. Panaszok a sóhivatalban. Evek óta minden magyar azon vitázik, bogy mi okoita á magyar katasztrófát? >42 országokban való sok romlásoknak okairól, annak Jdejé a nevezetei mohácsi vész után már Magyari István egyrészről, panaszi Pázmány Péter másrészről eldöntötték ezt a keservet kérdést, kiki a maga felekezete szempontjából, sióval nem döntötték el mégsem. Magvati István református prédikátor volt, panaszi Pázmány Péter katolikus igehirdető. Abban az időben ők részint destruktivet, részint koniiruitivet jelentettek, már természetesen aszerint, bogy miféle felekezet bitét vallotta az, aki Ítélkezett felőlük. Ma, a második mohácsi véiz után, a kurzustalárjára* iuején, valahogy még jobban megszaporodtak a különféle felekezelek és még inkább meggyarapodtak a különféle vélemények az országban lévő sok romlásoknak okairól. Annyi Qritli, annyi Szipolyai grisszált mostanában ebben a szerencsé len és ctonka országba', hogy igazán nehéz dolog lenne eligazodni azon, kivel veit meg legjobban bennünket a magyar Isten ? Ki volt diciőbk, ki volt nagyobb a kártevésbe,-, a tönkretevésben, jó hírűnk, nevünk lerongyolódásában, kulturális értékeink elkallódásábat a magyar tragédia betetőzésében és megkoronázáiábin ? Az ellenzéki blokk, amely most pisszivitáiban van, mert a reakció aktivitásával szemben ezt találja a legokoiabbnak egyelőre, Péntek este társasvacsorát rendezett a fővárosban, a Kereskedelmi Csarnokbin ét ezer. a viciorán meglehetöien izigoru, de iganágos kijelentések hangzottak el a kormány ellen, *mely.<ek pasizivitáia csak fokozza oiszágunk gazdasági bajait és nyomorulágát. Az első pohárköszöntő során a Kereskedelmi Csarnok elnöke kijelentette, hogy egyetlenegy olyan kormányintézkedést icm Uiunk, amely tk nek már régesrégen be kelleti volna következnek a magyar kereskedők és iparosok válságának enyhítése céljából. Nem tudjuk, mit izól mindehhez és tok egyébhez például a kormány! övatosin és kimérten támogató Pálfy Dánie de mi pgy véljük, hogy hallgatagon ő is együt koccint a pesti szónokkal. Egy másik szónok viszont megállapította, hogy nj ómban a bolsevizmus bukása u án az lelt volna a köteleiiéWnír, hogy egyesítsük az ösizes erőket s felépítsük a szeretet orizágát. Nem ez történt, ba nem az egyik pokolból a másik pokolba iaszttolták az orsidgot. A gyűlöletet tették meg poli \ikat is gazdasági alappá, ahelyett, hogy megwemtettik volna a Jogegyenlőséget. Enilküi fáig nincsen ilet, nincsen kaltarat Okos beszéd, igaz beszéd, de hát m'4 fcJIgatnak az i yen beszédre azok, akiknek üzletük a feVülöle', akiknek életük a halálos válság, ®kik fajvédelem cégért alatt kiuzsorázzák 'gyonrobotoltatják és a kétségbeesésbe taszítás félrevezetett munkásaikat? .Az sem utolsó megállapítás, hogy a kommunizmusnak ez volt az elve, hogy közösen se 'e'melni és közösen kell fogyssztani. Hát ezek • kurzus urak is ludnak fogyasztani, de lermelni nem tudnak. Bár meg kell adni, hogy példáid •boldog emlékű Haller István termelt egy-két '°rvényt, amelyek kitsigtelenül páratlanul álla0 huszadik századbeli európai kuUura is cWlzácló történetében. /okpersze, a mai reakció hatalmon levő urai (akik még nem mentek ki se Amerika, se Wb vidékekre) most még nem sokat törődnek ilyen paisziv e.lenzéki véleményekkel. De a I0'd forog, a tél lavcszra fordul és a demokrácia ®*ő napsugarára ugy el fognak olvadni az összes