Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-31 / 73. szám

2 SZEGED 1925 március 25. mentelmi ügy tárgyalását tűzték ki. Ezután áttérnek a sürgős interpellációkra. Petrovácz Gyula interpellációjában kérdezi, hajlandó-e a belügyminiszter a fővárosi törvényhatósági választásokat a törvény által előirt határidőben megtartani. Kérdezi továbbá, hajlandó-e a belügyminiszter a székesfőváros adminisztrációjában tervezett létszámapasztást elvi alapokon és a főváros autonómiájának megsértése nélkül végrehajtani. Interpellációja indokolásában sürgeti a fővárosi választások kiírását és annak a gyanújának ad kifejezést, hogy a fővárosi létszámapasztást politikai alapokon akarják végrehajtani. Szabó József terjeszti elö interpellációját, interpellációjában arra kéri a belügyminisztert, tájékoztassa a nemzetgyűlést az iránt, hogy mennyiben felelnek meg a valóságnak azok a hirek és közlemények, amelyek szerint a kormány a szanálásra való hivatkozással Budapest közigazgatásának egyes ügyosztályait külön rendelet utján megszünteti. Hajlandó-e a belügyminiszter az ügyosztályok megszüntetése, illetve egybevonására vonatkozólag álláspontját revizió alá venni, különös tekintettel a gazdasági ügyosztályra. Rakovszky mindkét interpellációra együttesen válaszol: Petrovácz képviselő azt kérdezi, milyen napra szándékozunk kitűzni a fővárosi választásokat és mikor akarjuk az erre vonatkozó rendeletet kibocsájtani. A fővárosi törvény intézkedik, hogy a névjegyzékek végérvényes megállapításától számított 15 nap alatt a választásokat megtartsák. Be kell várni azt az időpontot, amikor az összes panaszok a közigazgatási biróság kezében vannak. Smith főbiztos szombaton Amerikába utazik. A panaszoknak késedelmes felterjesztése 8 napi hátrányt jelent. — Reméli, hogy a közigazgatási biróság a törvényben előirt 30 napon belül be fogja végezni munkáját a húsvéti szünet ellenére is. Mihelyt támpontom van arra nézve, hogy mikor fejezi be a biróság a maga munkáját, ki fogom tűzni a választás időpontját. Ebből világosan következik az, hogy ez már május első hetében be fog következni. Teljesen indokolatlan tehát az a híresztelés, hogy a választásokat őszre akarjuk elhalasztani. Teljesen indokolatlan viszont a másik oldalon az attól való félelem, hogy nem fog idejekorán megjelenni az erre voatkozó rendelet A rendelet előreláthatólag a legrövidebb időn belül meg fog jelenni és még május 15-ike előtt ki fogja tűzni a választást. Ami a hivatalos ajánlóivek kiadását illeti, erre vonatkozólag megnyugtatom a nemzetgyűlést, hogy nem akarunk hivatalos iveket kiadni s az egyes pártoknak is módjában lesz megfelelő iveket összeállítani. — A másik kérdés a székesfővárosi ügyosztályok összevonásának kérdése. Kijelenti, hogy nincs szó az osztályok megszüntetéséről, csak a rokonügyekkel foglalkozó osztályokat akarják egyesíteni. Egyedül a katonai ügyosztály szűnik meg. Hangsúlyozza, hogy az ügyosztályok egységesítését, valamint a személyi ügyeket is a székesfővárosi tanácsra fogja bizni és ezekben az intézkedésekben semmiiéle politikum nincs. Kéri válaszának tudomásul vételét. Petrovácz Qyula a miniszter válaszát tudomásul veszi, Szabó József azonban nem. A nemzetgyűlés többsége szintén tudomásul veszi a választ és ezzel a nemzetgyűlés félkettő órakor véget ért. (iBudapesti tudósitónk telefonjelentése.) Mini értesülünk, Mr. Jeremiás Smith népszövetségi főbiztos ápriis 4 én, szombaton elutazik Budapestről A főbiztos hazájába tér vissza rövid időre és elsősorban Bostonba megy, hogy ottlakó nővérét meglátogassa és személyes termé szetü ügyeit elintézze. A népszövetségi főbiztos egy év óla van Budapes en és már amikor hivatalát elfoglalta, tervbe vette, hogy egy esztendő elteltével hazamegy Amerikába, rokonainak meglátogatása céljából. A főbiztos utalásának semmifée hivatalos jellege nincsen. A népszövetségi főbiztosságon egyébként a húsvéti ünnepek előtt telj sen elcsendesedik a munka, amennyiben a főbiztos helyettese. Mr. Tylor, szintén hosszabb szabadságra utazik a húsvéti ünnepek elöt>. Hasonlóképen szab