Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-31 / 73. szám

Egeres szám ára 2TO0 korona •xerkesztóség: Deák Ferencnlca 2 (Föreáttskoláral izemben). Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárut 1. Telefon 16-34. Előfizetési árak: Egy bfrapra helyben 40000, Budapestén «• vidéken 45C00 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, 1 hasábon 1000 kor. SzOvegkOzt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000] kor. SzOvegkOzti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100</a-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 március 31, KEDD. 73-ik szám. Közgazdaság, rablógyilkosság. A Magyar Nemzetgazdasági Liga vasárnapi ssegedi alakulű ülésén Kozma Miklós miniszteri tanácsos, aki mint a legnagyobb magyar kőnyomatos újságnak vezeöje, köze! áll az országban megjelenő összes újságokhoz, .Propaganda hírszolgálat" elmen érdekes előadást tartott. Az ő helyiről néive jobban lehet talán bírálni a saj ót s azért figyelemreméltó az a kritika, amelyet a hirlapokrd mondott. Bűnös mulasztásnak jelezte például azt, ha nagyjelentőségű közgazdasagi eteményről, amilyen a liga szeged alakulása, három sort hoznak a lapok, a rablógyilkcsságokiől ellenben oldalakat Szerinte, ha ez igy van, akkor Magyarországot a rablógyilkosok és nem a közgazdasági haladás hazájának fogja látni a külföld. Az előadónak általánosságban igaza van. A Leirer-féle gyilkoss«gg<l nem tudtak betelni — párra való küönbség nélkül — a hírlapok. De hát ugyan miért? Mert tudva tudták, hogy az olvasó közönség nem lud betelni vde, még pedig feie ezetrp, nemre, korra, politikai pártállásra való különbség nélkül, hogy a sok min* den más külOnbiégekről ne is beszéljünk. Tessék elképzelni, hogy példtul a Szegeden mo»t megalakult liga akkor tartott volna üiést, amikor legélénkebben izgatta a közönséget a kérdés, bogy Ltirer ölte-e meg a lányát, vagy ha a liga ekkor ülésezett volna, amikor az érdekelte mindenekfölött az újságolvasót, hogy a Léderer-pár miképpen kegyetlenkedett az áldozatával. Nos ha akkor a lapok közül, mondjuk,a tisztességesebbek, a mértéktarlóbbuk Leiierrőt irtak volna bárom sort, vagy Lédereréfcröl, ellenben a liga üléséről oldalakat, — mit szólt volna erre a nagyérdemű ujságolvató közönség? Sokan meg se mukkantak volna, ez igaz; de azokat a jóhlésű, tisztességtudó hírlapokat egyszerűen strokba dobták volna, még pedig és — ez itt a lényeges — anélkül, hogy a liga érdekes üléséről nyomott oldalukból csak egy felet is elolvastak volna. Hogy a közönséget a nagy feltűnést keltő bűntettek, szenzációk jobban érdeklik ma a legszebben, legeimétebben kifejlett közgazdasági témáknál, az lehet sajnálatos, töt valóban sajnálatos, de igy van. S ha ctak a közönség kevésbé intelligens, kulturában fejletlenebb részére állna ez, akkor teljes méhányotsággal illethetné a vád a lapokat, hogy hízelegnek az alacsonyabb ösztönöknek s ahelyett, hogy nevelnék azoknak ízlését és értelmét, akiknek úgyszólván egyetlen szellemi táplálékuk az újság, inkább rontják őket. De a művelt újságolvasó is nagyobb érdeklődéssel olvasta például a német emberhús- mészárosok viselt dolgait, mint ahogy olvassa, bocsánat, a Magyar Nemzeti Liga üléséről szóló tudósítást, ha utóbbi rövidebb is a többoldalasnál. Nemrég mult egyébként ideje annak, hogy a lapok közgazdasági rovata, közgazdasági cikkei sokkal jobban érdekelték az olvasók jórészét a legérdekfeszitőbb regénynél, a szörnyképzeletet is felülmúló, az idegeket végtökig felborzongató gyilkosságnál. Akkor a közönség tekintélyes tömege zsebének mindennél érzékenyebb figyelmével fordult nemcsak a közgazdasági élet káprázatosan