reakciós jégcsapok, hogy öiöm lesz nem 'átni őket. Az uj elnök megválasztásáig diktatúrát gyakorol a német birodalmi kormány. Berlin, március 6. A birodalmi kormánynak az a szándéka, hogy az uj birodalmi elnOk megválasztásáig a diktatúrának egy némít lé e sitse. A legközelebbi napokban a birodalmi gyűlés elé terjesztendő izükségtörvényben a kormány felhatalmazást kér arra, nogy két hónapon át a birodalmi gyűlés ellenőrzése nélkül kormányozhasson. A baloldali pártok erélyeien tiltakoznak a kormány (erve és mindenféle diktatúra ellen és azt követelik, hogy a birodalmi gyűlés az uj elnök megválasztásáig együtt maradjon. Chamberlain a Rajna-vidék kiürítésének kérdéséről. London, március 6. Az alsóház mai üléSir John Simon liberáüs képviselő szembefordul azzal a francia felfcgással, hogy a Rijna-vidék kiürítése bárminő ötsiefüggésben állana a biztonság kérdésével. — Róbert Hutchinson hanjsuljOita, hogy Németországot és Oroszországot föl kell venni a Nemzeiek Szövetségébe. A német határok könnyen nehézségeket okozhatnak és azt Angliának nem szabad szem elől téveszteni. — Ru-ciman szabadelvű képviselő sajnálja, hogy Chamberlain megkötötte a kezét a Saar-kérdésben. Chamberlain válaszában kijelentette, hogy nem lehet semmi kétség, bogy mi az érdeke Nagybritanniának a döntőbíróság és a biztonság kérdésében. A biztonság kérdése még nincsen aizal szabályozva, hogy Nagybritannia a jegyzökönyvet változtatái nélkül aláírja és ratif kalja. Ami a leszerelést illeti, újból fel kell vetni a kérdést, hogy miféle kifogása lehet az angol kormánynak ebben a kérdésben felveti álláspontja ellen. Az ingol kormánf mindenütt és mindig kövelelni fogja a leszerelést és nem kell a maga nézetét a szövetségesek nézetének alárendelnie. Mindenesetre a tartós megegyezésnek kell eljönnie éi a kiűritéi kérdésében is •zt az utat kivánja követni, amely legbiztosabban vezet az egétz Háztól kivánt célhoz, hogy a szövetségeseknek a veriailleti szerződésből folyó jogos követelései kielégíttessenek és ehhez csatlakozva Köln területét mielőbb kiürítsék. ...-UJII 11—. --min 1 n n — 1 A szakszervezeti tanács a miniszterelnöknél Válasz a tanács memorandumára. R„finm,<t március 6 Bethlen litván gróf \ latkozva, a kivándorlás lehetőségéről és mérvéBudapest, mrem o. aeimen »»» «.. I föJ keJ| táJékoződnjí A kormány a szakizervezeti tanáci által megjelölt országok kormányaival sürgős érintkezést keres és közvetlen kiküldöttek utján szerez tapasztalatokat az oltári munkaviszonyokról. Ebben a tekintetbea a kormány mindent el fog követni, bogy a kivándorló munkások helyzete megfelelő legyen és tudomásul vette, bogy a szakszervezeti taminiszierelnök ma délelőtt 11 órakor fcgadla a szakszervezeti tanács kiküldő teit annak a memorandumnak réizletes megbeszélése agyé ben, amelyet a szaki: ervezeti tanáci kűldötrlége a miniszterelnöknek genfi elutazása előtt nyújtott át. Az értekezleten az elnöklő miniszterelnökön kivül részivelt Vass József, Walkó Lajos ís Rakovszky Iván miniszter, a külügy" • - - * •»»• * 1 MMJVTV • W trmt*j . . f miniszter képviseletében Kánya Kálmán rend- I náci a saját erejéből ezl' az alciói lámoo.H. kívüli követ éi meghatalmazott miniszter, lo- 1 * — vábbá Prónoy Qyörgy báró miniszterelnökségi államtitkár. A szakszervezeti tanács részéről megjelentek Gál Benő, a szakszervezeti tináci titkára, Knittethoffer