d* ságra megy dr. Kir didiLukács György, a főbiztos titkára is, aki szintén hirom-négy hete* tölt a főbiztosságtól távol. Mr. Smith főbiztost távo'létében Tylor helyettesíti, aki a húsvéti ünnepek után visszatér Budapestre. E napokban érkezik meg Olaszországból Charon, aki a főbiztosnak és helyettesének távollétében a főbiziostág ügyeit vezetni fogja. Egyébként a népszövetségi főbiztos feb ruári jelentése előreláthatólag e hét végén meg fog jelenni. A főbiztos legközelebb junlus havában fog beszámolni Magyarország szanálásának, illetőleg pénzügyi rekonstrukciójának eddigi eredményeiről a Népszövetség tanácsának és pénzügyi bizottságának. A Népszövetség tanácsa tudvalevőleg négyszer évenként tart ülést és ezt megelőzőleg ül össze a pénzügyi bizottság, amely jelentéseit a tanácsiak előterjeszti. A Magyar Nemzetgazdasági Liga ismeretterjesztő előadása. Szeged, március 30. Folyó bó 29 én, vasárnap délután négykor a Magyar Nemzetgazdasági Liga ismeretterjesuö előadást tartott. Az elö-dást Czigler Arnold, a Baross Szövetség belyi fiókjanak az elnöke nyitotta meg, aki fölkérte a vendégeket előadásaik meg irtására. Ellőnek dr. Kossalka János müegyete ni tanár ismertette a Magyar Nemzetgazdasági Lga céljait. A liga megalakulásakor konstatálta, hogy különböző területeken külön szervetetek és érdekképviseletek voltak, amelyek nem folytattak harmonikus munká'. Ez volt az egyik oka annak, hogy a Magyar Nemzetgazdasági Liga megalakulásakor céljául tflzie ki azt, bogy egyeiitse kebelében a létező érdekképviseleteket. A második feladata a liganak megalakuláskor a keresziényiársadalom gazdasági érdekeinek az előbbreviiele volt. Ezekért a célokért van szüksége a ligának az ország és Szeged táuogstására. Következőnek dr. Jhrig Károly egyetemi magántanár tartott előadast a termelési ágak összhangjáról. Az első ember, aki nemcsak látta, de ki ii merte mondani, hogy az önzés az, ami az emberek lépteit irányitja, bizonyára nagyon őszinte ember volt, talán okos is, de mindenesetre sok káit okozolt. Szükség van a nemzetnek kereskedőre, aki a mozgékonyság, talá ékonyiág, a soha ki nem fáradás éi a türelmetlen kutatás embere. A kereszteshábotuk után a seregek nyomába haladva, ők hozták létre Európi nemzeteinek szelerni kapcsolatát, Amerika fölfedezése is kereskedői érdekből történt és a kereskedők ma is mi denüit ott vannak, ahol a különtözö nemzetek szellemi éi anyagi termékének kicrcrélödéie folyik. Az ipar a természet hatalmas energiáit összekapcsolj! az emberi munkával és ugy áliiija a termelés szolgálatába. A bátor kezdeményezés a fcjlödcB legmerészebb perspektívákat nyuj ó tere ei é« a föld adia anyagi kultura betelöződése itt jelentkezik. Mindegyik tebát más és más értékeket halmoz fel es ezekre minden nemzetnek szüksége van, ha egészségesen minden irányban akar fejlődni. Kérdés, hogy bogyan tudnak mindezek a hétköznapi életben egymás mellett megtérni, shol sokan fuMak sokszor ugyanazon falat után. Az együttműködésnek, azt hiszem, a más munkájának megbecsülése lehet a legbiztosabb alapja s az élelmestég épp ezért nem is azt jelenti, hogy mástól minél több hasznot csikarjunk ki, hanem, hogy megtaláljuk azt a helyet, amelyen másokra a leghssznosabbtk vagyunk. Ezuán Hotpfner Guidó műépítész beszélt a lakásépítés problémájáról. Evek óta várjuk az építkezések megindulását, de ezideig hiába. Mind|obban gyökeret ver bennünk az a meggyőződéi, hogy a gazdasági helyzet romlása es az építőipar közt szoros kapcsolat kell, bogy legyen. Megindítandó lenne a gtzdusági és a magánépitkezés. Az állami építkezések is minimálisak voltak, de tulajdonkép az államnak nem is feladata a házépitéi, ellenben feladata azok előfeltételeit megteremteni. Ezután az építőipar megindulásának a kivezető útjait vázol ji, amelytől az egész ország a helyzet javulását várja. Majd rá ér azon törvényjavaslat konstrukciójára, amely szsrínt a házakat békebeli aranykoronákban kell értékelni. E< a beterjesztendő javasht az uj háztulajdonosok részéről igen sok ellenőrzőre fog találni, de ezek száma legfeljebb csak 