Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-20 / 65. szám

Egyes aiárn ára 2000 korona Szerkesztőség: Jeák Ferencutca 2 (Fóreáliskotávil szemben). Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Dugonics-tér 11. Tetefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor- sugárut 1. Telefon 16-34. Előfizetési árak: Egy h mapra helyben 40000, Budap isten és vidéken 45000 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, 1 hasábon 1000 kor. Szövegközt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000: kor. Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100 0/0-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 március 20, PÉNTEK. 65-ik szám. Híresség. — Ml a dicsősig ? Tollal karmoldszni s sebien beírni ivpapirokait — felelte a saját kérdésére lord Byron, aki ptdig kivette részét némi világi dicsőségből. Petőfi Sándor nem kevétbé keserű feleietet »d a régi ké'désre. Ml a dicsősig ? Tündöklő szlvdtvdny, a napnak könnyekben megtört sugdral Ha az újságokat olvassuk, ha az embereket hallgatjuk, azt kell megállapítanunk, hogy korunk hőse, az általános érdeklődés, az egyetemes figyelem tárgya, akiről mindenki beszél, aki mindenkit foglalkoztat, akiért lázban von a főváros és a vidék, egy bizonyos Pötör nevü egyén. Még a nevét se tudják egészen bizonyosan és határozottan. Mikor először tűnt föl, szédítő magasban, a Ferenc József híd turulmadarának hátán, az éjszakában, akkor még mint Rakovszkyt szedték le elszánt tűzoltók és mentők, később, amikor a rejtelxes gyí kosság után ismét fölbukkant az ismeretlenség homályából, Pödör és Pötör között ingadozott a neve, amelyet ma már mindenki hall és olvas, akintk füle van és aki nem analfabéta. • Pötörröl azt se tudják halálos biztosan, hogy él e, vagy meghalt, még talán az se trkéle esen való, hogy tulajdonképpen létezett-e? Lehel, hogy csak kitalálták. Kellelt korunknak ez a Pöiör és ha nem leit volna, ki kellett volna eszelnie öt egy esztelen és lelketlen fantáziának. Mi nem iiigyeljflk az ö dic. őségét, ame-y véres és amelynek végén a hóhér kötele vár rá. Pótör nem ill egyedül hírnevével s napjaink egyre-máira termelik i Pötörökef, szinté ex sz egyetlen túltermelés szomorú világunkban. Hány ujiág háry hasábja hirdette hetrőlhéire, naptól-napra, hogy Pölör igy, Pötör ugy, Pötör itt, Pötör ott, a moralisták és puritánok, az erénycsőszök és erkölcsbírák éppen olyan mohón falták a hasábokat, mint a könnyűvérüek és a laza erkölcsnek. A bűnnek különös varázsa van, a bűn érdekesebb, izgatóbb, színesebb, mint az erény, különösen ma, ebben a liipokiita és hisztérikus időben, amikor olyan nigy keletje és olyan dús aratása var. Az eiény elvesztette vonzóerejét, a bün todor, mint az ár és vonzza a legyöngült lelkeket, mint a mágnes. Ez ellen hiába prédikál a komor szemöldökű moralista, ez ellen csak egy. egyetlenegy orvosság van: egésztégeseob és becsületesebb alapokat vetni a társadalomnak, a nagy igazságtalanságokat és a nagy egyenlőtlenségeket megszűntetni, a hazugság uralmának véget vetni, a háborúk és forradalmak rcmjait el akarilani. íme, amikor Pö örrel van teli minden újság, ugyanakkor alig vesx.k észre, hogy meghalt tgy August Wassermann nevű szelíd, komoly, csöndes és szerény tudós, egy nagy orvos, ecy megváltója a szenvedő emberiségnek, Wassermann egész munkáséletét a tudománynak szentel e, magányában, laboratóriuma mélyén töprengett, vizsgálódott, ő volt az, aki a róla elnevezett rt akciós-kísérlettel végre-valahára a legveszedelmesebb, mert legtitokzatosabb népbetegségnek jelenlétét megállapította az emberi szervezetben. Ma már az egész művelt világ orvosi vizsgálatában lényeges és döntő szerepet játszik a Wasiermann-reakció... Hány százezer, hány millió ember tartozik hálával ennek a most elhunyt német nagyságnik 1 Mennyivel különb ö, mint a véres és könnyes dicsőség sok ostoba és gonosz marta lócvezére! Mennyivel dicsőbb ez a tudós, mint a gyilkos urak, akik lefoglalják maguknak a történelem legtöbb oldalát 1 Az iskolákban öt kellene tanítani rablóhordák Tamcrlánjai, Dzsingiszkánjai és Rettenetes Ivánjsi helyett, a panoptikumokban öt kellene mutogatni Spanga, Pitéi és BörCc, meg a legújabb c!