Ferenc az építőmunkások, Sávolt János a famunkáiok, Smorilla Géza a vas- és fémmunkások, Günter Peler a cipész és bőripari munkások szervezetének titkára és Reisz Mói, a husiparos-szakszervezet elnöke. A miniszterelnök a tárgyafái alapjául a memorandum 4-ik pontjában ömefegatt kivániágo kat jelölte meg. Ezek a követkeiők: 1. Iniézkedjik a kormány a munkaalkalmak azonnali megszervezése iránt és pedig: 0) a városok és községek épitési akciójának etősegitése és helybeli munkaalkalmak megteremtése révén; b) az ipari és kereskedelmi vállalatok sürgői hitelhez jctlatása állal. 2. Az itthoni munkaalkalmakhoz nem juló munkanélkülieknek más olyan országokba való elbelyezéiéröl történjék gondolkodás, ahol munkaalkalmak vannak. 3. Intézkedés történjék a j/rjt, hogy a munka - - - - - « « • j »« _ A szakszervezeti küldöttségnek arra az óhajtására, hogy az idegenbe kivándorolt magyar munkásokat útiköltséggel lássák et, a népjóléti miniszter azt válaszolta, hogy amennyiben az illető kormányokkal a tanácskozások eredményre vezetnek, teméü, hogy a belügyminisztérium, a népjóléti minisztérium ét az illető szakszervezetek együttesen előteremtik majd a kivándorlók útiköltségeit. A munkanélküli biztosításról szóló torvényjavaslat már elkészült és egy-két héten beiül az érdekeltségekkel való megtárgyalás után a nemzetgyűlés eli kerülhet. A ko.mány rajta leiz, hogy a nemzetgyűlés hamarosan letárgyalhassa, kijelentette azonban a miniszter, hogy ez még nem jelentené a munktnéiküliek azonnali intézményei legélyezését, mert a gazdasági helyzet rendkívül nehézsegére való tekintettel az intézméqy hirtelen életbeléptetésével járó terheket a mai viszonyok között egyik fél sem birná el. A kormány mindenesetre rajla lesz, hogy minden méltányos érdeket a lehető legteljesebb mértékben kieiégitien. A szakszervezeti tináci kiküldöttei megnyugU* IWilWIjVB U -l|q«'| " , .. ,, . j . • » nélküli munkálok a házbJrffietis tekintetiben váisal és megértéssel vették udomásul a korhalasztást kopjanak. mány által kiiatásba helyezett intézkedéseket. 4. Tegyen meg a kormány mindent azirány- Az értekezlet végén a kiküldöttek kijelentették, ban, hogy a munkabiány esetére szóló bizto- bogy a belügyi baióiágok Békésciabán nyolc sitái minél előbb intézményesen életbelépjen s helyi csoportot felfüggesztettek, amelyek ennek w . . .... . y . _ a aa 1 *. V Jf.^.iih/in 4rtrrc/irti 1 a munkanélküliek tddig is, amíg a törvény hatályba lép, pillanatnyi segélyt kapjanak. Ezeket a kérdéseket az értekezleten behatóan következtiben sem tagsági járulékot nem szedhetnek is segityezisi feladataikat sem tudják ellátni. Kértek tehát, bogy 1 folyamatba tett elmeglárgyalták, az eliő pontban foglaltak kivé- Járást minél gyorsabban fejezzék be és adják telével, amelyekre nézve a miniszterelnök ki jelentette, hogy a kormánynak amúgy is termiszeteM kötelessége, hogy a pénzügyi lehetőségen betűi munkaalkalmat teremtsen. Ezzel a problémával csakis abban az esetben foglalkoznak, ha a szakszervezett tanács konkrét javaslatot lesz. A Z pontban foglalt kivániágokktl fogmeg a lehetőt igét annak, hogy a csoportok a tagsági járulékokat egy megbizott emberük által beszedhessék és a munkanélküli segítséget folyósíthassák. Az erre vonatkozó felterjesztést az Időközben eltávozott miniszterelnök helyett a népjóléti miniszter vette át és ezzel az értekezlet véget ért