40.000 az egész országban és ezen csekély résznek anyagi érdekel semmi esetre sem helyezhetők a nemzet gazdasági érdekei fölé. Leveldi Kozma Miklós miniszteri tanácsos tartott ezután előadást .propaganda és a hírszoigálti' cimen. Beszédének legérdekesebb része az volt, amelyben a sajtót birálta. Szerinte a magyar sajtó (avult bizonyos tekintetben a háború előtti s*j tóhoz képest. Igy például most inkább érdeklődik a külföldi kérdések iránt. De még mindig nagyon messze van attól, ahol a nyugati sajtó e tekintetben tart. Nagyon sokszor elfelejtik azt, hogy csak kritikát gyakorolnak, ha ciak azt irják meg, ami rossz, csak azt írják meg, ami csúnya, akkor egy eltolt képet adnak, mint amilyent egy görbe tükör ad. S In elhallgatják azt a momentumot, ami kedvező, jó, szép, akkor a külföldi propaganda szolgálatában állanak. Ha már most egy nagyjelentőségű közgazdasági eseményről, mint például a mai megalakulása Szegeden a Közgazdasági Ligánar, három sort hoznak, a rablógyilkosságokról és egyéb ilyen kérdésekről oldalakat, akkor Magyarországot a rablógyilkosok és nem pedig a közgazdisági hiladát hazájának fogja látni a külföld. Szóval a sajtónak nem szabad görbe tükörrel do'goznia, mert különben az ellenséges propaganda szolgálatában ál. A propaganda e nemzet cíijainak, vágyainak igazolása akar lenni, meg akarja azt ismertetni mindenféle vonatkozásban. A hírszolgálat lehet a propagandával rokon, de nem azonos azzal, mert éppen lényege a történés, az aktualitás különbözteti meg attól. Hírszolgálat nálunk tulajdonképen egészen az összeomlásig nem volt, mert itt is a külügyi szempontok vezettek és igy Magyarország önálló nirszolgálattal nem rendelkezhetett. Az összeomlás ntán csak nagy erőfeszítéssel lehetet hírszolgálatunkat megteremteni, mert keresztül kellett törnünk a környező államok által felállított szánvalan akadályt. Kozma Miklós végül a rádiókérdéssel foglalkozott. A nagy tetszéssel és szűnni nem akaró tapssal fogadott elözdás után az elnök köszönetet mondott az előadóknak szép előadásukért. Végül bejelentette, hogy meg eszik az elökészü'e'ekei irra, hogy a liga fiókját megszervezzék. Ezzel az előadóülés véget ért. OMAMMWMMMWWMMAMMMMMMMMMO A szegedi paprikakereskedők és termelők egy része a gyógynövényforgalmi iroda megszüntetéseért Szeged, március 30. (Saját tudósttónktól) limeretes, hogy a legutolsó időkben bizonyos harcok indultak meg a Szegeden müködö Gyógynövény- és Paprikaforgalmi Iroda körűi. A szegedi kereskedők és termelök egyrétze harcot indított sz iroda ellen, mivel szedniük erre ma már semmi szükség nincs, az iroda csak megtöti és megnehezíti a paprikaforgal nat és kereskedelmet. Nemrégiben aztán Ráday Gyula miniszteri tanácsos megbeszélést tartott a szegedi kamarában az iroda sorsárój, majd néhány nappal ezelöít ugy nyilatkozott, hogy az Iroda töntmaraddsa szükséges és ezt igy kívánják a kereskedők ii. Dr. Aigner Károly főispán ezzel szemben leszögezte azt a véleményét, hogy az irodára ma már srmmi szükség nincsen és ezt a véleményét eljuttatta az illetékes helyek elé is. Ebbin az ügyben hétfőn délután a LloydTársulat helyiségében értekezletet tartottak, amelyen megjelent a paprikakereskedők egyrésze, mig a termeőket Csiszár István és Szécsi litván képviselték. Az értekezleten a megjelentek leszögezték azt az álláspontot, hogy sohasem kívánták az iroda fönttartdsái és határozottan kívánják a mielőbbi megszüntetését. Ezt az álláspontot küldöttség u<]án fogják a főispán tudomására hozni, akinek álláspontja teljestn fedi a megjelentek álláspontlát ii. A küldöttség az illetékes faktoroktól kérni fogja, hogy támogassa továbbra is a kereskedőket és termelőket ebben az akcióban, mivel ma már a paprikát is teljesen föl kell szabadítani. A gyógynövényforgalmi iroda pedig csak megköti a forgalmat és megnehezíti a kiviteli versenyképességet. Technikai és anyagi akadályokat állit az amúgy is nehéz export elé. Az értekezlet végűi azt is elhatározta, hogy megkeresi a kamarát és arra kéri, hogy intézzen sürgősen felterjesztést az iroda megszüntetése ügyében.