Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-20 / 65. szám

582 SZEGED 1925 március 22, a sértő bármely mentelmi jog élvezetében áll. Mégsem akarja mereven követendő példaként felhozni az angol példát, mert egészen mások a viszonyok nálunk, mint Angliában. Azonban ki kell jelentenie, hogy Angliában a biró a jogrend fenntartása tekintetében teljesen szuverén, akinek kezét semmiféle korlát, tehát a mentelmi jog sem kóti meg. Mindezektől eltekintve sem osztja Rassay nézetét. E>fogadja a mentelmi bizottság javaslatát. Farkas Tibor nem tartja elég világosnak a mentelmi bizottság jelentését és indítványozza, hogy függessze fel a Ház ez ügyben a határozathozatalt, amíg a mentelmi bizottság az egész ügyet részletesen elő nem terjeszti. Dénes látván csatlakozik Farkas Tibor indítványához. Pesthy Pál igazságügyminiszter: Parlamenti szokás az, hogy a mentelmi ügyeket a kormánv befolyása nélkül tárgyalja le a nemzetgyűlés. Ennek a szokásnak megfelelően magához a mentelmi ügyhöz nem szól hozzá, csak helyesbíteni kívánja az elhangzott törvénymagyarázatokat. Véleménye az, hogy a főtárgyalás elnökét a büntetőperrend tartás 296. §-ának alkalmazása tekintetében teljesen szuverén jog illeti meg. Kétségtelen az is, hogy a főtárgyalási elnök a letartóztatás jogával élhet anélkül, hogy az elzárás büntetését alkalmazná. A birói tekintélyt illetőleg elismeri, hogy a »birós4g tekintélyét csak a tudás és a törvénytisztelet adja meg, de a törvény intézkedései maguk nem a birói tekintély emelésére, hanem annak megóvására szánt intézkedések a tekintélyt tudatosan, vagy nem tudatosan lerombolni szándékozókkal szemben. Rassay Károly a zárszó jogán szólal fel és vitába áll az igazs^gügyminiszter felfogásával. Pesthy Pál igazságügyminiszter ujabb felszólalásában fenntartja előbbi kijelentéseit. A Ház ezután Farkas Tibor halasztó természetű határozati javaslatát elveti és négy képviselő kivételével a mentelmi bizottság javaslatát fogadja el, amely kimondja, hogy Rupert Rezső mentelmi joga nem sértetett meg. Ezután vita nélkül elfogadják Nánássy Andor előadásában a mentelmi bizottság javaslatát Drózdy Győ/ő és Vanczák János mentelmi ügyében, majd az elnök javaslatára kimondja a nemzetgyűlés, hogy legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartja a mai napirenddel. Az ülés 2 óra után ért véget. Huszár, Ernszt és Ugrón kritikája a választójogi javaslatról Budapest, március 19. A választójogi bizottság mai ülésén Platthy György helyettes elnök bejelentette, hogy Huszár Károly, aki egyébként nem tagja a bizottságnak, a következő határozati javaslatot nyújtotta be: „Utasittatik a kormány, hogy terjesszen elő a választójogi javaslathoz olyan irányú módosítást, hogy a kerületenként megejtendő választásokon felül a mandátumok husz százalékát országos lajstrom alapján titkos szavazással töltsék be. Ebből a célból minden szavazónak kettős szavazati jogot biztosit a törvény, az egyikkel kerületében a régi alapon, a másikkal országos lajstrom alapján az arányos és titkos képviselet alapján történik a szavazás. Az országos lajstrom alapján való szavazást a országos képviselőválasztással egyidejűleg kell megtartani kerületenként. Az országos lajstromokat illetően a pártvezetőségek ajánlhat nak. Aki az egyik országos lajstromon szerepel, a másikra fii nem vehető, de az egyéni kerületekben jelölhetők. A rendszer megvalósítása érdekében a törpe kerületek összevonandók, illetve megfelelően kikerekitendők." Huszár Károly ezután a bizottság engedélyévei megindokolta a javaslatát, amely szerinte teljesen összefér az általános, egyenlő titkos választójog fogalmával. Javaslata szerint a politikai életben bizonyos stabilitás biztosíttatnék. Érdeke az államnak is, hogy olyanok kerüljenek be a törvényhozásba, akik már bizonyos politikai iskolán átmentek. A kontemplált országos lajstrom mellett minden párt részére lehetővé tétetik, hogy legkiválóbb szakeröit juttassa a parlamentbe. Az ezzel a listával való kapcsolat. lényegesen csökkenti a pártszenvedéiyeket — A konzervatív érdekeket ilyen forradalmi időkben csakis demokratikus fogalmak közölt