Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-24 / 68. szám

2 SZEGED 1921 márchts 24. kiharcolására. A háború utáni 10 esztendő a szen­vedések megszámlálhatatlan stációinak hosszú kálváriája volt, ez alatt a tiz év alatt állandóan a lenni, vagy nem lenni hamleti problémája boron­gott a magyar kereskedelem fölött. De a magyar kereskedelem életereje nem tört meg akkor sem, amikor ugy éreztük: a trianoni Golgotán minden elvégeztetett. Megtántorodtunk nem egyszer a tár­sadalmi gyűlölködés bunkócsapásai alatt. Heroikus küzdelmet kellett vivni a kurzus első éveiben~a monopolisztikus és privilégiumos irányzat ezerfejü hidrája ellen, amelynek — ha egy-két fejét le­csaptuk, ujabb ezer nőtt a helyébe. Viselni kellett az állami árdrágítás minden terhét és ugyanakkor annak minden ódiumát. Az árvizsgáló bizottság razziázó detektivjeinek „erkölcsrendészeti föl­ügyelete" alatt nem volt szabad raktárunkat után­pótolnunk, az utánpótlási ár késedelmes elisme­rése elütötte a kereskedőt tartalékai gyűjtésétől és ez a kunktátori politika most bosszulja meg ma­gát. Evekig sínylődtünk a behozatali korlátozások szöges drótjaival körülvett internálótáborban. £s amire ezt föloszlatták, itt meredeznek előttünk a túlzottan protekcionista vámtarifa sokszor áthágha­tatlan kínai falai. E politika tévedéseinek sorozata a kereskdelem ellenállóképességét mesterségesen legyöngitette és kiélezte a gazdasági krízist. A pénzügyi kormány mindenáron való adószedéssel elviselhetetlen terheket rak a kereskedelem vál­laira, aminek a legkétségbeejtőbb példája volt az az 1924. évi általános kereseti, jövedelem- és vagyonadókivetések is. Olyan adórendszer, amely az adózóképesség legyöngitésével az adóalanyok kipusztitásával jár együtt, alapjában elhibázott és veszedelmes. Hát lehet olyan jövedelmi adót vi­selni, amely évenkint megujuló vagyonadó a maga valóságában? Lehet-e adómorált teremteni a jó erkölcsbe ütköző adóspiclik rendszerével? Lehet-e forgalmi adót beszedni egy olyan rendszerrel, amely a forgalmat megakasztja, lehetetlenné teszi. Nem várunk csodákat a kormánytól, mert hiszen jól tudjuk, hogy a földrengés ellen csoda­szerekkel, pirulákkal védekezni nem lehet. Értsék meg: a nemzeti vagyon egy-egy darabkája töre­dezik le minden bezárult bolttal. Értsék meg: a kereskedelem hitele az ország hitelét is jelenti. Értsék meg: ma még csak a kereskedelem válsá­Í ráról kell beszélnünk, de holnap már ez a válság elentheti az ipar krízisét és holnapután az állam­kassza csődjét. Sándor Pál hatalmas beszéde után — amelyet több izben szakitott meg a hallgatóság tomboló helyesléssel és tapssal — dr. Balkányi Kálmán olvasta föl azoknak a névsorát, abik az OMKE-t a jubileum alkalmával táviratilag vagy levél utján üdvözölték. Dr. Glücksthal Samu, az OMKE főügyésze a következő szónok. Visszapillantást vet az OMKE küzdelmeire, a váltakozó kormányok kereskedelem­ellenes irányzatára, amely elsősorban a szövetke­zeteknek a kereskedelem rovására való támogatá­sából állott. Majd igy folytatta beszédét: — A kormány szerint a tagadhatatlanul meglevő krízisről nem szabad beszélni, mert ezáltal a krí­zist csak növeljük. Holott a helyes politika abban áll, ha a krízis okait keressük és azokat megszün­tetni igyekszünk. A