Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-06 / 53. szám

2 SZEGED 1918 március 3. oldása azonban a kRzeli napokban tartandó országos kisgazdakongresszusra vár. A külügyminiszter egészségi okokból . .. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A külügyminiszteri válságot félhivatalos uton megcáfolják, de a cáfolatot követó órákban kiadtak egy másik jelentést, amely szerint a külügyminiszter egészségének helyreállítása céljából hat hétre külföldre utazik. Ez a második jelentés erősen csökkenti a félhivat los cáfo'at értékét és igy kérdés, hogy a külügyminiszter hazatérésé után elfoglalja-e hivatalát. Nagy Emil Budapesten. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Nagy Emil igazságCgyminiszter több hónapi londoni tartózkodasa után hazaérkezett. Visszaérkezésekor félig tréfásan, félig komolyan azt a kijelentést tette, hegy még nem tudja, hogy hova tartozik. Véleménye szerint ugyanis az ellenzéknek több kérdésben igaza van és hogy jogos követelésük sírelmeik orvoslása. VWWVMWMSVVWWWSWWWVWVVVVVV^ Két részben adják 75 százalékos előleget a tisztviselőknek. Félhiva'alosan jelenti a MTI.: A minisztertanács 1925. évi február hó 20-án tartott ü ésében hozott határozat alapján a kormány az állami közigazgatásnál alkalmazott összes tisztviselők és nyugdíjra jogosiló állást betöltő egyéb alkalmazottak, valamint a honvédség, vámőrség és folyamőrség havidíjasai és altisztjel, továbbá a csendőrség és rendőrség azon tagjai részére, akik 1925. évi március hó 1 én tény. leges szolgálatban állottak, előleget engedélyezett. Az elöieg összege az érdekeltek részire 1925 március hó 1-én járt egy havi törzsfizetésnek 75 százaléka. Az előleg kit egyenlő részletben kerül kifizetésre és eddig az elsö rész'et 1925. évi március hó 15én, a másik rétz et ped g május hó 15 én. A vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmarottak, az országos munkásbiriositó pénztár alkalmazottai, valamint a fizetéskiegésxitő államsegélyben részesülő tinszeméyzet szintén részeiül az előlegben. Az u'óabiak azonban csak ks?bb összegben, minthogy az államkincstárt csak egy része terheli az i letmétiyeknek. Nem részesülnek előlegben a nyugdijasok, özvegyek és árvák, továbbá az állami üzemek alkalmarottai, valamint a községi és városi alkalmazottak. A csonka Ház elfogadta Klebelsberg sport-törvényjavaslatát Buáapest, március 5. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az ülés megnyitása után Mózer Ernő beterjeszti a véderő- és igazságügyi bizottság együttes jelentését a katonai igazságszolgáltatás módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Ezután harmadszori olvasásban is elfogadják a tegnapi ülésen letárgyalt törvényjavaslatokat. Napirend szerint következik a Washingtonban tartott nemzetközi munkaügyi értekezlet által a nők éjjeli munkája tárgyában elfogadott nnmzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. Tamássy József előadó ismerteti a javaslatot, amelynek legfontosabb rendelkezése az, hogy nőket korukra való tekintet nélkül tilos ipari üzemekben éjjel foglalkoztatni. A javaslatot a nemzetgyűlés ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadja. Következik az 1919 -ben Washingtonban tartott nemzetközi munkaügyi egyetemes értekezlet által a fiatalkorúak éjjeli ipari munkája tárgyában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslat. Tamássy előadó ismerteti a javaslatot, amelynek a legfontosabb rendelkezése az, hogy a 18 éven aluli fiatalkorúak éjjeli üzemekben való foglalkoztatása tilos. A javaslatot elfogadják. Ugyancsak egyhangúlag fogadják el Tamássy előadó ismertetése után a Genfben elfogadott egyezményt, hogy tengeri munkára csak 15 éven, fütömunkára csak 18 éven fölüli fiuk alkalmazhatók. Ugyancsak vita nélkül, egyhangúlag fogadják el a fehér foszforral való gyujtógyártása miatt Bernben 1906. évben kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló és végül a sáska elleni védekezés tárgyában 1920 ban Rómában kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat. Majd a testnevelési törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására tér át a Ház, amelyet Petrovácz Gyula ismertet. Ezután a kultuszminiszter szólal fel. Amikor sportról beszélünk, nem szabad figyelmen kivül hagyni a testnevelés általánosítását és népszerűsítését. Ezen célokat szolgálja a testnevelési alap. Ebből az alapból nyujtottunk és nyujtunk az egyes sportegyesületeknek segélyeket, ezen segélyek azonban ki is merítették az alapot, pedig még igen sok és nagy feladat vár megoldásra, amelyekre nem áll megfelelő fedezet rendelkezésünkre. Első feladat a nemzeti Stadion felépítése; a második az előkészületek az Olimpiászra, a harmadik a testnevelési főiskola létesítése. Majd Gschwindt Ernő birálja a törvényjavaslat egyes rendelkezéseit, amelyeket a sportra nézve aggályosnak tart. Nézete szerint a testnevelési adó olyan horribilis, hogy ez lehetetlenné teszi majd a sport továbbfejlődését. Baday Dezső nagyon fontosnak tartja a javaslatnak azt a részét, amely a kultuszminiszternek felügyeleti jogot biztosit. Erre szükség van már csak azért is, hogy az egyesületek belső perpatvarainak véget vessenek. A javaslatot elfogadja. Petrovácz Gyula előadó válaszolva Gschwindt Ernő felszólalására, cáfolja azt az állítást, hogy itt horribilis adókivetésekről van szó. Gschwindt Ernő az adókulcs leszállítását, Buday Dezső az adómentes minimum felemelését indítványozza. A Ház az első szakaszt az előadó módosításával fogadja el, a többi módosítást elveti és a többi szakaszt vita nélkül egyhangúlag fogadja el a nemzetgyűlés. Következik a pestvármegyei dunavölgyi lecsapoló és öntöző társulatra vonatkozó törvény módosításáról szóló törvényjavaslat Szabóky előadó ismerteti a javaslatot. A javaslathoz F. Szabó Géza szól hozzá. A javaslatot elfogadja. A nemzetgyűlés ezután az appropriációs javaslat tárgyalására tért át, amelynek rendelkezéseit Temesváry Imre előadó ismerteti. A javaslatot elfogadja, mert bizalommal van a kormány iránt. Lehetnek kisebb kérdések, amelyekben nem ért egyet a kormánnyal, de mikor a nemzet érdekéről van szó, akkor a kisebb és alárendelt kérdéseket félre kell tenni és csak a nagyvonalúakat, a legfontosabb irányítási kérdéseket kell nézni és aszerint kell elhatározni magunkat, vájjon a kormány iránt bizalommal viseltetünk- e, vagy sem. Behatóan foglalkozik az ország pénzügyi és gazdasági helyzetével. A javaslatot elfogadja. Az elnök ezután a vitát félbeszakítja, napirendi javaslatot tesz, a legközelebbi ülés holnap délelőtt tiz órakor lesz, amelynek napirendjén a ma elfogadott törvényjavaslatok harmadszori olvasása, az appropriációs javaslatok folytatólagos tárgyalása { és végűi a mentelmi bizottság jelentése szerepel. Az ülés vége két óra után. A lipcsei Lipcse, március 3. (A Szeged kiküldött tudósítójától.) Este nyolc óra van, amikor a magyarokat hozó vonat befut a legnagyobb európai pályaudvarra. Huszonnégy sínpár és ezernyi ember láttán elvész egy percre az érkező hangja és az egész énje összeszedésével kell utat törnie a tömegen. Fenséges arányok fogadják az idegent, alko ások, emberek, szellem, mindenminden lenyűgöz a méreteivel. Lipcsében vagyunk, a városok évszázados multu városában s valóban olyan itt a kép mindenfelé, mintha egy dúsan felszerelt, hatalmas árucsarnokban volnánk, ahol a tulajdonvásáron. képp ni csarnokok csak egy-egy részét képezik az egésznek. A vásár múltja a középkori kirakodó vásárokig nyúlik vissza. Először 1268b>n tesz okmányszeiQ emli'ést róla az a szabadalomlevél, amellyel Landsberg Ditrich őrgróf veszi oltalm ba a Lypsk városába utazó kereskedőket, lll. Frigyes császár 1466-ban es 1497 ben kelt szabadalomlevelei a birodalom oltalmát biztosították a vásárnak s innen kezdődik az a nagyarányú fejlődés, amelynek csak a harminc éves