úvad, a Pölör helyett. Mikor jön el már az az idő, az a világ, amikor az emberiség jóltevői lesznek a hírnevesek, a népszerűek, az érdeklődés középpontjai, a kultusz tárgyai és nem az emberiség megrontói, a népek hóhérai, a nemzetek mészárosai I Ma még jámbor utópia mindez! Ma mée Pötör és lársti felé szimatol a szenzációkat ntjszoló korizlés és korszellem, a beteg világ irritált idegzete. A nagy orvosoknak még igen sokat keil fáradni és várakozni, amig a nagy beteg magához tér, öntudatra eszmél és uj életre kél. De a nagy orvosok nagy türelemmel és nagy szerelettel mégis csak csodM művelnek egvtzer. Győr polgársága örömmel állott Vámbéry Rusztem mellé (Budapesti tudósitónk telefonjelentise.) Qyőr város polgársága osztatlan lelkesedéssel és örömmel M'ott a dem kraia ellenzék jelöltje: Vámbiry Rusztem mellé. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy már eddig 1286-an irtdk ald ojdnló ivit. Vámbéry ellenjelöltje Bdnfty Dezső nyugalmazott pénzügyi államtitkár és Németh Károly lesz. Az ellenzék Vámtéry támogatására népgyűlést tervez Győrbe, amelyre löob ellenzéki képvise ö Rupert vezetésével fog leutazni. Kossuth Lajos halálának évfordulója. (Budapesti tudósitónk telefonjelentise.) Kossutti L«jos halála n»pl*n, pene«n délelőtt 11 órakor a Deák-léri templomban istentisztelet lesz. Az istentisztelet után 12 órakor az országos Kossu-b párt kivonul a Kossuth-mauzóleumhoz ét azt megkoszorúzza. Este a Kossuthpárt megrendezi az évi szokásos Kossuthvscsoráját. Bolgár képviselők Budapesten. (Budapesti tudósitónk telefonjelentise.) Az egységes párt csűtörlök esti különben jelentéktelen érefcezleén Almdssy László bejelentelte, hogy a bolgár szobranje 8 képviselő-tagja a budapesti nemzetközi vásár tartama alatt Magyarországra jön. Ezzel a látogatással visszaadják a bolgárok a magyar képviselők néhány h^nap előt i szófiai vizitjét. A csonka parlament kimondotta, hogy Schadl elnök nem sértette meg Rupert mentelmi jogát Rassay: „Eltemették a mentelmi jogot!" Budapest, nárdus 19. A nemzetgyűlés mai ülését tl úra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Pesthy Pál igazságügyminiszter arra kéri a nemzetgyűlést, hogy a büntetőnovella tárgyalásának határidejét, amelyet a nemzetgyűlés március 20-ban állapított meg, tolja ki a nemzetgyűlés junius hó végéig. A nemzetgyűlés ehhez hozzájárul. Pintér László a napirend előtt szólal fel a tisztviselő-előlegek ügyében. Szóváteszi, hogy a községi jegyzők, valamint a községi alkalmazottak nem kaptak előleget. Ez nem helyes; arra is kéri a pénzügyminisztert, hogy az állami és a felekezeti tanítók fizetése közti differenciákat küszöbölje ki. Bud János pénzügyminiszter azonnal válaszol a felszólalásra és kijelenti, hogy nem állott rendelkezésére megfelelő összeg és ezért nem tudott a községi alkalmázottaknak előlegeket folyósítani. Maga is olyan megoldást tervez, mint amilyent a belügyminiszter a tegnapi napon kilátásba helyezett, hogy tudniillik a községek maguk nyújtsanak előleget a községi alkalmazottaknak. Nem zárkózik el a kérdésnek olyan megoldása elöl, hogy a községek maguk szavazzák meg ezen előlegeket; természetesen csak akkor járulhat hozzá ehhez, ha ez nem fog ujabb pótadókra vezetni. A vajtermékek állami ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot fogadják el ezután harmadik olvasásban. Majd a tegnapi napon letárgyalt