krízis okai elsősorban: a fo­gyasztási válság és a kereskedők túlságosan meg­szaporodott létszáma. A háború után ezer és ezer ember vesztette egzisztenciáját, ezek nagyrészt kereskedelmi pályára tódultak. Ezzel szemben a fogyasztás igen nagymértékben csökkent, aminek részint az általános elszegényedés az oka, részint az a körülmény, hogy nálunk az áru drágább, mint bárhol a külföldön. Az aranymérlegtől a ke­reskedők közül sokan félnek, mert ezekből ki fog tűnni, hogy pénzünk romlása idején, amikor lát­szólag meggazdagodott a kereskedő, tulajdonképen akkor vesztette el a vagyonát. A gazdasági életben az utóbbi évek folyamán csak tiltó és büntető­rendelkezéseket léptettek életbe, de semmi sem történt a kereskedelem szabadsága érdekében. A mai adórendszernek minden egyébtől eltekintve, nagy hibája az adózás sokfélesége és áttekinthe­tetlensége. Nem elég, ha az államháztartást sza­nálják, szanálni kell a polgárok magánháztar­tását is. Ezután még Vértes Imre beszélt a Fővárosi Ke­reskedők Egyesülete nevében, majd Halasi Fischer Ödön, a Cobden-Szövetség elnöke szólalt föl s többek közt azt fejtegette, hogy akik a kereske­delemellenes és Budapestellenes politikát csinál­ták az elmúlt években, nagyon súlyos vétket kö­vettek el az integritási politika ellen. A különböző kiküldöttek üdvözlő szavai után a közgyűlés véget ért. Vasárnap délután a kereskedelmi és iparkamara dísztermében kongresszusra gyűltek össze a fő­városi kereskedők és iparosok. Itt ismét Sándor Pál mondott nagyobb beszédet s azt hangsúlyozta, hogy nem lehet tovább tűrni, hogy az állam a kereskedők és iparosok által fizetett adókból szubvencionálja a szövetkezeteket és konkurrenciát csináljon ilyen módon azoknak, akik az adót fize­tik. Ez ügyben dr. Szabó Mihály, a debreceni hentesipari egyesület elnökének indítványára hatá­rozati javaslatot fogadtak el, amelyet hétfőn 10 tagu küldöttség nyújtott át a kereskedelemügyi miniszternek. Balkányi Kálmán beszédében örvendetesnek mondotta, hogy a közös bajok a kereskedőket és iparosokat egy táborba egyesitették. A kongresszus után lakoma volt a Gellért­szállóban. A kereskedők Walkó miniszternél. (Buáapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az OMKE tegnapi nagygyűlésének megbízásából Sándor Pál vezetésével küldöttség kereste fel ma délelőtt Walkó Lajos kereskedelmi minisztert, hogy a fo­gyasztási szövetkezeteknek nyújtott kedvezmények, továbbá a hatósági üzemek kereskedelemellenes és káros voltáról meggyőzze. Sándor Pál bevezető szavai után Nagy József, a debreceni kereskedelmi társulat főtitkára fej ette ki, hogy Debrecen vala­mennyi kereskedelmi és ipari érdekeltsége szövet­ségbe tömörült, hogy így vívja meg nagy harcát a fogyasztási szövetkezetek, a hatósági üzemek, az alkalmi árusítások és árverések ellen. — A kereskedelem és ipar — hangoztatta a szónok — nem fél az egyenlő feltételek melletti versenytől, de tönkre kell mennie, ha mindenféle hatósági kedvezménnyel támogatják ebben a ver­senyben a szövetkezeteket. Az egész ország Deb­recen kereskedői és iparosai mellé állt, 80 város­ból 400 kereskedő és iparos jött fel a fővárosba, hogy a kétségbeesett helyzetet demonstrálja. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter vála­szában hangsúlyozta, hogy elismeri a helyzet tart­hatatlan voltát. Elismeri, hogy olyan szövetkezetek is kaptak adókedvezményt, amelyek nem altruista alapon működnek. Ezt a rendszert azonban már fokozatosan lebontják. A hatósági üzemek szintén meg fognak szűnni, még pedig beláthatóan rövid időn belül, mert valamennyi minisztérium ebben az irányban dolgozik. A miniszter dolgozószobájából távozó küldött­séget legalább 100 főnyi vidéki kereskedő és ipa­ros várta a kereskedelemügyi minisztérium hatal­mas miniszteri előszobájában. A termet megtöltő kereskedők és iparosok lelkesen megéljenezték Debrecent, mint a kereskedelem és ipar boldogu­lásáért folyó harc vezérvárosát. Téglahiány veszedelme fenyegeti a város építkezéseit. A azegtdi téglagyárak nem kiszültek el az épitkezés korai megkezdésére. Szeged, március 23. (Saját tudósítónktól.) Ugy látszik, hogy végre a természet is figye­lemmel van az emberkéz csinálta nsp'árra és betartja a terrinusokat. A tavasz a naptár sze­rint huszonegyedikén köszöntött be, de akkor még senki sem hitt ben e ^o^olyan, mert Ger­gely apö még javában rázogatta deres szakállát és Mátyás mindenáron jégcsinálással akarta el­ölni ráérős idejét. De a tavaszi forduló éjsza­káján mégis csak bekövetkezett a fordulat. A költök ugy mondanák, uo^y dél felöl lágy fu­valmak támadtanak és szelíden megsimogatták a világ dermedt képét. Érintésük nyomán föl­pattantak a rügyek és szerelemre nyíltak ki a fiatal szivek ... stb. A valótágban is igy történt valahogy, ba nem is ilyen gyors ütemben. Az utóiéi következtében megszakadt építkezési munkát ismét folytathat­ták i falrakó kőművesek és a város uj bér­házainak falai gyorsan növekednek az ég felé. Szorgalmasan folyik a munia ugy a G/ertyá­mos- utcában, mint a Templom-téren és az ille­tékesek állítása szerint a jövö hón»pban már a telő is fölkerül a falakra. Most azonban várat­lan veszedelem bukkant fel: az építkezéseket a téglahiány veszedelme megakasztással fenyegeti. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos hét­főn röviden bejelentette s tanácsnak, bogy a szegedi léglagyfttakban elfogyott a tégla és jó nébány hónapig képtelenek szállítani. Már pedig az épiikrtéseknél fölhalmozott téglamennyisíg nem elegendő éi a készletek rövidesen elfo^y­uak. Ha időközben uem tuti a mérnöki hivat"I téglát szerezni, a munka megakad. A két bér­ház és a fogadalmi templom épitésébez körül­belül még háromszázezer darab téglára lenne szükség. Érdeklődésünkre megtudtuk, bogy a mérnöki hivatal épitési osztálya — ba Szegeden nem kaphatja meg a hiányzó és még szükséges téglamennyiséget — vidéki téglagyáraktól kér sürgősen ajánlatot és reméli, hogy a téglaueny­nyiség beszerzése nem ütközik elháríthatatlan nehézségekbe. A szegedi téglagyárak azért képtelenek a szál­lításra, mert tavalyi termelésűk már teljesen el­fogyott és nem számitoltak arra, hogy a várói ilyen korán, már márciusban megkezdi ai épít­kezési szezont. Normális körülmények között a szezon csak májusban kezdődik. { A tavasznak tehát, ba mindenki örül is, de I a szegedi téglagyárosok nem igen örvendeznek, rvrvt Amikor a „Kállay" tüzet okoz. Szeged, március 23. (Saját tudósítónktól.) Emlékezetes még az a tüzkatasztrófa, amely 1923 nyarán történt a