Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-24 / 68. szám

1926 március 22. SZEGED 615 Április 1-én megnyílik a Szeged kölcsönkönyvtára. Beiratkozni lehet egész nap Dugonics-tér 11 alatt. Telefon 306. Havidíj 15,000 K. Tisztviselőknek, munkásoknak 12,000 K. „Valahogyan demokratiku&abbakká kell lennünk/ Ravasz László püspök előadása Erdély lelkéről, sorsáról és történetéről. Szeged, március 23. (Saját tadösttönktóL) Szorongásig megtöltötte a közönség vasárnap délelőtt a Korzó Mozi helyiségét abból az alkalomból, bogy a Mikes Irodaliti Társasig ünnepi előadást tartott. A közönség soraiban ott voltak a társadalom legkülönbözőbb részei* nek reprezentánst i, akik mindvégig érdeklődéssel ballgatták a gondosan összeválogatott prog ramot. Erkel Hunyadi nyitányával kezdődött meg az ünnepi előadás, majd dr. Menyhárt Oáspár egyetemi tanár alnök mondott megnyitó beszédet. Oláh Ferenc lendülettel és literrel szavai ei ezután egy Ábrányi-verset. A következő szám Ravasz László református püspök elő adáaa volt, amelyet érdeklődéssel hallgattak végig. A püspök szónoki hévvel b. szél ,Erdily lelkiről* ÉI hosszú, tartalmas előadásában töb bek között megállapította, bogy Erdély egy szijjelválaszthatatlan földrajzi egység, — Fűldrajii egység — mondatta — Erdély is, amely magábanvíve Magyarországtól kü lönválva ts önálló és befejezett földrajzi egység. Megterem benne minden, ami önálló nemzetgazdsiági élethez szükséges, összes kul turizüks'g eleit és civiiízaiorius igényeit önmagában, önön földjén kielégi hetf. Arra vsn teremtve, bogy mindig önálló világ legyen. Ezek alapján Erdélynél mindig küion törtenete volt. Eris almája volt, amelyirt Nyugat és Kelet harcolt. De akármclyiknez tartozott, mindig elkezdte a maga belső kristályosodást folyamatát, mindig bizunyos tekintetben szemben álíoit ahhoz, akihez tartozott. Belső törté nelmi harmóniára csak Magyarországgal volt hangolva. — Erdélynek története bárom lélek szálából van összefonva — folytatta ezután — s egyik a magyarság, amely állandóan az anyaországgal való kapcsolat létesítésén dolgozott. A másik a szász, amely mindentől visszavonulva, egyedül a német világ-planéta távoli holdja akart lenni A harmadik szál sokáig történclemalaiti liiben, legutóbb pedig rohamos kifejlődésben Erdélyt a Balkán egyik népéhez kívánta kötni. — Elsö vonás, bogy Erdély beliö élete nem alkotmányában élt, mint Magyarországé. Alkotmánya nem klasszikus dokumentumokon épait fel, hanem a modus ixpediendi feljegyzett halmaza volt. Magyarország szelleme, közjogi szellem. Erdély külpolitikával és gyakorlati kérdésekkel foglalkozott. Másodszor Erdély társadalma aemokraiikusabb, mint Magyarországé. Részletesen boncolgatta ezután Erdély történetet, ma;d ezetet mondotta: — Erdély tarsadalma sokkal egységesebb volt, mint az anyaország társadalma. Az anyaországban a százezer holdas nagybirlokoa, az ezerholdas gentry és a kisgazda más-más életet élnek és kevéssé találkoznak. Erdélyben az atisilokrácia csak a XVIII. század végefelé létesült. Addig egyszerű köznemesek voltak mindnyájan. A székelység pedig sohasem volt jobbágy. — Meg kell emiékeznünk arról, bogy Eidélynek a magyarságában a nemzeti érzts allandóan fenyegeive volt és ezért élénkebben, fájdalmasabban érezte az erdéiyi ember. Ai erdélyi emberre nézve az, hogy ö magyar, valami olyanforma érzést jelentett, mint amilyennel aggódunk egy beteg gyermekünkért, akiről tudjuk, hogy bármikor meghalhat. Az eidélyi embernek mindig megfordult az eszében, hogyha Zámnál és Feketetónál a vasutvonalat elvágja két oláh pásztor, egy nemzetiségi lázadás véres darabokra tép minden eidílyi magyart. — Erdélyben a történelmi folytonosság érze'e és megtapasztalása sokkal nagyobb, mint az Alföldön. Kolozsvár főterén egytK házra sz van felírva, hogy épült 1500-ban, a másikon 