tarka eseményei, de még az elméletek felé is. Mett a teóriában való jártasságot szükségesnek tartotta a zsabpuffasztás gyakorlatilag hasznos tevékenységéhez. Soha még annyi közgazdász nem volt Msgyarországon, de aligha lesz is egyhamar, mint volt a szép Időben: a valuták, az értékpapírok, a kosztpénzek, a kávéházak bankokká átváltozásának mesés korszakában. Akkor minden matematika volt é3 közgazdtság s szinte csodálatos, hogy nem akadt Gulliver, aki színesen leiria volna a Közgazdaság államának fantasztikus lényegét. De nsm baj I A közgazdatág még mindig fontos rovat ÍZ újságban és elméletei is érdeklik még a Pépet, kűlönCsen, ha nem egészen fdsgetlenek a politikától. Sajnos, a konjunk ura most mé<iB jobban ked. vez *z érdekes öngyilkosságnak s a r&blógyilkórságnak. Most ezek tombolnak, mint ahogy eddig tombolt a — közgazdaság. Az újság alkalmazkodik e konjunk'urhoz és mi készséggel elismerjük, hogy gyakran épp oiy bűnösen túlozva, mint egyker az ökonomiáébo*. De bocsássák meg az újságoknak: nincs köztük egy sem, a legpuiitánabb tem, amelyik ne félre tőle, hogy tuiba dobják, bogy nem kell még az itni-olvatni tudó cscdwkitkutyának sem. A közgazdaság it összefügg még a háborúval, a forradalmakkal, épp u^y, mint akogy összefügg vele a válogatott öngyilkossá gok, rsbló^yi kosságok lömege. Az utóbbiakat Rózsa S<ndorék korában szinte egvügyfl kezdetlegességgel, szinte enyhe emberiességgel követték el a mai .érdekesekhez és szenzációsakhoz" képest. Majd ba elrrulnak a kellemetlen konjunktúrák, máskép lesz minden figyelmtztetö, vagy kárhoztató szó nélkül is. A közgazdasággal ezentúl is nagyobb érdeklődéssel foglalkoznak a lapok, mint egykor a békében, de az elmélet — nem a mai, a politizáló elmélet, hanem a gyakorla ot szolgáló tudományos elmélet — alighanem jobbára v sszamenekül majd a szaklapokba, amelyeket többen olvasnak majd remélhetően, mint olvastak eddig. S ha a viszonyok, a rend, a jogérzés, a közgazdaság javultával a rablógyilkosságok konjunktúrája is a normális mére'ekre csökken, akkor nem írhatnak majd komoly, nagy lapok is oldalakat a r. blógyilkosságokról. Megjavulnak, mint ahogy közönségük is megjavul. A felsőházi javaslat a bizottságban. (Budapesti tudósilónk telefonjelentise.) A nemzetgyűlés közjogi es igazságügyi bi/otuápa hé'főn délután Platthy György elnökletével fo ytatta a felsőházi javaslat tárgyalását. Nevezetesebb határozatai az ülésnek a következők: Rassay indiiványával szemben, aki a tényleges katonák kizárásit óhajtja, az eredeti javaalato fogadják el. Nem fogadják el Eckhard nak azt a javaslatát, hogy a Vitézi Szék tagjai a felsőház lagjti legyenek. A 4. §. b) ponjáná', amely a vallásfelekezeteknek a felsőházban való képviselteléséről intézkedik, Rassay Karoly indítványozza, hogy ennek 6. pontja után 6 pontként bevétes ék: „Az izraelita hitközség által választott egy tag". Bethlen Ist?án hozzászólása ulán a bizo ttág Rassay Károly indítványai elfogadja. Elfogadjak Rassaynak azt az indítványát is, hogy az eva< gelikus egyház nagyjai, illetve képviselői legyenek a felsőház tagjai Hosszú vita fejlődött ki a Habsourg-ház tagjainak a felsőházba való felvételéről. Bethlen miniszterelnök egy válsszában kijelenti, hogy a 3. § értelmében a felsőház tagja csak magyar állampolgár lehet és csak az, aki a törvényhozás nyelvére vonatkozó törvényes szabályok nak megfelel. Ez kizárja a Habsburg- Lotharingiii család minden olyan tagját, iki nem magyar állampolgár, vagy akik a magyar nyelvet írásban és szóban nem bírják. Ma csak két olyan tagja van a családnak, akik e feltételeknek megfelelnek, minthogy a 35 éves korhatár a felléte', József és