Kossuth Lajos-sugár­uton, amikor is a Török-féle ház kigyulladt közvetlenül a tüzoliólaktauy« mellett. A tüz eloltása után a rendőrsig közegei a tűzoltó­sággal együtt megtartották a tüzvizsgálatot, amely alkalommal megállapították, hogy a tüzet a szegedi villamos- társaság mKállay" nevü moz­donya idézte elő. A .Kállay" ugyanis a déli órákban elhaladt a Kossuth Lijos-sugárulon, a mozdony kéménye szikrákat lövelt, amikor is a szikrák belekaptak a ísindelytetős házba, amely így egyszerre a tetőzet három helyén tüzet fogott. A rendőrség megtette ezután jelentését a tűzről az ügyészségnek és igy a villamos­társasig ellen tüzvészokozás vétsége miatt in­dult meg az eljárás. Ebben az ügyben a szegedi járásbíróságon hétfőn délelőtt tartotta meg a tárgyalást Apczy járásbiró. Az ügyészségi megbízott Rácz István mozdonyvezetőt és Schönberger Béla főmérnö­köt vádolta meg azzil a gondotlansággal, ami­nek következmény p tüzkatasztrófa lett. A vádlottak előadták, hogy őket gondatlan­ság nem terheli, teljesen a szabályoknak meg­felelően jártak el. A mozdonyvezető szerint a uáz nem a mozdony szikráitól gyulladt ki. Lipkay Zoltán rendőrfogalmazó előadta, hogy amikor a ,Kállay" elhaladt a ház előtt, 6-7 perc múlva kigyulladt a tetőzet. Szemtanuk vallották, hogy a mozdony erősen kipuffcgva haladt és a kémény szikrákat szór?. Ezek a szikrák estek rá a tetőzetre. Megállapította a vizsgálatnál azt is, hogy poros szénnel fűtötték a mozdonyt, rz okozta azután a szikrákat. Horváth tűzoltóparancsnok és Kopasz tüz­oltótiszt előadták, ho»y a tüz kívülről keletke­zett, a ház kéménye egészen hideg volt, igy a valószinüség szerint a kipattanó szikrák okoz­ták a tűzet. Ezt bizonyítja az a tény is, bo^y a szél az u'cáról a báz felé fujt. Papp detektív és néhány tűzoltó kihallga­tása után az ügyészi megbízott előadta, bogy ilyen körülmények között már máskor is elő­fordult tüz és éppen ezért a város hatósága arra utasította a villamos-társaságot, bogy koksszal fűtse a mozdonyokat. Mig az átala­kítási munkálatokat el nem végezték, a . Kállay nak nem lett volna szabad közlekedni. Dr. Szivessy Lehel védő ezután előterjeszti, hogy a város hatósága határozatát a vasúti is hajózást főfelügyelőség megváltoztatta, a mozdonyokat szabad volt széanel is fűteni. Igazolni kivánja, hogy a villamos-társaság évek óta aknázott, rostált szenet basznál és igy a . Kállayt" sem fűthették porral, ami azután a szikrákat okozta volna. Az ügyészi megbízóit fenntartotta a vádat, majd i védő fölmentést kért, mivel csak té­nyekre lehet marasztaló ítéletet hozni, követ­keztelésekre alapítani Ítéletet nem lehet. Apczy biró ezután kihirdette az ítéletet, amely szerint bűnösnek mondotta ki a két vádlottat a tüzvészokozás vétségében és ezéri egyenkint félmillió korona pénzbüntetésre ítélte őket. Az ítélet indokolási kimondja, bogy abból, bogy báron helyen egyszerre gyulladt ki a tető, néhány perccel azelőtt haladt arra a szikrákat szóró mozdony, azt a következtetést kellelt le­vonni, bogy a tűzet a .Kállay" okozta. Sctiöi­; berger gondatlansága is fennáll, mivel őt, mint az üzem technikai vezetőjét, felelősség terheli. Mind i két védloit megnyugodott is Ítélet­ben, igy a biró azt jogerősnek mondta ki.

Next

/
Thumbnails
Contents