1600, enuek a háznak az ablakából nézett ki Báihori Zsigmond, eböen lakott Bánffy Dénes, abban folyt le az erdélyi forradalom, amelynek Wesselényi volt a vezére, ebben született Bocskay, a másikban Mátyás király. Amint jöttek és mentek a századOK, ráirták a maguk történetét az épületekre, a kövekre, a Jakra. Ó végül Erdély mint egy várablakból nézte a világot s igy sokkal nagyobb érzéssel birt a nagy külpoliikai összefüggések iránt. — Ráismernek-e önök — mondotta ezután — az erdélyi lélekben az önök magyar lelkére, arra a lélekre, amely a szegedi leltet járta át a Kossuth szavára, amely a szegedi lelket járta át az árviz után főnixként ujuló népnek és községnek szivében, erre a mindnyájunk lelkére, a magyar lélekre, amely magyar lélek elibénk adja, hegy milyeneknek kell lennünk nekünk. Valahogy egységesebbé kell lennünk nekünk, valahogy családosabbaknak kell lennünk nekünk, demokratikusabbakká kell lennünk nekünk. Ezt a nemzeti szabadgondolalot és érzést kell magunkévá tennünk. Nagy kitekintéssel kell bírnunk európai és világpolitikai viszonylatokban és birnnnk kel! azzal a szívóssággal, hogy ha százszor és ezerszer pusztítanak el bennünket, éljen bennük a remény, hogy ezt a fö det az Isten keze számunkra formálta és iit más világ, más élet és más lélek nem lehet, csak magyar lélek. A nagy éljenzéssel és tapssal fogadott előadás után Szent-Tamássy Tessza magyar dalai fejezték be a matinét. Délután a református egyház dr. Ravasz László püspökit léte alkalmával műsoros bibliamagyarázatot tartott a Tisza-szálló nagytermében. Gyülekezeti ének után Bakó László ref. lelkész mondott megnyi'ó beszédet. Utána dr. Horváth József énekelt, majd Márton Árpid hódmezővásárhelyi ref. lelkész tartott előadást az egyház legszükségesebb munkájáról, a nőnevelésről. Ezután dr. Belle Ferenc hegedült. Közének után dr. Ravasz László ref. püspök tartott mélyenjáró bibliamagyarázatot. A hadirokkant és hadiözvegy trafikosok visszakapták bélyegelárusité jogukat. Szeged, március 23. (Saját tudósítónktól.) Ismere'er, hogy a siegedi trafikosok körében nagy konsternaciöt kellett a postifőnöksfgnek az az intézkedése, hogy néhány kivétellel csaknem az ÖSJZÍS dohányárustó! megvonta a postai és kincstári értékjegyek árusítási jogát. A március elsején életbeléptetett uj rendszer ellen egyhangu'ag foglalt áliáxt a város egész közönsége, mert a bélyegárusitás bürokratizálása következtében hihetetlen várakozások és nehézségek árán juthattak csak a vásárlók az értékjegyekhez. A postahivatalokban fölelevenedtek a háborús emlékű ácsorgások, megtörtént, bogy kétezer koronás levélbéfyegért másfél éráig ácsorogtak a zagoledó levélírók. A legnagyobb sérelem a hadirokkant és hadiözvegy trafikosokat érte, akik összjövedelmüknek legalább felét veszítették el a bélyegárusitási jog megvonása következtében. A trafikosok egyesülete minden lehetőt eíkö/etett a sérelem orvoslásáért. Küldöttségileg fordult a kereskedelmi miniszterhez és a pénzügyigazgatóhoz, a poslafőnökség intézkedésének megváltoztatását kérve. A pénzfigyigszgató teljes mértékben magáévá ia tette a trafikosok ügyét és fölterjesztéssel fordult a pénzügyminiszterhez, sürgős intézkedést kér re. Az áltsiáno? mozgalomtól függetlenült az érdekelt trafikosok egyénileg sem nyugodtak meg a postafönökség rendel sezésébe", hanem azt megfelebbezték a stéged: postaigazgatósághoz. A postaigazgatóság minden eléje kerülő ügyet külön-küön fciiált el. A hadirokkant és a hadiözvegy trafikosok felebbezésének helyt adva megváltoztatta a poitafönökség in étkedését és visszaadta nekik az érlékjegyárusitási engedélyt. A hadirokkant és hadiözvegy trafikosok tyétfőn már kaptak is értékjegyeket a postán és megkezdették a bélyegárusitást. A postaigazgatóság méltányos rendelkezésének kedvsző hatása már is mutatkozik. A postán