Fiigyes főherceg. Bethlen István gróf miniszterelnök elfogaja Ugrón javaslatát, amely szerint a Habsburgház tagjaira nézve a felsőházi tagságra a 24. iletiv legyen irányadó. A 13. §-nál, amely az örökös főrendiházi tagsági íoggal felruházott családokról szól, Lukács György aktiv választójogot adna a fő rendi családok anyakönyvében nyilvántartott valamennyi egyénnek. A választhatósági korhatárt 35 évben állapítaná meg. Az aktiv választójogot 24 éves életkortól kezdve cenzus nélkül. Töiíb hozzászólás után gróf Bethlen István miniszterelnök hozzájárul ahhoz az indítványhoz, amely szerint azoknak az adója is kétszeresen számíttatik, akik birói, ügyvédi, vagy mérnöki oklevelekel nyertek. A bizottság elveti Rassay indítványát és elfogadja a miniszterelnöknek azt az indítványát, hogy azok adójai kétszeresen számittassík, akik a Mfgyor Tudományos Akadémia tagjai. A bizottság elhatározta, hogy legközelebbi ülését április l-én, szerdán délután tartja. A győri választás. Győr I. választókerületében a nemzetgyűlési választás első napja a legnagyobb rendben és c dben folyt le. Az elsö napon a szavazók 40 százaléka járult az urnák elé. Hétfőn este 8 óráig 2065 szavazatot adtak le. A szavazást kedden reggel folytatják. A kormánypárt értekezlete. Budapest, március 30. A fővárosi választások űeyével foglalkozott mai ülésén a kormánypárt. Érdekes volt Szabó Géza jelentése, hogy a tudományos intézetek jelölési kölelezettségüknek nem tettek eleget s ezért az intézetek tagjaiból a kormányzó fogja a kinevezéseket eszközölni. Elfogadták a bizottságok a mezőgazdasági hitelről szóló javaslatot. Budapest, március 30. A nemzetgyűlés igazságügyi, pénzügyi és földmivelésűgyi bizottsága ma tárgyalta a mezőgazdasági hitelről szóló javaslatot. A bizottság a javaslatot kisebb módosításokkal ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Sürgős interpellációk a fővárosi választásról* Budapest, március 30. A nemzetgyűlés ülését egynegyed 1 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bemutatja a miniszterelnök átiratát, amelyben jelenti, hogy az elhunyt IV. Károly király halálának évfordulóján a budavári koronázó templomban gyászistenitisztelet lesz, amelyen a nemzetgyűlést Huszár Károly képviseli. Ezután bemutatja a miniszterelnök átiratát, amelyben kéri, hogy a választójogi törvényjavaslat bizottsági tárgyalására kiszabott határidőt április végéig hosszabbítsák meg. A nemzetgyűlés a javaslathoz hozzájárul. Végül bejelenti az elnök, hogy Petrovácz Gyula és Szabó József képviselők a székesfővárosi választások kiirása és a fővárosi létszámcsökkentés tárgyában sürgős interpellációra kértek és kaptak engedélyt. Bud János pénzügyminiszter beterjeszti a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes rendelkezésekről, továbbá az építkezés előmozdítását célzó intézkedésekről szóló törvényjavaslatot. r '" Az előbbi javaslatot kiadják az igazságügyi és pénzügyi, továbbá a földmivelésűgyi együttes bizottságnak, az utóbbit pedig a közgazdasági bizottságnak. Walkó Lajos kereskedelmi miniszter beterjeszti a Lengyelországgal 1925 március 26-án kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslatot kiadják a külügyi és közgazdasági bizottságnak. Rakovszky Iván belügyminiszter beterjeszti a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezése tárgyában alkotott 1924. évi XXVI. tc. kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslatot kiadják a közigazgatási bizottságnak. Miután az ülés egyetlen tárgya a további teendők feletti döntés, az elnök javaslatára kimondja a nemzetgyűlés, hogy napirendi javaslatot te3Z és legközelebbi ülését holnap délelölt tartja. Két