kell szolgálni. Ellenzi Gömbös Gyulának azt az indit ványát, amely meg akarja semmisíteni az 1867 óta bevándorollak választójogát. A legfőbb szempont a választások tisztasága legyen. Ezért ki kell hagyni mindent, ami az állampolgárok szabadságát és akaratának megnyilvánulását lehetetlenné teszi. A régi szavazókat bent kell hagyni a lajstromban és kérelmezés utján bizonyos felmentést kell adni az olyan kategóriáknak, amelyek értelmi fejlettsége többet jelent, mint a négy elemiről szóló bizonyítvány. — Forradalmak, véres események voltak olyan országokban is, amelyekben általános és nagyon kiterjedt a választójog. Megemlíti Perzsia alkotmányos viszonyait, ahol alkotmányos állapotok mellett megtörtént, hogy ellenzéki képviselőket felakasztottak a parlament falára. Nálunk ez nem fog megtörténni. Szilágyi Lajos: Köszönjük a megnyugtatást, most már nyugodtak leszünk Bethlen István gróf miniszterelnök: Magyarországon fordítva szokott megtörténni, minisztereket akasztottak fel. Ernszt Sándor: A választást titkossá és szabaddá kell tenni. Különösen fontosnak tartja a választások szabadságát. Elhiszi, hogy Vázsonyi a saját személyében nem csinál forradalmat, de Moszkvát, mint nagyhatalmat, ma senki sem tagadhatja le. Az angol munkáspárt küldöttsége most azzal tért vissza Moszkvából, hogy teljesen Moszkva pártján állott. Lloyd George is kijelentette: ne gondolja senki, hogy tul vagyunk a forradalmakon. A forradalmi hangulatot ignorálni nem lehet. Ugrón Gábor szerint az a legfőbb hiba, hogy ötven év alatt nem történt semmi a választójog terén. Megmerevedett itt évtizedeken keresztül egy párturalom. Az arányos képviseleti rendszer hive, amennyiben szükségesnek tartja a kisebbség képviseletét. Fontos szempont az is, hogy egyforma kerületek legyenek. Nem szabad megtörténnie annak, ami a múltban volt, hogy egyik kerületben tízezer, a másikban száztiz választó volt. A titkos szavazás hive, mert emellett a hatósági beavatkozás nem érvényesülhet. — Abszurdum, hogy amikor az ország legnagyobb részében nyilt a szavazás, valakit kényszeríteni lehessen arra, hogy szavazzon, esetleg neki, vagy politikai felfogásának nem tetsző személyre. Az ülés két órakor ért véget és pénteken délelőtt fél 11 órakor folytatják. Áriejtésen adják bérbe az ujszegedi vigadót. Szeged, március 19. (Saját tudósitónktól.) A január havi közgyűlés kimondotta, hogy az ujsegedi vigadó bérletét, árverés mellőzésevei, további öt évre az eddigi bérlő kezén hagyja évi 2000 aranykorona haszonbéréri. Ezt a határozatot Magyar Jóisef és Mihálovics Dezső felebtezése következtében most feloldotta a belügyminisz er. A községi törvény értelmében ugyanis községi vagyont szabadkézből csak akkor lehet bérbe adni, ha az árverés nem vezeti e sikerre, vagy a város érdeke a szabadkézből való bérbeadást kivánja mag. Ezúttal az árvetést meg sem kiséiélték s a városhoz beérkeiett 4500 koronás ajánlatból arra lehet következtetni, hogy árverés utján a város nagyobb bért kap. A tanácsot nem érhe i ebben az ügyben szemrehányás, mert teljes szabályszerűséggel járt el. Horváth Józse! még decembeiben kérte a bérlet meghosszabbitátát. Hiv tkozott nagy befektetéseire s a gyenge üzletmenetre, aminek — szerinte — „azon uri közönség, hivatalnokosztály, az oka, amely oly sanyarú gazdasági helyzetben van, hogy az ujszegedi vigadót legjobb akarata melleit is csak nagyon elvétve látogathatja". Etek szerint csak a jövöben reménykedheleti Horváth, habár a hivatalnoki osztálynak semmi kilátása sincs rá, hogy „legj bb akaratát" éppen vendéglőkben jutassa diadalra. Mégis felajánlott 2000 aranykorona évi bért, egyben pedig „ajánlata komolyságának és ál doza készségének dokumentálására" lefizetett a fogadalmi templom alapja javára tizenötmillió koronát. Jinuár elején a tanács a közgyűlési jóváhagyástól feltételezetten elfogadta az ajánlatot s felhívta a tiszti ügyészséget, hogy kösse meg a szerződéit. Egyszerre azonban közbeugrott Hann János, a Tömörkény-szobor elkészíttetéséről ismert vendéglős és 4500 aranykoronát igért a bérletért, ugy, hogy a januári közgyűlés már egész más képet kaphatott az