megszűnt a bélyegért való ácsorgás. A közönség a trafikokban kényelmesebben szerezheti be bélyeg- és értékjrgyszükségletét, de azért még mindig megérzik, hogy nem minden trafik árulhat bélyeget. Gerliczy Félix báré állampolgársága. Szeged, március 23. (Saját tudósítónktól.) A Iegu'óbbi főrendiház tagjai' tudvalévőleg szombato t értekezletre hivta Cssre Wlassics Gyula. A dolognak ezzel a részével nem foglalkozunk bennünket ezúttal a megjelenteknek a lapokban közöt névsora érdekel, mert abban — legnagyobb örömünkre — otí találtuk Gerliczy Félix báró nevét is. A Gerliczyek, habár az idők folyamán többször más névvel is, de nagy szerepet játsiottak a magyar történelemben. előkelő közjogi méltóságokat (öltöt ek be, volt soraikban bán és püspök, hősi halott a mohácsi vésiben, — nem közömbös hit, hogy a ma élő család egyik tagját Trianonnal elveszítette a magyar nemzet. A família legidősebbje, Félix báró, Nagyváradon született s mikor annak idején az embereknek választaniok kellett az állampolgárságok között, ő a románt választotta, jóllehet családi élete, birtoka, Deszkhe* kötötte. Sok minden történt az utolsó évtizedben, amit az emberek nem belső hajlamból, hanem kényszerűségből követtek el. Maga a békeszer zödés aláírása se esett meg szívbeli vágyakozással, hiszen nem felejtettük még el a fajvédő jlakátot (készült Besskó Károly plakátgyárában, Budapest, IX, Rákos-u. 1.), amely átkoioílnak jeentetie ki azt a kezet, amely „est a békéi" aláírja. Benárd Ágoston nem skrupu'izátaatott, vájjon fog-e PZ átok, v»gy sem, mikor kiküldék az aláírásra. Gerliczy Gélixnek román nö a felesége, Stirbey Erzsébet, gazdag bojár-ivadék. Rangját tülföldön hercegnőnek emiege ik, a román cözjog azonban nem isaer arisztokratákat. A Stirbey-vagyonon kivül volt Geniczynck nagyváradi háza, szölieje is, az idegen agrárreform pedig sokkal különb a nu*pyarnát. Idehaza csak kétezer körüli holdat vtitek el a ' uzk— erencszáilási birtokból, az ó-ro^^-int ursdalcm pedig sokkal nagyobb, az ő-n^gyarországinál. Ha tehát Gerliczy Félix most megjeleni a magyar főrendek értekezletén, akkor bizonyosra kell vennünk, t ogy a báró reoptált, azaz viszszaszerezte magyar állampolgárságát. Szóval visszatért hozzánk. Hogy ez a szándéka megvan, arról régen tudunk, amiként hogy sok szó e*ett legu óbb bizonyos örökbefogadási eljárásról is, habár annik a nemesség, illetve az összetett név használatával való perfektuálása a szünetelő felségjogok közé tartozik. De Gerlic.y Félix épp olyan jól tudja, mint mi, hogy magyar törvényhozó csak magyar állampolgár lehet, a régi főrendiházban csak az uralkodóház tagjainak volt ketiös állampolgársága. A hajd'ni Torontál vármegyéből megmaradt falvakat Csanádmegyébez csatolták, annak a tör' vényhatóságában sem foglalhato t helyet az idegen állampolgárrá vált magyar főur. Sokfelé érdeklődtünk, hogy a helyes tényállást megá lapíthassuk, de vagy zárkóiottsággal találkoztunk, vagy csak szóbeszédek alapján kaptunk felvilágosítást. De nem tudták megmondani, hogy milyen állampolgár ezidő szerint Gerliczy Félix. Abból azonban, hogy mikor olyan nagyfontosságú alkotmányjogi kérdések tisztázásáról, a jogfolytonosság helyreállításáról, a magyar nemzet jövőjébe vágó ügyekről van sz\ mint mostanában, mikor » msgyar főrendek tiltakoznak a kormány tervezeti reformjának formája és lényege ellen s azon megjelenik Gerliczy Félix i«, — meg kell, hogy szűnjék minden kétségünk. Ez a tény magában véve többet morid mirden információnál. Nyilványaló ugyanis, hog^ Gerliczy ismét magyar állampolgár, különben mt keresni valója lenne abban az inkarnátusan magyar táraságban? Hogy tagjj volt a régi főrendiháznak ? Volt, de csak azért, mert az állati "olgiriága is magyar voli. Sokan elszaksdssk tőlünk, ak k érzik és tudják, hogy elvesztek a jogaik is az elszakadás-