háború és a tizenhetedik század bizonytalan közállapotai vetettek véget. Az ujabb fellendülés a tizennyolcadik század elején kezdődött meg és egészen a mult századi derekáig tartott. Eddig az ideig nem lehet árumintavásárról beszélni, az eladok mindjárt át is ad'ák az eladott cikket a vevőnek s azért mindenki a teljes készletével jött a vásárra. A mintavásárok tulajdonképpen a vasutak kiépítésével kezdődtek, amikor az áruforgalmat könnyebben lehetett lebonyolítani s a gyárosok min ákkal, árjegyzékekkel és megrendelő könyvvel állhattak a vevő elé. Igy cserélődött fel a régi, nehézkes vásár a mai árumintavásárrá, hogy képet adjon egyúttal Németország ip aráról is. A lipcsei vásár, tengernyi látnivalója mellett sem látványoísJg, hanem kereskedelmi intézmény a SÍÓ szoros érelmében. Akt csjjk nézni jön ide, anélkül, hogy egy szakma küön érdekelné, sz a 8 napos kiállítási idő alatt elvész a 80 kiállítási csarnok tömkelegében és még felületesen sem nézhet meg mindent. Aki viszont egy-egy szakma után érdeklődik, az részié eiben is bőségesen megkap itt mindent. 100 méter hosszú és 45 méter széles emeletes paVillonban csak a cipő- és bíripar van elhelyezve, de olyan gazdaságos helykihasználás meilett, amire Magyarországon azt szoktuk mondani „német pr*ktikus»ág". A technikai és gépipari vásár helyiségei kinnt vannak elhelyezve a Völkerschlachtdenkmal közelében akkora területen, hogy vagy száz kis nyitott autó hordja körül benne a közönséget. Ott állnak mfg ezek a 2 hosszú paddal ellá ott kocsik, ahol a néző fel akar szállni s viszik körül ahhoz a csarnokhoz, amelyik után é deklődik. Léggömbök, repülőgépek a levegőben, kattogó, zugó gépek a földön s feketéi) embertömeg van itt mindenütt. Villamosok, autók, omnibuszok ontják magukból tz embert és ez a hatalmas tömeg tökéletes rendben működik. A vásárpaloták bennt a város srívében vannak és ott van az uj földalatti csarnok is, amelyet most adtak át rendeltetésének. A Marktplatz egyik sarkán, mint a kigyó feje nyeli el a lejáró az embercsíkot, hogy végigkanyarogtatva a 89 méier hosszú és 40 méter széKs csarnok hat belső ujcáján, a másik végéi ismét visszajussanak a napfényre. Iparművészeti, háziipari cikkek vannak ebben a csarnokbin, magyar matyó munkák is vannak kiállítva. Iparművészet van a Grassi-muzeum ban is, a kereskedelmi főiskolában dohány s következnek sorban a tex il-, a játékáruk, az üvegáru stb. Még az ideiglenesen igénybeveit épületekkel sem elegendők a kiállítási helyiségek, tömérdek kiállító magánlakások szobáit, megtevő üzlethelyiségek réstét, középületeket vesznek igénybe és a város terein a vásár céljaira ideiglenes épületeket emelnek. A vásár tavalyi látogatottságát tekintve, most a megnyitás napján hiányzottak azok a tömegek, amelyek Ebért halála miatt nem jöttek át a fővárosból. Ál alában az államtő halála kínosan érintette az egész vásárt. Zene, hangosság nincs sehol s valahogy hiányzik az emberekből a vásár izgalma. Nagyban elvonják a figyelmet, még az idegeneknél is, az országos események. Németország m ndenesetie megmutatta, hogy dolgozni tud és dolgozni akar, de ezt a munkát ismét csak a németség talpraállitására fordítja. Építkezések, uj vállalkozások vannak mindenfelé és egy érdekes törekvés, amely mintha most legföképen foglalkoztatná a német nagyipart: a szén teljes mér ékben és leg|obban va'ó kihasználása. Erről beszél, ezt keresi ma Németországban minden ipari vállalkozás s számtalan kísérlet és eredmény biztosítja, hogy a franciáknak juttatott ha'almas mennyiségek dacára el fogják látni önmagunkat a szükséges energiaforrásokkal. Migyar kiállítás is van a vásáron, erről azonban jobb lesz nem beszélni. A SZEGED telefonszámai; Szerkesztőség 13—33. Kiadóhivatal és jegyiroda. 306. Nyomda 16-34. Férfi és női esőernyök rendkívüli olcsó árakon legszebb kivitelben pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. m Csekonics-utca 6. *