ügyről A tanács indítványa azt tartalmazta, hogy ne hagyja jóvá a közgyűlés a Horváttal kötött megállapodást, hanen mondja ki, hogy a szabályrendc'et értelmében zárt ajánlati versenytárgyaláson dőljön el a vigadó bérletének sorsa. N gyban támogatta ezt a javaslatoi az a körülmény is, hogy Hann a 4500 aranykoroltás aján atát a versenytárgyalás kedvezőtlenebb eredménye eseten is hajlandó volt fenntartani. Tiszta, félre nem éríheiő volt a kérdés, azonban a közgyűlés Kormányos Benő indítvány ára elvetelte a tanács javaslatát (a 2500 aranykorona-több'ettel együtt) s kimondta, hogy a vigadót árverés mellőzésével további őt évre H rváihnak adja évi 2000 aranykorona bérért. Egész természetes tehát, hogy a miniszter nem hagyhatott jóvá ilyen határozatot, amely a takarékosság és a többtermelés Idején semmibe se vesz 2500 aranykoronát. Viszont megint igára lett a közgyűlés egyik legkomolyabb tagjának, Magyar Józsefnek, mikor felebbezésében azt mondja, hogy „meggyőződésem szerint a közgyűlés tagjainak egyrésze a barátság, egyéni rokonszenv befolyása alatt állhatott", mikor a. 4500 ko:onás ajánlat helyett a 2000 koronás mellett döntött. Az ujszegedi vigadó bériele ezek szerint árlejtésre kerül. Hogy a fogadalmi templomnak juttatott tizenötmillió koronával mi lesz, az a jövő kérdése. Megsemmisítik az összes Radics-párti mandátumot. Belgrád, március 19. A minisztertanács mai ülésén elhatározta, hogy a tzkupsfina többsége utján az összes Radics-párti mandátumokat meg fogja semislttetni. Tüntetés Romániában egy gyilkossági fötárgyalásalkalmából. Bukarest, március 19 A focstnii esküdtbíróság előtt megkezdődött Ztlea Codreanu egyetemi hallgatónak, Manciu volt jassyi rendőrprefektus gyilkosának bünpöre. A városbi ér* kezelt egyetemi hallgatók az utcákon meuetekoe csoportosultak. A menetekhez a város lakosságából is tokán csatlakoztak. Minthogy a karhatalom legnagyobb része a színház épülete körül volt elhelyezve, a tüntetők az utcáton súlyos kihágásokra ragadtatták magukat. A tüntetők a különböző utcákon nekiestek a zsidó kereskedőt üzleteinek és kirakatainak. Törtek, zúztak, romboltak. Elpusztították a ssiaa&ógák és a zsidó iskolák berendezéseit. Mire karhatalmi csapatok érkeztek, a tüntetők jórészt már elvégezték pusztító munkáikat. WMMMMMMMMMWWMMMWMMMAAMM Budapesten rejtélyes módon eltűnt egy miskolci kereskedő. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Néhány nappal ezelőtt a főkapitányságra bejelentés érkezeit arról, hogy Kardos Béla, a miskolci Kardos és Bárdos cég főnöke üzleti ügyei elintézése végett Budapestre jött és az6ta nyouin veszett. A bejelentés részletesen elmondja, íiogy Kardos szombaton érkezett a fővárosba és itt az Astoria-szállóban szállt meg. Vasárnap délelőtt elment a Weiss Manfréd cég városi irodájába, hogy kifizesse 60 millió koronás tartozását. Aznap este a Belvárosi sörözőbe ment, majd onnan Erzsébetfalvára rokonainak meglátogatására. Abban az időban, mikor Kardos Erzsébetfalvára ment, nagy hófúvás volt és esért hozzátartozói azt a gyanujukat fejezik ki, hogy Kardos talán valami bűnténynek esett áldozatul. A bejelentésben a miskolci tekintélyes kereskedő hozzátartozói elmondják, hogy Kados Béla igen jómódú ember, akinek több milliárd ériékt) villáj* és milliárdokat érő áruraktára van. Hozzárter'oxói teljesen kizártnak tertják, hogy Kardos Büa öngyilkosságot követett voína cl, mert bo'dog családi életet élt és vagyoni helyzete is jólétet biztosított neki. A rendőrség széleskörű nyomoxást indított a rejtélyes módon eltűnt kereskedő feltalálására. Kardos Béla becsült tagja volt Miskolc társadalmának. Tevékeny részt veit a közéletben és a legjobb helyeken fordult meg, kitűnő családból nősült. Anyagi bajok miatt ki van zárva, hogy öngyilkosságot követett volna el, mert aktifái jóval felül nnljik passzíváit. Eltűnésével többféle kombinációk kerültek forgalomba. Vannak, akik azt állítják, bogy az utolsó napoknan igen levert volt, mások pedig ezt beszéik, hogy gyöngéd kötelékek fűzték egy eddig ismeretlen hölgyhez. Etekről a hírekről azonban semmiféle pozitívumot miadtddig nem tudtak megállapítani.