javaslatokat fogadja el harmadszori olvasásban a Ház. Ezután a mentelmi ügyek tárgyalására térnek át. Rubinek István előadó ismerteti Rupert Rezső mentelmi ügyét. A nemzetgyüiés február 10 i ülésén az elnök bejelentette a nemzetgyűlésnek, hogy a törvényszék egyik tanácsának az elnöke Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselőt a tárgyalás közben letartóztatta és vele szemben a letartóztatást foganatosította. Beck Lajos ez ügyből kifolyólag bejelentette Rupert mentelmi jogának megsértését. Miután a bizottság ugy határozott, hogy a megbüntetés foganatosítása a nemzetgyűlés tanácskozási szabadságát nem befolyásolja, ezért azt javasolja a nemzetgyűlésnek, mondja ki, hogy Rupert nemzetgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyből kifolyólag nem sértetett meg és a vonatkozó bejelentés felett térjenek napirendre. Egyúttal bejelenti az előadó, hogy Rassay Károly és társai kisebbségi véleményt adtak be. Rassay Károly indokolja meg ezután a kisebbségi véleményt. Részlelesen elmondja a törvényszéken lejátszódott incidenst. Kijelenti, hogy Schadl elnöknek nem volt törvényes joga az elzáró végzést foganatosítani Ruperttel szemben, még akkor sem, ha Rupert nem lett volna nemzetgyűlési képviselő, mert nem eszközölte először a törvényben előirt figyelmeztetést. Majd azt bizonyítja, hogy Schadl tanácselnök megsértette Rupert mentelmi jogát a letartóztatást anélkül foganatosította, hogy öt a nemzetgyűléstől kikérte volna, másfelől azért, mert a letartóztatás ideje túlterjedt a tárgyalás időtartamán. Majd a tettenkapás lényegét ismerteti jogi szempontból. Szerinte Schadl tanácselnök nem védheti magát a tettenkapás esetével, mert Rupert Rezsőt még a tárgyalás befejezés" után is letartóztatásban tartotta. Véleménye szerin., ha a nemzetgyűlés többsége a bizottság jelentését fogadná el és nem állapítaná meg Rupert Rezső mentelmi jogának sérelmét, ezzel a határozatával magát a mentelmi jogot temetné el. Zsirkay János: Ulain esetében máskép beszélt. Rassay Károly: Nem érvelt máskép, más volt az eset. Véleménye szerint nem szabad az ügyet kapcsolatba hozni a bírói tekintély védelmével. Mesterségesen nem lehet fenntartani a birói tekintélyt. A törvény tudása és a törvény tisztelete adhat csak tekintélyt a bíróságnak. Hosszasan fejtegeti ezután, hogy a bíráknak el kell vonatkoztatnak az igazságszolgáltatástól saját személyüket. Majd azt fejtegeti, hogy a nemzetgyűlésnek jogában áll a bíróságot kritizálni. A birói függetlenség a mai értelmezésében nem helyes, mert államot akar csinálni az államban. A bíróság e'lenőrzésének jogát Angliában teljes mértékben gyakorolják is. Ezt a kérdést különben csak azért hozta a nemzetgyűlés elé, hogy az ítélet meghozatalakor ne engedjék magukat hamis értekezésektől félrevezettetni. Kéri az előadói véleménnyel szemben az ő kisebbségi véleményének elfogadását. Kass Albert báró szólal fel ezután. A mentelmi jog nem gyermekes csinytevésnek, vagy féktelenségek védelmére szóló egyéni jog, hárem a nemzetgyűlés tekintélyének védelmére szolgáló jogszabály. Kéri < z előadói indítvány elfogadását. Nagy Emil: Rassay hivatkozott ő rá, mondván, hogy ő, aki most jött haza az alkotmányosság hazájából, bizonyára csatlakozni fog a kisebbségi felfogáshoz. Kijelenti, hogy nem lehet valamely jogrendszerből egy tételt kiragadni, ami az ő álláspontjára kedvező, tekintet nélkül az ottani jogrend egész komplexumára, az ottani erkölcsi és társadalmi atmoszférára, mint ahogy ezt Rassay értette. Rassaynak fel kellett volna hozni, ha már az angol példára hivatkozott, hogy az angol biró akár hónapokra is letartóztathatja azt, aki a bíróságot akár a tárgyalóteremben, akár azon kívül megsérti. Az angol biró megsértésének esetében egyáltalán szóba sem jöhet az a körülmény, hogy